Dr. Oross Dénes, a Bázismag Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a Bázismag Kft. 25 éve aktív szereplője a hazai vetőmagpiacnak, és a legnagyobb magyar vetőmagos cégként, a fajtatulajdonosi szerepet felvállalva törekszik a magyar hibridkukorica-nemesítés eredményeinek piaci realizálására.

Magyarországon is, mint a világ számos más országában, nagy jelentőséget tulajdonítunk az innovációnak, az új termékek létrehozásának, de talán kevesebb figyelmet fordítottunk a sikeres innovációs folyamatok lekövetésére, értékelésére. Az üzleti sikert sok szempontból lehet értékelni, vagy egy vállalkozást sikeresnek minősíteni, de a XXI. század elején a legsikeresebb vállalatok azok lettek, amelyek valami újat hoztak felszínre, vagy új módszerek alkalmazásával még sikeresebbé tették a korábban létrehozott termékeket vagy szolgáltatást – fogalmazott.

Az innovációs folyamat nem állhat meg az új termékek létrehozásában,

annak eredménye csak akkor látszik, ha a felhasználók, a vevők, akiknek érdekében mindez történik, elfogadják és használják a létrehozott új termékeket.

Fontos a piaci megmérettetés és a termelés gazdaságosságának biztosítása. Mindezek ugyanakkor már nem jelentenek egyértelmű garanciát a piaci sikerekhez, hiszen a minőség általánossá vált, jó és jobb termékek túlkínálata figyelhető meg.

A sikeres vállalkozásokkal szemben megfogalmazódik a pénzügyi stabilitás igénye, a kiegyensúlyozott működés, az új termékek folyamatos piacra vitele, az igényes kommunikáció és a pénzügyi stabilitás mint feltételek.

Dr. Oross Dénes

Több figyelmet kellene fordítani a sikeres innovációs folyamatok lekövetésére, értékelésére a magyar piacon – fotó: Agroinform.hu

A Bázismag Kft. az elmúlt években a nagy multinacionális cégek mellett is jelentős piaci részarányt tudott megszerezni a magyar hibridkukorica piacán, mely pozíció megtartása és erősítése évről évre nagy feladatot és kihívást jelent, és 25 éve tartó munka után most számot vet az elmúlt időszak sikereivel, tapasztalataival, és megfogalmazza a jövőbeni céljait.

Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára „A magyar vetőmagágazat lehetőségei és feladatai kormányzati szemszögből” című előadásában elmondta, hogy az egész magyar mezőgazdaság szempontjából közelítve meg a hazai vetőmagágazatot, természetes, hogy büszkék vagyunk arra, hogy szakmai tudásunkkal ezt a komoly exportpiaci potenciális részesedést a vetőmagágazat a világ valamennyi vihara közepette meg tudta őrizni.

Bár bizonyos hullámzások vannak, ez a szakmai háttér biztosította, hogy a felszínen maradt és szakmailag is előrelépett az elmúlt időszakban a vetőmagágazat, és kiemelkedő olyan szempontból, hogy összehasonlítva sok más szektorral, a jövedelemtermelő képessége nagyobb, ami külön értéket jelent.

Az innováció, amely ezen ágazat sajátossága, alapvető kérdés egy olyan ágazatban, amelyben komoly verseny folyik.

A vetőmagszektor teremti meg a biológiai alapjait és biztosítja a termelési alapjait a termesztésnek. Ez a szektor még tartogat hozzáadott értéket ahhoz a magyar növénytermesztési szektorhoz és most meglévő színvonalhoz, amely képes a magyar termőföldben lévő további potenciált kihasználni. Erre szükség is van ahhoz, hogy tartósan versenyképesek maradjunk ezen a pályán.

Fontos tudni, hogy hogyan lehet optimalizálni a gazdálkodók számára a számukra optimális fajtákat, a számukra fontos termesztéstechnológiák használatát. Vannak a mezőgazdaságban örökzöld változások és kihívások, amelyekre folyamatosan reagálni kell. Számolni kell azzal is, hogy a piacok képesek rendkívül hektikusan változni, és a gazdasági kihívásokra válaszolni kell.

A jövőről beszélve elmondta, hogy folyamatos munkára, kommunikációra, információátadásra van szükség, együttműködve a szakmai szervezetekkel, hatóságokkal, az ismeretátadásban mindig újabb eszközök igénybevételével. Az eddigi eredmények remélhetőleg a tudatformálás szempontjából is eredményesek lesznek a következő időszakban.

Fontos a minőségnek, a mögöttes magyar tudásnak és az innovációnak az ötvözetét – és az ezek által kialakult, magyar vetőmag mögötti imidzset – fenntarthatóvá tenni, amelynek az eszközrendszere rendelkezésre áll.

