Az IKR Agrár Kft. 2015-ben országos kísérleti programot indított AgrowKnowmia Program (ejtsd: Agronómia) néven. A projekt célja egy olyan fenntartható mezőgazdasági gyakorlat bemutatása, amely ötvözi a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb fajtákat, hibrideket, gépi, inputanyag, térinformatikai technológiákat a jövedelmezőség javítása, a talajok megóvása, okszerű gazdálkodás ösztönzése, az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények káros hatásainak csökkentése érdekében.

Többek között elemezzük az osztott- és egydózisú tápanyag-kijuttatási technológiák közötti termésbeli és gazdaságossági különbségeket, illetve ami jelen cikk témájához legszorosabban kapcsolódik, a starterműtrágyák alkalmazásának hatását búzában is.

A kísérletbe bevont területeken a különböző kezelések talajvizsgálati eredmények alapján lettek meghatározva, tehát táblára adaptált műtrágyaadagokat és -féleségeket alkalmaztunk. Tápanyagos vonatkozású nagyparcellás őszi búza-kísérletek 2015 őszén 8 helyszínen kerültek elvetésre.

Őszibúza-kísérleti blokk

Őszi búza-kísérleti blokk madártávlatból
Az AgrowKnowmia Program egyik búzakísérleti blokkja a Pécs-Reménypusztai Kft. 109 táblája volt a 2015-16-os idényben. A terület savanyú, jó vízgazdálkodású erdőtalaj, kötöttségét tekintve vályogtalaj. Káliummal igen jól, míg foszforral közepesen, mésszel gyengén ellátott a szántó, humusztartalma gyenge, ásványi nitrogéntartalma igen gyenge minősítést kapott a vizsgálati eredményekben. Az itt 14 különböző kezelést tartalmazó vizsgálati sort négy ismétlésben állítottuk be, 1000 m2 parcellákon.

A kísérlet az őszi búza tápanyag reakciójának vizsgálatára irányult, ezen belül is a HUNFERT NPS immunMAX starter hatékonyságára fókuszálva. Cél a legköltséghatékonyabb starterműtrágya-adag meghatározása, a legjövedelmezőbb búza tápanyag-visszapótlási technológia kidolgozása. Ehhez a starternek két különböző dózisát alkalmaztuk, egy „hagyományos, csak nitrogént és foszfort tartalmazó műtrágyával kezelt üzemi kontroll mellett.

A kísérlet bemutatása
A kukorica-elővetemény betakarítását követően sem alaptrágya kijuttatására, sem forgatásos mélyművelésre nem került sor. A direktvetőgéppel történő vetést megelőzően nehéztárcsát járattak a területen két menetben, majd a még mindig jelentős felszíni szártömeget ásóboronával tovább keverték a talajba. A kísérlet pontosságának érdekében vetés előtt közvetlenül külön menetben juttattuk ki a starterműtrágyát, mely az üzemi kezelésnél DAP volt, a többi esetben mindig a HUNFERT NPS immunMAX. A tápanyag-visszapótlást kivéve minden más termesztéstechnológiai elemet az üzemi gyakorlatnak megfelelően hajtottak végre a kísérleti területen is.

A vetésre a kedvezőtlen időjárás miatt csak meglehetősen későn, 2015.11.13-án került sor a Saaten Union fajtatulajdonos vállalat által rendelkezésünkre bocsátott CH Combin fajtával, 215 kg/ha vetőmagmennyiséggel. A gyomirtást 2016.04.03-án végezték el Granstar Super 50 SX 50 g/ha + Starane 0,3 l/ha dózisával. Kártevők ellen összesen 2 alkalommal, gombás betegségek ellen szintén 2 alkalommal védekeztek tankkombinációban a kísérleti táblán. A területen a tenyészidőszakban (2015. augusztus-2016 június) összesen 562 mm csapadék hullott, meglehetősen egyenlőtlen eloszlással. Kora tavasztól egészen májusig csapadékhiány volt, márciusban csak 37, áprilisban csupán 17 mm hullott, majd május-júniusban összesen 176 mm eső áztatta a területet.

Tavasszal a fejtrágyát már a megszokott módon, repítőtárcsás-műtrágyaszóróval juttattuk ki március 17-én (F1) és április 25-én (F2). Tápanyagok szempontjából az 1. számú kezelés reprezentálja az üzemi technológiát. A kísérlet valamennyi kezelésében azonos nitrogénadagot (összesen 155 kg/ha nitrogén-hatóanyag) alkalmaztunk, így a termésbeli különbségek csak a kezelések időzítéséből, a többi hatóanyag változó mennyiségéből és a hatóanyagok minőségéből adódhatnak.

