Gázolaj árak 645 Ft Benzin árak 641 Ft EUR 393.7 Ft USD 365.76 Ft CHF 405.52 Ft GBP 461.47 Ft

Cambridge

Cambridge hengerek (forgó talajművelő eszköz) oldala. Változó munkaszélességű kivitelek, hidraulikusan összecsukható változatok.

Kapcsolódó címkék: henger,

Szántóföldi gépbemutató (Meghívó)
Szántóföldi gépbemutató (Meghívó) (x)

Egyenes tárcsa, szántóföldi kultivátorok, Cambridge henger, közép-mélylazító, mulcskultivátor, permetező, rendsodró, bálázó, szárzúzó, műtrágya-szóró, váltvaforgó eke… és minden, amire csak szüksége lehet, ráadásul egy helyen, munka közben. Most kiválaszthatja a legjobbat!

Új fejlesztésű SOKORÓ gépek – talajművelés a jövőbe tekintve
Új fejlesztésű SOKORÓ gépek – talajművelés a jövőbe tekintve (x)

Szántóföldi talajművelő eszközcsaládjainkat, valamint új fejlesztésű gépeinket Bábolnán kedvezményekkel vásárolhatják meg!

Magyar siker a nemzetközi vásáron: Vogel & Noot a TECHAGRO -n
Magyar siker a nemzetközi vásáron: Vogel & Noot a TECHAGRO -n

Kiemelkedően szerepelt a Vogel & Noot Mezőgépgyár Kft. a cseh TECHAGRO -n Brno-ban. A Magyarországon gyártott TerraDig XS 7 -es lazító a kiállítás díjazottja lett.

Magyar gyártó az élmezőnyben: Vadkert Agrotechnika Kft.
Magyar gyártó az élmezőnyben: Vadkert Agrotechnika Kft.

A Vadkert Agrotechnika Kft. 20 éves múltra tekint vissza. A Soltvadkerti központú magyar gépgyártó cég idén az OMÉK rendezvény egyik kiállítójaként mutatkozott be a nagyközönség előtt.

Piactér


pótkocsi,traktor,kasza,kukorica,henger,Fendt,munkahenger,Növényvédelem,Állattenyésztés,mezőgazdasági gép,búza,támogatás,termőföld,Alkatrész,Európai Unió,Cambridge,géptámogatás,mulcsozó,kommunális gép,Agrárlogisztika,vetés,szója,tök,Kertészeti géptámogatás 2013,mezőgazdasági gépek,traktorok,Ford,víz

Tisztelt Gazdálkodó! Tekintse meg havi szinten frissülő RENDKÍVÜLI AKCIÓS AJÁNLATUNK elnevezésű hirdetésünk alatt megjelenő termékeinket, melyek az adott...

3.350.000,00 Ft
kombinátor,grubber,henger,szárzúzó,Cambridge,árutőzsde kukorica,kombájnos játékok,altalajlazítás

AKCIÓS TÁRCSÁK ÉS MAGÁGY ELŐKÉSZÍTŐ GÉPEK NAGY KEDVEZMÉNYEL RAKTÁRRÓL HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL AKCIÓS ÁRAKÉRT ÉRDEKLŐDJENEK KOLLÉGÁNKNÁL 06202244781 Talajművelő...

Fórum hozzászólások


Nagyüzemi gazdálkodás munkagépigénye! »

