állatbetegség

Helyre kell állítani az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyát Magyarországon, mert csak így lehet fellendíteni például a nehéz helyzetben lévő sertéstenyésztést - mondta Turi-Kovács Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) több nemzeti támogatás kifizetését már megkezdte, így a héten mintegy 14 milliárd forint jut el a termelőkhöz a 24 milliárd forintos keretből, öt jogcímen - tájékoztatta szerdán az MVH az MTI-t.

A baromfi ágazatban 1,35 milliárd forint, míg az egyéb állatfajok vonatkozásában 5,685 milliárd forint az idén felhasználható támogatási keret, amelynek terhére teljesíthetők a 2010-ről áthúzódó kifizetések, valamint a 2011-ben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozó támogatások

Folyamatosan fizeti az MVH a nemzeti agrártámogatásokat: újabb 14 milliárd forintot kapnak a gazdálkodók

Több nemzeti támogatás kifizetését indította el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Öt jogcímen a 24 milliárd forintos keretből, a héten közel 14 milliárd forint jut el a termelőkhöz, a fennmaradó összegek kifizetése is.
A sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatásban 700 gazdálkodó részesül, ők összesen 5 milliárd forintot kapnak. A baromfi állatjóléti támogatás kifizetésével pedig csaknem 3 milliárd forint kerül 1400 baromfitartóhoz. Az állattartók az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésére kaphatják e támogatásokat.

Ezen kívül az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére, valamint az állati hulla elszállítására igénybe vehető támogatások 2 milliárdos összegét is megkapják az arra jogosultak.

A héten indul az agrárkár-enyhítési juttatás kifizetése is, ami a szerződő mezőgazdasági termelők körében az elemi csapás okozta károk részleges megtérítésére szolgál. A 2011. évre vonatkozó kárenyhítő juttatások kifizetése 4300 termelőt érint, akiknek a héten több mint 4 milliárd forintot fizet ki a hivatal.

Czerván György: jövőre is lesz különleges és állatjóléti tejtámogatás
Írta: Agromonitor.hu
2011. november 05. szombat, 12:32

A jövő évben is kapnak különleges tejtámogatást a gazdák – jelentette be Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkár Turán, a Galgamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet korszerűsített tejházának átadóján. A tejtermelők a különleges hátrányok kezelésére csaknem 13 milliárd forintot vehetnek igénybe 2012-ben, és a VM folyósítja a mintegy 8,7 milliárd forintos éves tejágazati állatjóléti támogatást is.
A VM – az Európai Unió elveivel összhangban – kiemelten támogatja a tejágazatot – hangsúlyozta Czerván György. Hozzátette: a „tejcsomag” - az unió tejágazatot érintő szabályozása - középtávon szolgálja az ágazat szakmai érdekeit, hozzájárul a termelés és a piac átláthatóságának növeléséhez, a versenyképesség javításához és az összehangolt piaci érvényesüléshez.
A tejcsomag részeként a különleges hátrányok kezelésére a tejtermelők jövőre csaknem 45 millió euróra (13 milliárd forintra) számíthatnak. Az idén a támogatás tejkilogrammonként 9,70 forint volt. A tárca továbbra is megadja a tejágazat szerkezetátalakítását segítő állatjóléti támogatást, amely évi 8,7 milliárd forintot tesz ki öt éven keresztül.
Czerván György szerint a tárca valamennyi állattenyésztéshez kapcsolódó nemzeti támogatási jogcímet (az állatjólétet, az állati hullák elszállítását, az állatbetegségek megelőzését) az elérhető legmagasabb szinten finanszírozza, illetve folytatja a következő években is azokat a forgóeszköz-hitelprogramokat, amelyek fontos szerepet játszanak az állattartó vállalkozások likviditásának megőrzésében.
A VM közleménye szerint a Galgamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet - részben pályázati forrásból - megvalósított fejőház és tejház korszerűsítésével olyan technológiát épített ki, amely európai szinten is versenyképes, és megfelel az egyre növekvő mezőgazdasági termékpiaci kihívásoknak.

