Mindenekelőtt a kérődző állatok tartásával kerül szén-dioxid és metán a légtérbe. Az említett két gáz közül mennyiségileg a szén-dioxid a jelentősebb, viszont a metán a légkörben 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, azaz ennyiszer erősebb üvegházhatással bír a szén-dioxidhoz képest.

Az állattartás felelőssége a légszennyezésben

A légtérben fellelhető metán egyik legfontosabb forrásának a WHO a szarvasmarha-állományt jelölte meg. A szarvasmarhák (és más kérődző állatok) beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt nagy mennyiségben termelődik metán.

Így a mezőgazdasági metántermelésért - a rizstermesztés mellett - elsősorban a szarvasmarha-állomány felelős. (Rizstermesztéskor az elöntött rizsföldek talajában lévő szerves anyagok elegendő oxigén hiányában lebomlanak, egyik keletkező melléktermék a metán.)

A kérődző állatok körében természetesen - állománynagyságuk és nagy termetük miatt - elsősorban a szarvasmarha a metántermelés fő okozója. Mennyit is termelnek? Az USA-ban a szarvasmarha-telepekről több millió tonna (!) szén-dioxid és metán kerül a légtérbe, így az állattartó telepek nagyon is jelentős mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez.

A juhtermeléséről híres Új-Zéland különösen nagy mértékben járul hozzá állattartásával a metántermeléshez. 45 millió juh és 8 millió körüli szarvasmarha az ország összes metántermelésének 90 %-át (!) adja, az összes üvegházhatást okozó emisszióért 43 %-os mértékű felelősséggel.

Nagy-Britanniában az állatállomány évi 1,15 millió tonnás kibocsátásával a teljes metántermelés 26 %-áért felelős.

Egy állat napi/évi gáztermelése

Japán vizsgálatok szerint egy kg marhahús termelése 36 kg mennyiségű szén-dioxiddal növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Más szóval egy kiló marhahús annyi szén-dioxid kibocsátásába kerül, mint amennyi egy átlagos európai gépkocsi emissziója 250 km-es távolságon.

Brit vizsgálatok szerint egy átlagos nagyságú tehén naponta 100-120 liter metánt termelt, mely adatokat új-zélandi vizsgálatok alátámasztottak.

Csökkenthető-e a gázkibocsátás?

Minthogy a szarvasmarhák az említett két gázból tetemes mennyiséget bocsátanak a légtérbe, a jóval veszélyesebb üvegházhatású gáz, a metán kibocsátásának csökkentésére több próbálkozás is történt. Rájöttek arra, hogy a takarmányozás jellege erősen kihat a gáztermelésre. Így organikus, legeltetéses állattartás esetén 40 %-kal sikerült a gázkibocsátást csökkenti.

Ha szarvaskerepet fehér herével és angol perjével keverve adtak az állatoknak, ennek köszönhetően a gáztermelés jelentősen csökkent. Svéd vizsgálatok megerősítették, hogy erőtakarmány helyett az olaszperjével (Lolium multiflorum) etetett állatok gázkibocsátása 40 %-kal csökkent.

Bizonyos növényfajokkal való takarmányozás, illetve azok takarmányokban megnövelt arányú felhasználása előnyösen hatott a metántermelés csökkentésére. Új-Zélandon egy bizonyos lótuszfajta olyan mennyiségű tannint tartalmazott, mely alkalmazásával a gázkibocsátást 16 %-kal sikerült csökkenteni.

Ezekben az esetekben a takarmánynövényben jelenlévő csersav üdvös hatására kell a figyelmet felhívni. A csersav ugyanis visszafogja a tehenek gyomrában lévő baktériumok aktivitását, amely megakadályozza a metán termelését kiváltó fehérjék bontását.

Fura ötletek

A takarmányok összetételének megváltoztatása mellett speciális tabletták alkalmazásával is kísérleteztek. Német kutatók „marhabélszélfogó" tabletták fejlesztésébe kezdtek. Sikerült olyan - igazi „gigatablettának" számító - „pirulát" alkalmazniuk, mely egyrészt a gáztermelést csökkenti, másrészt a tejhozamot növeli. Alkalmazásuk viszont igen körülményes, azaz nem érett meg a bevezetésre.

A kutatók az ötletekből nem fogynak ki, vállalva ezzel azt, hogy néha a nevetség tárgyává válnak a fura ötletek (és saját maguk is). Így pl. volt olyan, aki javasolta egy olyan „gázfelfogó készülék" szarvasmarhára való „szerelését", mely felfogná a termelődött gázokat, melyeket aztán esténként a „tartályból" kiengedve hasznosítani lehetne.

Az ötleten jót lehet mosolyogni, de azon nem, hogy a szarvasmarha-tartás káros gázkibocsátása milyen súlyos környezeti gondokkal jár, amit nagyon is komolyan kell kezelni.

Kapcsolódó aktuális cikkek: https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/elhisszuk-az-eghajlatvaltozast-csak-nem-torodunk-vele-30911-001