Takács Gézát, a Hungaroseed Kft. szaktanácsadóját kérdeztük a szuperkorai kukoricahibridekről szerzett tapasztalatairól.

Nem véletlen tehát, hogy vetésterület világviszonylatban folyamatos emelkedést mutat, amelyhez természetesen hozzájárult termesztésének északra való tolódása is. Nyilván ehhez nagyon korai hibridek kellenek. Igazán ez motiválta a koraiságra való nemesítést?

Nemcsak ez. Ennél sokkal összetettebb, mivel a termelők számára számos szorító kérdésre kell még jó választ találni, mint például van-e elegendő pénzügyi forrás, a termék milyen áron adható el (ellenértéke mikor érkezik meg), milyen kockázatokkal termelhető meg (éghajlat, időjárás), termeszthető-e rugalmas vetésidő intervallumban, vagy éppen mennyire gazdaságos a termelés (hatékonyság). Ezekre egy válasz a koraiság kérdése, témaköre.

És a technológia. Ma kedvelt téma a termelési verseny.

Természetesen a külső körülmények nem változtathatók meg, így nyilván a termesztési technológiának kell alkalmazkodnia a szélsőséges viszonyokhoz is, figyelembe véve talajaink adottságait. Ez viszonylag egy bonyolult folyamat, azonban az egyes elemek összhangjával és optimalizálásával komoly eredményeket lehet elérni. Nem mindenkiből lehet forma egyes versenyző, de aki megteheti, annak hajrá. Csak legyen hozzá meg mindene. Nyilván mindenki ismeri a Liebig-féle törvényt, azaz mindig a legkisebb tényező határozza meg az elérhető eredményt.

Ebben komoly szerepet játszik időjárásunk alakulása.

Igen, az időjárás alapvetően meghatározza a tenyészidőt is, amely ugyanazon hibrid esetében az évjárattól függően 10-20 napos különbséget is mutathat. Két fontos periódust számolunk: a keléstől az 50 %-os nővirágzás idejéig és ettől az időponttól a betakaríthatósági időpontig eltelt napok számát. Különösen érzékeny időszak az indulás: a csírázás megindulása és hideg körülmények közötti fejlődés intenzitása. Az igazai gondot az elmúlt 30 évben bekövetkezett éghajlati változások jelentik. Alapvetően globális felmelegedés címszóval illetjük ezt a folyamatot. Az időjárás nagyon változatossá – mondhatnánk, hogy szinte kiszámíthatatlanná – vált, és ami a növények számára problémát jelent az az, hogy a szélsőségek gyakorisága meghatározó lett. A nemesítőknek olyan hibrideket kell tehát előállítaniuk, amelyek alkalmazkodni tudnak ezekhez a megváltozott körülményekhez.

Mit nevezhetünk a legkritikusabb időszaknak?

Igazán egy optimális tenyészidőszak lenne jó. A virágzás és a megtermékenyülés időszakát emelném ki. Szerencsés, ha ebben az időszakban nincs forróság és légköri aszály. Egy nagyon korai hibrid jó biztonsággal elkerüli ezt az időszakot, különösen, ha a vetés a lehető legkorábban történt.

Mikor kezdődött ez a nemesítési munka? Hiszen nálunk nem is olyan régen még a 400 FAO éréscsoportú kukoricákat favorizálták.

Valójában inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy nem maradt abba. Korábban és igazán az orosz és NDK északi piacok irányába folyt komoly nemesítés, nálunk Martonvásáron és Szegeden (Táplánszentkereszten).  Aztán jött a rendszerváltás. Igaz a munka nem állt le, de az eredménye sokáig bent maradt valahol a „láda mélyén”. Ismeretes, hogy volt olyan nemesítő, akit ezért nem is vettek komolyan. De a körülmények őt igazolták. Az 1900-as évek végén ez a folyamat markánsan felgyorsult a FÁK országok piacainak igénye alapján. Az első eredmények már határozottan jelentkeztek: egyes hibridek már 5-6 °C talajhőmérsékletnél vethetők lettek, megindul a csírázás és ilyen körülmények között is lassú, de biztos a növekedés. Mindez lehetővé tette a kukorica termesztési területének további északra való tolódását is. Kalinyingrád megyében (Budapesttől 1100 km-re északra) Nesterovban 1100 ha átlagában 9 tonnás szinten szemes kukoricát termelnek, jó eredménnyel. De délen is jelentős eredmények vannak, Krasznodár térségében augusztus 14-én 250 ha átlagában a TK 195 hibridből 9,15 tonna/ha termést takarítottak be, 15 % nedvességtartalom mellett.

Kanyarodjunk vissza a hazai tájakra. Itthon hogyan vélekednek a koraiságról?

Általános vélemény az, hogy az igazán korai hibridek termőképessége alacsony. A nemesítők azonban rácáfoltak erre, mivel a mai szuperkorai hibridek már tudnak 8-10 tonnás hektáronkénti termést produkálni. Emiatt is került bevezetésre (korábban ilyen csoport nem volt nálunk) ilyen elnevezéssel az új éréscsoport, amelynek első hibridjei 2012-ben kerültek elismerésre. Ez a FAO 170 – 240 közötti érésű hibridek csoportja.

Milyen előnyöket hoz egy ilyen hibrid termesztése?

A korán vethető és korán betakarítható hibridek gazdaságossága figyelemre méltó: a szárítás nélküli betakarítás lehetősége nemcsak gazdaságossági, hanem komoly környezeti terhelést csökkentő lépés is (nem kell fosszilis energia – gáz, olaj – a szemben lévő víz elpárologtatásához, energia a szárítók üzemeltetéséhez). A szuperkorai hibridek jelentősége tovább fokozódik azzal, hogy később vetve is teljes termést tudnak adni, elsősorban azonban silózási, vagy biogáz célra. A vetésidő igazán rugalmassá vált, április első hetétől június elejéig. Persze a kései vetések termése valóban kevesebb.

Egyéb előnyök?

A korai betakarítás – augusztus utolsó hete, szeptember első hete – lehetőséget ad arra, hogy akár repcét is vethetünk kukorica után. Lényeges azonban, hogy ezután kellő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy az őszi kalászosok alá kiváló magágyat tudjunk készíteni.

Említésre került még az ár is…

Az első friss kukoricáért mindig magasabb árat lehet kapni, mint már amikor dömpingben jön a termés. Általában a hazai készletek augusztus végére elfogynak, aki korán tud aratni, szállítani, az lényegesen jobb áron tudja eladni a termékét. Érdemes kiszámolni: mennyit spórolok a költségeken, mennyivel magasabb áron tudom eladni és a következő kultúrát optimális magágyba lehet tenni. Persze számolni tudni kell, álmodozni meg lehet…

Van erre kereslet, számolnak a gazdák?

Elindult és már sokan komolyabban számolnak, mint korábban. Az idén már több száz hektárra adtunk el szuperkorai érésű kukorica vetőmagot. Az idei év volt az első, hogy augusztus végén kollégám nem győzte fogadni a hívásokat. Azután érdeklődtek, hogy hova adtunk el ilyen vetőmagot, mert azonnal kell a friss kukorica. Nos, szeptember első hetében már konkrét tények és üzletek igazolták a munkánkat.

Tehát elégedettek a gazdák?

A telefonokból ezt is konkrétan igazolhatom. Volt olyan gazda, aki szeptember 5-én este kilenckor hívott és sorolta az adatokat: 50 ha átlagában 7,8 tonna a termés hektáronként, 16 % nedvesség mellett, 54.000 Ft/tonna áron elvitték a kombájntól. Megköszönte. Azt gondolom erre szokták mondani: no komment.