Az ARS (USA) kutatói azt vizsgálták, hogy hogyan lehet mezőgazdasági melléktermékekből (árpaszalma, kukoricaszár) butanolt gyártani. Mindkét mellékterméket butanollá lehet átalakítani hidrolízis, fermentáció és visszanyerés (angol rövidítésben: SHFR) vagy szimultán szaharifikáció, fermentáció és visszanyerés (SSFR) révén. Mint érdekesség megjegyzendő, hogy már az 50-es években Costridium acetobutylicum baktérium révén biomasszából fermentációs úton butanolt állítottak elő, de már mikroorganizmusok is alkalmasok voltak erre.butanol

Maga a butanol színtelen, kellemetlen szagú folyadék. Jó oldószer, jól oldja az olajokat, zsírokat, gyantákat. Felhasználják fémek tisztítására, lakkok eltávolítására és hígítószerként is.

Az ARS kutatói a SHFR módszerrel az árpaszalma cukorvegyületeit fermentációval butanollá alakították át. Ehhez előbb a szalmát előkezelésben részesítették, hogy a növényi cukrok szabaddá váljanak, mely révén olyan hidrolizátum született, amit aztán butanollá lehetett fermentálni. A kapott kedvező eredményekre támaszkodva a következő lépés a kukoricaszárból történő butanol-előállítás volt SSFR eljárással dolgozva, vákuumos technológiát alkalmazva. A hidrolízis során a kukoricaszár cukortartalmának több mint 97%-a vált szabaddá a fermentáció számára.  A kapott kedvező kísérleti eredmények alapján az árpaszalmából és kukoricaszárból történő nagyüzemi butanol-gyártás irányvonala kirajzolódott.