Gázolaj árak 622 Ft Benzin árak 635 Ft EUR 389.11 Ft USD 361.14 Ft CHF 397.93 Ft GBP 452.49 Ft

Energia Humin

A végeredményt a kombájn mondja meg
A végeredményt a kombájn mondja meg (x)

Papíron a lombtrágyázás előnyei vitathatatlanok, de vajon a gyakorlatban is ennyire beválik?

Fórum hozzászólások


Videók »

BNC
2021. május 03., kedd 00:35

Ezt az írást és videót találtam ma olajfüggő farm témakörben: "Tim és Rebecca úgy döntöttek, hogy abbahagyják a természetfilmek forgatását, és helyette átveszik Rebeccáék családi farmjának a kezelését. Előtte még elkészítették az utolsó filmjüket a közelgő energiaválság hatásáról a mezőgazdaságra, és néhány lehetséges válaszról. Nagyon szép film. A brit környezet helyi problémái nekünk sem idegenek, és a megoldásokat sem árt végig gondolni."

A jövő farmja from Istvan on Vimeo.

48 perc!

Zene, ami boldoggá tesz... »

korzo
2020. szeptember 29., szerda 08:31

Válasz #4702 hozzászólásra Apropó: a csángó népzenéhez mit szólsz? Van benne energia smile thumbup

Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán »

Vadmalac
2020. szeptember 29., szerda 08:30

Ez visszahűti még a füstöt is, de akkora mint egy kisebb nyaraló! :) 0:53-tól látszik a lényeg, de hogy végül hova megy a füst, az nem látszik: Az a baj, hogy ha a füstgáz hőmérséklet 200°C-alá esik, akkor kezdődik a kátrányosodás. Ezért kell a kondenzációs gázkazánoknak a víz elvezetéséről gondoskodni. Nem tudom, hogy ezt hogyan lehet megoldani egyszerű vegyes tüzelésű kazánnál. Én ezt a rendszert akarom idén megcsinálni: Ez drasztikusan megnövelheti az energia-hatékonyságot mert nincs fojtott égés, mivel van ami elnyelje és tárolja a keletkezett hőt, és ráadásul napi 24 órában a gázfűtés komfortját lehet élvezni. Ja és megfizethető, nem kell milliókat beleölni. (Érdemes a youtube-on nézni, ott jobban el lehet olvasni a feliratokat az üzemről)

Milyen körbálázót? »

..MZ/X..
2020. szeptember 29., szerda 08:30

Válasz #1515 hozzászólásra Vágástéri apadékot, második lombkoronát, energiaültetvényt "takarítanak" be vele. Azért bálázzák, mert egyszerűbb a kezelése mint az ömlesztett, szecskázott aprítéknak. A fűtőerőműben pedig a technológia által kívánt frakcióra tudják aprítani a bálákat. Jó találmány, ügyesen dolgozik. Lengyeleknél, osztrákoknál láttam már élőben is. Mindent magába puszil és felgurítja bálába.smile loveye Egy erősített fix kamrás bálázó aminek a "rendfelszedője" egy kalapácsos aprító, no meg a vontathatósága át van kicsit szabva az erdei körülményekhez. A vonórúd kormányozható, és maga a bálázó hasmagassága is variálható. Itt látni milyen helyeken tud munkát végezni:

A mezőgazdaság jövője »

