Legfontosabb követelmény, hogy a gazdálkodás alkalmazkodjon az ökológiai és ökonómiai viszonyokhoz. A Kompolton végzett kísérlet távlati célja annak vizsgálata, hogy a Phylazonit baktérium-készítmény milyen hatással van a talaj tápanyagkészletére, -szerkezetére.
Területméret: 6,53 ha
Elővetemény: napraforgó NK Neoma
Kísérlet növénykultúrája: őszi árpa Casanova II. fok
A Phylazonit szárbontó- és talajoltó baktérium-készítmény alkalmazása két ütemben tarlómaradványokra és vetés előtt a magágyba.
1. ütem:
Kezelt parcella (3,1 ha): Phylazonit szárbontókészítmény a napraforgó tarlómaradványaira történt kijuttatása, 15 l/ha dózisban, ami tárcsával azonnal bedolgozásra került. A cél az, hogy a cellulózbontó baktériumok közvetlenül a szármaradványra kerüljenek, mert az elhalt növényi részek jelentik a baktérium számára a tápanyagot, mozgásuk korlátozott, ezért kell közvetlenül az összeaprított szármaradványra kijuttatni. Az aprítás (szárzúzás) fontos a kijuttatás előtt, hogy minél nagyobb felületet biztosítsunk a baktériumok számára.
Kezelés nélküli parcella (3,43 ha): A kontroll parcella semmilyen Phylazonit-os kezelést nem kapott.
2. ütem:
Kezelt parcella (3,1 ha): 15 l/ha Phylazonit Talajoltó kijuttatása vetés előtt szántóföldi vegyszerezővel, szántóföldi kultivátorral történő bedolgozása. Ez a szer elősegíti a csírázó növény gyökeresedését, vitaminokat termel és segíti a tápanyagok feltáródását. A készítménynek a maghoz legközelebb kell kerülnie, a vetőágyba szükséges bekeverni/beforgatni.
Kezelés nélküli parcella (3,43 ha): A kontroll parcella semmilyen Phylazonitos kezelést nem kapott.
|
A 2015-2016. év időjárása kedvezett az őszi kalászosok számára, az őszi csapadék mennyisége megfelelő volt az elvetett őszi gabonák egyenletes keléséhez. Októberben a sokéves átlag feletti csapadékmennyiség hullott Kompolt térségében. Az árpa esetében is elmondható, hogy a növényállományok jelentős része könnyen elérte a bokrosodás fenológiai fázisát.
Az enyhe télnek köszönhetően a növények áttelelése biztosított volt, a növények előrehaladott állapotban mentek a télbe. A 30 éves átlagtól eltérően januárban és februárban több csapadék állt rendelkezésre. A lényegében fagymentes tél nem veszélyeztette a gabonák áttelelését.
Tavasszal már viszonylagos vízhiánnyal küzdöttek az amúgy is jól fejlett növényállományok. Jól mutatja ezt az áprilisi csapadék mennyiség, ahol mintegy 23 mm csapadék hiányzott a sokéves átlaghoz viszonyítva. A májusi csapadék mennyisége 45 mm volt, ami a kalászosok érzékeny fenológiai állapotában érkezett és elég volt ahhoz, hogy a növények megfelelő mennyiségű vízhez jussanak a szemtelítődés időszakában. A májusi és júniusi időjárási tényezők kedvezően befolyásolták az árpa érését betakarításig.
Eredmények
|
Az őszi árpa terméseredményei szempontjából a kontroll parcella 5,63 t/ha termésátlagához képest a kezelés 17 százalékkal magasabb, 6,61 t/ha termésátlagot produkált. A Phylazonit baktérium-készítménnyel kezelt terület növényei vitálisabbak, fejlettebbek voltak. A kísérlet eredményei egyértelműen igazolják, hogy érdemes a Phylazonit baktériumkészítményeket alkalmazni, a termesztés technológiába illeszteni.
Jól látszik a különbség a kezelt (balra) és a kezeletlen (jobbra) kalászokon.
Dr. Tóth Szilárd
egyetemi docens,
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Campus
Fleischmann Rudolf
Kutatóintézet igazgató
További információkért látogasson el a Phylazonit Kft. weboldalára!
_fill_540x300_0.jpg)
