A Csendes-óceán északi térségében 1977-ben felfedezett „szemétsziget” (hulladékszőnyeg) akkora, mint Németország és Franciaország együtt. Ez a bődületes méretű szemétsziget négyzetkilométerenként 1 millió műanyagrészecskét tartalmaz. A mikroplasztikok (melyek lényegében apró méretű műanyagrészecskék, műanyagtörmelékek) egy része az UV-sugázásra, más részük a hullámverés révén bomlik el, esik szét, megint más részük – ami a fő veszélyt jelenti – tovább szennyezi a tengereket.szennyezés

Egyelőre keveset tudunk a mikroplasztikok hatásairól. – fotó: seachair.wordpress.com

A mikroplasztikok tengeri élőlényekre és egyáltalán az emberi egészségre kifejtett toxikológiai hatásai, a szennyeződés térbeli eloszlása terén hiányosak az ismeretek. Ezért a  németországi Szövetségi Kutatási és Oktatási Minisztérium irányításában 10 európai ország bevonásával – 7,5 millió eurós támogatási összeggel – közös kutatásokat indítottak be a „Mikroplasztikok a tengeri rendszerekben” témában.

A kutatások célja a tengerre és magára az emberre leselkedő veszélyek felmérése, az elhárítás lehetőségeinek vizsgálata. Egységes mérési módszertant alkalmaznak és globális szinten vizsgálják, hogy miként is kerülnek a tengerbe műanyagok, a tengeri közegben hogyan terjednek, milyen toxikus hatást fejtenek ki a tengeri élőlényekre, ezáltal végső soron az emberi táplálékláncra.