A kísérletben alkalmazott műtrágyák hatóanyag-tartalmát az 1. számú táblázat mutatja be.

műtrágyák hatóanyag-tartalma

1. számú táblázat

A Pécsett beállított számos kezelés közül az alábbi, 2. számú táblázatban részletezetteket érdemes jobban is megvizsgálni. Amint látható, az üzemi technológiában alkalmazott kommersz startert a HUNFERT NPS immunMAX starterműtrágyára cseréltük le, azt azonos hektárdózisban kijuttatva, illetve több kezelésben magasabb, 150 százalék adagot alkalmaztunk. A fejtrágyázások során az első kezelések alkalmával a ként nem tartalmazó MAS-t, ként is tartalmazó műtrágyaféleségekre cseréltük. A második fejtrágyázáskor egyes kezelések esetében a legolcsóbb megoldást jelentő MAS-t, más esetekben a ként is tartalmazó DASA-t használtuk. A 6. és 7. kezelésben pedig teljesen elhagytuk a második fejtrágyát, hiszen az ENSIN márkanevű, inhibitoros nitrogénműtrágyát alkalmaztuk, azt egyetlen, teljes dózisú tavaszi fejtrágyaként kiadva. Az ENSIN technológia optimális szinten tartja a talajoldat nitrogén koncentrációját, ezért a több adagban kijuttatott fejtrágyázás alkalmazásakor jellemző ingadozó, hullámzó nitrogénszint helyett stabil, a növények vegetatív fejlődéséhez igazodó, optimális nitrogénellátást biztosít hónapokon keresztül.

táblázat

2. számú táblázat

Terméseredmények

Az 1. számú diagram a betakarításkor mért terméseredményeket mutatja be 14,5 százalék nedvességtartalomra korrigálva.

diagram

1. számú diagram

Látható, hogy a terméseredmények a 6,5 tonna/ha szint körül szórnak, a kezelések főátlaga 6,48 t/ha. A búza érésének utolsó időszakában, június végén jelentkező forróság hirtelen érést okozott, kedvezőtlen irányba befolyásolta az ezerszemtömeget, hektolitertömeget. Ezzel magyarázhatóak az évjárathoz és a fajta képességeihez (ugyanezen táblán elhelyezett fajtasorunkban 7,9 t/ha termést adott a CH Combin) képest nem túl magas hozamok.

Szerencsére a betakarítást még az esős időszak előtt sikerült elvégezni, így a már kialakult beltartalmi paraméterek nem romlottak. A termésszintek eltérései szignifikánsak, a különbségek 1százalék hibát megengedve statisztikai módszerrel is igazolható módon a műtrágyás kezelésekből adódnak. A legjobb terméseredményt a 4. kezelés adta – 6,3 százalékkal felülmúlva az üzemi kontrollt – mely az NPS immunMAX startert ősszel és tavaszi 1. fejtrágyának is megkapta, második fejtrágyaként pedig DASA-t juttattunk ki. A termésversenyben második helyen a 6. technológia végzett, 4 százalék plusz terméssel. A harmadik helyet a 7. kezelés szerezte meg, 3,4 százalék terméstöbblettel.

Mindkét utóbbi technológiában ősszel NPS immunMAX startert, tavasszal pedig ENSIN-t szórtunk ki egyetlen fejtrágyázási menetben. A két kezelés közti különbség, hogy a 7. esetében magasabb őszi starter- és alacsonyabb tavaszi fejtrágyadózist alkalmaztunk, mint a 6.-ban, tehát a 7. kezelésben az őszi időszak irányába toltuk a nitrogéntáplálást.

kombájn

Zajlik a parcellánkénti betakarítás

A búzára optimalizált starter beépítése a technológiába, illetve a kénnel kiegészített nitrogénfejtrágyák alkalmazása a teljes vegetációs idényben egyértelműen pozitív hatású a termés mennyiségére. A kísérletben tapasztaltak alapján az alacsonyabb őszi nitrogénadagot kapott technológiák – a vegetáció során kiadott teljes nitrogénhatóanyag-mennyiség azonos szintje mellett – jobb terméseket produkáltak, mint az ősszel a standard dózis másfélszeresével starterezett kezelések. A nitrogén-hatóanyag adagolása szempontjából tehát a 3:1 arány kedvezőbb volt, mint az 5:3 az ősz:tavasz vonatkozásában. Ezt mutatja be a 2. számú diagram.

diagram

2. számú diagram

Láthattuk, hogy milyen komoly befolyása van a termés mennyiségére mindössze 20 kg nitrogén-hatóanyag időzítésének. Most nézzük meg, hogy milyen összefüggés van a kiadott hatóanyagok mennyisége és a termés minősége között? Van egyáltalán összefüggés? Vagy a termőközeg, a talajunk meghatározóbb ebben a vonatkozásban?

