Évről-évre a mezőgazdasági, élelmiszeripari szakma leglátványosabb és legrangosabb eseménye a Berlinben tartott Grüne Woche (Zöld Hét) néven ismert kiállítás, vásár, szakmai seregszemle. Az idén 80. alkalommal megrendezett kiállítást joggal nevezhetjük a „leg”-ek világrendezvényének. 68 országból 1658 kiállító jelent meg termékeivel. Ennek a látványos szakmai eseménynek témagazdagságát szinte képtelenség érzékeltetni, de a tavalyihoz hasonlóan ismét megpróbáljuk Michael Hofer úrral, a berlini Messe (Vásár) sajtófőnökével folytatott beszélgetés keretében.

Hofer Michael sajtófőnök

Kérem, mondjon pár szót az előzményekről.

A Grüne Woche 88 éves múltra tekint vissza. Lényegében 1926-ban azzal kezdődött, hogy egy helyi árubörzét tartottak Berlinben, s ez nőtte ki magát úgy, hogy napjainkra a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti kiállításának számít. A világháborús megszakítások, majd az 1950-ben történő nagy építkezés okozta kiesés miatt a mostani a 80. szakmai seregszemle.

Gondolom, ez alatt sok érdekesség, színes látványosság tette emlékezetessé a kiállításokat.

Hát ilyen hosszú múlt gazdag eseményeiből nehéz kiragadni a legemlékezetesebb momentumokat. A világháború utáni szegénység éveiben káprázatos látványt nyújtott a holland kiállítók pompás „zöldségpiramisa”, mely előtt Adenauer kancellár is nagy csodálattal időzött. 1953-ban óriási újdonságnak számított az a biogáz-berendezés, mely révén napi 10 m3 biogázt lehetett előállítani. Ahogy a külföldi kiállítók egyre népesebben megjelentek, természetesen a kiállítás is úgy gazdagodott.

Hömpölgyő tömeg óriási gépek árnyékában.

A magyar szemmel bődületesnek tűnő nagy számok szinte elkábítanak. Ezzel kapcsolatban pár adatot szeretnénk tudni.

Mint említettem, ez a világ legnagyobb ilyen jellegű seregszemléje. A tavalyi látogatási számot 5 ezerrel felülmúlva idén 415 ezer látogató jelent meg, ebből 100 ezer volt szakember („szaklátogató”). A pavilonegyüttesek labirintusában még nekünk is nehéz volt eligazodni, főleg, ha azt vesszük számba, hogy ezek összterülete 130 hektárt tett ki. Így, alapos számítások szerint a 8 kilométert kitevő belső „úthálózatot” felölelő bejárásra, azaz a kiállítás alapos megtekintésére legalább három napra lett volna szükség… Mint említettem, a látogatók közel egy negyede a „szaklátogató”. Ez utóbbiak száma azért is volt olyan nagy, mivel 300 konferenciának, szemináriumnak, szakmai összejövetelnek is helyet adtunk. Egyébként közel 5 ezer újságíró tudósított a rangos eseményről. És ami a látogatói összetételt színesítette, idén Berlinből és a közeli tartományokból 20 ezer iskolás is megjelent gyakorlati ismeretek elsajátítása céljából.

Ha van is valakinek három napja a kiállítás megtekintésére, milyen ötlet szerint kellett volna elindulnia? Csak úgy „vaktában” vagy valamilyen szervezett „túra” keretében?

A kiállítás szervezői erre a dilemmára is felkészültek, amikor 10 „túrajavaslatot”, azaz szakmai útirányt dolgoztak ki. Ki-ki az érdeklődési körének megfelelően választhat „túrát”. Ezek a következők: nemzetközi, családi, német, (partnerországi) lettországi, állati bemutató, kertészeti, „felfedező”, vidéki, bio- és, végül show- és konyhatúra.

Említette a rangos szakmai összejöveteleket. Gondolom az azon megjelentek között szép számmal voltak prominens személyek.

Több mint 200 hazai és külföldi „csúcspolitikus” volt hivatalos a rendezvényre. Így a hazaiak közül Angela Merkel kancellárasszony mellett több német minisztert is – élén az agrárminiszterrel, C. Schmidt úrral – üdvözölhettünk, nem beszélve a legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek vezetőiről, valamint a berlini főpolgármester és valamennyi német tartomány miniszterelnökének megjelenéséről. És hát a megjelent politikai és szakmai vezetők körét színesítve első ízben tisztelte meg – hivatalosan – kiállításunkat királyi méltóság, nevezetesen Thailand hercegnője személyében.

Nagy részüket lehetett is látni az ünnepélyes megnyitón. Már maga a megnyitás helye is igen impozáns volt.

Valóban impozáns volt a hely, a CityCube Berlin elegáns épülete. Itt üdvözölte a 3500 tiszteletbeli vendéget a német agrárminiszter. A vendégseregben a világ minden tájáról meghívott 70 minisztert, illetve államtitkárt is lehetett látni

Miniszterek és más fontos személyek a megnyitón.

Idén is volt folytatása a Globál Fórumnak?

A rendkívül gazdag szakmai rendezvények közül fontosságában kiemelkedett a 7. „Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum 2015” (GFFA), mely jelentőségét jelzi, hogy azt három naposra tervezték. A fórumon az élelmiszerek, nyersanyagok és energiák iránti növekvő kereslet kielégítését vizsgálták a mezőgazdaság lehetőségeinek és az élelmiszer-biztonság kihívásainak a tükrében.

Nagy volt az érdeklődés a Global Fórum rangos esemény iránt.

