2017-ben is a cél a gazdaságos termelés, amihez szükséges minden korábbi tapasztalatot elemezni, értékelni, majd a döntési helyzetekre úgy reagálni, hogy azok a célkitűzések teljesülését eredményezzék.

Milyen is volt az elmúlt ősz, amiben az őszi vetésű kultúrnövényeket el kellett vetni, illetve a tavaszi vetésű kultúrnövények talaját elő kellett készíteni a télre? Ha csak nagyon röviden kívánjuk értékelni az őszt, akkor elég annyit írni, hogy nem kedvezett az őszi munkáknak az időjárás. Miben nyilvánult ez meg?

A csapadékos időjárás miatt az október és a november hónapok úgy teltek el, hogy komoly erőfeszítések árán kerültek kivitelezésre az őszi betakarítások, továbbá a talajmunkák sem optimális körülmények között lettek végrehajtva. Az elhúzódó őszi betakarítás magával hozta az őszi vetések elhúzódását, késését is. Ezeket

a vetésidőbeli csúszások következményeit lehet látni mind fejlettségben, mind állománysűrűségben.

Az előző hetek mínusz tíz fokos hidegei, az előző napok akár mínusz húsz fok alatti hajnalai, amit a legtöbb helyen hótakaró nélkül kellett elviselnie a kultúrnövényeknek, biztosan okoztak kisebb-nagyobb károkat. A január, február hónapok még hozhatnak további komoly hidegeket, akár komoly mennyiségű hótakaróval, vagy hómentesen, amit előre nem lehet tudni.

Ami viszont biztos, hogy befolyással lesznek ezen hatások a tavaszi állományhelyzetre, így a tavasz megérkezésével helyes szakmai döntéseket kell majd hozni, amelyek a szükségletekre épülő tápanyagellátást, az adott táblára adaptált növényvédelmi munkák helyes alkalmazását követelik majd meg a gazdálkodóktól annak érdekében, hogy az optimálishoz közeli legyen a környezet a kultúrnövény részére a vegetáció megindulásával.

növényvédelem

Az időjárástól függetlenül a tavaszi gyomirtások tervezésekor a gyomnövényekkel biztosan számolni kell – fotó: Shutterstock

Az időjárástól függetlenül a tavaszi gyomirtások tervezésekor a gyomnövényekkel biztosan számolni kell. Sőt, akár több olyan gyomnövény is megjelenhet az előző évek szélsőséges időjárásai miatt, illetve az ebből adódóan nem minden esetben kellő hatékonysággal elvégzett talajművelés következményeképpen, amelyek eddig nem voltak számottevőek, illetve nem okoztak problémát. Ez nagyobb odafigyelést igényel annak érdekében, hogy a gyomnövények ellen hatékonyak legyünk, illetve a megváltozott gyomnövény-fertőzöttségre az optimális technológiai elemeket alkalmazni tudjuk.

Az őszi vetésű kalászosok vegyszeres gyomirtása tekintetében terjedőben van az őszi gyomirtások alkalmazása, mégpedig döntően azokon a táblákon, ahol egyszikű gyomnövények fordulnak elő. Ezeken a területeken az őszi gyomirtások sikeresek voltak, nemcsak az egyszikű gyomnövények ellen, hanem a kétszikű gyomnövények ellen is, így vélhetően a tavaszi gyomirtások kivitelezésekor lényegesen alacsonyabb számban fognak előfordulni a gyomnövények, mint azokon a területeken, ahol ősszel nem végeztek vegyszeres gyomirtást.

széltippan

A nagy széltippan elleni őszi védekezés hatékonysága a kezeletlenhez képest  – A szerző felvétele

A tavaszi gyomirtások kivitelezése előtt minden esetben egy gyomfelvételezés szakmailag indokolt annak érdekében, hogy olyan gyomirtó szert válasszunk, ami a jelenlévő gyomok ellen optimális. A gyomirtó szerek kijuttatásakor minden esetben a már megtanult aranyszabályokat kell alkalmazni, miszerint a védekezéseket a gyomnövények érzékeny stádiumában, a kultúrnövényre megadott fenológiában, a hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérésével és a tankkeverékek alkalmazásának sarokpontjainak betartásával kell elvégezni.

Az őszi káposztarepce tavaszi gyomirtásában sincsenek új technológiai elemek, így ott is a területre adaptált védekezési technológiákat kell alkalmazni. Az alkalmazásnál azonban ne essünk abba a hibába, hogy sablonosan évről évre ugyanúgy védekezünk, mert

a környezeti feltételek, a kultúrnövény, a károsítók, így a gyomnövények is minden évben tudnak újabb és újabb újdonsággal szolgálni.