A termés minősége

A kezelésenként kiadott nitrogén, foszfor, kálium és kén műtrágya-hatóanyagok mennyiségét és az ezek hatására kialakult sikértartalmat ábrázolja a 3. számú diagram.

diagram

3. számú diagram

Mivel a terület káliummal igen jól ellátott – amint az a diagramból is látszik – kálium-hatóanyagot nem juttattunk ki. A nitrogén mennyisége mindenütt azonos, tehát a foszfor- és kénhatóanyag változó mennyisége lehetett befolyással a sikértartalomra, ha volt ilyen hatás. A legmarkánsabb különbségeket az egyes kezelések között a ké hatóanyag mennyisége mutatja.

Nézzük először a foszfort! A terület foszforral közepesen ellátott, ezért az üzemi gyakorlat szerint érdemi mennyiségű foszforpótlásban gondolkodnak, ezt reprezentálja az 1. kezelés 92 kg/ha foszfor-hatóanyag adagja. Ez több mint másfélszerese a következő legnagyobb foszforadagnak, amelyben a 3. és 4. kezelést részesítettük. Ennek ellenére a mind a 3., mind a 4. technológia jóval felülmúlta sikértartalomban az 1.-t. Mindkettő malmi I. minőségű termést hozott, 30 százalék feletti sikértartalommal, az üzemi kontroll éppen csak, hogy elérte a malmi II. alsó küszöbének számító 28 százalékot. Ha van összefüggés a kiadott foszforhatóanyag mennyisége és a búza minősége között, ezek szerint az fordított lenne, tehát minél több foszfort adunk ki, annál rosszabb beltartalmú termésre számíthatunk? Vagy inkább a Liebig-féle minimum törvényt szemünk elé idézve állapítsuk meg, hogy a termés kialakulásához szükséges foszfor a búza rendelkezésére állt és a minőséget egy másik tápelem befolyásolta, amelynek hiánya volt a limitáló tényező az üzemi kontroll termés beltartalmi értékének kialakulásában? Ez utóbbi következtetés lesz a helyes.

A diagramra nézve szembeötlő a sárga színnel jelölt kénhatóanyag hiánya az 1. kezelés oszlopában, s vegyük észre, hogy a sikértartalom lineárisan emelkedik, amint a búza kénpótlásban részesül a 2. kezelésben még csak ősszel, a 3. kezelésben ősszel és a tavaszi első fejtrágyával is, majd a 4. technológiában az egész vegetációja során! Az 5-7 kezelésekben szintén a teljes vegetáció során a búza rendelkezésére állt a kén, a diagramon látszik, hogy a sikértartalom a malmi I. minőség határa fölött ingadozik. Mi lehet ennek az oka? Az ok: hogy a beltartalom kialakulásában nem csak a kén játszik fontos szerepet, hanem a nitrogén is, ez a két tápelem együttesen determinálja a búzaszemek minőségét. Az 5. és 7. technológiában – mint azt már korábban megvizsgáltuk – „túl sok“ nitrogént alkalmaztunk ősszel, amely mennyiség hiányzott a tavaszi fejlődéshez, ez nem csak a termés mennyiségében, de minőségében is jelentkezett, ezeknél a kezeléseknél a sikértartalom a 30 százalék közelébe csökkent.

A nyersfehérje-tartalom is hasonlóképpen alakul, melynek értékeit a terméshozam függvényében a 4. számú diagram szemlélteti.

diagram

4. számú diagram

Jövedelmezőség

Persze önmagában az, hogy terméstöbbletet és minőségjavulást értünk el plusz hatóanyagok kiadásával, még nem jelenti azt, hogy ez a többletbefektetésünk meg is térül. Az olvasót nyilván az foglalkoztatja most, hogy megéri-e többet költeni a tápanyag-visszapótlásra? Egyáltalán többet kell költeni? Ezek a magasabb árkategóriás, innovatív műtrágyák kézzel fogható hasznot is hajtanak alkalmazásukkal, vagy csak több forgótőkét kötnek le? Nézzük meg tehát az egyes kezelések megtérülési mutatóit!

táblázat

3. számú táblázat

A 3. táblázatban szerepel az egyes technológiákban alkalmazott műtrágyák összesített hektárköltsége a 2015 ősz-2016 tavaszi szezonban érvényes IKR Agrár listaárakon számítva. Látható, hogy a kezelések közül kettő is olcsóbb az üzemi technológiánál.

Melyik technológia hozta a legmagasabb jövedelmet? Melyik volt a legköltséghatékonyabb? Milyen többletjövedelem-lehetőségek rejlenek egy jól átgondolt tápanyag-gazdálkodásban, még egy olyan egyszerűnek tartott növény esetében is, mint az őszi búza?

Ezekre a kérdésekre is választ kap a cikk teljes változatából, melyet IDE  kattintva érhet el.

Péntek Csaba
termékfejlesztő mérnök