A vetés kezdete talán olyan, mint amikor sportban eldördül a startpisztoly. Aki nem készült, nem tervezett és edzett előtte az kisebb eséllyel nyer, még ha mindig akad is egy szerencsés készületlen.
A víz mindig fontos, így a talajok lezárása, a tárolt víz megtartása kihagyhatatlan kezdő lépés. Aki mulcsot hagyott, még kevesebb vizet veszít, ami hasznos vízhiányos években. Fontos az időben végzett talajmunka, hogy még tudjon ülepedni a magágy, ami az egyöntetű, egyenletes kelés alapfeltétele.
Ezzel a művelettel dolgozzuk is be – ha ez elmaradt – a tervezett alaptrágyát, amennyiben indokolt.A talajvizsgálati lapok tanulmányozása, értelmezése itt segíthet a spórolásban. A napraforgó elemek iránti igényei eltérnek a kukoricától, kalászostól, így közepes foszfor ellátottságnál már nem lesz megtérülő a pótlása, de káliumnál a jó ellátottsági szintre kell törekedni.
Ne túl korán, ne túl mélyre történjék a vetés, ha napraforgóról beszélünk – fotó: pixabay.com
A nitrogén igénye és hozzáférése sem a szokásos, mivel a mélyebbre hatoló gyökérzetének köszönhetően azt akár 100 cm mélységből is képes felvenni. Kifizetődő lehet megméretni az ásványi nitrogén készletünket mielőtt nekilátunk a szórásnak. A túlzó nitrogén magas, megdőlésre hajlamos állományt eredményez, de az olajtartalomra is negatívan hat. Kifejezetten előnyös ismerni ezt a kiváló nitrogén-hasznosító Sureli, Subeo, Suviedo (NX22316) és az SY Barilio hibridek esetében. Nitrogént spórolhat velük.
A humusznak is, mint nyári nitrogén forrás komoly szerepe van a napraforgók ellátásában.
A vetéskor kiadott starternek csak ott lehet termésre is hatása, ahol az ellátottsági szintek nem érik el foszforból a közepest, káliumból a jó szintet. A vetéssel együtt kiadott rovarok elleni talajfertőtlenítő szer, mint a Force 1.5 G kiküszöböli a talajlakó kártevők okozta veszteségeket, de ha Force Evo-t alkalmazunk, foszfor, nitrogén, mangán és cinkpótlást is biztosítunk egyetlen termékkel.
A vetés mélysége és ideje is fontos tényezők a kezdeti fejlődésre. A vetésmélységre nézve még mindig igaz a megállapítás, KITE 1992: könnyű talajon 6 cm, közép kötött esetében 5 cm, míg igen kötött talajon maximum 4 cm lehet. A kisebb ezerszem tömegű magvaknál erre fokozottan kell ügyelni.
A vetésidő egy másik sarkalatos tényező és több táborral találkozni a sorrend tekintetében. Egyik aki előbb veti a napraforgót, mint a kukoricát, a másik akik csak utána. A Syngenta részéről a későbbi vetést támogatjuk, amikor a talaj már tartósan eléri a 10 °C-os hőmérsékletet, de minél magasabb annál gyorsabb a kelés.
Az alapja, hogy a napraforgó is hőösszeget gyűjt, mint a zöldborsó, 4,4 °C, vagy a kukorica ahol a 10 °C feletti napi közepek adhatók össze. A napraforgónál nyugodtan használhatók a 6 °C feletti napi közepek, amelyből 90-100 °C, ha összejön kikel a napraforgó.
A kitettség, talajlakóknak, vadkárnak, időjárásnak minél rövidebb annál több napraforgó jut el a virágzásig, majd a termésérésig. Ezt lemodelleztük korábban egy konkrét tavaszra és ennek megfelelően is történtek a kelések 2022-ben (1.ábra).
1. ábra – A kalkulált vetés-kelés időtartamok, amelyek meg is valósultak 2021-ben – forrás: Syngenta Magyarország Kft.
Aki korán kel aranyat lel igaz lehet, de nem a napraforgónál. Aki kapkod, az könnyen ráfázik inkább a hozzá illő szlogen. Ne túl korán, ne túl mélyre történjék a vetés, ha napraforgóról beszélünk.
Szeleczki Attila
fejlesztőmérnök