Az ősszel elvégzett megfelelő gyomirtások hatására a repcék gyommentesek, illetve alacsony gyomborítottsággal jellemezhetőek jelenleg. A vegetáció megindulásakor itt is kiemelt figyelmet kell majd a gazdálkodóknak arra fordítani, hogy a kultúrnövény a lehető legrövidebb időn belül az optimálishoz közeli környezetben találja magát, károsítóktól, kórokozóktól, gyomnövényektől mentesen, annak érdekében, hogy minél zavartalanabb legyen a tavaszi növekedés.

gyom

A gyomok 2017-ben is csírázni fognak – A szerző felvétele

Felkészülés a tavaszi vetésű növények gyomirtására, gyomszabályozására

A legnagyobb területen vetett tavaszi növények közül a kukorica és a napraforgó tekintetében sincsenek az előző években ismertetett gyomirtási technológiákban lényeges változások, így a már elsajátított technológiai elemeket kell minél hatékonyabban alkalmazni. Nem lehet azonban elégszer ismételni azt a tényt, hogy

a napraforgónál a vetésforgónak óriási szerepe van a termésbiztonság tekintetében,

továbbá a napraforgóban nem tudunk minden gyomnövényre (leginkább itt a parlagfűre és az évelő kétszikű gyomnövényekre kell gondolni) tökéletes megoldást nyújtani, illetve a napraforgó vegyszeres gyomirtása elsősorban a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen kell hogy irányuljon.

A kukoricatermesztésben a legfontosabb szabály a korai gyomosodás kikapcsolása, mivel a fiatal gyomnövények tavasszal nagyobb terméskiesést okoznak, mint a nyárutói, erősebb és látványosabb gyomosodás. A kukorica vegyszeres gyomirtása tekintetében elmondható, hogy minden gyomnövény ellen létezik tökéletesen alkalmazható megoldás. Azt viszont el kell fogadnia a gazdálkodóknak, hogy ezen gyomirtó szerek többsége már megköveteli, hogy a termelő tisztában legyen az adott gyomirtó szer erősségével, gyengeségével.

kukorica

A kukoricánál a korai gyomosodást a legfontosabb kezelni – fotó: Shutterstock

Tudnia kell a gazdálkodónak a gyomirtó szer választásánál, hogy mely gyomnövények ellen kell majd védekezni, illetve a megjelenő gyomnövények ellen mely technológia alkalmazása nyújtja a legjobb hatékonyságot. Be kell tartani a kijuttatásnál a technológiai fegyelmet, precíz kijuttatástechnológiát kell alkalmazni, mert ezen elemek nélkül eredményes vegyszeres gyomszabályozást már nem lehet végezni kukoricában sem.

Továbbá kukoricában egyre nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon az egyszikű gyomnövények elleni védekezés, mivel több gazdálkodó még mindig nem kellő odafigyeléssel van az egyszikűekre, holott a kukorica esetében még inkább igaz az a megállapítás, hogy

az egyszikű gyomnövények óriási termésveszteséget tudnak okozni,

ha azokat korán ki nem iktatjuk a rendszerből. Így arra kell törekedni, hogy minél előbb, tehát már vetés után, de még kelés előtt (preemergensen) vegyszeresen védekezni szükséges. Ezen védekezéseket azonban nem minden kukoricatáblán lehet hatékonyan alkalmazni, mert vagy a talajadottságok nem olyanok, amelyek alkalmassá teszik a preemergens technológia kivitelezését, vagy a csapadékeloszlási tapasztalatok azt mutatják, hogy szakmailag nem indokolt ezen védekezéseket alkalmazni.

Ezen esetekben a védekezéseket a kukorica 2-3 leveles korában kell elkezdeni, amikor az egyszikűek még gyökérváltás előtt vannak, a magról kelő kétszikű gyomnövények pedig szik-2 leveles korban. Az ilyenkor, korai posztemergensen alkalmazott gyomirtó szerek elpusztítják a már kikelt gyomnövényeket, továbbá a bemosó csapadék megérkezését követően kiváló talajon keresztüli hatásban bízhatunk, ami a termésbiztonságunk alapja lesz.

Ha nem tökéletes a gyomirtási hatékonyságunk, akkor még mindig lesz lehetőségünk a kukorica 3-5 leveles, a gyomnövények 2-4 leveles fonológiájában védekezni a herbicidekkel, a hagyományos posztemergens technológiák alkalmazásával. Szerencsére széles gyomirtószer-választék áll rendelkezésre ebben a technológiában is, így adott minden, hogy gyomnövényektől mentesen tudjon növekedni a kukorica. Összefoglalva kijelenthető, hogy

az előttünk álló tavaszi munkálatok komoly kihívások elé fogják állítani a termelőket az idei évben is,

az eddigi információk, előjelek alapján. Ha azonban tudjuk a megoldást, és azt optimálisan fogjuk tudni alkalmazni, akkor bízhatunk abban, hogy az idei évben is sikeresek lehetünk, mivel elmondható, hogy tavasszal is van szinte minden környezeti helyzetre, így a gyomnövényhelyzetre agrotechnikai és/vagy herbicides megoldás.

Hornyák Attila herbológus
Nógrád Megyei Kormányhivatal