Gázolaj árak 641 Ft Benzin árak 619 Ft EUR 394.94 Ft USD 363.11 Ft CHF 409.33 Ft GBP 462.32 Ft

Körte

A körte (Pyrus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Hazánkban népszerű gyümölcs a körte termése.

Kapcsolódó címkék: gyümölcs, gyümölcsészeti permetező, gyümölcstermés, gyümölcstermesztés,

Ezt ne rontsd el a körtefa metszésénél, ha bőséges termést szeretnél!

Nem mindegy, hogyan metsszük meg a körtefát. Ügyelni kell a részletekre!

Levelek a kertemből: házi paprika, saját joghurt, fogynak a disznóságok, gyűlnek a feladatok

Mintha nem is pihentünk volna, a klímaváltozás elveszi a bekuckózós teleket.

Sok körtét szeretnél? Akkor most kell cselekedned!

Erről ne maradj le, ha sok körtét szeretnél!

Ebbe a brandys üvegbe a fáról nő bele a körte

A végeredmény egy rendkívül különleges ital.

Fórum hozzászólások


Mezőgazdasági közlemények »

Pintér Zoltán
2014. október 15., csütörtök 11:46

.../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »

moly
2014. október 15., csütörtök 11:43

Most állt el a hóesés kb 20cm lepottyant. Egy kis érdekesség: Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon), valamint saját gyűjtés. Lássunk ezekből néhányat: 1126. januárjában a madarak megfagytak a fán; 1420. áprilisában érett a cseresznye; 1424. júliusában a nagy forróság miatt a szeneskordék is lángot kaptak, karácsonyán virágot lehetett szedni; 1633. augusztusában a rendkívüli forróságban utcasorok égtek le, nem volt víz az oltáshoz; 1706. decemberében Sopronban a bodza és a körte virágzott; 1712. májusában Magyarország nagy részén özönvízszerű esőzések voltak; 1740. augusztusában a forróság miatt az Alföldön a szilva megsült a fákon; 1755. júniusában a búzatáblák iszapban feküdtek; 1781. augusztusában a hőségben elapadtak a tehenek; 1782-ben a nagy szárazság miatt száraz lábbal lehetett átkelni a Dunán; 1791. januárjában Hont megyében érett az eper, Budán a gyümölcsfák és a szőlők lombosodtak; 1793. június 26-án Debrecenben havazott, októberben a szárazság miatt sok helyen pénzért adták a vizet; 1797. július 2-án Debrecenben fagy, havazás volt, többszáz állat elpusztult; 1811. novemberében érett az erdei szamóca; 1812. áprilisában nagy hó volt, hideg, befagytak az ablakok, fűteni kellett; 1829. novemberében az Erzsébetkor lehullott hó nem olvadt el tavaszig; 1841. májusában kisült a gabona, ugyanez év októberében másodszor is virágoztak a gyümölcsfák; 1882. novemberében díszlett a búzavirág; smile smilea szeneskordék mitől kaptak lángra ,.az nem derül ki az írásból

Méhészet »

Pintér Zoltán
2014. október 15., csütörtök 11:40

"A méheket hogyan lehet kiirtani? [bővebben lent] A szomszédnak van vagy 10-15 kaptára, és ez engem és a családomat eléggé zavar, mivel jó párszor már megcsíptek minket, múltkor 1 éppen az akhilleuszomnál csípett meg és majd 1 hónapig olyan volt a lábam mint 1 elefánté, előtte meg anyám kezét csípte meg az meg olyan volt mint 1 nagy zsíros pecsenye 5 debreceni kolbásszal neki is majd 1 hónapig... már korábban fel lettek jelentve mert 3x áttelepült hozzánk 1-1 kaptár méhe... nagy gombócba voltak 1 fa ágán, miattuk kellett kivágnunk a körtefánkat és a szilvafánkat is, aztán kivitték a tanyájukra vagy én nem tudom, és most van 1 kerti tavunk már 1 ideje egész nagy 10mx6m eres és valahogyan, nem tudom hogyan vagy szerzett engedélyt vagy illegálisan megint méhészkedik és az összes méhe a mi tavunkhoz jár inni, keresztül az egész udvaron, szóval nem nagyon legyet meglenni az udvaron nappal, max esőben vagy este, de este meg ott vannak a szúnyogok. Elvinni valószínűleg nem lenne hajlandó mert a múltkor sem volt hajlandó még ki nem jött a feljelentés. Valamivel kilehet irtani azokat a méheket amik idejárnak inni? Akár be is vihetik a kaptárba a mérget hogy kihaljon az összes..." http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__egyeb-kerdesek__920985-a-meheket-hogyan-lehet-kiirtani-bovebben-lentsmile hammer