Tavaly a kiállítás díszvendége, az Önök fogalmazásában „partnerországa” Észtország volt. Jól emlékszem, hogy milyen látványosan mutatták be az észtek élelmiszertermelésük gazdagságát és turizmusuk sokszínűségét. Idén ki volt a Grüne Woche partnerországa?

Lettország, mely 1992 óta rendszeresen megjelenik a kiállításunkon. Idén partnerországi minőségben még jobban kitett magáért. A 8.2 számú méretes pavilonban kiállított és persze megkóstolható termékei 8 termékcsoportba voltak sorolhatók (kenyér, sör, méz, sajt, hús, olajok, fűszerek, édességek).

És hát mit szól a magyar honfitársaim itteni szerepléséről? Volt ideje azt is megnézni?

Bevallom, a kiállítás bődületesen nagy mérete miatt csak futólag tekintettem meg a magyar standokat. Tudom, 1972 óta rendszeres a magyar jelenlét. Tavaly prémiumtermékeikkel, híres boraikkal, fűszerkrémekkel, vadhús és mangalica-készítményeikkel, édességekkel (pl. marcipán desszertekkel) jelentek meg. Éttermükben mindig sok vendéget láttam. Emlékszem, hogy a tavalyihoz képest most nagyobb volumenű és színesebb lett a magyar szereplés. Élelmiszerkínálatuk jól tükrözte a magyar sajátosságokat, a paprikás ételkülönlegességeket, ízletes kolbászárukat, a mindig tömegeket vonzó kürtöskalács népszerűségét. A tavalyihoz képest jóval gazdagabb élelmiszerkínálat bemutatása mellett a magyar mezőgazdaságról – miként tavaly sem – szinte semmit nem lehetett látni.

Mondana pár szót a házigazda, a németek pavilonjairól?

A rendkívül gazdag hazai élelmiszerválasztékot 13 tartomány 500 kiállítójának jóvoltából 8 pavilon-komplexumban lehetett megtekinteni, a tengerparttól az Alpokig elterülő területekről származó minden termelői térséget felölelve. Ha körbejárt a zsúfolt német pavilonokban, bizonyára mindenütt jóízűen falatozók tűntek szembe, szinte már le sem lehetett ott ülni. Hát erről a szédületes élelmiszer-gazdagságról nehéz lenne most rövid beszélgetés formájában beszámolni, s még nehezebb lenne példákat kiragadni a pazar kínálat érzékeltetésére. A tavalyihoz hasonlóan idén is számomra talán leglátványosabb az a bemutató, mely a 14.1-es „Hal élményvilág” elnevezésű pavilonban található. Itt egy 10 m2-es kiterjedésű „jégágyban” a világ minden tájáról származó hal-, rák- és puhatestű fajokat lehetett látni, köztük a német fülnek is ismeretlen hangzású egzotikus fajokkal. Külön termek szolgáltak a fűszerek, teák bemutatására, másutt a borok, a pezsgők, a hazai remek sörkínálat hívei csatangolhatnak kedvenc italaik világában.

Nem volt könnyű a termékkirálynők megválasztása.

Az élelmiszerek választékán túlmenően mit érdemes kiemelni? Mik voltak a leglátványosabb programok?

A tavalyihoz hasonlóan idén is a 25-ös állatcsarnokban naponta látványos állatbemutatók, állatfelvezetések vonzották a látogatók tömegeit. Nagy becsben tartjuk a veszélyeztetett haszonállat-fajtákat, így ebben a csarnokban lehetett megtekinteni a „2015-ös év veszélyeztetett állatfajtáját”, a német karakül juhot. Több pavilon is foglalkozott a megújuló energiák bemutatásával. A tavalyihoz hasonlóan most is látványosan szemléltettük – persze egy másik pavilonban – „multitalentumú” (sokhasznú) fa nyersanyagának változatos felhasználhatóságát.

Szép, szép, amiket felsorolt, de gondolom a tömegeket – főleg a szépre oly fogékony női nemet – most is a pazar viráglátványosságok vonzották legjobban. Idén is nagy volt a virágválaszték?

A tavalyit 7 ezerrel meghaladva idén több mint 37 ezer színpompás virág illatát lehetett élvezni a virágcsarnokokban. Nárciszok, tulipánok, azáleák, orchideák tengere, a kertkultúrák színpompás és illatos remekei előtt most is tömegek kígyóztak. Elgondolkoztató, hogy mivé fejlődött a kertészet, ha arra gondolunk, hogy kezdetben – a 19. század elején – a kiskertek még a városi lakosság éhezésének a megállítását szolgálták. Hová is jutottunk mára attól!

Volt mit fényképezni.

Honfitársaink szerepelése mellett biztos az Agroinform.hu olvasóit, de mindenkit érdekelhet, hogy mennyibe kerültek a belépők?

A napijegy ára 14 euró, a diákoké 9 euró, családi belépő – 2 felnőtt + maximum 3 gyerek – 26 euró volt. És persze volt csoportos kedvezmény is. Vasárnap kedvezményes volt a belépés, azaz csak 10 euróba került. Már csak ezért is vasárnaponként hihetetlenül sok látogatóval számoltunk, szinte mozogni sem lehetett a hömpölygő tömegben. Közöttük – remélhetőleg – sok magyar látogató is megfordult.

Köszönjük az Agroinform.hu számára nyújtott érdekes beszámolót, külön azt, hogy nagy elfoglaltsága ellenére is tudott időt szakítani a beszélgetésre, a kiállítás mintegy utólagos értékelésére. Reméljük, jövőre is találkozunk – ugyanitt!