Idén a kertészeti ágazat számára is biztosított szakmai fórumot a Farmer Expo. A zöldség- és gyümölcskertészet széles területének köszönhetően az érdeklődők két napon keresztül szakmai és tudományos szemszögből ismerkedhettek meg az ágazat helyzetével, jövőbeli kilátásaival.

A Zöldség-Gyümölcságazat technológiai korszerűsítése – gazdasági és piaci kilátások című szakmai tanácskozás Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke nyitotta meg. Első előadóként Dr. Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Felügyelő Bizottság elnöke, az ÉKASZ alelnöke bemutatta a versenyképes zöldség- és gyümölcstermesztés feltételrendszerét. Előadásában részletesen kitért azokra a sarkalatos pontokra, hogy mi szükséges ahhoz, hogy európai szinten versenyképes legyen az ágazat.

Az előadó bemutatta, hogy a versenyképesség tekintetében fontos a fizetőképes fogyasztási igény, a termék piacra jutása, valamint a hatékony, gazdaságos termelés. Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a piaci „letisztultság”, amely lényege, hogy közel azonos technológiai és tudásszint mellett, közel azonos minőségű és mennyiségű terméket állítsunk elő, közel azonos önköltségen, így lesz ugyanis biztosított a termelők közötti érdekazonosság. Ehhez tőke, szaktudás, munkaerő és megfelelő időjárás szükséges ­– mondta el előadásában.

paradicsom

A termesztés hatékonysága az informatikai rendszerek alkalmazásával is növelhető – fotó: Shutterstock

A következő előadó, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, a DélKerTÉSZ Szövetkezet vezető szaktanácsadója bemutatta az innováció szerepét a zöldség-gyümölcságazatban, és hangsúlyozta a precíziós termesztéstechnológia elterjedésének fontosságát a zöldség- és gyümölcskertészetben. Előadásában kifejtette, hogy a precíziós rendszerek alkalmazása – mint a GPS és a térinformatika – fontos adatokat szolgáltathat az öntözővíz-, tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatás optimalizálásában, illetve beszélt a dróntechnológia előnyeiről. Emellett elhangzott, hogy az informatikai rendszerek révén a klimatikus és talajadatok rögzítésével, illetve azok termesztéstechnológiába történő integrálásával, valamint a munkaregisztrációs rendszerek alkalmazásával is jelentősen növelhető a termesztés hatékonysága.

Az előadásokon többször előtérbe került a megfelelő munkaerő alkalmazása az ágazatban. A munkaerő-gazdálkodás jelenlegi és jövőbeli helyzetéről Ledó Ferenc, a FruitVeB elnök tartott átfogó előadást. Amellett, hogy a zöldség- és gyümölcságazatnak más a munkaerő-szükséglete, a munkaerőigényt jelentősen meghatározzák a különféle támogatások. Ledó Ferenc elmondta, hogy nagy változást hozhatnak a generációváltás mellett a kertészeti innovációk is, hiszen a gépesítés révén kisebb lehet az ágazat élőmunkaigénye. Kiemelte, hogy a minőségi munkaerő biztosítása az ágazatban a szakképzési rendszer átalakításával és a bérek versenyképessé tételével fokozható.

répa

A gazdálkodás struktúráját is szükséges átalakítani – fotó: Shutterstock

A megtermelt zöldség és gyümölcs egy része friss fogyasztásra kerül, másik részét pedig feldolgozzák, amely a belső fogyasztás és az export fontos elemei. A zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar helyzetéről és kilátásairól beszélt Kurmai Viktória, a Debreceni Egyetem Ph.D. hallgatója, aki elmondta, hogy az alapanyag ára, a kapacitás-kihasználtság, az alapanyag minősége és a késztermék értékesítési ára, mint kritikus tényezők, amelyek feldolgozott termékek piacosságát meghatározzák. Az előadó kiemelte, hogy fontos a hozam és a termék minőségének stabilizálása, hiszen a feldolgozás során előállított késztermék eladási ára már a termelésben eldől.

Az alma művelési rendszereinek fejlődése és perspektivikus jövőjéről Prof. Dr. Gonda István, a Debreceni Egyetem ny. egyetemi tanára beszélt. A művelési rendszer komplexen értelmezendő, ami magába foglalja az alanyhasználat, a fajtaválasztás, a gyümölcsfák térállását és a koronaforma kialakítását – emelte ki. Bemutatta ezeknek az elemeknek az alakulását az 1950-es évektől napjainkig, illetve előadásában kiemelt fontossággal beszélt a rezisztens fajták használatáról és a termesztésben való elterjedéséről. A jövőben a rezisztens fajtahasználaton túl a szuperintenzív termesztéstechnológia nagyobb arányú térhódítása várható, amely jelenti a nagyobb tőszámot, a jégvédelmi, fagyvédelmi és öntözőberendezések meglétét, valamint az emberi tényezők legmagasabb szintű alkalmazását, amelyek biztosíthatják a termés minőségének javulását és mennyiségének növekedését – említette a professzor.

Csak a termesztéstechnológia optimalizálása mellett lehetséges a versenyképes működés termelés – fotó: Shutterstock

A magyarországi almatermesztés helyzete mellett a tanácskozáson szerepet kapott a meggytermesztés helyzetének, fejlődési irányának, lehetőségeinek és korlátainak bemutatása is, melyet Csizmadia György, a FruitVeB alelnöke mutatott be előadásában. Az előadásban elhangzott, hogy akár az étkezési piacra szánt áru, akár az ipari feldolgozásra szánt meggy megtermelésekor fontos a termesztéstechnológia optimalizálása, mert csak így lehet versenyképes az adott termék. A megoldás pedig az innovációban rejlik, valamint a termelők szemléletváltásában – emelte ki Csizmadia György.

A konferencia utolsó előadója Kicska Tibor Ph.D. hallgató volt, aki az egyes műszaki és termesztéstechnológiai elemek hatását mutatta be a hajtatott paprikatermesztés jövedelmezőségére. Az előadásban kitért az üvegházas és a fóliasátras, a talajos és termesztő közeges technológia előnyeire, valamint annak jövedelem- és költségviszonyainak, illetve az egyes technológiák esetében a megtérülési idők alakulására. Az előadó bemutatta, hogy a hosszú távú paprikahajtatásban gazdaságosabb a fóliasátrak alkalmazása.