Új kármentő alapot tervez az EU a gazdáknak

Új kármentő alap felállítását tervezi az Európai Bizottság, 2014-től állnának rendelkezésre a pénzek

Évi 500 millió eurós extra támogatási keret létrehozását tervezi az Európai Bizottság a kárt szenvedett gazdák megsegítésére. Brüsszel elképzelése szerint a jövőben a káresemény bekövetkezése után automatikusan járna a támogatás a gazdáknak, amely legfeljebb az elszenvedett veszteség 70 százalékát tenné majd ki.

A cikk a hirdetés után folytatódikAz uniós gazdáknak már most is lehetőségük van támogatás igénybevételére különleges helyzetekben, mint például az EHEC baktériummal fertőzött zöldségek miatt kiesett bevételek pótlására. Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos tervei szerint azonban a jövőben nem eseti módon, hanem automatikus rendszerben, a csapás jellegétől függetlenül történne a gazdák részleges kártalanítása uniós forrásból – értesült az FAZ.

Megvalósítása esetén az újításból az következne, hogy a gazdák akkor is pénzhez juthatnak, ha egyszerűen visszaesik a piaci kereslet, vagy alacsonyabb áron tudják értékesíteni terményeiket. Ciolos javaslata értelmében a szükséges forrást egy külön e célra létrehozott alap biztosítaná, amelyet 3,5 milliárd euróval töltenének fel a 2014-től 2020-ig tartó következő hétéves költségvetési ciklus végéig.

Részleteket eddig nem árult el a tervezettel kapcsolatban az Európai Bizottság, és maga az illetékes biztos, Ciolos sem nyilatkozott még saját javaslatával kapcsolatban. Csupán anynyi szivárgott ki, hogy egy gazda abban az esetben élhet majd kártérítési igénnyel, ha a bevétele legalább 30 százalékkal elmarad az előző három év átlagától. Az igény alapját aszály, hideg időjárás, túlzott csapadék, állatbetegség vagy a csökkenő piaci kereslet miatt keletkezett kár is képezhetné. A tervezetet hivatalosan októberben mutatja be a bizottság.

Az EU a kezdeményezéssel az európai gazdaszervezetek, illetve Franciaország és a többi nagy befolyású agrártagállam azon követelésére reagál, hogy hozzanak létre „biztonsági hálót” a bevételingadozások kivédésére a termelők számára. A javasolt kompenzációs rendszertől függetlenül Ciolos a FAZ birtokába jutott bizottsági tervezetben az ingadozások elleni biztosítások fejlesztését is szorgalmazza. Ezek nem a 3,5 milliárd eurós alapból, hanem közvetlenül az uniós költségvetésből jutnának forráshoz.

Brüsszel számítása szerint átlagosan a gazdák ötöde szenved el 30 százaléknál nagyobb bevételkiesést minden évben. Hasonló kompenzációs rendszer működik egyébként Kanadában, és az eljárás összeegyeztethető a Világkereskedelmi Szervezet szabályzatával is. A kezdeményezést ugyanakkor még a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

