Az Európai Bizottság kutatói három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel, ezek közül csak egy elfogadható. A bizottság júniusban egy körülbelül 130 oldalas tanulmányt tett közzé fenntartható biogazdaság működési elvéről, továbbá a megvalósulás lehetséges forgatókönyveiről.
Egy hatékony stratégia irányelvei
A hagyományos gazdasági berendezkedésből a biológiai alapú gazdasági rendszerbe való átmenetet leginkább az alábbi alapelvek mentén volna lehetséges megvalósítani.
Elsőre csak egy halom boros dugónak tűnik, pedig értékes energiahordozó – fotó: Shutterstock
• Az első az élelmezés:
A legfontosabb irányelv, hogy törekedni kell az emberek biztonságos, egészséges és tápláló élelmiszerekkel való ellátására. Ehhez a hiányok, továbbá a feldolgozás és hasznosítás mikéntjét lenne szükséges tüzetesebben monitorozni, és ezek figyelembevételével kell alakítani a mindenkori egészség-, mezőgazdasági-, energia-, kereskedelmi-, és élelmiszer-politikákat.
• Fenntartható hozamok:
Ami a termelést illeti, a biomassza előállítását minden esetben erős gazdasági szabályozásnak kell kordában tartania, a fogyasztás soha nem haladhatja meg a termelés ütemét. A fenntarthatóság egy alapvetés kell, hogy legyen.
• Lépcsőzetes hasznosítás:
A biomassza, mint alapanyag, lépcsőzetes, többszörös felhasználására kell törekedni. A kaszkádfelhasználás segítségével még hatékonyabbá lehet tenni a biomassza-felhasználást.
• Újrahasznosíthatóság, körkörösség:
Az irányelv lényege, hogy semmit sem szabad szemétnek tekinteni. Minden terméket úgy kell megalkotni, hogy az később lebontható, majd újrafelhasználható legyen. A rövidebb élettartamú, eldobható termékeknél ez azt jelenti, hogy lebomolhatónak kell lenniük, méghozzá oly módon, hogy az ne szennyezze a környezetet, hanem esetleg még revitalizálja is azt. A hosszabb időtartamra tervezett termékek esetében az újrafelhasználhatóság még az esetleges továbbfejlesztési lehetőségek tudatos alkalmazását is megkívánja az élettartam maximalizálása érdekében.
• Sokféleség, diverzitás:
Egy biogazdaság termelési rendszereinek sokfélének kell lenniük. A különböző gyártási folyamatokat mindig specifikusan az adott termékre kell optimalizálni. Minél többféle dolog kerül legyártásra, annál többféle kihívásra tud válaszolni a gazdaság. A diverzitás növeli a rugalmasságot.
Az átmenet lehetséges forgatókönyvei
A hagyományos gazdaságból a biogazdaság felé való transzformáció nagyobbrészt két változó mentén fog alakulni. Az egyik a biomassza iránti kereslet, melyet leginkább a népességszám, a gazdasági növekedés, a klasszikus energiahordozók piaca, a technológiai verseny, valamint más megújuló energiahordozók helyzete alakít. A másik nagy változó, a biomassza kínálati oldala. Ez utóbbi főként a szektorban zajló fejlesztések, illetve ezek gyorsaságának és terjedésének függvénye.
A jövő erőműve? – fotó: nyf.hu
• A mérsékelt
Ezen forgatókönyv egy relatíve alacsony biomassza iránti kereslettel számol. Lehetséges formáló tényezőként más megújuló energiaforrásokkal – például a napenergiával és a szélenergiával – kapcsolatos technológiai megoldások gyorsabb fejlődését vetik fel, melyekkel adott esetben a bio-alapú megoldások kevésbé tudnának versenyképesek maradni. A szakemberek szerint ebben az esetben a kínálat egy közepes szintre fog beállni.
• A bio-bumm
A lehetséges jövőképek közül a fellendülést prognosztizáló „bio-bumm” forgatókönyve a legoptimistább. Ebben az esetben mind a kereslet, mind pedig a kínálat egyaránt magas. Ez egy olyan biogazdálkodást feltételez, ahol nem az élelmezés az elsődleges szempont, a biomassza felhasználása inkább ipari jellegű.
• A bio-hiány
Ebben az esetben lenne igény a nem élelmiszer-alapú biomasszára, de a kínálat alacsony szinten ragadt. Ha a kereslet és a kínálat közötti szakadék huzamosabb ideig fennmarad, akkor a biomassza ára magas szinten stabilizálódhat és hiánycikké válhat. A magas alapár pedig elejét veheti a további fejlődésnek.
A biogazdálkodás dilemmája
A biológiai alapú gazdaság egyik sarkalatos pontja a bio-alapanyagok termesztése. Termőterületekre az élelmiszeriparnak is nagy szüksége van, napjaink élelmezési válságának közepette ez különösen igaz. A biomassza-termesztés, valamint az élelmiszer-termelés tehát vagy egymás rovására lenne bővíthető, vagy csak további erdőségek kivágásával lehetne orvosolni a problémát. Ennek fejében tehát a hozamok növelése lehet még megoldás, legyen szó biomasszáról vagy takarmánynövényekről.
Cikkünk az Európai Bizottság biogazdálkodásról készült tanulmánya alapján íródott, mely angol nyelven IDE kattintva érhető el.
