Vagyonok hevernek a tarlón!

Valószínűleg Önt is sokkolóan érheti, ha kiszámolja egy hektár learatott termény után milyen mennyiségű és értékű szár és gyökértömeg marad vissza a táblán. Az alábbi táblázatból kiolvashatóak a pontos értékek. Kérem, gondoljon arra, hogy ez az érték az ön földjein is ott hever, csak le kell hajolni érte!

Ez annyit jelent, hogy hektáronként (kalászos vagy repce esetében) 27000 és 42000 Ft értékű tápanyag marad a tarlón, egyelőre a következő növény számára hasztalanul. Egyelőre.

Nyár van. Az idei termés rövidesen a magtárban várja új gazdáját, hogy átalakulva újra életet adjon. Ezúttal nem a természetben odakinn, hanem a fogyasztóknak, az asztalokon. De minden vég valami újnak a kezdete is! Tudták ezt gazdálkodó elődeink, és tudjuk mi is, a következő év már az idei aratás másnapján el is kezdődik.

A betakarított táblát nem szabad úgy ott hagyni, mint aki jól végezte dolgát!  Fontos, hogy már másnap visszatérjünk és gondját viseljük. A tarlón a termés után maradt melléktermékről (szár és gyökérmaradványok) is gondoskodni kell!

Szilárd műtrágyák hasznosulásának problémái
A forró, aratási időszakban kiszórt nitrogén-műtrágya órák alatt képes elpárologni, és ismét elemi nitrogénné válva a légkörbe kerül az azonnali bedolgozás ellenére is. A 8-15 cm-re bekevert műtrágya az ilyenkor nem ritkán 40-50 °C-ra hevült talajban még gyorsabban párolgásba kezd. Az esetleg előforduló zápor pedig még a csekély maradékot is kimossa. A veszteség majdnem 100%-os. Pedig a szalmát le kell bontatni, mégpedig lehetőleg gyorsan.

AGRO.bio megoldás – BactoFil® Cell
A cellulózt baktériumok bontják irányítottan, sebességét a cellulózbontó baktériumok száma határozza meg, melyet BactoFil® Cell oltással tudunk igen hatékony szintre növelni.

Ahhoz, hogy nagyszámban munkához láthassanak, a testfelépítésükhöz nitrogénre (mégpedig jelentős mennyiségűre) van szükségük. Ezt a nitrogén mennyiséget a környezetükből, igen agresszíven, minden más szervezettől elvonják, és ezzel maguk hozzák létre az úgynevezett pentozán hatást.
A BactoFil® Cell cellulózbontó törzsei mellett olyan nitrogéngyűjtő baktériumokat is tartalmaz, melyek, azon túl, hogy képesek ellátni a cellulózbontókat, az utóvetemény nitrogén ellátást is biztosítják. Ezért a BactoFil® Cell használat esetén további nitrogénadagolásra nincs szükség!
Technológiai ajánlás
A tarlóra permetezzünk ki a tarlóhántással egymenetben 1 liter/ha BactoFil® Cell-t a gyors és hatékony bontási feladatokhoz és az utóveteménynek megfelelően BactoFil® A10-t vagy B10-et a talajépítési folyamatokhoz és ezután zárjuk le a tarlót! Amennyiben a talajunk 20-30 cm mélyen légszáraz, akkor TILOS a BactoFil®-t kijuttatni, meg kell várni a következő, min. 5 mm esőt és azt követően lehet a talajba forgatni!

A BactoFil® technológia biztosíték arra, hogy a fentebb említett mennyiségű és értékű tápanyagok a következő növény számára már felvehető állapotba kerüljenek.

További előnyök
Visszaszorítják a talajban lévő kórokozókat, csökkentik a talajban nyáron felszaporodni vágyó kórokozók fertőzési nyomását és elveszi a kártevők szaporító képletei életterét. Kérem, gondoljon a tavalyi sárgarozsda járványra, fuzáriumra vagy szklerotíniára!

Kijuttatás eszköze – a BactoFil® T-Jet
A BactoFil® Cell kijuttatása a tarlóhántással egy menetben el is végezhető, így nincs plusz művelet, nincs plusz költség. A tarlóhántás a nedvességvesztést is megakadályozza. A hántott réteg talaját a bolygatatlan állapothoz képest ún. késleltetett vízleadás jellemzi. A hántott tarló átlagosan 8-36%-kal kevesebb nedvességet veszít, mint a bolygatatlan és fedetlen tarló.

A BactoFil T-Jet készüléket 280 liter BactoFil® Cell vásárlás után díjmentesen biztosítjuk.

A talajon végzett lazító művelés növeli a párolgás. A lazított réteg elveszti a nedvességtartalmát, ezért a nyári melegben nappal jobban felmelegszik, éjszaka viszont jobban lehűl, mint az alatta elhelyezkedő talajréteg (alacsonyabb hőkapacitás, rossz hővezető képesség).

Az altalajból felfelé irányuló páramozgást a kialakult hőmérséklet különbség okozza, a melegebb talajrétegek irányából a hűvösebb talajrétegek irányába, éjszaka alulról felfelé. A hántott réteg alatti talajréteg nedvességtartalma az altalaj irányából érkező nedvességnek köszönhetően növekszik, és a mikrobiológiai élet is felgyorsul.

A kísérlet helye: Gabona Kutató Intézet Szeged – Kiszombor Dénes major. Táblaszám I/B. 05553 hrsz., Elővetemény: kukorica. Kijuttatás 2014. nov. 07. Bedolgozás 2014. nov. 07. Értékelés: 2015. május 19. Főnövény őszi búza GK Futár

A kukorica-szárbontás kísérlet eredményét ITT tekintheti meg. A tarlóhántás és a talajoltás szorosan összefüggő tényezők. A nyári-őszi hatékony tarlóbontás igazán csak tarlóhántással összekapcsolva biztosítja azokat az előnyöket, melyeket fentebb vázoltunk, mert a művelt rétegben élénk talajélet alakul ki.

Ugye ismerős a nyári zápor utáni friss, élő talajillat?

Kutasi Sándor
területi szaktanácsadó
AGRO.bio Hungary Kft.

További információkért látogasson el az AGRO.bio Hungary Kft. weboldalára!