Merthogy még emlékezhetünk néhány éve március tizenötödikén lepte be a hó a virágokat, s fakadó rügyeket. A gondos gazdák már elvégezték a lemosó permetezéseket, rézzel, kénnel vagy olajjal, esetleg mindhárommal egy menetben, saját, vagy kész gyári kombinációs készítménnyel.

Aki egy kicsit jobban el akar mélyedni kártevők életmódjában, ami az eredményes védekezés egyik feltétele, annak érdemes áttekinteni az alábbi táblázatot, amelyet Forgácsné Balatoni Andrea készített 2014-ben.

Gazdanövény

Kártevő neve

Áttelelő alak

Az áttelelés helye

alma

közönséges levélpirosító alma-levéltetű Dysaphis devecta

tojás

rügyek közelében

alma

zöld alma-levéltetű Aphis pomi

tojás

rügyek közelében

alma

Spirea-levéltetű Aphis spiraecola

tojás

fás részeken

almatermésűek

vértetű Eriosoma lanigerum

szárnyatlan

nőstény, lárva

gyökéren, gyökérnyakon

almatermésűek

almatermésűek levélatkája Aculus schlechtendali

nőstény

rügyekben, rügyek közelében, kéregrepedésekben

alma, cseresznye,

szilva

galagonya takácsatka Tetranychus viennensis

nőstény

fák kéregrepedéseiben

almatermésűek,

csonthéjasok,

szőlő

piros gyümölcsfa-takácsatka Panonychus ulmi

tojás

ágak hónaljaiban,

termőnyársakon

körte

füstösszárnyú körte-levélbolha Cacopsylla pyri

imágó

kéregrepedésekben,

levelek alatt

őszibarack

hamvas őszibarack-levéltetű Hyalopterus amygdali

tojás

rügyek tövén

őszibarack

zöld őszibarack-levéltetű Myzus persicae

tojás

vesszőkön,

rügyek tövén

őszibarack, szilva

szilva-pajzstetű Sphaerolecanium prunastri

lárva

fák törzsén és ágain rejtett helyeken

szőlő

szőlő-levélatka Calepitrimerus vitis

kifejlett atka

rügyekben, kéregrepedésekben

szőlő

szőlő-gubacsatka Eriophyes vitis

kifejlett atka

rügyekben

polifág

kaliforniai pajzstetű Diaspidiotus perniciosus

lárva

fás részeken

polifág

eper-pajzstetű Pseudaulacapsis pentagona

kifejlett nőstény

fás részeken

polifág

közönséges takácsatka Tetranychus urticae

nőstény

fák kéregrepedéseiben

Március a palántanevelés hónapja lehetne, de van néhány konyhakertbe való növényünk, amit ilyentájt érdemes elültetni. Ilyen a burgonya. Merthogy azt nem vetik, még ha vetőgumóként emlegetik is a sokszor mogyorónyi, de a diónál is alig nagyobb gumóit a gazdaboltban. A krumplit ültetik, s később még töltögetik is – mi most kerti méretekről beszélünk, nem a nagyüzemi bakhátas termesztésről, bár esetenként azt is tovább töltik a gyomirtás előtt – és ha éppen egy család konyhai szükségletére méreteztük az ültetvényt, növényvédelmét is meg tudjuk oldani egy kevés rezes permetezéssel. A csíkos hátú bogarakat pedig akár kézzel is összeszedhetjük. Talán a gyöngytyúk lehet segítségünkre a rovarirtásban.

Paradicsom, paprika esetleg tök palánták neveléséhez is hozzáláthatunk. Kiürült tejfölös poharakat szoktak ajánlani erre a célra, de sokkal jobb ötlet - mi már kipróbáltuk korábban - a WC papír üres gurigája, amit egy kevés kerti földdel kevert homokkal feltöltünk, abba tesszük a magot, s a palántát azzal együtt ültetjük a végleges helyére. Majd a májusi fagyveszélyes napok - fagyos szentek után. Jobb, mint a levegőtől elzárt műanyag. A papírhenger legalább lélegzik és úgyis elbomlik a talajban. Ezzel sem érdemes kapkodni, mert a túlnevelt elöregedett palánta semmi előnyt nem jelent majd a kertben, még ha már virágbimbót is hozott az ablak között palánta korában. A tök palántanevelést is megspórolhatjuk, mert májusban eldughatjuk a tökmagot is egy lapátnyi szerves trágya mellé a kertben. De erről majd akkor, ha eljön az ideje.

Sietősebb kertkedvelők a metszéssel is végeznek március elejére, de nem mindig hasznos ez az iparkodás, mert ha egy tavaszi fagy beleszól, bizony már nemigen lehet korrigálni a metszőollóval és csak az alvó rügyekben bízhatunk. Így van ez a lemosó permetezéssel is. Akinek ez csak egy délutánnyi munka, jobb, ha a kártevők, kórokozók ébredésére időzíti a kezelést, minél közelebb a piros bimbós állapothoz, hogy eredményes, de még perzselési kockázat nélkül végezhesse el ezt az alapozó védekezést. A jól megválasztott időzítés a hatékonyság záloga – ahogy mondják – s nem mindig a szer kiválasztása. Apropó, növényvédő szer. Még most sem késő átnézni a tavalyi maradék készletet és leválogatni a lejárt szavatosságú szereket, mert nem érdemes adagok növelésében bízva folytatni használatukat – mondván dózis emelésével pótolhatom a lebomlott hatóanyagokat. Gondoljunk csak a szermaradványok lebomlási idejére, s nemcsak a hatóanyagéra, de a segédanyagokéra s oldószerekére is. A gazdaboltban majd eligazítanak mi a teendő az ilyen veszélyes hulladékkal.

Végül ne feledkezzünk meg a garázsban, pincében, vagy más télvédett helyen tárolt cserepes dísznövényeinkről sem. Elő lehet venni a muskátlikat és kukoricának nevezett harsogó sötétzöld levelű, igénytelen növényünket is, amely ugyan a liliomfélék családjába tartozik és Aspidistra elatior a tudományos neve. A legmostohább körülmények között is díszlik és hozza szép, sötétzöld, már-már bőrszerű leveleit és a talaj színén előbukkanó lilásbarna csillag alakú virágait. A kerti csap víztelenítését is feloldhatjuk, hátha öntözni kell a korán vetett, s már kelő növénykéinket.