A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős. A globális felmelegedés miatt ugyan összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok, ráadásul a korábbra tolódó virágzási időszak miatt éppen ebben a kritikus időszakban következhetnek be. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések – fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése – mellett a megelőzésre, a kibocsátások csökkentésére kellene törekedni. A század közepéig szignifikáns változás nem várható a mostanihoz képest, onnantól azonban hatalmas jelentősége lesz annak, hogy tartjuk-e magunkat a párizsi klímacélokhoz. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemezte a kilátásokat a masfelfok.hu cikkében.

Hazánk 55%-a mezőgazdasági terület, melyből nem egészen 3% a jelentősebb haszonnal bíró szőlő- és gyümölcstermesztésé. A klímaváltozás a gyümölcsöket is nagymértékben érinti, melyeknek hozamát és termésminőségét több tényező is befolyásolja, azonban hazánkban 80%-ban a fagykár okozza a legnagyobb terméskiesést.

A téli, mélynyugalmi fázisban károsító, -20 °C alatti fagyok a globális felmelegedés hatására már szinte egyáltalán nem fordulnak elő, azonban a tavaszi virágzás alatti fagy továbbra is veszélyt jelent. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50%-os termésveszteséghez vezet.

A gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található, továbbá jelentősebb terület található még az Ipoly mentén északon és Bács-Kiskunban.

A teljes gyümölcstermés 95%-át a gyümölcsfák adják. Korábban a málna, szamóca és ribiszke is jelentősebb mennyiségben termett, de mára ezek visszaszorultak.

A legnagyobb mennyiségben alma terem (70%), ezt követi a meggy (10%), majd a szilva és az őszi (7-6%), végül a kajszi, a körte és a cseresznye.

Az ezredfordulóig alma- és szilvatermelést tekintve nagyhatalomnak számítottunk, és a körte és őszi összmennyisége is többszöröse volt a mainak. Egyedül a meggy mennyisége nőtt Magyarországon a jelentősebb gyümölcseink közül.


A hazai almafák legkorábbi és legkésőbbi virágzásának kezdete között átlagosan 10 nap telik el, és elsősorban az év első néhány hónapja határozza meg, hogy évről évre mikor éri el a hőösszeg a virágzáshoz szükséges kritikus értéket. Az almafa virágzása alatt a legtöbb fagy 2007-ben fordult elő, és ekkor volt az elmúlt 20 év során a legkisebb termésátlag is. Egyes jó években azonban négyszeres termésátlag is előfordulhat.

A többi gyümölcsfát (meggy, szilva, őszi, kajszi, körte, cseresznye) tekintve a fagyok főleg a korán virágzó kajszit és őszit befolyásolják, és például az utóbbi három év hidegebb tavaszai is jelentősen csökkentették ezeknek a gyümölcsfáknak a termését.

A kritikus tavaszi hetekben hogyan változott a fagyok gyakorisága a legutóbbi 20 évben a múlthoz (1971-1990-hez) képest?

Az almafa virágzása alatti fagyos évek gyakorisága a legtöbb területen csökkent, ugyanakkor az Ipoly völgyében és északkeleten jelentősebben nőtt. A többi gyümölcsfa esetében az ország legnagyobb részén szintén csökkent a fagyos évek száma a kritikus időszakot tekintve, míg a Kiskunság déli részén gyengén nőtt.

Átlagosan hány napon jelentkezett fagy egy adott területen?

Azt vizsgálva, hogy átlagosan hány napon fordult elő a virágzás alatt fagy, az almánál inkább gyenge csökkenés tapasztalható az ország jelentősebb területén (kivéve a fagyzugosabb Ipoly völgyében és északkeleten), míg a többi gyümölcsnél kissé több napon fordult elő potenciális kárt okozó fagy a Duna-Tisza közében és a Dunántúlon is.

fagy

Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50%-os termésveszteséghez vezet – fotó: Pixabay

A jövőben várhatóan nőni vagy csökkenni fog a virágzáskori fagyok gyakorisága?

A jövőben – miközben a tavaszi fagyok gyakorisága is csökken – a jelentősen korábbra tolódó vegetációs időszak miatt a virágzás is jóval korábbra tolódik. De az ekkor előforduló fagyok gyakorisága várhatóan nőni vagy csökkenni fog? A válasz nem egyértelmű, ugyanis különböző jövőképek is elképzelhetők:

1. Azonnali kibocsátáscsökkentéssel teljesülnek a párizsi klímacélok, azaz az ipari forradalomhoz képest legfeljebb 2 °C-os lesz a globális felmelegedés.