.Feco.
2014. október 15., csütörtök 11:43

Én a következő véleményen vagyok: 2000 ha nagy terület, egyszerre kell tervezni a haladásra, a nagy tömegű munkavégzésre, valamint a sokféle talajra, sokféle eshetőségre. A gépparkot úgy kell meretezni, hogy a legtöbb felmerülő művelet a rendelkezésre álló idő 60-70%-ban elvégezhető legyen, mert ha bejön valami cirkuszos idő, nagy bukta van! Érdemes legalább 2-3 technológiára berendezkedni, mert sokmindent hozhat a sors. A következőt venném (tegyük fel nem vagyok céghez kötve es nem számít a pénz) Erogepek: 1 db 350-380 LE-s gumikerekes traktor 1 db 350-380 LE-s hevederes traktor 4 db 230-250 LE-s nehéz-univerzális traktor (pl.: JD 7R) 2 db 170-180 LE-s középnehez univerzális traktor (pl.: JD 6R) Önjáró permetező (komoly, pl.: JD, Hagie) 2 db rotoros kombájn, legalább az egyik hevederes jaroszeriezettel Munkagépek: 1 db Vaderstad TopDown 600 1 db Vaderstad TopDown 400 1 db orthmann strip-Till 8 soros 1 db 4+1 fejes váltva forgató eke 1 db Vaderstad Carrier 820 1 db Vaderstad Swift 620 1 db Vaderstad Rolex 1200 (Cambridge) 1 db Vaderstad Rollex 620 (Crossskill+laprugok) 1 db Syncrogerm 1 db 6 m-es forgó borona 1 db Gaspardo 9 késes lazito 1 db Agrisem lazito 250 loerohoz 1 db Vaderstad NZ aggressive 1000 kombinator 1 db Vaderstad NZ aggressive 600 kombinator Vetogepek: 1 db Vaderstad Raid 800 combi 1 db Lemken Solitair 12/1200 KA szolo vetogep 1 db 3-4 m-es forgóboronaval egybe épített vetogep 1 db 16 soros JD kukoricavetogep (akar központi magtartályal) 1 db 8 soros Monosem kukoricavetogep mutragyaszoroval Egyeb kiszolgáló gépek: 1 db átrakókocsi 2 db 12-15 m3-es tartálykocsi 2 db mutragyaszoro (legalább 3000 literes, 27 m-es, mérleges, GPS-es) 2 db teleszkopos rakodó 2 db három irányba billento tandemes 20 tonnás pótkocsi (ha a terményt is maguk szállítják, akkor további 5 db) Indoklás: a nagy traktorok elvégzik a nagy tömegű talajmunkat, a vetés túlnyomó részét, valamint az átrakókocsi vontatását. A középső erőgépek végzik a kiszolgálást (vetőmag kiszallitasa, víz kiszállítás, termek szállítás, trágyahordas; műtrágya szórás, valamint azok művelik a kisebb táblákat, kevesebb vagy ritkább talajmunkakat, pl Syncrogerm, hengerezes, stb. A legkisebb traktorok végzik a sorkozművelest, vetest a kicsi vetogepekkel, mutragyazast, gabonák tavaszi hengerleset, szarzuzast, stb. Egy ilyen gazdaság tud vetni bármilyen növényt, megvalósíthat bármilyen talajművelési rendszert, igazodhat csapadékosabb vagy szárazabb idojarashoz, megbirkozhat nyugos foldekkel, stb.

Aratás »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #4445 hozzászólásra mlteres szalmát azért nem hagyhatok azzal nemlehet bírni később, viszont egyébként is bitang kemény a föld, rövidtárcsa sztenderen van, 6,2-es nehéz IH-t húzzuk hengerrel kapcsolva vagy ahol nemlehet külön hengerezve cambridge-el. Így 20-25 centis tarló sem gond úgyis leveri. Műtrágyát is szórunk a tarlókra akkora paplan van hagy segítse a rothadást. Gondolkodtam bacikban is de nincsen nekik víz, az a kis csöpögés semmit sem ér attól nemfognak szaporodni, a talaj pedig száraz mélyebben is.

Kukorica, napraforgó tőtávolság »

