Gázolaj árak 645 Ft Benzin árak 641 Ft EUR 393.7 Ft USD 365.76 Ft CHF 405.52 Ft GBP 461.47 Ft

Parlagfű

A parlagfű hazánk egyik legismertebb gyomnövénye: mind mezőgazdasági, mind egészségügyi kártétele jelentős. A parlagfű Magyarország művelt szántóföldjein, illetve parlagon hagyott földterületein egyaránt növekvő problémát okoz, a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a társadalom számára pedig komoly allergiás tüneteket idéz elő.
A parlagfű növény egy kétszikű, terebélyesre megnövő, ágas, kb. 20-140 cm magas, egyéves gyom. A gyomnövény a mezőgazdasági károkozás mellett allergizáló virágpora miatt is súlyos gondokat okoz. Őshazájának Észak-Amerikát tartják. A leggyakrabban parlagon hagyott területeken, utak és vasúti sínek mentén, vagy nem megfelelően gyomirtott, illetve bolygatott földeken fordul elő. A meleg időjárást, a napfényt és a nyári csapadékot egyaránt kedveli. A parlagfűvel szembeni hatékony védekezési módszerek a kézi gyomlálástól, a kapáláson és kaszáláson át a vegyszeres gyomirtásig terjednek.

Allergiás vagy? 18 segítségünk is van!

Vedd fel könnyedén a harcot az allergiával szemben!

Jó, ha erről mindenki tud, komoly büntetés járhat érte

A bírság összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

Az év lepkéje a parlagfű irtásában is segít

A közönséges medvelepke lett 2024-ben az év lepkéje.

Ezért jelent óriási problémát az inváziós fajok behurcolása

Terjedésük világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója.

Vörösben az ország: itt az allergiaszezon

Egyre nő a levegőben a pollenterhelés.

Parlagfű: még nagyobb lesz a szenvedés?

Rossz hírek az allergiásoknak.

Itt a parlagfű szezon: jövő héttől már tüneteket okozhat

Közepes szintre emelkedhet a koncentráció.

Új hatóanyag biztosítja a tiszta, gyommentes állományt

A kultúrnövényeknek így nem kell versenyezniük a gyomnövényekkel.

Parlagfű: léteznek kevésbé ismert megoldások a kiszorítására

Mindegyik sikerrel alkalmazható a szakember szerint.

Fokozatosan kezdődik a parlagfűszezon. Egyre többen szenvednek, de egyre kevesebb a bírság

Jelenleg még alacsony a koncentráció, de hamarosan 2 millió magyarnál jelenhetnek meg a tünetek.

Fórum hozzászólások


Szója termesztése »

szanberg
2015. április 07., szerda 14:19

és a kukorica sortávról miért is álltál át a dupla gabonára??? Én eddig technikai okok végett is meg saját véleményem miatt is sűrű sorra vetettem, de vannak területek ahol egyszerűen a parlagfű megesz bennünket, persze csak szójában meg napraforgóban akar emberkedni, kalászos kukorica mindig arany tiszta. Ezért gondolok arra, hogyha kuki sortávba vetném akkor a kapával meglehetne sokmindent oldani. Továbbá a 12soros White direktvető gép is jobban használható lenne, akár úgy, hogy ősszel megcsinálnám a talajt neki eldolgozva készre tavasszal pedig hagy gyomosodna szépen, belevetnék a felzöldűlt pályába utána meg mehetne a glifozát rögtön vagy másnap, mire kibújik a szója és kívánja az életteret már nincs is konkurencia. Idén is volt hasonló törekvésünk tavasszal, jobbak is lettek azok a táblák, mert tiszta az egész! Egyedül a napraforgó árvakeléseket kellett kézzel kiszedni, de sok tábla ami folyóparti jó szójás placc az megmarad kukorica szója vetésváltásnak, van ami ....sor mellett van az búza-szója konstrukció, így a makuka egy idő után csak nem akar majd árvakelni hehe Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:19:50

Aratás után tarlóhántás »

tm155
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #273 hozzászólásra a hagyományos tárcsa se végez 100% os gyomirtóhatást,főleg kötött kiszáradt földön.Ha 5% gaz fölmagozna az is rengeteg gazmagot jelent.Emiatt a tarlókezelést nem hagyom ki.Mikor uj volt a traki akkor a tarlókezelés helyett is tárcsa+hengereztem-hadd menjen az uj gép jelszóval.Nagy szívás lett vele,pár szál nyamvadt parlagfűből lett annyi a kukoricában hogy az elképesztő.Tulmunkáltam a tarlót nyáron és a szárazba nem kelt ki a gazmag,ősszel megint nem kelt a hűvős miatt,bezzeg tavasszal annál több,meg ráadásul lépcsőzetesen. Azóta nem vagyok a híve a fölemelt kerékkel tárcsázásnak 15 literekkel.Megcsinálom 8 centi körül aztán nehéz hengerrel zárás,aztán glifóval kiirtom belőle ősszel az összes gazot.

