Lukács József, a Nébih NKI elnökhelyettese nyitotta meg a szakmai találkozót, majd Csapó József, a Nébih osztályvezetője köszöntötte a gazdákat. Tájékoztatójának A mag a kezdet és a vég vezérmondatot választotta. Röviden összefoglalta a fajták forgalomba kerülését megelőző vizsgálatok rendjét.

Megismerhettük a fajtavizsgálatok három részre tagolt rendszerét. Nevezetesen a gazdaságiérték-vizsgálatot, amelynek része a kórtani, illetve a DUS-vizsgálat (DUS, azaz megkülönböztethetőség, egyneműség és tulajdonságok állandóságának kritériuma). Szólt az állami elismerés feltételének követelményeiről. A fajtaellenőrzés szigorú szabályrendszere szolgálja az objektív fajtaminősítést a fajtaválasztás megbízhatóságának érdekében.

Szokó Attila, a Tordasi Növényfajta-kísérleti Állomás vezetője ismertette a kísérleti telep történetét, és szemléletes képekkel kalauzolta végig az érdeklődőket az állomás területén. Tájékoztatójából megtudhattuk, hogy az állomás a fajtakísérleti hálózat DUS-központjaként szerepel, mert a fajta-összehasonlító DUS-vizsgálatok mellett még több szántóföldi növényfajból teljesítménykísérleteket is állítanak be.

Szekrényes Gábor

Szekrényes Gábor, a Nébih NKI témavezetője – A szerző felvétele

A közel 90 hektáros szántóföldi területen háromnyomásos gazdálkodást folytatnak. Az egyik 25 hektáros részre minden évben a szántóföldi mikroparcellás kísérletek kerülnek, amely mintegy 50-55 növényfajból áll, és körülbelül 2500-3000 parcellát ölel föl. Ezen a területen helyezkedik még el egy 10 hektáros kajszi- és őszibarack-DUS-vizsgálat is, amit éppen a közelmúltban tekinthettek meg az érdeklődők. A másik területe Tordasnak egy közel 8 hektáros kertészeti kísérleti rész. Az állomás teljes területe öntözhető. A harmadik, 3,5 hektáros rész a központi terület a főépülettel, vetőmagelosztó résszel és a különböző kiszolgáló részlegekkel, de itt helyezkedik el a második világháborús katonai bunkerból kialakított génbank is.

Szekrényes Gábor, a Nébih NKI témavezetője ismertette a bemutatásra kerülő napraforgók fajtahasználatát és a beállított fajtakísérleteket. A magyarországi napraforgó-terület 2016-ban elérte a 630 ezer hektár körüli értéket, így kimondható, hogy minden idők eddigi legnagyobb napraforgó-termesztési területéről várható a betakarítás Magyarországon.

A prognózisok szerint a termésátlag is igen kedvezőnek ígérkezik. 2,9 tonna feletti átlagról szólnak a becslések. Jelenleg Fejér megyében 38 ezer hektárt meghaladó területen termesztenek napraforgót, ahol szintén 2,9 tonna/ha-os eredménnyel várható a napraforgó betakarítása. Ezek az adatok az augusztus 24-ei, tehát viszonylag új termésbecslés adatait mutatják. Ezért is választották a tordasi helyszínt a bemutató megtartására, figyelemmel a rendkívül fontos dunántúli megyére, ugyanis Dunántúlon Fejér megyében termesztik a legtöbb napraforgót.

Tájékoztatójában elmondta, hogy a bemutatón összesen 74 napraforgóhibrid került elvetésre. A 74 hibrid közül 17 db államilag elismert, 32 db európai uniós listán szereplő hibrid és 25 fajtajelölt. A hibrideket kilenc csoportban vizsgáljuk. Van két, úgymond normál olajipari napraforgóhibrid-csoport, ami korai és középérésű tenyészidős csoportra osztható, utána következnek az étkezési, madáreleségi és hántolási napraforgók, és utána pedig hat vegyszerrezisztens napraforgó alkot egy csoportot.

Ez is mutatja, hogy Magyarországon milyen rangos helyet foglalnak el a herbicidrezisztens napraforgók a termesztésben. Csak a félreértések elkerülése érdekében megjegyezte, hogy ezek nem géntechnológiai úton (GMO), hanem hagyományos eljárással előállított vegyszerrezisztens napraforgók.

Továbbá van négy imazamox hatóanyagra rezisztens csoport. A közbeszédben IMI-hibridekként emlegetett napraforgókat is két csoportban vizsgálják, az egyikben hat hibrid van, a másikban húsz, és vannak az újdonságként ismert HO CL-pluszos napraforgóhibridek, amelyek közül a koraiból hetet, míg a középérésűből hatot értékelnek. A szulfonilurearezisztens csoport tagjaitól valamivel keresettebbek az imazamoxrezisztens csoportba tartozók, melyekben összesen nyolc hibrid van, két korai és hat középérésű.

cirok

Szinte nem igényel növényvédelmi kezelést – fotó: Shutterstock

Dr. Matók György, a Nébih NKI témavezetője is választott vezérmondatot cirok-fajtaismertető előadásának, nevezetesen: ha nincs baja, vessen cirkot. Kedvcsinálónak szánta a kedélyes szlogent, majd számba vette a ciroktermesztés előnyeit s kockázatait, beleértve a szakmai hozzáértés fortélyainak ismertetését is. Vetésterülete 20-30.000 között alakul, ebben szerepel a szemes, siló- és vegyes hasznosítású cirok, esetleg cirokszakállnak termesztett is. Összesen 33 fajtát jegyeznek.

Termesztési előnyei között figyelmet érdemel a kukoricánál lényegesen magasabb fehérjetartalma, és hogy szinte nem igényel növényvédelmi kezelést. Hátrányai közül talajzsaroló tulajdonságát kell említeni a vetésváltásnál. A programot a kísérleti terület szemléjével fejezték be.