007
2014. október 15., csütörtök 11:43

Tartalomjegyzék Dózsa György unokái és a termőföld Újabb rekord a német fővárosban Utolsó lap Földtörvényre várnak a világhírű enyingi Mikó tanyán Mikó Ferenccel, a nevét viselő enyingi Mikó tanyán a régmúlt felemlítése mellett főként a kukorica és a búza termesztéséről beszélgetünk annak fényében, hogy a Mikó & Mikó Kft. és az Enyingi Beszerzési és Értékesítési Szövetkezethez kötődő mintegy 60 családi gazdálkodó földjei madártávlatra fekszenek a Balatontól, elkerülve a savanyú, vizenyős területeket. Nemzetközi sajtótájékoztató házigazdájaként Az enyingi hegyhát egy magas parti részből nyúlik ki, amelynek legmagasabb pontja 160-170 méter körüli. E hegyháton akármilyen a talaj, a csapadékhiányos években a 130 méter feletti táblákon nagy termésre nem lehet számítani, ugyanakkor az alsó fekvésekben gondos munka mellett jól fizet a búza, kukorica és a napraforgó is. A Mikó tanya tulajdonosa, Mikó Ferenc szerint az enyingi határhoz közeli Sió-csatorna új távlatokat nyitna a térség fejlődésében, ha azon akárcsak néhány, ideális esetben öt-hat zsilipet emelnének. Házigazdánkat, akit Európa, Kárpát-medence és Magyarország legeredményesebb kukorica termelőjeként ismer az ország, úgy fogalmaz, az öntözés kiépítése Kánaánt teremtene a csatorna mindkét oldalán. Arra gondol, hogy az öntözés segítségével Enyingen is lehetne vetőmagot termelni. A növények gondozása sokaknak adna munkát, csökkentené az ország vetőmag kiszolgáltatottságát, és emellett tisztes jövedelmet könyvelhetnének el a gazdák. Elismeri, Enyingen a kukorica vetőmagtermelésnek nincs tradíciója, de ha az ember fegyelmezetten végzi a munkáját, már csak egy zsilipen múlik a siker, hogy akár ezer hektáron vetőmagot lehessen termelni. Sikerre vezetett a kukorica, búza és a napraforgó Nincs húsz éve, hogy gazdálkodni kezdett, majd 2002-ben türingiai származású, nyelvtanárnak tanult feleségével, Liane Edith-tel Enyingre költözött, távol szülőfalujától, s még távolabb az ősi Mikó nemzetség fellegvárától, az erdélyi, mai nevén Csíkszeredától. A család a török idők után elszegényedett, fő ága kihalt, a nemzetség megmaradt tagjai szétszóródtak az alföldi és a dunántúli részeken. Jókai Mór említi, hogy Mikóújvárat nem nevezték hajdanában erős várnak, mert még csak valamely hegytetőn sem büszkélkedett, aminek a három oldala megmászhatatlan, a negyedik pedig bevehetetlen; hanem ott fekszik a síkság közepén, négyszögletre kiépítve, inkább csak várkastély, vendégfogadásra, nem ellenség visszaverésre. Van ugyan egy kis gyarló bástyája, s azt vízárok veszi körül, de az a víz fenékig befagy, ott megy át rajta a tatár, ahol akar, s vasfejű gerendákkal rést tör a falon, akármilyen vitézül védi magát a bennszorult népség. A gazdag Mikó Ferenc építetté azt, aki nagy becsületben állt mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi fejedelem előtt. A temetésénél még a fejedelem és a fejedelemasszony is kísérték a halottas szekerét, pedig unitárius volt. „Arra még nem jutott idő, hogy felkutassam, él-e még valaki a Mikók közül. Én nagyon fiatalon, 14 évesen kerültem el Köröstarcsáról. Gyerekfejjel felmértem, hogy a faluban nincs akkora perspektívám, hogy ne próbáljam meg a vándorlást – vázolja életútjának kezdetét. – Édesapámék öten voltak fiútestvérek, legfiatalabb unokabátyám szakács volt, akárcsak én. Ő is elkerült a faluból, és akkor hozott össze vele a sors, amikor már végzett szakács lettem, és vele tartom is a kapcsolatot” – mondja, és rátér arra, miért és miként került 1996-ban Enyingre, ahol idővel sikeres földműves gazdává vált. Amikor lehetett, 1980-ban kiváltotta, pontosabban kijárta magának a magán-munkavállalási engedélyt, övé lett a 