Sütőtök-gond »

sobri68
2014. október 15., csütörtök 11:40

Sziasztok! Az enyém is elég szép,már ami a tavaszi jég,eső és kánikulla után kikelt.Szépen befutotta, az első kötések 20-40 cm-k. Vannak kisebbek is ,olyan körte nagyságúak.A levelek zöldek tetűt nem látok rajta.Bízom benne,hogy a súly pótolja a darabszámot. Viszont több kisebb termést lerúgott,amelyeknek a vége -a virágszirom felőli- megbarnult és rohadt.Nem tudom,hogy előbb lerugta és utána rothadt meg,vagy valami betegség vagy kártevő.Van amelyik még a szárán van,de már leeső félben van.A rothad részben 1.2 kisebb ,olyan 1-2 mm-es fehér féregszerü pici lárvát láttam ha megtörtem. A nagyobb termések sértetlenek.Van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban?

Mezőgazdasági biztosítások »

Zoli 63
2014. október 15., csütörtök 11:40

Válasz #193 hozzászólásra De csak a zabot rakták át a B tipusú csoportba a kalászosok közül ,és igy kevesebb kárnem vonatkozik rá . ---Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása 4. § (1) Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében az alábbi növényi kultúrákra köthető mezőgazdasági biztosítási szerződés: a) őszi búza, b) tavaszi búza, c) őszi árpa, d) tavaszi árpa, e) őszi káposztarepce, f) triticale, g) rozs, h) ipari napraforgó, i) takarmánykukorica, j) borszőlő, k) alma. (2) Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a biztosított növényi kultúrához a következő kárnemek mindegyikére együttesen kötendő mezőgazdasági biztosítás: a) jégesőkár, c) aszálykár, d) elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár, e) téli fagykár, f) tavaszi fagykár, g) felhőszakadás kár, h) viharkár, i) tűzkár. (3) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződésben rögzített kárnemek által okozott biztosítási események bekövetkeztét és az (1) bekezdésben felsorolt valamely érintett növényi kultúra károsodását a káraktával igazolja. A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása 5. § (1) A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében az alábbi növényi kultúrákra köthető mezőgazdasági biztosítási szerződés: 1. csemegeszőlő, 2. zab, 3. szója, 4. lencse, 5. borsó, 6. lóbab, 7. csemegekukorica, 8. cukorrépa, 9. zöldborsó, 10. zöldbab, 11. uborka, 12. sárgadinnye, 13. görögdinnye, 14. paprika, 15. fűszerpaprika, 16. paradicsom, 17. káposzta, 18. kelkáposzta, 19. karfiol, 20. brokkoli, 21. sárgarépa, 22. sütőtök, 23. spárga, 24. mák, 25. szárazbab, 26. burgonya, 27. vöröshagyma, 28. őszibarack, 29. kajszi, 30. körte, 31. szilva, 32. meggy, 33. cseresznye, 34. málna, 35. ribizli, 36. köszméte, 37. szamóca, 38. dió. (2) A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a következő kárnemekre köthető mezőgazdasági biztosítás: a) jégesőkár, b) téli fagykár, c) viharkár, beleértve a homokveréskárt is, d) tűzkár. (3) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződésben rögzített kárnemek által okozott biztosítási események bekövetkeztét és az (1) bekezdésben felsorolt valamely érintett növényi kultúra károsodását a káraktával igazolja.

  • Permetezésre megfelelő
    Szél: átlag 7 -10 km/ó
  • Borultság
    80.0%
  • Csapadék
    0.0 mm / 0%
  • Harmatpont
    -4 °C
  • Páratartalom
    74%

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]