Kerti teendők áprilisban

Az idei április igazán hozta a „papírformát”. Szeszélyesen fogadta a korai húsvétot annak ellenére, hogy már márciusban beköszöntött a langymeleg, így idejekorán előbújtak a virágok a gyümölcsfákon. Ezután hódarával hűtötte le az időjárás a kertészkedők kedvét. Sokfelé szokatlan, apró, velőborsónyi hógolyók lepték be a kertet. Nem jég volt az, de nem is hópehely. Ehhez társult még a gallytépő szél is. Ilyen hónapkezdéssel aztán nemigen lehet komolyan venni a korábbi évek kerti naptárának tanácsait. Még a népi megfigyelésekre sem hagyatkozhatunk, hiszen a hagyomány úgy tartja, hogy ha a kökény már virágzik, akkor a krumplinak már a földben a helye, a határban pedig vethetik a napraforgót. Ezzel szemben a mi burgonyáink igencsak dideregnek a vékony talajtakaró alatt, mert betartottuk a falusi mondást, miszerint csak annyi földdel takarjuk a gumókat, hogy meghallják a déli harangszót.

Lássuk, milyen teendők várnak a ház körül áprilisban.

Konyhakertben akik már elvetették a zöldborsót és más zöldségek magjait, azok most megspórolhatják a kelesztő öntözésüket. A dughagymák is földbe kerülhetnek a tavaszi fokhagyma gerezdjeivel együtt. A burgonya ültetésével se késlekedjünk. Igazi vetési hónap az április, mindenféle zöldség vetésének ideje, talán egyedül a zöldbabbal nem érdemes sietni. - Meg a palántázással, mert annak inkább a májusi fagyosszentek után jön el az ideje. A zöldbab vetését is ráérünk április végére, május elejére időzíteni, mert ez kifejezetten melegkedvelő növény. Igazán 20-22 fok melegben érzi jó magát, a csírázó növényke könnyen megfázik és elpusztul a hideg a talajban. Vetését ezért legalább 10 fokos talajhőmérséklet elérése után érdemes elkezdeni, de másodnövényként is vethetjük június- július hónapokban.

A zöldbab esetében, a fajta választásnál fontos döntés, hogy bokorbabot, vagy futó úgynevezett karósbabot kérjünk a gazdaboltban. A bokorbab fajták esetében legalább 30-40 cm-es művelő utat célszerű hagyni a sorok között, hogy a gyomláláskor legyen elegendő helyünk, míg a karósbab fajták sorköze legalább 1 m kell, hogy legyen.

A zöldborsóval ellentétben jól tűri a félárnyékos helyeket is, ezért szívesen vetik köztes növénynek, szőlő és gyümölcsfa, vagy éppen kukorica sorok közé. A borsó kedveli a napos részeket, félárnyékban nem köt jól, ilyen helyről sok üres borsóhüvelyt nyitogathatunk majd a borsó fejtéskor.

Hasonlóan melegebb talajba kell kerüljön a csemegekukorica magja is, ezért aki saját termesztésű kukoricát szeretne a fazékba, szintén április végére halaszthatja a vetését, amikor a talaj hőmérséklete már elérte 10 fokot.

Akik pedig nem siettek a burgonya ültetésével, azok még pótolhatják április hónap folyamán. Sokan egyébként is a húsvéti ünnepekhez igazítják a krumpli ültetést, az idén ez a hónap első napjaira esett és ezért hűvös, szeles időben hideg talajba kerültek a vetőgumók.

Nézzünk körül a gyümölcsfák táján is.

Aki elmulasztotta a tél végi lemosó permetezést, - márpedig idén sokan így jártak - annak nagy valószínűséggel több dolga akad majd év közben a permetező masinájával.

A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis – saját tapasztalatokból kiindulva – többnyire két-három kezeléssel többet kívánnak meg hasonló védettség biztosításához, mint ahol a lemosó permetezést elvégezték.

Április végére szinte valamennyi gyümölcsfa már elhullajtja szirmait. Amire azonban külön is érdemes odafigyelni az a csonthéjasoknál a monília – pontosabban a monilínia – elleni védekezés. Erre még virágzáskor kijuttatható szerek is rendelkezésre állnak, hogy megelőzzük a „leforrázott” virágok megjelenését.

Meggy, kajszi, őszibarack, de még a mandula is áldozatul eshet ennek a kórokozónak, különösen hűvös csapadékos tavasz esetén, merthogy ez a gomba ellentétben a többi gombával nemcsak a meleg, párás időben érzi jól magát. Néhány éve már háromféle monília gomba pusztít a gyümölcsökben és ez a harmadik, - a Monilínia fructicola nevű - már nemcsak a csonthéjasokra szakosodott, hanem más gyümölcsfákat is veszélyeztet, így az almatermésűekben is gondot okoz. Említésre méltó még a másik két monília gomba, a M. laxa és M. fructigena neve is, amelyektől sajnos a M. fructicola sokkal agresszívebb, nehezebben leküzdhető kórokozó. A Monilinia fructicola import szállítmányokkal került be először az országba. Olaszországból és Spanyolországból importáltuk azokat a gyümölcsöket, amelyekről még 2005-ben azonosították.

Egy másik, rendszerint problémás gomba kórokozó a Tafrina deformans, amely az őszibarackfa leveleit fodrosítja ki, piros dudorokkal tarkítva. Ilyenkor már a réztartalmú szerek helyett ajánlatosabb valamilyen más, lehetőleg felszívódó hatóanyagú készítménnyel védekezni a betegség ellen.