19-es sorszámú papír. Külföldre jutva volt négy földrészen szállodai szakács, majd több mint hét év után visszatért a siófoki szállodába. Ismerősei kommendálták az első tízhektáros enyingi födet, innen már nem volt megállása. Meglátta vagy inkább megérezte az elhanyagolt földben a fejlődés lehetőségét? Kezdetnek burgonyát ültetett, fél évig egyedül dolgozott, ekkor Edith asszony csatlakozott mellé, hogy máig intézze a családi cég és a Mikó tanya papírmunkáit. Azon ma már csak somolyog, hogy Enyingen sokáig idegenként, még inkább gyütt-maradtként emlegették őt is meg a Mikó családot. Idejött egy ember, aki más módszerek szerint dolgozik, mint ők. Ez persze már a kukoricatermesztés időszaka, merthogy a burgonyás próbálkozása inkább volt kudarc, mint siker, nem is tartott soká. Szerinte legkevesebb tíz féle krumplit kellene egy gazdának ültetnie ahhoz, ráadásul mosva, fajták szerint bontva, változatos kiszerelésben, igény szerinti mennyiségben 12 hónapon át ahhoz, hogy szóba álljanak vele az áruházak. De mit termeljen egy gazda, ha kiszorul a krumpli a tárházából? Mire lesz szüksége a világnak? Állati eledelre? Németországban és a skandináv országokban, ha zord a tél, minden apró mag elkél, de ha langyos, a termelő nyakán maradhat akár két évig is. Zöldtakarmány vetőmagra? Ez is kiszolgáltatott vállalkozássá fajulhat, mert Németországban ugyan mindig keresik a zöldtakarmánynövény vetőmagját, mert arrafelé a kikelt növényekkel szippantják ki az őszi felesleges vizet a földekről, hogy művelni tudják. Nagy kockázat a zöldtrágyának való növények vetőmagja is, mert ha jó a termés, egy aratással akár két évig elegendő a mennyisége, s ha bőség idején nincs hol tárolni, rendre nyomott áron lehet értékesíteni. Nos, Mikó Ferenc ezt mind górcső alá vette, meggondolta a lehetőségeket mire eljutott a kukorica, búza, napraforgó, árpa felvállalásáig. Vetett repcét is 2002-ig, mégis felhagyott vele, mert megtapasztalta, a repce nem való Mezőföldre. Sőt, állítja, az ország legnagyobb részére sem. Nézzünk csak utána – mondja –, az utóbbi két évben a repcetermelők nagy pofonokat kaptak. A repce számára kritikus az ország időjárása, termesztése nagy pontosságot igényel, különösen kényes kihívás a növényvédelme. Gyors, mégis pontos munkával A növénytermesztés feltétele a víz, hatóanyag és a hőmérséklet. Egy kis igazítással, gondos munkával Enyingen akár egy 17 aranykoronás földön megterem annyi, mint másutt a 30-ason. Ha változik az alapfeltétel bármelyik eleme, a növény nem tudja felvenni az optimális növekedéséhez szükséges tápanyagot, máris nehezen heveri ki a stresszt, végül kevesebbet terem. A veszteség enyhíthető tőszámkísérletekkel, fajta reakcióval, de csak ha a tanulságokat a következő években alkalmazzuk. Enying az ország egyik legszárazabb része, erre rendre kevés a csapadék, 2011-ben 300 mm, tavaly 400 mm volt, pedig az elmúlt hét évben (2004-tól 2010-ig) a legtöbb most esett 150 évre visszamenőleg. Csakhogy a genetika kiaknázásához szükség lett volna még több csapadékra, az évi 750-800 mm lenne optimális! Mikó Ferenc számára érthetetlen, hogy az elmúlt két évtizedben minden esztendőben egy százalékkal csökkent a búza terméseredménye az országban, még azt követően is, hogy az uniós csatlakozás óta 1100 milliárd forint áramlott a mezőgazdaságba. Új gépek, technológiák érkeztek, sok ember dolgozik a genetika fejlesztésén, mégsem előre, hanem visszafelé haladunk. 