Június végén Békés megyében Medgyesegyházán ismeretlen eredetű, súlyos pusztulást jeleztek a dinnyetermesztők. Az érintett ültetvényekben ’Crisby’ fajtájú érőfélben lévő terméseken 100%-os kártételt tapasztaltak. A terméseken növekvő, vizenyős, sötét, szabálytalan szélű elszíneződések jelentek meg. Később a héj felrepedt, a termések rothadásnak indultak. Gyakran mézgacseppek jelentek meg a repedésekben. A tünetek hirtelen, egyik napról a másikra jelentek meg a betakarítás előtt álló görögdinnyén és igen gyorsan terjedtek. A tünetek egyértelműen baktériumos betegségre utaltak. A morfológiai és biokémiai vizsgálatot követően molekuláris módszerrel is azonosítottuk a kórokozót. Megállapítottuk, hogy a megbetegedést az Acidovorax avenae subsp. citrulli, korábbi nevén Pseudomonas avenae subsp. citrulli okozta.

A jellegzetes tünetek alapján könnyen felismerhető a betegség. A fiatal palántákon az első foltok a szikleveleken és az első valódi leveleken láthatók, amik átterjednek a később fejlődő levelekre is. Súlyos fertőzés esetén a növény már palántakorban elpusztul. Enyhébb esetben a fertőzés a növény egész növekedési időszakában terjed a leveleken és levélnyeleken, majd ezekről öntözés vagy eső segítségével átterjed a fiatal termésekre. Az apró, két-három hetes terméseken a fertőzés még csak alig észrevehető. Először apró, pár milliméteres sötétzöld foltok jelennek meg a héjon, amik gyorsan növekszenek, szélük szabálytalan, és akár egy hét alatt kiterjedhetnek az egész termésre. Érésig a fertőzés igen súlyosan károsíthatja a termést. A kezdetben zöld foltok a betegség előrehaladtával drappos színt öltenek, a foltok fel is repedhetnek és innen fehéres színű baktériumnyálka szivárog ki. A sebben másodlagosan megtelepedhetnek egyéb rothadást okozó baktériumok és gombák. A termés húsa is rohadásnak indul, így értéktelenné válik. A kórokozó gazdanövény nélkül csupán pár hétig marad életképes, viszont a fertőzött magokból a következő évben beteg növények fejlődnek.

A meleg, esős idő a leginkább kedvező a kórokozó számára. Optimális hőmérsékleti igénye 35 oC, de 41 oC-on is jól fejlődik. Ilyen körülmények között olyan gyorsan terjed, hogy néhány beteg növény az egész állományt rövid idő alatt tönkreteheti.

Fontos a betegség elleni védekezés. Leginkább a megelőzésben bízhatunk. Elsődleges szempont, hogy egészséges magvakat vessünk, valamint egészséges palántákat ültessünk. Ehhez a palántákat a kiültetés előtt folyamatosan megfigyelés alatt kell tartani, és amelyiknél fertőzést gyanítunk, azt a növényt azonnal el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Ha a már kiültetett palántákon jelennek meg a tünetek, réztartalmú növényvédő szerekkel permetezhetünk az érés kezdetéig. Érdemes az egészséges állományt is kezelni megelőzésként. A fajtaválasztás is segíthet a védekezésben. A világoszöld héjszínű fajták, mint például a ’Charleston gray’, igen fogékonyak. A sötétzölddel csíkozott héjszínű fajták, mint a ’Crimson sweet’, már kevésbé fogékonyak, a sötétzöld fajták, mint a ’Sugar baby’, a legellenállóbbak a baktériummal szemben. A termést borító természetes viaszos réteg is véd valamelyest a fertőzéstől, de ez a termésfejlődés során könnyen megsérül. Fertőzés esetén minden tárgyat, ami kapcsolatba került a beteg, vagy csak gyanús növényekkel, fertőtleníteni kell. Szabadföldi termesztés esetén a fertőzött növénymaradványokat alá kell szántani, valamint az esetleges másodnemzedéket is. Az ilyen területre csak három év múltán kerülhet ismét dinnye. A fertőzött terület jó utóveteménye a bab, a kukorica vagy a borsó. Dinnyeültetvényt csak megfelelő távolságra létesítsünk, azt teljesen elkülönítve a korábban fertőzött területektől.

Mivel a kórokozó mechanikai úton, vízcseppek segítségével mosódik át, ezért esőztető öntözés helyett csepegtető rendszerűt alkalmazzunk. Ha kellő elővigyázatossággal telepítünk és az ültetvény sorsát figyelemmel kísérjük, minden nagyobb kár elkerülhető, és egészséges termést takaríthatunk be.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta az országba érkező szaporító anyag és friss fogyasztásra szánt termékek károsító mentességét az Európai Uniós határoknál ellenőrzik. Ez az eset is csak egy a számos példa közül, hogy az Unióba - a megfelelő kontoll hiányában - hogyan kerülhetnek be új, eddig Magyarországon elő nem forduló kórokozók.

Kertész Boglárka, Petróczy Marietta, Hevesi Mária és Palkovics László
Budapesti Corvinus Egyetem, Növénykórtani Tanszék