Szója termesztése »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #1596 hozzászólásra 140-ért adtam el de többet is kaphattunk volna érte csak megbambultam kicsit annó. Miért lenne roszabb makukánál? Az oasztrák fajta 3tonna felett termett már második éven, magyart ide többet nem vetünk itt nem vállt be a pannónia kincse az lehúzta az átlagot így 25mázsa körül lett a végén összben, amúgy ez sem rossz. 200kg komplexet kapott mindössze, de e nélkül Ermikének termett szépen, sőt azt hallani osztrákok sem adnak ki alá semmit. Bograzni gombázni nem kellett, gyomirtása pont annyiba került mint a Neomának, igaz megkaptak mindent, WingP-Pulsar-és Agil-is kellett volt perje... Vetőmag drágább de ha csak egyszer veted is vissza akkor már 20ezres hektárköltség csakúgy mint egy makukáé sőt még kevesebb, neoma 2,5hektárba vetve drágább. Szóval vetőmag vegyszerezés egálban van. Műtrágyán spórolsz már eleve, aztán gombaölőn is, persze előfordúlhat hogy ezt is kell fújni de eddig nemkellett, sőt 10-évből egyszer kb megfelelő vetésváltással. Makukának mindig van betegsége legalábbis errefelé, még kétszer is ildomos lenne gyakran fújni. Nomeg van hogy tetűs a napraforgó és bogarazni is kell mondjuk ez sem általános, de volt rá sokszor már példa. Talajmunka egyenlő. Betakarítása a korai szójának napraforgó elé esik eddig jól kiadta a munkabeosztása is. Nomeg kereken 10mázsával termett többet a szója után vetett búza hektáronként vagyis 65ezerrel többet hozott második évben, sokkal jobb előveteménye búzának kukoricának mint bármi más. Szármaradvány nincsen utána, szétfújja a kombájn apró porrá meg eleve tarra vágod, nincsen szárzúzásod, kitűnően adja magát szója után a főd. Aztán még ha akg-ja is van az embernek és kell pillangós akkor pedig nélkülözhetetlen is. Én igen megszerettem, egyedül csak annyi a bajom, hogy felénk sok a fekete üröm és a parlagfű melyekkel nehéz bánni, amúgy napraforgóban is ugyanígy... Erre meg annyi lett a megoldás hogy tavaly 2ember járt kapával a 45hektáron 2héten keresztül, idén a 75-80-ra hozok 4-et akik a foltokat végig járják kivágják tőről és kész, nem nagy költség és alaposabb mint akármi, gyommentes gyönyörű szójákat vágtam idén is. Egyik táblán mondjuk marhasok acat volt nembírt vele a pulsar, most búza vetőmag van benne egy pofont csak kap innen is, illetve tarlókezelést alkalmazok jövőre újra szója kerül bele. c.sor melletti területeken pl.:nincs is jobb megoldás, repcéztünk eddig ezeken a fődeken de sokkalsokkal bizonytalanabb 5-évből kb 1-szer jött be tisztességesen ez a tendencia. Nekünk itt megmarad a szója és gyarapítom is, szerintem ez fogja megmenteni a búzatermesztésünket is illetve ez által tudok majd magasabb termésszintre lépni, eddig igen gyérek voltak a búzák.

Vetőgépek »

papa maci
2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #3891 hozzászólásra Sajnos a szójások nem tudnak átállni teljesen a no till technológiára. Nem megy hiába a parlagfű a legnagyobb ellenségünk. S vele sajnos nem beszélték meg hogy lassítson az egyedfejlődése során.Mivel kezdi lerúgni magáról már a glifót is. Tehát nekünk kell a beiktatott leforgatás....már időnyerésnek is. Mivel majd a gabonával és annak tarlókezelésével,sikeresebbek lehetünk ellene. Már amcsiban is látszik hogy a gmo sem nyújt megoldást. Mivel mára a forgóban az előző növény gyomként tűnik fel. Ez ott kb 5-7 évig volt tuti.Plusz a mutáció. Olyanba nyúltunk bele amibe nem lett volna szabad.

