Magyarázható, hogy a kukorica ilyenkor "mostohagyerek", s kisebb izgalmat jelent, ha várakoztatják, mint a többi kultúra körüli tennivalókkal való késlekedés. Az október viszont – legalábbis eddig – nem sokban járult hozzá a lendület megtartásához. Az ismétlődő esők átrendezésre, halogatásra ítélik a parcellák betakarítását, nehézkessé teszik a megközelítést, növelik a talajtaposással okozható károkat.
A vajdasági "csak" 10 tonnás eredmények után meglepetés volt Somogyból a 13,7 (Légrádi Miklós), majd Fejérből a 14,7 (Simon László). A Hajdúságban eddig betakarított parcellák azt mutatják, hogy öntözés is kellett a 13 tonna feletti eredményhez (13,2, Kardos Ferenc). Az önmagában nem meglepő, hogy a Nyírség mutatja fel a legnagyobb szélsőségeket, hiszen a homok is rendkívül változatos, s a jellegzetes, néhány méteres hullámzást mutató felszínalakulás mezőgazdasági szempontból szinte semmit érő, szélhordta homokdombocskákból és humuszban gazdagabb "feketeföldekből" tevődik össze.
Egyre többen gondolnak a talajszerkezet megóvására, s nem legyintenek rá, hogy majd a szántás helyrehozza. – fotó: http: luirig.altervista.org
A két szélsőség közötti változatok tarkává teszik a termőterületeket, s az adott év időjárása határozza meg, hogy melyik a "nyerő". Ugyanez vonatkozik a szűkebb, de az általános jellemzők vonásainak többségét magán hordozó nyírderzsi határra is, ahol Papp Mihály és Papp György ismét 15 tonna fölé tolták a lécet. Most már egyre izgalmasabb lesz a verseny, hiszen érkeztek hasonló, vagy ezt a szintet is meghaladó becslések, jelzések. Azt csak reméljük, hogy nem kizárólag a forró nyarat követő szeszélyes ősz okoz izgalmakat, s a bejelentett parcellák ellenőrzését is el tudjuk végezni.
_fill_540x300_0.jpg)