2011-12-ben nem értük el a hektáronkénti 4 tonnát sem. Emelkedik a klíma, nagyok a kilengések – nem megfelelően alkalmazkodik a magyar mezőgazdaság. Mi a fő gond? A talajművelés vagy az öntözés hiánya? A pontos munkavégzés vagy a hiányos szaktudás? Hová lett a rengeteg pénz? Sokasodnak a kérdések. Egy részéből jó gépek kerültek az országba, de nem jó mind a 130 ezer, mint állítják egyesek, mert jó gép, jó traktor, jó kombájn, jó talajművelő, jó permetező stb. mindenből legfeljebb 4-5 akad a kínálatban. Azt Mikó Ferenc elfogadja, a szabad kereskedelem világában nem lehetett korlátozni a gazdálkodók gépvásárlását, de valamilyen formában csak rá lehetett volna irányítani a figyelmüket a valóban jó gépekre. Tizenöt éve rajtunk nevetett a világ, csak mi magyarok rendeltünk farmer ágyekét, a szegény gépgyártók lázasan keresték miattunk az asztalfiókok mélyén a rajzokat. De ennél is nagyobb baj, hogy a drága gépeket nem optimálisan használjuk. Mire gondoljunk, kérdezzük, na, most jól megkapja a magáét az, aki nagyteljesítményű traktorjával évente legfeljebb egy hónapot, esetenként egy hetet dolgozik. Nem, nem, mondja Mikó Ferenc, sőt, mindent csak egy hét alatt lehet ideálisan megcsinálni. Nem egy hónap, egy hét alatt! Lehet, hogy a gép abban a ciklusban csak egy hetet dolgozik például a kalászosok, a kapások alá, de ezen idő alatt leszünk képesek befejezni legkedvezőbben a talajművelést a növény számára. Valamikor azt mondták, a betakarítással kell igyekezni. Ez ma is igaz, egy jól időzített és gyorsan befejezett aratással elejét vehetjük az egészséges táplálkozást veszélyeztető gombabetegségek jelentős részének. De az optimális munkavégzés fontos a termesztés minden fázisában a talajműveléstől kezdve a növényvédelmen, a tápanyagellátáson át az aratásig tartó folyamatban. Egy elhúzódó munka esetenként tonnákban mérhető termésveszteséget, minőségromlást okozhat, amely végül megrövidíti a gazdát, mert a takarmánynak való búza és az étkezési minőségű búza ára között tonnánként manapság nem tízezer forint, sokkal inkább csak ezer forint a különbség. Enyingre hivatkoznak Mikó Ferenc az a típusú ember, aki ha valamiről meggyőződik, kiáll mellette. Elsősorban a saját eredményeiből, gondosan vezetett adataiból indul ki, de nem állítja, hogy az enyingi határban szerzett tapasztalatai akárcsak 100 kilométerre arrébb ugyanolyan eredményre vezetnek. Nem, minden esetben az ottani talajviszonyokra kell megkeresni a helyes módokat. Amikor kukorica rekorder lett 2010-ben a 18,362 tonnás eredményével, majd később is úgy fogalmazott, ha 2011 augusztusában érkezett volna egy kis csapadék, lehetett volna akár 20 tonna a termés, a víz hiánya miatt ez benn maradt a növényben, sőt – mondta rá jellemzően szelíd határozottsággal – a rekord ellenére valójában elmaradt 6-7 tonnával a genetikai lehetőségtől. A gazdálkodást autodidakta módon sajátította el, ám meglátásai eddig nem hagyták cserben akár tudós, tanult előadókkal szemben sem. Egy rendezvényen ismert egyetemi professzor tartott előadást a zöldtrágyázás jelentőségéről, ő meg csak rázta a fejét a hallottakon. Összevitatkoztak, és ő állta a sarat. Képzeljék el, amint sokak előtt egy professzor szópárbajt vív a szakácsból lett kukoricatermelővel! Mi tagadás, nagy vita alakult ki közöttük. A kettőjük afférja azzal zárult, hogy a professzor ellátogatott Enyingre, s ott döntötték el a határban, kinek nagyobb az igaza. Azóta is kitűnő kapcsolatot ápolnak egymással, igaz, az enyingi példák hivatkozásként szerepelnek a professzor legújabb könyveiben. Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki! Túllépve a zöldtrágyázás számunkra nem kívánt szárító mellékhatásán – azokkal is vitába száll Mikó Ferenc, akik szerint az a legény, aki szánt. Nem az a legény, hanem aki megőrzi a talaj nedvességét. Idéz egy száz éves könyvből, ebben Gyárfás József azt írta: az állandó forgatással mi mindig vizet fogunk elveszíteni. Amerikában már a múlt század elején próbálkoztak a szántás helyett a kultivátorszerű talajlazítással és az azonnali zárással. Akármilyen hihetetlen, 1910-ben létezett vasból az összes, ma is használatos henger elődje. Eltelt száz év, sima henger, gyűrűs henger, Cambridge- majd Crosskill henger, amely elé időközben szerkesztettek egy simítót, ám ha betekintünk a kicsitől kezdve a nagy gazdaságok hétköznapjaiba, nem lehetünk biztosak benne, hogy 70%-nál több helyszínen használják a nedvességet megőrző egyszerű berendezéseket. „Száz év alatt jócskán emelkedett a hőmérséklet, sokat beszélünk a klímaváltozás okozta kihívásokról, felnőtt több generáció – és sok helyen mégsem használják a nedvességet megőrző gépeket.” Mikó Ferenc szerint a talajt el kell látni tápanyaggal, óvni kell a nedvességet, ha ez adott, ezt követően már önmagát szabályozza a talaj. Hogy a mezőgazdaság kizsigerelné a földet? – ezzel a zöld véleménnyel nem ért egyet. Mint mondja, egy legyengült, beteg ember nem tud jól teljesíteni. A talaj is akkor lesz erős, ha karban tartják. A talaj majd eldönti, hogy mennyit teljesít. Ha pedig egy növénynek nem adunk elegendő tápanyagot, vagy nem jut a szükséges vízhez, akkor kevesebb terméssel válaszol. „A napnál is világosabban látszott 2012-ben, hogy elfogyott a vizünk. Kézzel megástam a talajt, kiszámítottam, hogy a csapadékhiány miatt a nedves vízréteget 4-4,5 méter körül kell keresni. Abba a mélységbe már kanalas géppel ástunk le. A gyakorlat igazolta a számítást, szinte centiméter pontossággal. Ez azt jelenti, Enyingen a 130 méter feletti földeket idén tavasszal – a téli várható csapadékmennyiség ellenére – nem szabad bevetni kapás növénnyel. Oda árpa kerül majd, sűrűsoros. A tavaszi árpa egy kevésbé csapadékos telet követően is legalább annyit terem, hogy ne legyen a végeredmény mínusz. Takarmányra mindig szükség van, nem maradt itt árpa soha.” Mit tegyünk tehát? Amikor az idő engedi, járja meg a gazda a földeket, vigyen magával ásót, talajpálcát. Ássa meg a parcelláit, győződjön meg róla, vethet-e oda kukoricát vagy az ugyancsak csapadékigényes napraforgót. Ha nem talál megnyugtató mennyiségben nedvességet, a biztonság kedvéért inkább kalászos növényt vessen a kritikus területeken. Azt el kell felejteni, hogy máskor így szoktuk, meg úgy szoktuk. Mert úgy szoktuk valóban, hogy a tél derekán megrendeljük a napraforgó, kukorica vetőmagját, s megy minden a maga útján. Jön a kitavaszodás, a kökény kezd virágozni, vethetjük a kukoricát. Most súlyos a csapadékhiány a földek 50%-án. Az országot övező karéjba átlagos mennyiségben jutott az esőből, hóból, de a belső részeken, mintegy 900 ezer hektáron senki ne gondolja, hogy minden rendben. Ezért ne hagyatkozzunk a megszokásra, miként ne reménykedjünk abban sem, hogy visszajön az olcsóbb vetőmag, az olcsóbb input anyag virágkora, mert nem jön. Adódhat olyan parcella, ahol a talajvizsgálat határérték közeli eredményre vezet, ezzel egy csapadékos tél még reményt adhat a kukorica vetéséhez. Itt megér egy próbálkozást a kukorica, de kérdés, milyen érésidejűt válasszunk? Több hektárnyi tőszámkísérlet A Mikó tanyán tíz éve mindig fenntartanak több hektárnyi területet a tőszámkísérletek számára. Így vizsgáltak olyan új fajtákat, amelyeket 50-80 ezer tőszámmal lehet vetni, és meggyőződtek róla, hogy a két szélsőértéken összesen egy tonna a terméskülönbség akár száraz, akár csapadékos az időjárás. Ellenben ugyanannak a cégnek 8 másik hibridje esetén már 2,5-3 tonna volt az eltérés. Enyingen most tavasszal mindenképpen az alacsonyabb tőszámú fajtákból vetnek, s ha mégis megjönne a csapadék, legfeljebb 1 tonna terméskülönbséggel számolnak az ideálishoz képest. Amennyiben szárazság lesz, az alacsonyabb tőszám miatt esélyt kapnak a növénynek.

