A vetés és csírázás idején a vetőmagok különösen kitettek a kártevő rovarok és kórokozók támadásának, ugyanis nagy mennyiségben tartalmazzák az élethez szükséges anyagokat: fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat és vitaminokat.

A vetőmagot másképp is leírhatjuk: a vetőmag egy törékeny védelemmel ellátott, miniatűr energiacsomag. A vetés előtti általános vagy célzott talajfertőtlenítés részleges megoldást és védelmet kínálhat a fertőzések ellen, ám a mag körül kialakított közvetlen „védőburok” kínálta biztonságot semmi sem helyettesítheti, ezért a minőségi csávázószerrel bevont mag már a csírázás során előnnyel indul, ahogyan ezt az elmúlt több mint 100 év vetési tapasztalata is alátámasztja.

A csávázószerek másik nagy előnye az alacsonyabb környezetterhelés, hiszen míg egy talajfertőtlenítésnél a teljes talaj felületét kezeljük nagy mennyiségű fertőtlenítővel, addig a csávázással a védelemhez ennek töredéke is elegendő, hiszen a csávázószer éppen ott biztosít védelmet a csírázás idején, ahol az a legjobban szükséges: a mag és a kifejlődő gyökerek körül.

A csávázás módszere ugyan régi (és jól bevált), ám mind a csávázószerek, mind a technológia rohamléptekben változnak, fejlődnek. Ma már hozzáférhetőek olyan csávázószer kombinációk is, amelyek a rovar- és gombaölő hatóanyagok mellett biológiai készítményeket és mikroelemeket is tartalmaznak, ezáltal sokrétű biztonságot és a vetés pillanatától kezdődő védelmet biztosítanak a vetőmag számára. Ráadásul abban a fenológiai fázisban, amikor arra a legnagyobb szükség lehet, ha betakarításkor „sikert szeretnénk aratni”.

Emellett a csávázószeres vetéstechnológia is egyre fejlődik, amelynek mozgatórugója a környezet terhelésének minimalizálása, ami az EU-szabályozás alapján egyre hangsúlyosabban van jelen a termelők életében. A vetőgépgyártóknak például kötelező gondoskodni arról, hogy a szívólevegős vetőgépek a magokról esetlegesen leporlott csávázószert garantáltan a talajba juttassák, az semmiképpen ne kerülhessen a közvetlen életterünkbe.

A szabályozás alapján a régebbi vetőgépeket is kötelező olyan deflektorral felszerelni, amely a leporló csávázószert a talajba juttatja. A deflektor nem más, mint a szívólevegős szemenkénti vetőgépekre szerelhető adapter, amely egy flexibilis csőrendszeren keresztül a vetőgép ventilátoránál kifújt levegőt – és az azzal kiáramló port – levezeti a talajra. A csávázó szerek engedélyokiratában foglaltak szerint a deflektor használata kötelező, az illetékes hatóságok és szervezetek idén itthon is megkezdik a deflektorok meglétének és használatának ellenőrzését, tanácsokkal és információkkal látják el a termelőket, illetve segítik a deflektorok beszerzését és persze – súlyos kihágás esetén – bírság kiszabására is lehetőségük nyílik.

A szabályozás részleteinek ismertetésére és termelők deflektorral való ellátásra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is aktivitásba kezdett, melyet a legnagyobb csávázószergyártó vállalatok (Bayer CropScience, Syngenta) is támogatnak. Cél a minél egyszerűbb deflektorhoz jutás folyamatának biztosítása, így az együttműködés által a termelők a 2015 elején akár ingyen is deflektrohoz juthatnak. Ennek részleteit az érdeklődők megtalálhatják a deflketorkell.hu honlapon. Emellett hamarosan bemutatkozik az az értékesítési rendszer, melyben a termelők a jelenlegi piaci árak töredékéért juthatnak deflektorhoz, ráadásul a porelvezető adapter a legelterjedtebb vetőgéptípushoz elérhető lesz.

A vetés biztonságos elvégzéséhez, illetve életterünk megóvásához és saját magunk biztonságának növeléshez mi magunk is hozzájárulhatunk azzal, ha betartjuk a csávázott vetőmagok használatára vonatkozó általános irányelveket és előírásokat, amelyeket a vetőmagzsákokon is fellelhetünk:

  1. Csak jó minőségű, csávázó szerként engedélyezett készítménnyel és tapadásfokozóval kezelt, fémzárolt vetőmagot vásároljon és vessen!
  2. Mindig olvassa el a vetőmagzsákokon elhelyezett címkét és kövesse az ott szereplő előírásokat. Az üres zsákokat semmiképpen se használja fel újra!
  3. A vetőgépet rendszeresen tartsa karban, vetés előtt pedig gondosan állítsa be!
  4. A vetőmagot tartalmazó zsákokat fokozott óvatossággal mozgassa, ne dobálja, lehetőleg ne ejtse le.
  5. Erős szélben ne vessen csávázott vetőmagot! Ügyeljen a vetőmag norma és a haladási sebesség összhangjára, betartására!
  6. Ha a tervezett vetés idején a szomszédos táblákon virágzó növények vannak és fennáll a leporlott csávázó szer elsodródásának veszélye, ne vessen rovarölő szerrel csávázott vetőmagot!
  7. Direktvetés esetén még a vetés előtt távolítsa el a táblán előforduló virágzó növényeket!
  8. A vetőmagos zsákok felbontása, illetve a vetőgépek feltöltése és leürítése során kerülje a porral való érintkezést! A zsák alján összegyűlt port semmiképpen se töltse a vetőgépbe!
  9. A pneumatikus vetőgép rendelkezzen deflektorral (porelvezető adapterrel)! Amennyiben vetőgépén nincs ilyen, gondoskodjon annak felszereléséről!
  10. Vetéskor fordítson figyelmet a megfelelő vetésmélységre, a csávázott vetőmag a földdel teljesen legyen befedve, kiváltképp a táblák szélein és a sorok végén. Az elszóródott vetőmagot gyűjtse össze vagy földdel takarja be!
  11. Ügyeljen, hogy vetés közben a vetőmag ne szóródjon el! A vadállomány védelme érdekében vastagon takarja be földdel, gyűjtse össze vagy bármi más módon tegye a vadak számára elérhetetlenné!
  12. A fel nem használt vetőmagot vagy a zsákokat ne hagyja a táblaszéleken vagy egyéb nem művelt területen! Azokat gyűjtse össze és a jogszabályban foglaltak szerint ártalmatlanítsa!

És ne feledje, az előírások betartása egyszerre szolgálja a vetés és a hozam biztonságát, valamint környeztünk megóvását! Bővebb részletekért figyelje folyamatosan a www.deflektorkell.hu honlapot!