2010. évi IX. törvény
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról
1. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) Ionizáló energiával kezelt élelmiszert a Magyar Köztársaság területén első alkalommal forgalomba hozni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy az Európai Gazdasági térség valamely szerződő államában jogszerűen forgalomba hozott termékre.
(3) Élelmiszernek ionizáló energiával történő kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkező élelmiszer-vállalkozás végezheti.”
2. § Az Éltv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozója az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást köteles vezetni, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben tartalmazza az állatgyógyászati készítmény beszállítójának és vevőjének nevét és címét.”
3. § Az Éltv. 23. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban - az emberi vagy állati egészség védelme céljából - előírt esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges az élelmiszer- vagy takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó - esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.”
4. § Az Éltv. 32. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében]
„b) gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban;”
5. § Az Éltv. 34. §-a (1) bekezdésének g)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi]
„g) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállítását, egyes állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását;
h) egyes állatgyógyászati termékek első forgalomba hozatalát, országba történő behozatalát; valamint
i) az állatgyógyászati termékekkel végzett forgalomba hozatali tevékenységet.”
6. § Az Élt. 35. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi a 23. § (1) bekezdése szerint engedélyköteles élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenységet, illetve élelmiszer- vagy takarmánylétesítményt.
(2) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi az engedéllyel rendelkező vagy bejelentett élelmiszer- vagy takarmányvállalkozásokat, illetve az engedélyezett vagy bejelentett élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási létesítményeket.”
7. § Az Éltv. 38. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet]
„o) az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, az engedélyezett mikrochipekről;”
8. § Az Éltv. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állatgyógyászati termék laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, ideiglenes jellegű felhasználásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről és az engedély módosításáról, a rendszeres gyógyszerbiztonsági jelentések értékeléséről szóló döntést kilencven napon belül, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezéséről és megújításáról szóló döntést kétszáztíz napon belül kell meghozni.”
9. § Az Éltv. 51. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:]
„e) védőkörzet;
f) megfigyelési körzet;”
10. § Az Éltv. 76. §-ának (2) bekezdése a következő 40-42. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„40. az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítéseket;
41. az élelmiszerlánc területén alkalmazott iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait;
42. az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelésének feltételeit és szabályait.”
11. § Az Éltv. 77. §-ának (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„l) az Európai Parlament és a Tanács 1999/2/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
m) az Európai Parlament és a Tanács 1999/3/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevők közösségi listájának megállapításáról.”
12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az Éltv.
a) 27. §-ának (5) bekezdésében az „adhatja ki” szövegrész helyébe a „, vagy tanúsító szervezet hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki” szövegrész;
b) 34. §-a (2) bekezdésének h) pontjában a „készítmények” szövegrész helyébe a „termékek” szövegrész;
c) 38. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a „készítményt” szövegrész helyébe a „terméket” szövegrész;
d) 55. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „időpontját követően elhullott” szövegrész helyébe az „időpontját követően vagy járványügyi intézkedés következtében elhullott” szövegrész;
e) 76. §-a (2) bekezdésének 10. pontjában a „növényben, növényi termékben” szövegrész helyébe a „növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén” szövegrész, 19. pontjában az „állat-járványügyi és higiéniai” szövegrész helyébe az „állat-egészségügyi” szövegrész, 20. pontjában az „állat-egészségügyi védelmének” szövegrész helyébe az „állat-egészségügyi védelmének, állatbetegségektől való mentesítésének” szövegrész, 24. pontjában a „törzskönyvezésére, forgalomba hozatalára” szövegrész helyébe a „törzskönyvezésére, gyakorlati kipróbálására, forgalomba hozatalára” szövegrész
lép.
(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. §-ának (2) bekezdésében az „a Kormány által rendeletben kijelölt szervtől” szövegrész helyébe az „a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész, (3) és (6)-(7) bekezdésében az „az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „a jegyző” szövegrész, (5) bekezdésében az „az eljáró hatóságnak” szövegrész helyébe az „a jegyzőnek” szövegrész, az „Az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „A jegyző” szövegrész, 81/A. §-ának kc) alpontjában és l) pontjában az „az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „a jegyző” szövegrész, 100. §-a (1) bekezdése c) pontjának 26. alpontjában a „vadgazdálkodási-vadászati” szövegrész helyébe „vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói” szövegrész lép.
(4) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt általuk kezdeményezett hatósági eljárásokban az ügyfél jogállása illeti meg.”
(5) Hatályát veszti az Éltv. 34. § (1) bekezdése f) pontjának „és az állatgyógyászati készítmények” szövegrésze, az Éltv. 38. §-a (1) bekezdése k) pontjának „az élelmiszer-szállító és” szövegrésze, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 38. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „túlszaporodása” szövegrésze, 57. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 64. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „, vagy a vadászíjtartási engedélyt” szövegrésze, 65. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vagy vadászíj” szövegrésze.
(6) E törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
13. § Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i, az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1999/2/EK irányelvének, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i, az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevők közösségi listájának megállapításáról szóló 1999/3/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Kapcsolódó cikkek:
2008. évi XLVI. törvény


2010.02.25. 16:03

8/2010. (II. 4.) FVM rendelet
az egyes nemzeti hatáskörben működtetett támogatások feltételeiről szóló miniszteri rendeletek módosításáról
az egyes nemzeti hatáskörben működtetett támogatások feltételeiről szóló miniszteri rendeletek módosításáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. § (1) Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet [a továbbiakban: 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet] 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A rendelkezésre álló támogatási keret kimerülését követően a kedvezményezett az igénybe vett szolgáltatás teljes (támogatással nem csökkentett) értékét köteles megtéríteni.”

