A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég hatástanulmányt készített neves gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével az EU által tervezett növényvédőszerhatóanyag-kivonásoknak a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatásairól. E tanulmánynak összefoglaló következtetéseit ismertették a felkért szakértők és a témában jártas hatósági és szakágazati szakemberek sajtótájékoztató keretében a Novotel Budapest Centrum Zsolnay-termében.

Ebből az alkalomból kértem Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettesét mint a rendezvény egyik felkért előadóját, hogy foglalja össze a program üzenetét olvasóinknak.

A rendezvény célja az volt, hogy a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetségének felkérésére összeállított tanulmány következtetéseit a közvélemény elé tárják, amely elemezte a 2007-2008-tól folyamatban lévő és a közeljövőben várható növényvédőszerhatóanyag-kivonásoknak becsülhető hatását a mezőgazdaságban – kezdte az összegzést Petőházi Tamás.

Közben az Európai Unió kockázatalapú értékelésre tért át, és ezután fogja bevezetni az endokrin diszruptorok értékelési rendszerét. A lényeg a kockázatértékelés, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy ha kockázatot mérnek egy hatóanyagnál, akkor azt nem lehet engedélyezni az Unióban. Ezek általában újraengedélyezésekre vonatkoznak, ugyanis ötévente lejár egy szernek, hatóanyagnak az engedélye, és ezt akkor újra meg kell hosszabbítani.

A  kockázatelemzések eredményeként gyakorlatilag 90 százalékban kiesnek azok a hatóanyagok, amelyek eddig engedélyezve voltak,

mert nagyon szigorú a rendszer. Ha elkészül az endokrinrendszerre ható kockázatelemzés, tehát minden olyan hatóanyagra, amely az emberi endokrin belső rendszerre hatással van, azokat majd nem lehet forgalomba hozni, és ezért alig marad olyan hatóanyag, amelyet hatékonyan tudnánk a szántóföldi növénytermesztésben használni. Ezt a témakört vitattuk meg a specialista szakemberekkel.

Hogy ez milyen hatással lesz majd később a mezőgazdasági termelésre – folytatta –, arra modellszámításokat is láthattunk. Ezekből kirajzolódott, hogy mennyire fog nőni vagy csökkenni a termelés, mennyivel kevesebb termésre számíthatunk, és ez az élelmezésben milyen szerepet fog kapni, hogy változhatnak az árak, miközben a világ népessége növekszik. Tehát ezeknek a kérdéseit vettük szemügyre.

Pethő

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese – A szerző felvétele

Célszerű lenne, ha ennek a tudományos alapon elkészített tanulmánynak lenne egy olyan köznyelven is érthető része, amit a nem szakemberek, a fogyasztók, úgymond az egyszerű állampolgárok, de a politikusok is megértenének, felmérve, hogy hosszú távon ez milyen problémákat vethet fel a választóiknak az életében.

Egyik oldalról számolni kell azzal, hogy a termelő nem fog termelni, mert annyira megnő a termelés kockázata, hogy nem éri meg, hiszen akár a termésének 50-70 százaléka is tönkremehet a termelés közben, mert nincsen, amivel megvédje azt.

Másik oldalról nézve, a lakosság részéről, élelmiszerhiánnyal vagy élelmiszer-átstrukturálódással lehet számolni. Ezért a várható logikus döntés a termelő részéről, hogy azokat a növényeket fogja termeszteni, amelyeknek kisebb a termesztési kockázata – mondta a GOSZ elnökhelyettese.

búza

A magyar búzaszabványt is meg kellett ezért változtatni, azaz emelni kellett a határértékeket – fotó: Shutterstock

Szűkítsük le a kérdéskört szántóföldi kultúrákra.
A szántóföldi növénytermesztést ezek a hatóanyag-kivonások 2008-tól érintették a legnagyobb mértékben. Gyakorlatilag megszűnt a rovarölős védekezés a búzánál, ennek következtében a poloskaszúrt szemek száma megnövekedett annyira, hogy még a magyar búzaszabványt is meg kellett ezért változtatni, azaz emelni kellett a határértékeket – fejtette ki.

A másik ugyanilyen nagy probléma a napraforgóban lévő parlagfű, amit ha kiveszünk a herbicidek közül, akkor a napraforgó-termesztés is veszélybe kerül, és a humán vonatkozás gondjai is megnőnek pollenallergia szintjén.

És a kukorica? – kérdeztük.
A kukoricánál is jelentkezhetnek problémák, eddig ugyan a kukorica volt a legkevésbé érzékeny erre a szigorításra, de a legújabb jelzések már a kukoricát is érinteni fogják, amit Magyarországon a legnagyobb területen, mintegy 1.200.000 hektáron termesztenek – válaszolta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese.