2013-ban találták meg itthon a Nébih munkatársai a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első egyedeit az autópálya pihenőknél, Nyugat-Magyarországon, de már az ország többi részén is megjelent a károsító – írja a gazdablog.

A kártevő Japánból származik, Európába 2008-ban találták meg első alkalommal, Spanyolországban. Nem sok idő kellett a kártevőnek, hogy lassan az egész kontinenst meghódítsa. A károsító maga is képes nagy távolságra terjedni, de passzív úton, mi magunk is szálltjuk a göngyöleggel, a járműveinkkel.

A kártevővel kapcsolatos legnagyobb probléma az életmódja, illetve a kártételének módja. A mindenki által ismert ecetmuslica a romló terméseket képes csak károsítani, míg a foltosszárnyú a növényen még csak érő félben lévő terméseket károsítja. A védekezés ellene nehéz, hiszen az imágó a termés felületére teszi a tojásait, amelyekből kikelő lárvák azonnal a termésbe rágják magukat. Egy termésben több lárva is károsíthat. A károsító elsősorban a bogyós gyümölcsöket kedveli, de előfordulhat cseresznyén, almán és körtén is.

foltosszárnyú muslica kártétele

A kártevő könnyen terjed és nehéz ellen védekezni – fotó: gazdablog.hu

Az idei év nyarán ugyan elmaradt a nagy meleg és a légköri aszály, azonban a foltosszárnyú muslica ellen, a szélsőséges, meleg időjárás lehet az egyik reményünk. 2013 óta viszonylag lassan terjedt a károsító az országon belül, aminek oka valószínűleg a hazánkban olykor tapasztalható nagy meleg. A károsító inkább a hűvös, csapadékos időjárást kedveli, mint amilyen idén nyáron volt. Éppen ebből adódik, hogy a kártevő ebben az évben az ország több részén is jelentős károkat okoz. A kártevő jelenlétét nagyon komolyan kell venni, hiszen az egy málna- vagy szamócaültetvény esetében akár 80-100 százalékos kár okozására is képes.