(2) Az 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyidejűleg az eredeti (2)-(4) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

„(2) A 2010. évben rendelkezésre álló támogatási keret összege 1000 millió forint, amelynek terhére a 2009. évről áthúzódó kifizetés és a 2010. évben elvégzett szolgáltatások támogatása teljesíthető.

(3) A (2) bekezdésében meghatározott keretek 80%-os kihasználtságáról az MVH köteles a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert tájékoztatni.”

2. § (1) Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet [a továbbiakban: 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet] 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe állat-egészségügyi szolgáltatások költségeihez,]

„b) amelyeket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal rendelt el, vagy”

(2) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Támogatott állat-egészségügyi szolgáltatást az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: kedvezményezett) vehet igénybe, aki/amely]

„a) megfelel a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében megfogalmazott mikro-, kis- és középvállalkozás meghatározásának,”

(3) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Támogatásra az az állat-egészségügyi szolgáltatást végző természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: engedélyes) jogosult, aki külön jogszabály alapján rendelkezik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és/vagy a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével, laboratóriumok esetében akkreditációval vagy jogszabályi felhatalmazással, valamint nyilatkozik a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szakmai, eljárásrendi és tájékoztatási kötelezettségek vállalásáról.”

(4) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jóváhagyási kérelmet ugyanazon állományra és betegségekre vonatkozóan az állattartónak évente egy alkalommal a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által rendszeresített és honlapján közzétett, 2. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon az MgSzH-hoz kell benyújtania. A kérelmet állatfajonként külön nyomtatványon kell benyújtani. Év közbeni állomány változás esetén új kérelem nyújtható be.”

(5) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásra az az állattartó jogosult, aki/amely:]

„a) rendelkezik működési engedéllyel, vagy a telephelye szerint illetékes MgSzH által a tevékenység végzéséhez adott szakhatósági hozzájárulással és/vagy nyilvántartásba vételi igazolással;”

(6) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy]

„cb) mentesítési programok esetében nem tér el az állatállományára a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által jóváhagyott mentesítési programtól,”

(7) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedélyes az elvégzett állat-egészségügyi szolgáltatásokról a tárgyhónapban kiállított számlák másolatát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által rendszeresített és honlapján közzétett, a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú összesítőhöz csatolva a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig postai úton megküldi a kedvezményezett telephelye szerint illetékes MgSzH-hoz. A támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó összesítőket és számlákat a baromfifélékre, illetve egyéb állatfajokra vonatkozóan külön kell elkészíteni és benyújtani.”

(8) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az MgSzH által igazolt összesítők alapján a szolgáltató 15 napon belül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített és honlapján közzétett, a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelmet megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához, amelyhez csatolja az MgSzH által jóváhagyott, 3. számú melléklet szerinti összesítőket azok mellékleteivel, valamint a benyújtás időpontját igazoló dokumentummal együtt.

(6) Az MVH a kérelmeket benyújtásuk sorrendjében bírálja el, majd döntést hoz a támogatás összegéről és azt kedvezményezettenkénti részletezésben közli a baromfifélékre vonatkozóan támogatott állat-egészségügyi szolgáltatás esetén a Baromfi Terméktanács, az egyéb állatfaj esetében a Vágóállat és Hús Terméktanács, mint szolgáltató részére. Hiányosan vagy hibásan benyújtott kérelmek esetén a benyújtási sorrendet a hiánypótlás, kiegészítés benyújtása határozza meg.”