Gyomnövények a szántóföldön »

Pintér Zoltán
2014. október 15., csütörtök 11:46

"Egy veszélyes (tév)eszme nyomában: gyógynövény-e a parlagfű? parlagfűről, amely több százezer allergiás beteg életét keseríti meg, újabban internetes oldalakon és körlevelekben azt terjesztik, hogy nem irtandó gyom, hanem becsülendő gyógynövény. Lássuk a növény „védelmezőinek” fontosabb téziseit, és azt is, hogy mi a valóság: "A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr." Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnövénynek szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük. A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint. "Régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is." A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok. "A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul! A lisztérzékenység (gluténérzékenység, más néven cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága a körlevélben szereplő magas számmal szemben jóval 1% alatt van. A laktózérzékenység (más néven tejérzékenység, helyesebben laktózintolerancia) azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktáz enzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa. Bár a laktózintolerancia nagyon sokakat (a populáció több mint felét) érint, a tünetek súlyossága függ az enzimhiány mértékétől. A parlagfűallergiát a növény virágpora váltjai, amely az érzékeny egyének légúti nyálkahártyájára kerülve rövid időn belül kialakuló jellegzetes tüneteket okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget ily módon párhuzamba állítani. A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét. "10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene." A gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető. Ezzel szemben tény, hogy aki allergiás,az nem csak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természet lágy ölén is szenved a kellemetlen tünetektől. Felmérések azt is bizonyítják, hogy egyes nyugat-európai, tiszta levegőjű nagyvárosokban sokkal gyakoribbak az allergiás betegségek, mint a szennyezett levegőjű kelet-németországi iparvárosokban. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát. A parlagfű-allergia kialakulásának módjának fenti, igen érzékletes leírása nem tényeken alapul és nagyon távol áll a valóságtól. A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemú autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés. Nem titok, a gyógyszeripar a beteg emberek által kifizetett pénzekből él, de a profitszerzés mellett az elsődleges cél az elégedett vásárló, azaz a gyógyuló beteg. Összeesküvés-elméletek ennek ellenkezőjéről szólnak, de sajnos van elég betegség ahhoz, hogy ne kelljen mesterségesen fenntartani egyes kórságokat ahhoz, hogy a gyógyszergyárak bevételhez jussanak. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani nem. Gondoljunk csak arra, hány millióan haltak meg az antibiotikumok korszaka előtt pl. tüdőgyulladásban, és ma már milyen kicsi ez az arány. És egy másik példa: azok a maláriás betegek, akik gyógyszeres kezelés kapnak, nem halnak meg, de a világ „gyógyszeripartól nem szennyezett” részein, például Afrika szegényebb részein évente több százezren esnek ennek a ma már gyógyítható betegség áldozatául – pusztán azért, mert nincs pénzük megfelelő gyógyszerekre. "Nem kell (…) irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is." Bár megművelt területeken és természetes vegetáció esetén a parlagfű ritkábban fordul elő, nagyon gyors terjedése miatt irtani szükséges. Legszerencsésebb a fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása – ehhez még vegyszer sem kell. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a „természet rendje” akkor is felborul, ha egy növény olyan területen jelenik meg, ahol nem őshonos. Természetes ellenségei, kórokozói hiányában gyorsan szaporodik, és bár várható, hogy meghonosodása után idővel a helyi ökológiai egyensúly részévé válik és előfordulási gyakorisága csökken, de azok, akik most allergiásak, ezt nem várhatják meg. "(…) miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk)." Bizonyos virágporok egyáltalán nem, mások jelentősen allergizálnak. 60-80 évvel ezelőtt a parlagfű nem volt elterjedve olyan mértékben, hogy a maihoz hasonló problémákat okozzon. "Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! (…) a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni." A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát. Szájon át elfogyasztva sem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, (hogy pl. hosszútávon vagy nagy dózisban) nem mérgező-e emberre. Különösen veszélyes és nem elfogadható, amikor egy közszolgálati jellegű műsorban ilyen veszélyes tévhiteket terjesztenek, és bár a riportban megszólalnak szakemberek, nincs lehetőségük reflektálni az elhangzottakra. A fent említett teljesítményfokozó hatás nem ismert, más nem írta le, és az alapján, amit a növényről jelenleg tudunk, valószínű, hogy placebóhatásról van szó. "Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! (…) Akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is." Az itt olvasható állítások teljesen alaptalanok. Az „őssejtfokozás” racionalitása csak bizonyos, jól definiálható esetekben (lenne) igazolható, és akkor is csak szigorúan kontrollált körülmények között. Ilyen hatással a növény nagy valószínűséggel nem bír – eddig ezt egyetlen más növényfajról sem igazolták. Nagy felelőtlenség olyan súlyos betegségekre javasolni a növényt, amelyeket nyilvánvalóan nem gyógyít meg – bármit is állítson az iromány szerzője. "A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője" Ennek kommentálása nem tartozik a blog profiljába. A szöveg azonban indikátorként szolgálhat a teljes iromány hitelességének megítéléséhez." http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/01/29/egy_veszelyes_eszme_nyomaban_gyogynoveny-e_a_parlagfu Moderálta: (575) 2012-04-16 09:57:24

  • Permetezésre alkalmatlan
    Szél: átlag 12 -15 km/ó
  • Borultság
    87.0%
  • Csapadék
    0.0 mm / 0%
  • Harmatpont
    6 °C
  • Páratartalom
    70%

Fórum témák


Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]