Az elhalt növények és állatok bomlása évi 50-70 petagram szén-dioxidot és metánt juttat az atmoszférába. Ez majdnem tízszer annyi, mint amit az emberek bocsájtanak ki világszerte. Azon kísérleti környezetekben, ahol a talaj élőlények nélkül maradt a szén-termelés magasabb volt, mint olyan környezetben, ahol a talaj élőlényei a mikroorganizmusok fogyasztásával csökkentették a termelést.talaj

Az organizmusok közti interakció a talajban hatással van a szén körforgására a természetben és ezáltal a jövő éghajlati jellemzőire is. – fotó: Shutterstock

Ahogy az élővilág nagy részében a ragadozók a növényevők vadászásával a növények sokféleségéért felelősek, a rovarok és giliszták hasonló szabályozó szerepet játszanak azáltal, hogy a mikroorganizmusokat, melyek a szén-dioxid kibocsájtásért felelősek, felfalják. Azonban sajnos a klímaváltozás hatással van a talaj élővilágára, azáltal, hogy több nitrogén kerül a talajba és egyre melegebb van a gombák terjedése is növekszik, így még több szerepet kapnak a talaj hasznos élőlényei.