Ami az idei termésátlagokat illeti, az országban szinte csak elégedett gazdával találkozom. Igaz, ha a felvásárlási árak kerülnek szóba, az általános jókedv már nem igazán látszik az arcukon. De legalább jó volt a termés, és a törésre váró kukorica, a már sajnos megcsappant vetésterületű cukorrépa is ígéretesnek látszik.
Jó vízgazdálkodási területen a duplacsövű kukorica sem ritka – a szerző felvétele
A cukorrépa jól fejlett állománya nagy termést ígér – fotó: iStock
Jó volt idén az időjárás, jegyzik meg a legtöbben. De mit is takar tulajdonképpen ez a megállapítás? A hőségnapok száma valamivel kevesebb volt a tavalyinál, de napsütésben azért volt részünk. Amiben igazán jelentős eltérés mutatkozik, az a csapadék alakulása volt. Ezt jól mutatja az alábbi két grafikon az ország egyik tájegységéből.
Ezek az adatok is rávilágítanak arra – a már korábban a szakemberek egy része által hangoztatott véleményre –, hogy hazánkban a termés mennyisége döntően a csapadékviszonyoktól függ. Ezt támasztja alá az is, hogy az éves műtrágya-felhasználás egyik évről a másikra alig mutat eltérést. Azaz tápanyagoldalról nem indokolt az a termésingadozás, mely az egyes évek között jelentkezik. Ezt jól mutatja a kukorica termésingadozása. Ez a növény rendkívül érzékenyen reagál a tenyészidőben rendelkezésére álló víz mennyiségére.
STADAT-adatok
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Öntözzünk!
Persze ahol lehet, aki tud. Illetve a nem csekély beruházási költséget ki tudja fizetni az üzemeltetési költséggel együtt. És a többiek? Érdekes, de vannak gazdaságok, ahol öntözés nélkül is az évenkénti termésingadozás mértéke lényegesen kisebb, mint az országban általában. Ők hogy csinálják? Időnként beszélünk róla, mindenképpen hallottunk róla, de mégis egy misztikus valami, amivel nem igazán foglalkozunk, a talaj szerkezete. A talaj maga is tulajdonképpen egy fikció, egy elképzelt valami, hiszen csak az a csekély, mindössze kb. 5 százalékot kitevő szervesanyag-tartalom különbözteti meg a kőzetmáladéktól. Ez az a rész, mely élővé, önmagát megújulásra képessé teszi.
A talajok általános összetétele
Ez a 0,5-8 százalék a talaj mikrovilága. Ez a csekély hányad teszi lehetővé, hogy a növények az alapkőzetbe zárt tápanyagokhoz hozzájussanak. Hogy a levegőben lévő, de a növény számára nem elérhető nitrogént gyökereikkel felvehessék. És nem utolsósorban, hogy a baktériumok által kialakított talajszerkezet révén a lehullott csapadékvizet tárolni tudják. Ez a mikrovilág a magasabb rendű élet alapja és fenntartója a Földön. Működésük tulajdonképpen csak látszólag bonyolult, de, miután szabad szemmel nem láthatóak, számuk viszont csaknem végtelen, akkor vesszük észre létüket vagy nemlétüket, amikor csökkenő számuk már gondot jelent. Például amikor csökken a termésátlagunk.
1. kép: A talajmorzsa felépítése és kötőanyagai. 2. kép: Talajalga-tenyészet laboratóriumban.
Ez a rendszer az egyenetlenül lehulló csapadékot a talaj mélyebb rétegeibe vezeti, hogy később, a szárazabb periódusban, a gyökérzónába visszaszivárogva nedvességhez juttassa növényeinket. A talajaink szerkezete részben adottság, ám ezt az adottságot magunk is alakíthatjuk, javíthatjuk. Az ehhez szükséges technológiák, anyagok rendelkezésre állnak. A talajszerkezet javításának eljárásairól a következő írásunkban számolunk be.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
