krp

Ezzel párhuzamosan természetesen a károsítók is elindultak és megkezdték táplálkozásukat. Az ékköves araszoló és a bagolylepke-lárvák tavaly tömegesen jelentek meg és károsították a rügyeket. Voltak területek, ahol a kártétel mértéke elérte az 50-70%-ot is! Itt a főrügyek helyett mellékrügyből jövő hajtások fejlődtek, melyek termékenysége jóval alacsonyabb. A kártevő megjelenése szőlőben meglehetősen ritka, 10-15 évente egyszer fordul elő. Sokkal gyakoribb, általánosabb és ugyanúgy komoly károkozók a lombormányosok. Több borvidéken jelezték az ékköves araszoló megjelenését és kártételét. Hangsúlyozzuk, hogy mindig helyi szinten szükséges felmérni, van-e károsítás, milyen mértékű és mi okozza a rügyodvasításokat.

Tapasztalatunk szerint a termelők jelentős része komolyan (és joggal) tart a károsítóktól és azonnali rovarölőszeres kezeléssel kíván védekezni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kártétel súlyossága mellett néhány befolyásoló tényező eltér a tavalyitól:

  • az egyik a szőlő fenológiája. Tavaly sajnos épp egy időbe esett a rügyek megduzzadása az ékköves araszoló és bagolylepke-lárvák megjelenésével; az idén ebben már csúszás tapasztalható.
  • a másik az időjárás. Ha a rügyek sokáig vannak megduzzadt állapotban, akkor rengeteg ideje van a lárváknak a táplálkozásra. Tavaly korai fakadást követően (március közepe) rendkívül lassú és vontatott növekedést tapasztaltunk. Idén jóval később fakad, de sokkal intenzívebben növekszik a szőlő. (A hétvégi lehűlést jövő hét közepére várhatóan ismételt felmelegedés követi.)
  • a kártételi küszöbérték érdekes kérdés. Ha tőkénként 1-2 károsított rügyet találunk (10-14 rügyterhelés/tőke esetén), akkor még várjunk a kezeléssel. Tavaly ennél jóval erősebb volt a károsítás mértéke.

Ékköves araszoló

Nem szabad tehát egy előző évi tapasztalat után rutinszerűen cselekedni. Mindig az adott helyen és időben döntsünk arról, mi a szükséges teendő. Mérlegeljük a kezelés szükségességét, de vegyük figyelembe a veszélyeit is.

Mi az oka a rovarölő szer csakis célzott, és igen indokolt esetben való bevetésének? Az, hogy a védekezés sikeressége és hatástartama ilyen korán és az engedélyezett hatóanyagokkal meglehetősen bizonytalan. Ráadásul nem csupán a károsítókat irtjuk ki, hanem a hasznos élő szervezeteket is, akik már szintén tevékenykednek.

Ha a kártétel azonban eléri a kritikus szintet, a védekezés elkerülhetetlen. Erre az egyik eszköz a Fendona® 10EC. A készítmény csakis azokra az egyedekre hat, melyek a kezelés időpontjában a területen tartózkodnak. Épp emiatt szükséges lehet a kezelés megismétlése. A bagolylepke-lárvák éjjel károsítanak, így ellenük szürkületben vagy éjszaka szükséges védekezni; míg az ékköves araszoló ellen nappal is permetezhetünk. Kártételük azonos, megkülönböztetni ez alapján nem lehet őket. Ha viszont kártételt tapasztalunk, de nincs nappal a területen a károsító, akkor ellenőrizzük naplemente után is a területet, valószínűleg találkozni fogunk a "tettessel".