Segítség kérése szakdolgozathoz »

Nebuló
2014. október 15., csütörtök 11:43

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni én is egy iskolai feladathoz. Leegyszerűsítve arról lenne szó, hogy bekell mutatni egy átlagos magyarországi családi gazdaságot. A családi gazdaság jogállás nem feltétel. Tehát lehet Kft. vagy bármi. Az a fontos, hogy egy család tulajdonában és irányításában legyen. Valamint a mezőgazdaság legyen a fő bevételi forrásuk. Leginkább a gazdaság gépparkjára van itt kiélezve a dolog, hogy az a géppark milyen viszonyban van a mai kor technológiaival, elvárásaival. Csak ugye milyen géppark számít ma Magyarországon átlagosnak egy családi gazdaságban? Voltam tegnap egy ismerős gazdálkodónál, aki volt szíves megmutatni a komplett gépparkját. Ami így nézz ki: John Deere 6330 Premium (traktor) John Deere 6930 Premium (traktor) - 2db John Deere 8330 (traktor) John Deere 8530 (traktor) Claas Lexion 540 (kombájn) Manitou MLT 633 LS Turbo (teleszkópos rakodó) Lemken Solitair 9/600 KA (pneumatikus gabonavetőgép) Lemken Zirkon 10/600 KA (forgóborona) Lemken VarioPack 110 FEP K 600-90 (fronthenger) Lemken VariDiamant 10 (váltvaforgató eke) Lemken Karat 9/600 KA (kultivátor) Lemken Rubin 9/600 KUA (rövidtárcsa) Lemken System-Kompaktor Gigant 10/1000 (kompaktor) Vaderstad TopDown 500 (kultivátor) Vaderstad Carrier 820 (rövidtárcsa) Vaderstad NZ Aggressive 1000 (kombinátor) Vaderstad Rexius 1020 (cambridge henger) Vaderstad Rapid A 600S (pneumatikus gabonavetőgép) Vaderstad Rollex 620 (henger) Vogel & Noot MasterDisc AXR 600 (nehéztárcsa) Vogel & Noot TerraDig XXS/9 (altalajlazító) Vogel & Noot TerraDig XS/7 (altalajlazító) Vogel & Noot TST 250 (szárzúzó) Monosem NG Plus 6 (szemenkénti vetőgép) Monosem SCD 6 (sorközművelő kultivátor) Berthoud Tracker 3200/24 (permetező) Sulky X44 (műtrágyaszóró) Saphir Perfekt 600 W4 Hydro (rétborona) Krone EasyCut 3200 CRi (kasza) Krone Swadro 900 (rendképző) Krone KWT 8.82/8 (rendterítő) Krone Comprima F 155 XC (körbálázó) Krone Titan R54 GL (rendfelszedő kocsi) Fliegl DPW 180B (bálaszállító pótkocsi) Fliegl DK 140-88 (kéttengelyes billenő pótkocsi) Bauer V 100 (vízszállító pótkocsi) Tebbe DS 160 (trágyaszóró) - 2db Krampe Big Body 650 Premium (teknősplatós tandem pótkocsi) - 2db Ezeken kivül rendelkeznek Mecmar gyártmányú szárító rendszerrel. Valamint nagyon komoly Bauer gyártmányú öntöződobos és lineár típusú öntözőrendszerrel. 625ha szántón és 82ha legelőn gazdálkodnak. 45-50db Charolais marhát és még néhány háztáji állatot tartanak. Abszolút családi gazdaság. A tulajdonos és 3 felnőtt fia művelik a földeket. 1-2 beugrós munkaerőt alkalmazva aratáskor. A tulajdonos felesége és menye pedig végzik a papírmunkát. Úgy látom, hogy ez a gazdaság igen modern. Szerintem magasan a Magyar átlag felett van a fejlettsége. Vagy mit gondoltok belehetne ezt a gazdaságot úgy mutatni mint egy "átlagos Magyar családi gazdaságot"? Vagy ha nem szerintetek mégis milyen egy tényleg átlagos gazdaság gépesítettsége? Esetleg írna valaki egy gyakorlati példát, hogy szerinte milyen gépek találhatóak átlagosan meg egy gazdaságban? Előre is köszönöm annak aki megpróbál egy kicsit útbaigazítani!