Pintér Zoltán
2020. szeptember 29., szerda 08:30

A jövő Lehet hogy ez lesz a jövő ? ! Hollwich és Kushner képzeletbeli forgatókönyve konkrét kronológiával illusztrálja, hogyan alakul majd át gyökeresen a világ építészete. A koncepció alappillérei a fenntartható építészet vívmányai mellett: az olajválság és a géntechnológia fejlődése. A képzeletbeli forgatókönyv legfontosabb állomásai a következők: 2015. Radikális nézetek jelennek meg az építészeti oktatásban, amelyek lényege, hogy az építészet is az ökológia részévé válik. Ennek értelmében egy épületre jellemző lesz majd: ADAPTÁCIÓ: az épület intelligensen alkalmazkodik a környezeti körülményekhez. BEÉPÍTETT ÖKOSZISZTÉMÁK: az épület szerkezetébe integrált élő rendszerek. ÉLŐ SZERKEZET: az épület szerkezete sokszor maga is élő, növényi anyag, amely képes a növekedésre. ÉLŐ TECHNOLÓGIA: az építészeti rendszerek az élő környezet részeként viselkednek. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK: a természet energiaforrásainak kreatív hasznosítása. SZIMULÁLT ÖKOSZISZTÉMÁK: az építészeti rendszerek leképezik a természetben található élő közösségeket.2022. New Yorkban megépül az első „Skygrove”, azaz a mangrovefa által inspirált szerkezettel épülő felhőkarcoló, amely a gyökérzethez hasonló támaszoknak köszönhetően minden természeti csapásnak ellenáll. Az épület elsőként testesíti meg a funkció és a forma olyan ötvözését, amely összekapcsolja a természetest és a mesterségest. 2046. Egy újonnan felfedezett technológia keretében a fotoszintézist integrálják egy elektromos berendezéssel; az ilyenformán módosított növények képesek áramtermelésre. 2064. Megjelennek az első olyan génmódosított fák, amelyek képesek energiát termelni. Ezek 5 év növekedés után megtermelik az épületek energiaszükségletének 80%-át. 2073. Kimerülnek a világ olajtartalékai: az olajalapú gazdaságnak vége. 2098. Az Egyesült Államokban bevezetik az új National Growth Building Code elnevezésű építési szabályozást, amelynek értelmében a városok növekedése az erdők fejlődését képezi le. A hagyományos várostervezést felváltja a természetes növekedés. 2108. Atlantában megépül Metrepolis, az első olyan város, amely teljes egészében tükrözi az új filozófiát. Metrepolisban a városi táj az erdőre emlékeztet: nincsenek a hagyományos értelemben vett városnegyedek, a város szerkezete függőlegesen rétegezett. A legfelső szint, a „lombkorona” energiát nyer a Napból, és vizet az esőből. A „lombkorona” a belvárosi részeken sűrűbb és magasabb, a külvárosokban ritkább és alacsonyabb. A város részeit a sűrűséggel jellemezhetjük: sűrűbb és kevésbé sűrű részek a jellemzők. A talajszinten nincsenek külön járdák és autóutak: olyan érzésünk van, mintha egy erdő talaján járnánk. A városban hidrogénmeghajtású egyszemélyes járművek közlekednek keresztül-kasul.A múltból itt maradt építészeti emlékek lassan részeivé válnak az új, növekedő szervezetnek; az energiatermelő növények beszövik a mesterséges épületszerkezeteket, így azok energiafogyasztókból maguk is energiatermelőkké válnak. Virágzó és élhető település jön létre; a város és a természet újra összeforr. Mai energiafogyasztásunk 40%-a a városi életmódhoz köthető energiafelhasználásnak köszönhető. Az új, intelligens energiatermelő növények ezt a fogyasztást maradéktalanul fedezik, emellett pedig tisztítják a város levegőjét. Az új, 22. századi város szellemi és gazdasági tőkéjét egyaránt a természettől kapja majd. Hollwich és Kushner azt vallják, hogy a múlt rongálásait csak a fejlődés teheti jóvá. A fejlődés azonban már nem pusztán technikai, hanem biológia innováció is. Az építészek, mérnökök és vizuális művészek felelőssége, hogy minél szélesebb körben terjesszék ezt az új megközelítést, amely az ember és a természet teljesen új alapokra helyezett viszonyából fakad majd. Az építészek elképzelése első hallásra több mint merész: azonban ha figyelembe vesszük a közelmúlt innovítav fejlesztéseit, talán még az is elképzelhető, hogy unokáink áramot fejlesztő fák alatt fognak sétálgatni. Földünk jövője érdekében is reménykedjünk benne, hogy így legyen! http://www.youtube.com/watch?v=7vtKyFsUtW8&feature=player_embedded

  • Permetezésre alkalmatlan
    Szél: átlag 12 -15 km/ó
  • Borultság
    100.0%
  • Csapadék
    0.0 mm / 0%
  • Harmatpont
    11 °C
  • Páratartalom
    58%

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]