A mai modern hibridekben rejlő genetikai potenciál korábban szinte elképzelhetetlen magasságokba jutott. Ennek megközelítése valós szántóföldi teljesítménnyel az időjáráson és csapadékviszonyokon túlmenően azon is múlik, hogy milyen szemlélettel fogunk hozzá a termesztéshez.
Akkor tudjuk a legtöbbet kihozni növényeinkben rejlő genetikából, ha először a talajainkat ápoljuk és fel-, illetve visszaépítjük termékenységüket – fotó: Carmeuse Hungária Kft.
A terméspotenciál kiaknázásához a vegetációs periódus kritikus időszakaiban biztosítanunk kell a növényi életfunkciók hatékony működését: a kifejezett, erőteljes kezdeti gyökérfejlődést; a szövetek, illetve a sejtfalak védelmét; segíteni a megfelelő csapadékfelvételt; megfelelő hátteret biztosítani a terményéréskor a minőségi mutatók javításához. Az összes felsorolt folyamat jelentős mértékben függ a talajállapotoktól. Mennyire könnyen tudják átjárni a gyökerek, milyen mértékben képes megtartani a nedvességet és támogatni a tápanyagfelvételt. Akkor tudjuk tehát a legtöbbet kihozni növényeinkben rejlő genetikából, ha először a talajainkat ápoljuk és fel-, illetve visszaépítjük termékenységüket.
Növényélettani oldalról vizsgálva a kalcium jelentőségét, fontos tudni, hogy a növények által felvett kalcium igen nagy mennyisége a sejtfalba épül be, nem említve a növényélettani folyamatokban betöltött egyéb szerepeit (a sejtmembránok áteresztőképességének szabályozása, a gyökerek fejlődése, a pollentömlők növekedése, a megfelelő terméskötés biztosítása). A kukorica élettani igénye például egy tonna szemtermésre vetítve 7-8 kg. A szója esetében pedig fontos, hogy a talaj kémhatása közel semleges legyen, ami 6,5-7 pH-értéket jelent. Ez a tartomány ugyanis egybeesik a szója számára nélkülözhetetlen gyökérgümő-baktériumok igényével is.
A növények által felvett kalcium igen nagy mennyisége a sejtfalba épül be – fotó: Carmeuse Hungária Kft.
A tavaszi vetés előtt jellemzően nem a nagy mennyiségű talajjavítási műveletet, hanem a felső termőréteg kondicionálását és a növények fejlődésének támogatását célozzuk meg. Már kis mennyiséggel (talajtípustól függően 300-500 kg/ha) is kedvező eredményeket érhetünk el a gyökerezettség, a talajélet aktivizálása és a betakarításkori hozamok, illetve beltartalmi mutatók terén is.
Forrás: Carmeuse Hungária Kft.
A bemutatott ábrán látható, hogy egy rendszeres kijuttatási stratégia részét képezve a terményminőségre gyakorolhatunk jelentős hatást. Olyan talajon, ahol a talajvizsgálati eredmények alapján indokolt a kijuttatás akár 5 százalékkal magasabb fehérjetartalmat mérhetünk az üzemi technológiához képest.
A korábban itt megjelent cikkekben már bemutattuk, hogy a gyökértömegre és a hozamokra is hasonló pozitív hatása van a tavaszi kalciumpótlásnak. Így látható, hogy megfelelően alkalmazva olyan technológiai gyakorlatként illeszthető be a gazdálkodásba, amely – a talajra gyakorolt kedvező hatásai mellett – segít a mai hibridekben rejlő genetikai potenciál kihasználásához.
Mivel a kalcium kijuttatása nem minden talaj esetében ugyanolyan indokolt, a legtöbb gazdaságban már rendelkezésre álló talajvizsgálati eredményekre alapozva tanácsadási szolgáltatásunk keretein belül segítünk megállapítani az adott terület igényét és amennyiben szükséges a kijuttatás időpontját. Igény esetén a táblán belüli differenciált kijuttatáshoz szükséges fájlokat is előállítjuk.
Legyen szó akár hagyományos vagy precíziós gazdálkodásról az okszerű tápanyag-utánpótlás a modern növénytermesztés egyik alappillérét képezi, a kimerülő talajok rendszeres kalciumpótlása pedig nem megoldás minden problémára, de megfelelően illeszkedik ebbe a gondolkodásmódba a termesztéstechnológia hasznos elemeként.
Amennyiben információra van szükségük a termékkel, a talajvizsgálatokkal és a szükséges kijuttatási mennyiségekkel kapcsolatban keressék bizalommal kollégáinkat.
_fill_540x300_0.jpg)
