Az energiahordozók egymáshoz hangolása
A vizsgált helyeken a korszerű szélturbinák déltájban csak kevés széllel működnek, noha ilyenkor a legnagyobb az energiaigény. Texasban nyáron leggyengébbek a szelek, azaz akkor, amikor az energiaigény a legnagyobb. Ezen úgy lehet segíteni, ha napenergiát állítanak hadrendbe az energiaigényes szakokban. Amikor a szél- vagy napenergia mennyisége meghaladja az igényeket, az energia tárolására van szükség. Erre legalkalmasabbak a szoláris hőerőművek, ahol a nap energiáját víz vagy más folyadékok melegítésére lehet felhasználni. A folyadékok naplemente után is hosszan tárolják a hőt és velük később áramot lehet termelni. A szél által termelt áramfelesleget késő éjjel és kora reggel a hálózatba lehet táplálni és áramtermeléshez tárolni, amíg a szél- és napenergia nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben. Ebből a szemléletből kiindulva megterveztek és teszteltek egy szél-/napenergia/biodízel „hibrid-rendszert” egy kísérleti elektromos hálózati rendszerben. A szél- és napenergia ilyetén való körültekintő kombinálásával növelni lehet a megújuló energiahordozók felhasználását, ami nemcsak a két amerikai államban, hanem másutt is igen fontos.
Megújuló energiák részaránya
Az ENSZ Éghajlatváltozási és Kormányközi Testületének (IPCC) - köznyelven: a Világklímatanács - egyik tanulmánya szerint elképzelhető, hogy 2050-ig az energia több mint 3/4-ét alternatív energiaforrásokból fogják fedezni. Ez persze optimális politikai feltételek és költséges beruházások nélkül nem valósítható meg. Az IPCC a kérdés alapos vizsgálatára 164 jövőre vonatkozó szcenáriót vett alapul, ezek közül pedig négyet beható analíziseknek vetették alá. Ezek szerint sem tud – 40 év múlva – az emberiség teljesen független lenni a széntől, gáztól és kőolajtól, de a politika és a gazdaság részéről várt támogatás birtokában a 77%-os részarány elérése nem álom. A megújuló energia termelésének a növelése a bruttó nemzeti termék 1 %-ánál nem lenne magasabb, tehát nem valami „bődületes” költségnövekedésről van szó. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fosszilis energiák felhasználásával káros mellékhatások (klímafelmelegedés, egészségkárosodás) járnak. Amennyiben 2050-ben a tervezett megújuló energia mennyiségével számolnak, úgy 560 milliárd tonna CO2-kibocsátást lehetne megakadályozni, egyben a klímafelmelegedést jelentősen visszavetni.
