Ismeretes a megengedett peszticid-maradékok fogalma, ami a hatóanyagnak és biológiailag aktív származékainak (metabolitjainak stb.) az a mg/termény kg-ban megadott maximális koncentrációja, amellyel a növényi élelmiszer még forgalomba hozható. (Angol rövidítésében MLR – megengedett maximális határérték).
Az organikus gazdálkodással előállított termékek jóval kisebb szermaradékot tartalmaztak, mint a hagyományos úton termelt élelmiszerek.
A szermaradék-kérdés fontosságának tudatában 2012-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) az EU-tagállamok, valamint Izland és Norvégia bevonásával közel 79 ezer élelmiszermintára kiterjedő szermaradék felmérést végzett két síkon. Egyrészt minden ország saját kivitelezésben egy nemzeti program keretében, másrészt az EU koordinálásában valamennyi nemzeti élelmiszerellenőrzési hatóság bevonásával történő programban végezték a felmérést. Összességében a két program 750-féle élelmiszerterméket vizsgált meg. A nemzeti programok során az élelmiszerminták 97,1%-a az EU által engedélyezett értékek alatti szintet mutatott.
Az EU által koordinált program keretében vizsgált mintáknak közel 60%-ában semmilyen mérhető szermaradékot nem lehetett kimutatni. A legszennyezettebb termékek rangsora: brokkoli, karfiol, csemegeszőlő, paprika, padlizsán, a legkevésbé szennyezett termékeké pedig: borsó, olívaolaj, búza, banán. A narancslében és a tyúktojásban nem találtak szermaradványt.
Az EFSA egy másik felmérésben azt vizsgálta, hogy az étrendben a peszticid maradványok milyen hatással vannak hosszú- és rövidtávon az emberi egészségre. A vizsgálati eredmények alapján arra következtettek, hogy a peszticid maradványok – 2012. évi szinten – a fogyasztók egészségére hosszú távon valószínűleg nincsenek semmilyen hatással. Rövidtávon a peszticid maradékoknak kitéve nem lehet kizárni – a minták 0,02%-ára vonatkozóan – az egészségügyi kockázatot abban az esetben, ha az ominózus ételeket nagy mennyiségben fogyasztják.