2. A közepesen optimista forgatókönyv szerint 2040-től kezdjük meg globális szinten az antropogén kibocsátáscsökkentést.

3. A pesszimista forgatókönyv szerint az eddigi üvegházgáz-kibocsátási trendek folytatódnak, azaz 2100-ig nem kezdünk jelentős kibocsátáscsökkentésbe.

gyümölcsfa

A jövőben a jelentősen korábbra tolódó vegetációs időszak miatt a virágzás is jóval korábbra tolódik – fotó: Pixabay

Az almafa virágzása körüli fagyveszélyes évek gyakorisága a jelenlegi termőterületeken a század közepéig csak kisebb gyakorisággal fog változni. Jelentősebb a térbeli bizonytalanság, azaz csökkenés és növekedés is valószínű.

A század második felét vizsgálva, északkeleten, ahol az almatermesztés legnagyobb jelenlegi területe található, minden forgatókönyv szerint növekvő fagyveszélyre kell számítanunk.

A pesszimista forgatókönyv alapján azonban a század végére a jelenleginek akár a duplájára is nőhet a fagyveszélyes évek száma, különösen a Dunántúlon és a Nyírség déli részén.

Sokkal kisebb a gyakoriságnövekedés az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának mielőbbi csökkentése esetén.

Az optimista forgatókönyv szerint Hevesben és Bács-Kiskunban az a valószínűbb, hogy a virágzás körüli időszakban kevesebb évben jelentkezik majd fagy, és a ritkábban előforduló fagyveszélyes években a fagyos napok száma is csökkenni fog, ha egy zöldebb utat követünk. Hosszú távú stratégiát szükséges kidolgozni ahhoz, hogy az almatermesztést megfelelő hatékonysággal folytatni lehessen: ez jelentheti a fagytűrő fajtákra való áttérést vagy az almatermesztő régiók átrendeződését is.

A pesszimista forgatókönyv szerint csak kisebb növekedés várható a fagyveszélyes évek számában, míg a másik két forgatókönyv szerint gyengén csökkenő trend valószínű.

A század végét tekintve az optimista forgatókönyv szerint nem várható jelentősebb gyakoriságnövekedés, sőt azokban az években, amikor fagyni fog, a fagyos napok száma még kevesebb is lesz, ami az almánál korábban virágzó gyümölcsfákat kedvezően érinti. Azonban minél később indul el az emberi tevékenység zöldítése, annál gyakoribbak lesznek a jelenlegi termőterületeken a fagyveszélyes évek. Így a pesszimista forgatókönyv esetén már mindenhol a fagyveszélyes évek előfordulásának növekedésére kell felkészülni. Ez északon-északkeleten elérheti akár a 40%-os növekedést is, miközben ezekben a fagyveszélyes években a fagyos napok száma is várhatóan növekedni fog.

A megelőzés olcsóbb és hatékonyabb lenne

Fagyos napokból tavasszal egyre kevesebbet tapasztalunk, de az előre tolódó virágzás alatt fellépő fagyok nagyobb kárt okoznak, mint korábban, mely kevésbé érinti a későbbi virágzású almafát, de nagyobb mértékben a többi gyümölcsfát. Mindezek egyes években jelentős terméskieséssel járnak.

A pesszimista forgatókönyv szerint elsősorban a kritikus időszakban fellépő fagy gyakoriságában várható növekedés, és kisebb mértékben ezen fagyveszélyes években előforduló fagyos napok számában is hasonló kedvezőtlen trend valószínűsíthető. Ez a század végére főleg az almát érinti, de a többi gyümölcsfára is hatással lesz.

Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is egyes régiókban csökkenés várható.

Agrotechnikák, melyekkel rövid távon a fagyokat befolyásolni tudjuk:

• hűtő öntözéssel néhány nappal késleltethető a virágzás megindulása;
• virágzáskor permetező öntözéssel csökkenthető a fagykár, illetve levegőkeveréses technikákkal szélcsendben több fokos melegedést is elérhetünk.

Ezen módszerek alkalmazása nagy területen nagyobb extra költséggel jár, és a hosszú távú stratégiák választása is jelentős terhet róhat a gazdákra (pl. újabb klímarezisztens, fagytűrő fajták és későbbi virágzásúak termesztése; a síkvidék helyett magasabb, kevésbé fagyveszélyes helyre való telepítés; a lombkorona magasabb virágzásúra metszése stb.); célszerűbb a megelőzésre fókuszálni, azaz a kibocsátásokat azonnal, globálisan összefogva és jelentősen csökkenteni.