Kinek milyen a repce, illetve a búza? »

Zoli 63
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1060 hozzászólásra A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni. Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra. A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető. Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat. A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz. Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet, és ez fokozza a bokrosodást, illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is. Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet. Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”. Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást. Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték. A közelmúltban nagyon elterjedt a sima henger többféle változata, amelyet már nem csak a bokrosító hengerezésre használtak, hanem tömörítési célokra is. A szállítási- és kapcsolási nehézségek miatt alkalmazásukat egyre inkább kerülik a gazdálkodók. A sima hengerekről még az is elmondható, hogy a fejlettebb, profilos hengerekhez képest kevésbé képesek formálni a talaj felületét, és elegendő mértékben bokrosító hatást kifejteni. A gyűrűshengerek átmenetet képeznek a profilos hengerek és a sima hengerek között. Munkájukra jellemző a felszínalakító hatás és a mélyebb rétegekben történő tömörítés. Ezekkel a hengerekkel már jó eredménnyel végezhető a bokrosító hengerezés, és egyéb hengerezési munkák. Szerkezeti felépítésük is sokat javult, hiszen megjelentek az összecsukható, könnyen telepíthető típusok. Legújabb keletűek a különböző profilos hengerek. Ilyenek a Cambridge, a Crosskill és a Prizmahenger típusok. Mindegyik változatra jellemző, hogy a talajfelszínt erősen alakítják és mélyebb rétegekben tömörítenek. A bokrosító hengerezést ezekkel a hengerekkel is végezhetjük. A hengerek speciális felületük miatt alakítják, lezárják a felszínt, sőt az előzőleg kiszórt műtrágyát is bedolgozzák, és ezzel a hasznosulás is jobb lesz. A téli fagyok és a kevés hó miatt a vetések felfagyhatnak. Ilyenkor a talaj legfelső rétege megemelkedik, a növények gyökere elszakad. Tavasszal, amikor a talaj kienged, és a növényekben beindulnak az életfolyamatok, a felfagyott talajban lévő növények nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet és tápanyagot felvenni. A károkat tovább fokozza a metsző tavaszi szél, amely kiszárítja a vetéseket. Így együttesen komoly károk keletkezhetnek a növényállományban, amely jelentős terméstöbblettől fosztja meg a gazdákat. Az ilyen káros hatások ellen kell alkalmazni a bokrosító hengerezést, hogy megóvjuk a termést. A profilos hengerek a gyökereket visszanyomják a talajba, hozzájuttatva a növényt a vízhez és a tápanyagokhoz. A kiszórt fejtrágyát a hengerek bedolgozzák a talajba, így a tápanyag a gyökérzónába kerül. A szársértés miatt a növények bokrosodási hajlama fokozódik, és megnő a levelek mennyisége. A nagyobb levéltömeg és a nagyobb mennyiségű tápanyag miatt a növények többet fognak teremni. Bokrosító hengerezés kísérlet 1986. elején a Burgkircheni Mezőgazdasági Szakiskolában, Ausztriában, Augustin mérnök úr vezetése alatt kísérleteket folytattak, amelyek eredményeit az alábbiakban közöljük. Egy Standard Güttler prizmahenger került alkalmazásra 33/38 cm átmérővel, munkaszélesség 3 m, tömeg kb. 500 kg. Négy területet hengereztek, amelyek a trágyázásban különböztek. Területenként 15 darab, 1 négyzetméteres parcellát számoltak ki. A kísérletből jól látszik, hogy a hengerezés jelentős mértékben elősegítette a műtrágya hasznosulását is. A számokból kitűnik az is, hogy a hengerezés hatására átlagosan 10%-kal több kalász termett a hengerezett területeken a hengerezetlen területekhez képest. Mint láthatjuk, a hengerek hatására termésnövekedés érhető el, azonban nem könnyű kiválasztani a piacon található megoldások közül a legjobbat. A henger bokrosító hatásán túl, mindenképp érdemes figyelembe venni olyan szempontokat is egy új gép vásárlása előtt, mint a rögtörőképesség, a felszín lezárásának mértéke, a könnyű kezelhetőség és az egyszerű karbantartás. Páska Norbert agrármérnök-tanár

  • Permetezésre alkalmatlan
    Szél: átlag 12 -15 km/ó
  • Borultság
    87.0%
  • Csapadék
    0.0 mm / 0%
  • Harmatpont
    6 °C
  • Páratartalom
    70%

Fórum témák


Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]