Ami az idei termésátlagokat illeti, az országban szinte csak elégedett gazdával találkozom. Igaz, ha a felvásárlási árak kerülnek szóba, az általános jókedv már nem igazán látszik az arcukon. De legalább jó volt a termés, és a törésre váró kukorica, a már sajnos megcsappant vetésterületű cukorrépa is ígéretesnek látszik.

kukorica

Jó vízgazdálkodási területen a duplacsövű kukorica sem ritka – a szerző felvétele

cukorrépa

A cukorrépa jól fejlett állománya nagy termést ígér – fotó: iStock

Jó volt idén az időjárás, jegyzik meg a legtöbben. De mit is takar tulajdonképpen ez a megállapítás? A hőségnapok száma valamivel kevesebb volt a tavalyinál, de napsütésben azért volt részünk. Amiben igazán jelentős eltérés mutatkozik, az a csapadék alakulása volt. Ezt jól mutatja az alábbi két grafikon az ország egyik tájegységéből.

grafikon

grafikonEzek az adatok is rávilágítanak arra – a már korábban a szakemberek egy része által hangoztatott véleményre –, hogy hazánkban a termés mennyisége döntően a csapadékviszonyoktól függ. Ezt támasztja alá az is, hogy az éves műtrágya-felhasználás egyik évről a másikra alig mutat eltérést. Azaz tápanyagoldalról nem indokolt az a termésingadozás, mely az egyes évek között jelentkezik. Ezt jól mutatja a kukorica termésingadozása. Ez a növény rendkívül érzékenyen reagál a tenyészidőben rendelkezésére álló víz mennyiségére.

STADAT-adatok

Év Gabonafélék Búza Kukorica Árpa Rozs Cukorrépa Napraforgómag Repcemag
Őszi Tavaszi Összesen
Termésátlag, kg/hektár
2006 5100 4070 6820 3860 3410 3670 2540 52410 2210 2380
2007 3490 3590 3730 3630 2550 3170 2040 41040 2070 2200
2008 5790 4980 7470 4730 4020 4450 2580 59670 2670 2650
2009 4720 3850 6390 3630 2830 3320 1810 53600 2350 2200
2010 4730 3710 6470 3530 3020 3360 2110 59090 1930 2050
2011 5110 4200 6500 4070 3330 3780 2300 56510 2370 2250
2012 3760 3750 4000 3840 3230 3620 2240 47090 2140 2510
2013 4830 4640 5440 4430 3080 4050 3070 52660 2490 2690
2014 5900 4730 7820 4650 3850 4420 2860 69200 2690 3270
2015 5240 5180 5790 5080 3840 4760 2760 58720 2550 2680
2016 5380 5310 4180 5140 3020

Öntözzünk!
Persze ahol lehet, aki tud. Illetve a nem csekély beruházási költséget ki tudja fizetni az üzemeltetési költséggel együtt. És a többiek? Érdekes, de vannak gazdaságok, ahol öntözés nélkül is az évenkénti termésingadozás mértéke lényegesen kisebb, mint az országban általában. Ők hogy csinálják? Időnként beszélünk róla, mindenképpen hallottunk róla, de mégis egy misztikus valami, amivel nem igazán foglalkozunk, a talaj szerkezete. A talaj maga is tulajdonképpen egy fikció, egy elképzelt valami, hiszen csak az a csekély, mindössze kb. 5 százalékot kitevő szervesanyag-tartalom különbözteti meg a kőzetmáladéktól. Ez az a rész, mely élővé, önmagát megújulásra képessé teszi.

A talajok általános összetétele

grafikon

Ez a 0,5-8 százalék a talaj mikrovilága. Ez a csekély hányad teszi lehetővé, hogy a növények az alapkőzetbe zárt tápanyagokhoz hozzájussanak. Hogy a levegőben lévő, de a növény számára nem elérhető nitrogént gyökereikkel felvehessék. És nem utolsósorban, hogy a baktériumok által kialakított talajszerkezet révén a lehullott csapadékvizet tárolni tudják. Ez a mikrovilág a magasabb rendű élet alapja és fenntartója a Földön. Működésük tulajdonképpen csak látszólag bonyolult, de, miután szabad szemmel nem láthatóak, számuk viszont csaknem végtelen, akkor vesszük észre létüket vagy nemlétüket, amikor csökkenő számuk már gondot jelent. Például amikor csökken a termésátlagunk.

Azokban a gazdaságokban, ahol az évenkénti termésingadozás mértéke nem jelentős, ott biztos lehet a gazda abban, hogy a talajának élővilágát és ezzel a szerkezetét megfelelően karbantartotta. Tevékenységüket tekintve egyelőre nézzük a talaj vízgazdálkodására gyakorolt hatásukat. Ennek alapját azok a baktériumok adják, melyek egy vízoldhatalan cukrot, poliszaharidot termelnek. Ez az anyag, azzal, hogy összetapasztja a talaj mikrokristályait, lehetővé teszi a lehullott csapadék eltárolását is. Ezeken kívül a talajban élő mikroszkopikus algák is képesek a talajok elsőbb rétegeiben létrejött telepeikkel a talajszemcséket összetapasztani. Az így kialakult talajmorzsák képezik a talaj szerkezetét, és hozzák létre a kapilláris rendszert.

kép

1. kép: A talajmorzsa felépítése és kötőanyagai. 2. kép: Talajalga-tenyészet laboratóriumban.

Ez a rendszer az egyenetlenül lehulló csapadékot a talaj mélyebb rétegeibe vezeti, hogy később, a szárazabb periódusban, a gyökérzónába visszaszivárogva nedvességhez juttassa növényeinket. A talajaink szerkezete részben adottság, ám ezt az adottságot magunk is alakíthatjuk, javíthatjuk. Az ehhez szükséges technológiák, anyagok rendelkezésre állnak. A talajszerkezet javításának eljárásairól a következő írásunkban számolunk be.