Bázismag

Fontos feladat lesz az ágazat erősítése a versenyben – fotó: Agroinform.hu

A következő időszak feladata állami oldalról ebben a kemény versenyben ennek az ágazatnak az erősítése, annak a koordináltságnak az erősítése, amely képes a magyar nemesítés szakmai alapjait megerősíteni; továbbá szükséges lesz bizonyos fókuszterületek meghatározása e területen.

A magyar vetőmagágazat segít megőrizni mezőgazdaságunk szakmai minőségét, hírnevét. Ezt a tudást, amely a martonvásári genetika mögött ott van, őrizzük meg, fejlesszük, és ez az egész magyar mezőgazdaság szempontjából egy hasznos és előrevivő dolog lesz.

Dr. Oross Dénes „25 év tapasztalata a martonvásári hibridkukorica-vetőmagok forgalmazásában Magyarországon és külföldön” című előadásában beszélt a Bázismag Kft. történetéről, fejlődéséről, és arról, hogy miként fogalmazódott meg bennük az igény arra, hogy nagyobb kockázatvállalás mellett, de saját hatáskörben történjen a vetőmag-előállítás és -értékesítés.

A Bázismag Kft. ügyvezetőjeként 2005-ben kapta azt a feladatot, hogy a több éve tartó kukoricahibrid piaci részarányának csökkenését állítsa meg, és a céggel nyereséges növekedést érjenek el. Ebben fontos szerepet játszott egy olyan marketingstratégia kidolgozása és alkalmazása, amely az egyetlen lehetséges alternatívát, a növekedést tette lehetővé.

Ehhez egy új vállalati struktúra felépítésére és az országos lefedettség biztosítására volt szükség. A legnagyobb feladatot a versenyképes termékkör összeállítása jelentette, és ezen keresztül a szakmai hitelesség megteremtése.

Az erősségekre, széles termékpalettára, a termékek kiváló alkalmazkodóképességére, a jó minőségre és a gyors kiszolgálásra koncentrálnak.

E stratégia felépítéséhez meg kellett határozni a vállalat erősségeit, amelyekre építeni lehetett, és azon piaci lehetőségeket, amelyek kihasználása elérhetőnek tűnt. A fő hangsúlyt a belföldi tevékenységre helyezték.

Saját vállalati márka felépítése, elindítása vált fontossá, hiszen egy cég a márkatermékek világában nem lehet igazán versenyképes enélkül, és ez siker esetén a hosszú távú értékteremtés záloga. Így jött létre a Marton Genetics márka.

A vállalat átalakítása több évet vett igénybe, de az alkalmazott módszereknek köszönhetően megindult a növekedés, és a Bázismag Kft. azóta is folyamatosan és nyereségesen működik. Rendkívül fontos elem volt a versenyképes termékkör kialakítása, és a Bázismag Kft. 2016-ra már a legnagyobb kukorica-portfólióval rendelkezik Magyarországon.

Fontos volt egy országos kereskedelmi hálózat kiépülése, amelyben éppen 25 kereskedelmi képviselője dolgozik ma a cégnek Magyarországon. Az értékesítés árbevétele, valamint az exportékesítés az elmúlt időszakban fokozatosan növekedett. A Bázismag Kft. jelenleg az egyik legerősebb hibridkukorica-portfóliót tudja ajánlani a gazdálkodóknak, és ezek biztonságos és megbízható termékek.

A következő korszakot a globális szereplőkkel történő piaci érintkezés vagy konfrontáció fogja meghatározni – fogalmazott.

A vetőmagszektorban meglévő nagyfokú koncentrálódás a jövőben várhatóan még tovább fog fokozódni, és megmutatkozik a kutatásra fordított összegek nagyságában is. A jövő óriási kihívásainak csak sokszínű nemesítéssel lehet megfelelni, ehhez nagy szükség van a K+F beruházásokra e szektorban, és a kis- és középvállalatok fenntartására. Bár egyetértés van abban, hogy

fenntartható mezőgazdaságra van szükség,

és hogy újabb beruházásokat kell alkalmazni, mégis mindig kérdés, hogy milyen irányt vegyen ez a mezőgazdasági szektor. Ez a vita különösen kiélezett a növénynemesítés terén, és azon belül is a GMO kérdéskörében.

A Bázismag Kft. a pontosságra, a minőségre, a szavahihetőségre, az eredményességre, a jobbra törekszik, és a partnereivel való további együttműködésre ezen igényeknek megfelelve.

Dr. Balázs Ervin, az MTA ATK főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja „A tudomány és az innováció szerepe a kukoricanemesítésben” című előadásában kiemelte, hogy a Bázismag Kft. egy nagyon erős nemzetközi versenyben is sikeres, versenyképes nemesítést képvisel. Említette az emberi megfigyelést, a tudást és az innovációt mint kulcskérdéseket, majd ezt követően beszélt a gabonatermesztésről és az egyéb mezőgazdasági ágazatok sajátosságairól, külön kiemelve a kukorica tulajdonságait, szerepét, széles körű felhasználási módjait, továbbá a GMO problematikáját is.