(9) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben az MVH megállapítja, hogy a kedvezményezett a támogatott szolgáltatásra nem, vagy az összesítőben feltüntetettnél kisebb összegben jogosult, kötelezi a kedvezményezettet az igénybe vett szolgáltatás támogatástartalma - elutasítás mértékének megfelelő - összegének az engedélyes részére történő megfizetésére.

(9) Amennyiben a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásról szóló számla kibocsátását követően a támogatási keret kimerül, az MVH kötelezi a kedvezményezettet az igénybe vett szolgáltatás értéke teljes összegének az engedélyes részére történő megfizetésére.

(10) Az MVH az adott támogatási évre vonatkozóan benyújtott összes támogatási kérelem érdemi elbírálását követően, évente egy alkalommal összesítő értesítést küld a kedvezményezett részére a tárgyévben igénybevett támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásról és annak támogatástartalmáról.”

(10) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a 7. § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 2010. évben rendelkezésre álló keret összege 4500 millió forint, amelyből 1500 millió forint a baromfi ágazatban, 3000 millió forint pedig a többi állattenyésztési ágazatban kerülhet felhasználásra. E keretek terhére a 2009. évről áthúzódó kifizetések és a 2010. évben elvégzett szolgáltatások támogatása teljesíthető.

(3) A (2) bekezdésében meghatározott keretek 80%-os kihasználtságáról az MVH köteles a minisztert tájékoztatni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti számláról az agrárpolitikáért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján a szolgáltatónak támogatási előleg adható. A szolgáltató részére további támogatási összeg az előleggel történő elszámolást követően folyósítható.”

(11) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem nyújtható be a 2009. december 31-ét követően elvégzett, az 1. számú mellékletben szereplő A009 kódszámú Szalmonellózis betegség vonatkozásában, a pulyka és a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományok és árutojás-termelő állományok immunizálásával kapcsolatos szolgáltatás költségeit tartalmazó, e rendelet szerinti támogatási kérelem.”

(12) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 2-4. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-3. számú mellékletei lépnek.

3. § (1) Az egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet [a továbbiakban: 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet] 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Támogatott növényegészségügyi szolgáltatást vehet igénybe az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely]

„a) megfelel a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében megfogalmazott mikro-, kis- és középvállalkozás meghatározásának,”

(2) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyidejűleg az eredeti (3)-(5) bekezdések számozása (5)-(7) bekezdésekre változik:

„(3) A 2010. évben rendelkezésre álló támogatási keret összege 50 millió forint, amelynek terhére a 2009. évről áthúzódó kifizetések és a 2010. évben elvégzett szolgáltatások támogatása teljesíthető.

(4) A (2) bekezdésében meghatározott keretösszeg 80%-os kihasználtságáról az MVH köteles a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert tájékoztatni.”

(3) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatott szolgáltatásban való részvételre irányuló, az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú kérelmet az MgSzH által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon a kérelmező a Hivatalnak a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtani a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 9. mellékletében meghatározott bejelentési időpontokig.”

(4) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Hivatal adatai alapján a vizsgálati díjak termelőknek fel nem számított összegéről (a továbbiakban: költségek) a Központ országos összesítést (a továbbiakban: kifizetési kérelem) készít legalább a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített és honlapján közzétett „Kifizetési kérelem” nyomtatványon és igazolja a Hivatal költségeit.

(3) A Központ a Kifizetési kérelmet havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága részére. A Kifizetési kérelemhez csatolni kell a kiállított számlák másolatait.”

(5) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adott támogatási célra kifizetett összegről az MVH Központi Hivatala havonta tájékoztatást küld a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek.”

(6) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletei helyébe e rendelet 4. és 5. számú mellékletei lépnek.

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és a hatálybalépését követő harmadik napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti az 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet 10. § (1) bekezdésének 2. mondata, 10. §-ának (2) bekezdése, valamint a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdése.

Csatolt dokumentumok:
A jogszabály mellékletei (RTF)

Kapcsolódó cikkek:
56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet
148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet
117/2007. (X. 10.) FVM rendelet


2010.02.04. 15:13