Az első nyári takarónövény-keverékek már kicsíráztak, és folyamatosan kerülnek a földbe az augusztusi mixek is. Az idei csapadékos és meleg nyár kedvez a másodvetések fejlődésének, sok helyen 2 hét alatt kizöldültek a táblák, így az egyik legnagyobb félelmet – „Nem kel ki a zöldítésem” – egyelőre kihúzhatjuk a listáról. Milyen buktatókra érdemes még odafigyelnünk?

1. Nincs célunk a takarónövényekkel

Ha a vetés előtt nem tesszük fel magunknak a kérdést, hogy miért akarunk takarónövényeket használni, akkor nehéz lesz eldönteni, hogy mit vessünk. A gyomelnyomásra törekszünk, a nitrogénkötés a fő feladat, vagy talán legeltetni fogunk azon a területen?

A különböző takarónövények eltérő funkciókkal rendelkeznek. A pillangósok nitrogént adnak a talajhoz, a fűfélék elnyomják a gyomokat, a keresztesvirágúak pedig lazítják talajt. Ezeket keverve egyszerre több célt is elérhetünk, ehhez azonban tudnunk kell, hogy gazdaságunkban melyek a legégetőbb problémák.

2. Félvállról vesszük a másodvetést

A köztesnövényeket is ugyanolyan gonddal és odafigyeléssel ajánlott kezelni, mint a főnövényeinket, a fajták kiválasztásától a megsemmisítésig. Sokan próbálnak a vetésnél spórolni és a tarlókezeléssel egy menetben, szórva elvetni a zöldtrágya-keveréket – ez bizonyos fajoknál és mixeknél működhet, azonban magasabb magnormát igényel, egyes fajoknál pedig kifejezetten nem javasolt a szórva vetés.

másodvetés

A köztesnövényeket ugyanolyan gonddal kell kezelni, mint a főnövényt – fotó: Démétér Biosystems

A vetés időpontja is ugyanilyen fontos. Gondoljunk csak bele: tavasszal mindannyian készen állunk a kukorica vetésére. Miért tennénk másként a takarónövényekkel? Minden nap számít, nem pusztán a csapadék és talajnedvesség szempontjából, hanem a köztesnövény rendelkezésére álló idő miatt is.

3. Nem tudjuk, mikor semmisítsük meg az állományt

A vetéssel nem ér véget a folyamat, a terminálás is kulcsfontosságú. A kifagyó keverékeket a tél beállta elpusztítja, azonban a fagytűrő fajok túlélik és tavasszal is fejlődnek. Az adott növény fejlődési ütemét, az időjárást és a talaj állapotát is vegyük figyelembe, így megakadályozhatjuk, hogy rosszkor vessünk véget a köztesnövény életének.

repce

Ha a cél a főnövény tápanyag-ellátása, a legintenzívebb tápanyag feltáródás időszakát követően időzítsük a megsemmisítést – fotó: Shutterstock

A felvett és tárolt tápanyagok a terminálástól számított 4-10. hét között táródnak fel a legintenzívebben, ezért ha a célunk a következő haszonnövény tápanyag-ellátásának javítása, akkor így időzítsük a takarónövény megsemmisítését. Ha bármilyen kétség merül fel bennünk, akkor termináljuk az állományt – inkább 2 héttel korábban, mint 2 héttel később.

4. Figyelmen kívül hagyjuk a növényvédő szerek hatását

A főnövény és a takarónövény technológiájának megtervezése kéz a kézben jár, hiszen nem csupán a köztesnövény hat a következő kultúrára, hanem a haszonnövény is befolyásolhatja a takarónövény fejlődését.

Az egyik ilyen főnövény-takarónövény hatás a főnövény kultúrában alkalmazott herbicidek hatása. Az őszi búzában alkalmazott jodoszulfuron például gátolja a perjefélék fejlődését, a kukoricában használt szulfonil-karbamid pedig a takarónövényként használt zabot pusztíthatja el.

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a kijuttatott szer hogyan befolyásolja a takarónövény fejlődését, akkor teszteljük le egy kisebb parcellán a hatást, mielőtt túl sok pénzt költünk a köztesnövény vetőmagra és a vetésre.

5. Nem akarunk tanulni

A takarónövény nem csak újabb termék a gazdaságunkban, hanem egy komplett technológiai elem, amely tanulást és kísérletezést igényel. Az alkalmazásuk nagyban függ a mikroklímától és a helyi viszonyoktól, így az igazán személyre szabott megoldásokat a helybeli gazdatársakkal összefogva alakíthatjuk ki, legyen szó a legjobban működő fajokról, keverékekről, a vetés módjáról vagy agronómiai megoldásokról.

takarónövény

A takarónövény gyökere sokat tehet a talaj és a talajlakó élőlények szolgálatában – fotó: Démétér Biosystems

A türelem ugyancsak fontos: nem biztos, hogy az első évben 100 százalékos lesz a keverékünk hatása, és lehet, hogy a következő évben a recepten és a munkaműveleteken is változtatnunk kell. Ne feledjük, hogy a takarónövények a felszín alatt is dolgoznak, így elképzelhető, hogy a „csenevésznek” tűnő, 10-15 cm magas növény jó szolgálatot tesz a talajlakó élőlényeknek a gyökerével.

6. Félünk a kudarcoktól

A takarónövények „működése” és hatása elsőre bonyolult lehet, azonban ha az alapokat tudjuk, akkor nincs félnivalónk. Egy jól összeállított és menedzselt keverék pozitív hatással lesz a talajainkra, még akkor is, ha ez nem látszik meg rögtön a terméseredményeken.

A fenntartásainkat úgy győzhetjük le a legkönnyebben, ha már ebben a szezonban elkezdünk 1-3 fajjal kísérletezni és folyamatosan figyeljük a gyomnyomásban, talajszerkezetben és vízháztartásban beálló változásokat.