Fodor Zoltán a NAK Mezőgazdasági Igazgatósága részéről “Az EU támogatások jövője” című előadásában először az előzményekről beszélt – kiemelve a zöldítés témakörét –, majd a chambordi agrárminiszterek találkozójáról, ahol a miniszterek szintén az erős KAP-agrárszabályozás mellett foglaltak állást, a megfelelő költségvetések biztosítása és válságkezelési mechanizmusok mellett, bár egyértelmű állásfoglalás e megbeszélésem sem született.

Fodor Zoltán

A KAP az elképzelések szerint három pilléressé válna, amelyben a területalapú támogatások a legmeghatározóbbak – fotó: Agroinform.hu

A Cork 2.0 elnevezésű reformelképzelés kapcsán elmondta, hogy a vidéki jólét előtérbe helyezésével, a klímavédelmi intézkedések ösztönzésével és a tudás és innováció ösztönzésével egyet lehet érteni. Cél e támogatási rendszernek a 3 pilléresre bővítése; egyes szándékok arra irányulnak, hogy a versenyképesség növelésére, mások pedig arra, hogy az élelmiszer-gazdaság számára legyen külön pillér. A NAK is összeállított ezzel kapcsolatban egy javaslatcsomagot, amelyekkel kapcsolatban jelenleg zajlanak az egyeztetések – mondta.

Az elképzelés lényege egy hárompilléres KAP, amelyben a területalapú támogatások a legmeghatározóbbak: annak elérése, hogy minden tagállamban egységes szabályokon alapuló és egységes támogatási összeg legyen, hiszen egyes tagállamok között még mindig óriási különbségek vannak.

A második pillért a különböző mezőgazdasági támogatások – egységes közösségi szabályozás legyen minden intézkedésnél –, a harmadikat pedig a vidékfejlesztési támogatások jelentik, ez utóbbi kötelező 50 százalékos tagállami hozzájárulással.

Dr. Halmai Péter egyetemi tanár, az NKE tanszékvezetője, illetve a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja "A KAP alkalmazása és perspektívái" című előadásában elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika nagyon sok kihívásnak van kitéve, továbbá beszélt az agrárpolitikai célok változásairól, ezen belül is a kiadási struktúra változásáról, illetve hogy a termeléshez kötött támogatások jelentős szerepet kaptak ebben a rendszerben. A rendszer főbb újításai között számos, korábbi években megfogalmazott javaslat elfogadásra került. Mint mondta,

az új kihívások a következők: globalizáció, kereskedelmi liberalizáció, éghajlatváltozás, új felhasználási irányok támasztotta kereslet és a strukturális reformok kihívásai.

Elkerülhetetlen az európai mezőgazdaság versenyképességének a növelése, a szerkezeti átalakulás előmozdítása, ugyanakkor az európai társadalom továbbra is igényt tart azokra a multifunkcionális szolgáltatásokra, amelyeket az agrárgazdaság nyújt számára.

Melyek a lehetséges jövőképek hosszabb távon?

• A Közös Agrárpolitika rendszerének a megszilárdítása, konszolidáció;
Radikális reform, azaz a támogatási jogcímek jelentős átcsoportosítása;
Renacionalizáció, azonban a közös rendszer fenntartása elemi érdekünk az egységes piacon; 
Totális liberalizáció – ám ennek az ára az egyéni európai modell értékeinek az elvetése lenne.

Ezekkel az európai közjavakkal a Közös Agrárpolitika mellett hosszabb távon is lehet érvelni.

A következő pénzügyi tervezés önmagában is kényszerít a KAP bizonyos végiggondolására – fogalmazott.

Szabó István, az OTP Nyrt. Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető-helyettese „Az agrárfinanszírozás szerepe és lehetőségei a termelés fenntartásában és fejlesztésében” című előadásában beszélt a mezőgazdaság helyzetének alakulásáról, a magyar pénzügyi kultúra fejlődéséről, a bankszektorban történt változásokról, a mezőgazdaság finanszírozóinak megoszlásáról. A finanszírozás során kiemelten fontos szempont a megtérülés és a fejlesztést követő rentábilis működés.

Röviden beszélt arról, hogy az OTP-nek át kell értékelnie a termékeit, a hitelezési politikáját, ami az elkövetkezendő időszakot fogja jellemezni, továbbá szólt a bankszektor aktuális jellemzőiről, a vállalati hitelállományok alakulásáról, a Növekedési Hitelprogramról és az aktualitásokról is.

Zárásként elmondta, hogy a mezőgazdaság és annak finanszírozása az OTP-nek nagyon fontos, és ismertette a lehetőségeket és az ügyfeleknek kínált termékpalettát is.