Zsúfolásig megtelt az egyetem nagyobbik előadóterme, jelezve a találó címszó nagy érdeklődést kiváltó erejét. Az első előadást az agrárágazat aktuális kérdéseiről Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár tartotta. Bevezetésként áttekintette a mezőgazdaság helyzetét, majd az elmúlt tíz év agrár-külkereskedelemről tájékoztatta a jelenlévőket. Képet kaphattunk a betakarítási és az őszi vetések területi adatairól is, mielőtt áttért volna a burgonyaágazat helyzetének elemzésére. Előadását IDE kattintva olvashatja el.

Ezután az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke, Kecskés Gábor tájékoztatta a hallgatóságot a hazai és nemzetközi burgonyahelyzetről. Előadásának részletes ismertetése IDE kattintva olvasható.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara növényvédelmi előrejelzési rendszerének stratégiájáról és a különböző burgonyafajták eltérő technológia körülmények közötti viselkedéséről Benedek Borbála, majd dr. Tóth Szilárd a Debreceni Egyetem docense tartott előadást.

Dr. Polgár Zsolt, a PE Burgonyakutatási Központjának igazgatója a keszthelyi fajták termesztésének tapasztalatairól, tanulságairól adott tájékoztatást, mely IDE kattintva olvasható el. Összefoglalta a burgonyaágazatot jellemző negatív és pozitív ismérveket, megismerhettük a keszthelyi fajtakínálatot, az ismertebb keresett fajtákat, az új fajtákat és fajtajelölteket.

A délutáni programot dr. Szőnyegi Sándor és Dancsházy Zsuzsanna NÉBIH közös előadása nyitotta a burgonya zárlati károsítóinak aktuális kérdéseiről.

Ebből megtudhattuk, hogy mintegy tíz év után a tavalyi évben ismét felbukkant a Clavibacter michiganensis (burgonya baktériumos hervadása és gumó gyűrűs rothadása) az országban. Két helyen, Fegyverneken és Szécsényben határozták meg jelenlétét. A másik zárlati kórokozó a Ralstonia solanacearum (baktériumos hervadás és gumó rothadás), amelynek megkülönböztetését szemléletes ábrákon is láthattuk. Felhívta a figyelmet a saját célra történő vetőburgonya-termesztés bejelentési kötelezettségekre is. Dancsházi Zsuzsanna szólt az Epitrix fajokról (burgonya bolhák), amelyek ugyan karantén kártevők, ellenük viszonylag jól lehet védekezni. Egy új kórokozót is megismerhettünk, amely látványos zebracsíkozást okoz a gumón.

Ennek a kórokozónak (Candidatus Liberibacter solanacearum) több változata ismeretes, amelyek közül egyik Észak-Európában az ernyős virágzatúakban (sárgarépa, zeller) érzékeny károkat okoz. A részletes előadás IDE kattintva olvasható.

A tanácskozás vitafórummal zárult, melynek „Termesszünk-e keszthelyi fajtákat?” címet adta a moderátori teendőket is vállaló dr. Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ igazgatója. Felkért hozzászólók között várták a CBA képviselőjét is, aki az előző nap lemondta részvételét, pedig a hazai fajták forgalmazási anomáliáinak megvitatására többen is készültek volna, megjegyzem köztük magam is. Igazgató úr szintén kihangsúlyozottan nehezményezte az üzletlánc távolmaradását.

Két termelő adott számot elmúlt évi tapasztalatairól, Tóth-Sári Nándor balástyai gazda és Jeans Clausen, aki 1987-ben Dániából települt Karmacsra és 17 ha-on termeszti a keszthelyi burgonyákat. Clausen gazda nem ismeretlen a burgonyatermesztők körében, kedvező termesztési eredményeiről számos alkalommal beszámolt hasonló tapasztalatcserékre alkalmas fórumokon. Ezúttal is egy fontos üzenetet hordozott előadása: a burgonya autonómiát fenn kell tartani – mondotta, mert a magyar nemesítésű és a hazai természeti adottságok között sikerrel termeszthető fajták adják az itthoni ellátás biztonságát. Mondanivalójának hitelességét az évek óta összegyűjtött saját tapasztalatai alapozták meg.

Befejezésül dr. Csák Máté egyetemi adjunktusnak a burgonyafogyasztási szokásokról készült statisztikai felmérésének adatait ismerhettük meg. Ezek közül egy táblázatot és egy téves tapasztalatot emeltem ki.

Burgonyából készült ételek fogyasztásának alakulása

Burgonyás ételek db %
Rakott krumpli 848 73,5%
Krumplipüré 796 69,0%
Sült krumpli 795 68,9%
Paprikás krumpli 680 58,9%
Krumplifőzelék 673 58,3%
Krumplistészta 561 48,6%
Tepsis krumpli 476 41,2%
Krumpli saláta 369 32,0%
Krumplispogácsa 364 31,5%
Tócsi 360 31,2%
Gombóc (pl.: szilvás) 322 27,9%
Chips 217 18,8%
Nudli 188 16,3%
Prósza 107 9,3%
Röszti 82 7,1%

Nevezetesen a megkérdezett vásárlók 67%-a magyar burgonyát vásárol, amely feltehetően azért bizonyul tévesnek, mert többnyire a magyar termék polcról választott burgonya származási ország jelölését már nem ellenőrzik. A tapasztalatok szerint pedig sokszor Hollandia, Németország, de még Ausztria is szerepel a cédulájukon. Az előadás részletei IDE kattintva találhatók.

A tanácskozást a keszthelyi fajtákból készített burgonyás ételek kóstolóval egybekötött bemutatója zárta.