A kultúrnövények vetőmagját a kórokozók által okozott fertőzés elleni védelem érdekében már az ókor óta olyan különböző anyagokkal kezelték, mint pl. a hamu, az olívabogyó törköly, a hagymalé, a sós víz, a glaubersó vagy a trágyalé, sajnos komolyabb eredmény nélkül. Még az emberre igen mérgező arzénvegyületek, illetve a rézgálic sem tudták a fertőzés ismétlődő folyamatát eredményesen megakadályozni.

A csávázószerek sikertörténete

A XIX. század végén fedezték fel a higanyvegyületeknek a gabonák kórokozó gombái elleni hatását. A csávázószerek területén az ezt követő fejlődés a növénytermesztés elengedhetetlen elemévé tette ezt a védekezési eljárást.

A patikus, Dr. Georg Wesenberg a Bayer gyógyszerészeti részleg bakteriológiai laboratóriumának vezetője talált egy olyan klór-fenol-higany vegyületet, amely jó hatást mutatott a gombakórokozók ellen, de ugyanakkor nem befolyásolta a kezelt vetőmag csírázóképességét – ez ugyanis súlyos hiányossága volt a korábban vizsgált vegyületeknek.

A csávázószer általi vetőmag-védelem hatása a kezdeti fejlődésben

1914-ben ez a hatóanyag „Uspulun” márkanéven nedves csávázószerként került a piacra és vele kezdődött meg a Bayer és más gyártók csávázószereinek máig is tartó sikertörténete. Az ezt követő években tomboló I. Világháború ellenére a készítményt kilenc országba exportálták és használatát 1918-ban Badenben már minden termelő számára kötelezővé tették.

Egy évszázados munka a csávázószerek kutatásában

A hatékony csávázó szerek egy évszázada tartó következetes kutatása, kipróbálása és fejlesztése jelentik a sikeres növénytermesztés alapját. A vetőmag csávázásánál elegendő csupán egy viszonylag csekély hatóanyag-mennyiséggel dolgozni, mivel a növényvédő szer közvetlenül csak a kívánt helyen érvényesül. Ezáltal a kezelendő felület csak a vetőmagra, (növényfajtól függően) hektáronként kb. 65-200 m2-re korlátozódik. A kezelés az időjárástól függetlenül zárt, ellenőrzött körülmények között zajlik. Ennél hatékonyabb és környezetkímélőbb növényvédő szer felhasználás alig képzelhető el.

A modern formulációk kielégítik a csávázási technikával szemben támasztott magas követelményeket

Mivel a csávázást kis mennyiségű hatóanyaggal végezzük, az optimális eredmény eléréséhez nélkülözhetetlen a megfelelően tapadó és a vetőmag felületén egyenletes eloszlású csávázószer-bevonat. A vetőmag minősége és az alkalmazástechnika mellett a termék formulációja is fontos szerepet játszik.

A csávázószer formulációk különbözőek lehetnek: por (DS), a folyékony szerves oldószeres (LS) és a manapság leggyakrabban alkalmazott vizes szuszpenzió (FS).

Ebben az esetben a szuszpenzió a hatóanyagot finomra őrölt, kristályos alakban tartalmazza. Ezek a készítmények jól adagolhatók, tetszés szerint hígíthatók és kitűnően (több mint 97%-ban) tapadnak és a csávázás után a vetőmagon egyenletes szer eloszlást eredményeznek. A gépek és a berendezések tisztítása egyszerűen vízzel történhet.

A mai modern csávázó szerek legtöbbje ebben a korszerű formulációban kapható és az alkalmazott csávázási technológiával mind gazdaságosság, mind ökológiai szempontból a legjobb csávázási minőséget és a legnagyobb hatékonyságot biztosítják.