Újabb harc vár a magyar termelőkre

A Zöldséghajtatás helyzete Magyarországon, várható fejlődési irányai címmel tartott szakmai áttekintést Ledó Ferenc, a FruitVeB és a DélKerTÉSZ elnöke a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal és a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft.-vel közös évadzáró rendezvényén, Velencén.

Előadását a zöldséghajtatás fogalmának meghatározásával indította, miszerint a zöldséghajtatás állandó vagy átmeneti időszakra zárt térben történő termesztés, melynek fő célja az időjárás okozta károk mérséklése, elsődlegesen az alacsony hőmérséklet, valamint a tenyészidőszakok, betakarítás előrehozásával, meghosszabbítása a szabadföldi termesztéshez képest, a nagyobb profit, jobb minőség, magasabb hozam és a termelésbiztonság növelése érdekében. Majd röviden áttekintette a zöldséghajtatás kialakulásának történetét.

A hajtatás frontján jelentősebb áttörést a polietilén fóliák alkalmazása hozott, amikor üzemi méretű fóliatelepek létesültek, esetenként termálvizes fűtéssel. A 2000-es évektől azonban megindult a hajtató felületek csökkenése. Napjainkban mintegy 140-150 ha üvegházfelülettel számolhatunk, amelyből 22-25 ha szolgálja a palántanevelést. A fóliák 99 százaléka is fixtelepítésű ma már, még akkor is, ha vándorfóliának nevezzük.

A továbbiakban áttért a termesztéstechnológia fejlődésének összefoglalására, kiindulva a kizárólag talajos termesztéstől a talaj nélküli termesztésen át a tápoldatos és klímavezérelt légterű fóliasátrak, blokkok használatáig.

Megismerhettük a termesztő berendezések tőkeigényét is, amely korszerű üvegházak esetében mintegy 250-300 millió forint hektáronként, figyelemmel a 3-6 hektáros optimális üzemméretre, amelynek mai számítások szerint 7-10 évre becsülhető a megtérülési ideje.

A fóliák tőkeigénye bekerülési költség szintjén hektáronként 30 és 200 millió Ft között mozog,

amelyhez az optimális üzemméret 5000-30 000 m² lehet a termelőberendezés típusától függően. Itt a várható megtérülési idő 4-7 év. Ezután a fontosabb zöldségfajok európai és hazai piaci helyzetéről hallhattunk egy vázlatos áttekintést.

Ledó Ferenc – A szerző felvétele

A hajtatott paprika esetében a termesztett fajtatípusok számbavétele szintjén korlátozott a növekedés, mert nem lehet fokozni az exportot, és a belföldi piac felvevőképessége is behatárolt. Hasonló a helyzet a hegyes típusú esetében is, nincs érdemi exportlehetőség, ezért kockázatos a termelés növelése, míg a kápia típus iránti kereslet viszont folyamatosan növekszik a javuló belföldi fogyasztásnak köszönhetően.

Ez ugyan sok esetben a TV paprika piacának a rovására történik, de az exportlehetőségek jók. A paradicsompaprika típus esetében mind belföldön, mind az exportnál sokkal nagyobb lehetőségekkel számolhatunk.

Paradicsomhajtatásban 4-5 éve indult meg az a technikai, technológiai váltás, amelynek eredményeként létrejöttek a minden technikai és korszerű technológiai igényt kielégítő üvegházak, amelyekben 50 kg/m² termésátlaggal számolhatunk.

A hazai piac felvevőképessége április-november között 100-110 ezer tonna. A „hagyományos” fóliás termesztés területe tovább csökken, de az új beruházásoknak köszönhetően viszont tovább növekszik a termésmennyiség, amely a prognózisok szerint 2018/19-re elérheti az évi 130-140 ezer tonnát is.

Paradicsomhajtatásban 4-5 éve indult meg a technikai, technológiai váltás – fotó: Shutterstock

A kígyóuborka területe várhatóan stabilizálódni fog, de ezzel együtt tovább növekszik az átlagtermés, és a téli hónapokat leszámítva versenyképes lehet a spanyol, román importtal szemben is.

Korai káposztafélék termesztésében változásokkal kell számolni, nagy konkurenciát jelentenek a délszláv államok, aminek következtében tovább csökkenhet a terület.

Befejezésül összefoglalta a várható fejlődési irányokat, számba véve a lehetőségeket és szükségszerűségeket az elkövetkezendő időszakban.

• További fejlesztések szükségesek a versenyképesség megőrzése érdekében.
• A korszerűsítések hatására a hozamnövekedést, a minőségjavulást és az élelmiszer-biztonság javulását úgy kell elérni, hogy a fajlagos költségek csökkenjenek.
• Általánossá fog válni a hosszabb tenyészidejű növényeknél a talaj nélküli termesztés, mely további fejlődést fog eredményezni a technológiában.
• Integrált biológiai növényvédelem teljessé válása a várhatóan szigorú növényvédőszer-engedélyeztetési követelmények és az ebből fakadó növényvédőszerválaszték-hiány miatt.
• Az informatika, precíziós termesztés, gépesítés fel fog gyorsulni, aminek eredményeként kevesebb, de szakképzettebb munkaerőre lesz szükség.

A minőségi áru mindig eladható volt, és ezután is így lesz – fotó: Shutterstock

• A szaktanácsadás megerősítése elengedhetetlen lesz.
• Növekvő bérköltségeket csak hozamok növekedésével lehet elérni, miközben a termelői árak stagnálásával kell számolni.
• A gazdaságos termelés miatt nőni fognak az üzemméretek.
• A fogyasztók, vevők igényei növekedni fognak, amely a beltartalmi értékek felértékelődését eredményezi.
• Növekedni fog a csomagolt, félkész termékek aránya.
• A globalizáció hatása miatt további összefogásra lesz szükség, nemcsak az export, de a belföldi értékesítés területén is.
• A verseny fokozódni fog az Unión belül, a régi versenytársak – holland, spanyol, belga, francia versenytársak –  mellett a lengyelek is megjelennek a piacon. 
• 5-10 év múlva a románok és bolgárok, a délszláv államok is versenytársakká válnak.
• A piac adott, csak az a kérdés, hogy a magyar termelők – a hajtató kertészek – ebből mennyit tudnak megtartani, és mekkora új részt képesek szerezni maguknak.
• A minőségi áru mindig eladható volt, és ezután is így lesz.
• A zöldséghajtatás területén, aki új beruházást indít, vagy a meglévőn hajt végre fejlesztéseket, annak minimum 15-20 évre kell terveznie, de aki nem fejleszt, az előbb-utóbb kiszorul a piacról.