Szarvasgomba
A szarvasgomba, sok más föld alatt élő rokonához hasonlóan, életközösséget alkot egy fával vagy cserjével, úgy, hogy annak gyökeréhez kapcsolódik. A fa könnyebben jut ásványi anyagokhoz a gomba segítségével, a gomba viszont más tápanyagokat - pl. cukrot - kap a fától. Általában 10-30 centiméterre a föld alatt él, ezért nem könnyű megtalálni.
Bajban a hazai szarvasgomba-ágazat, csökkennek a hozamok
Az új telepítések reményt adhatnak.
Akár 3000 euróba is kerülhet egy kiló szarvasgomba
A legdrágább szarvasgombafaj nagykereskedelmi ára 1000–3000 euró között mozog kilogrammonként.
130 ezer eurót fizettek ki egyetlen szarvasgombáért
Tudtad, hogy most van a szezonja az isztriai szarvasgombának?
Ezek a legdrágább gombák a világon: vajon itthon is megkóstolhatjuk őket?
Ha azt gondoltad, hogy a szarvasgomba a legdrágább, akkor nagyot tévedtél.
Szarvasgombát akarsz gyűjteni? Akkor jó, ha ismered a feltételeket!
Többek között vizsga, engedélyek, gyűjtési napló is kell hozzá.
Fórum hozzászólások
Gombatermesztés »
Ha valakit érdekel...
Szarvasgomba gyűjtő képzést szervezőket keres a NÉBIH
A januártól életbelépő rendelet szerint csak a NÉBIH által képzett személyek gyűjthetnek szarvasgombát.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a tanfolyamok lebonyolítására keres olyan szervezeteket, amelyek triflagyűjtéssel foglalkoznak. Október 31-ig várják a szervezetek jelentkezését, és az első képzést legkésőbb 2012. december 31-ig le kell bonyolítani. A három kiválasztott szervezet akkreditálását a NÉBIH saját hatáskörben végzi.
Gombatermesztés »
Kiválasztotta a földalatti gombák gyűjtését oktató szervezeteket a Nébih Elvégezte a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó oktatásra jelentkező szervezetek akkreditációját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), november 30-ától négy szervezet tarthat majd képzést. A Nébih szerdai tájékoztatása szerint a földalatti gombák gyűjtéséről szóló rendelet szerint 2013-tól földalatti gombát csak az gyűjthet, aki a hivatal szervezésében tartott hatósági jellegű képzést eredményesen elvégezte. A Nébih a képzés lebonyolítására felhívást tett közzé. Erre négy szervezet jelentkezett. Az általuk benyújtott dokumentációk megfeleltek a követelményeknek, így mind a négy szervezetet akkreditálta a hatóság. A közlemény szerint az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület, a Magyar Szarvasgombász Szövetség, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesülete és a VAGOEMT Kft. tarthat majd a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó oktatást. Az első képzéseket legkésőbb november 30-áig meghirdetik, az ezzel kapcsolatos részletes információk az akkreditált szervezeteknél érhetők el.
Másodállás ötletbörze »
Válasz #1 hozzászólásra Láttam most egy technológiát a szarvasgomba termesztésre - szerintem elég jó kiegészítés lehet az egyéb termények mellé. A szarvasgomba kilója 120.000 ft körül van a piacon. Igaz kell egy kis idő mire termőre fordul. Ezt a példát találtam ezzel kapcsolatban: A Hőgyész melletti ültetvényen már előbújtak az első telepítésből származó szarvasgombák. Hagyományos erdőtelepítésnél a vágásérett kor eléréséig leginkább csak költségekre számíthat az erdőgazdálkodó. Ha viszont a telepítést szarvasgombával kezelt szaporítóanyaggal végezzük, akkor tíz év eltelte után 20-100kg/ha szarvasgomba-termésre számíthatunk, amit 20-80 eFt/kg áron értékesíthetünk. A telepítés történhet intenzív és extenzív módszerrel. Az intenzív módszer lényege, hogy a csemetéken már telepítés előtt, kontrollált, steril körülmények között alakítjuk ki a gomba és a fa kapcsolatát. Hátránya, hogy az eljárás viszonylag költséges (4-5 mFt/ha). Az egyre jobban terjedő extenzív módszer lényege, hogy szarvasgombaspórával kezelt makkot vetünk. Az ebből kifejlődő csemete gyökerén természetes környezetben alakulhat ki a mikorrhiza kapcsolat. Előnye, hogy nincs átültetési stressz, és lényegesen olcsóbb (kb. 1 mFt/ha). Ulrich József hőgyészi szarvasgomba-ültetvényén az extenzív módszert alkalmazta. Az előcsíráztatott makkot előbb szarvasgombaspórás folyadékkal kezelte, majd az erdőgazdálkodásban szokásos módon elvetette. Hét évvel később megjelentek az első termőtestek. A szarvasgomba-termesztés úgy kezdődik, hogy megvizsgáltatjuk a terület talaját, kitettségét és mikroklímáját. Amennyiben ez megfelelő, nekiláthatunk a telepítésnek. Ügyelni kell a tő- és sortávolságra, a kitettségi viszonyokra. Fontos, hogy az állomány minél hamarabb záródjék. A telepítést védjük kerítéssel vadkár ellen, kaszáljuk rendszeresen, és biztosítsuk az időszakos öntözést. A szarvasgombával élő fa intenzívebben fejlődik és ellenállóbb. Egy hatéves kocsányos tölgycsemete mérete négy-öt méter is lehet. Francia tapasztalatok alapján a várható terméshozam akár 20-100 kg/ha is lehet. A telepítés megkezdése előtt ajánlatos szarvasgomba-temesztés területén jártas szakember segítségét kérni. Ha igénybe vesszük az EU erdőtelepítési támogatását, akkor csupán a spórával való kezelést kell saját erőből finanszírozni. Külföldi példákból ismeretes, hogy egész megyényi területek profitálnak a termesztésből valamint az ehhez kapcsolódó turisztikai és gasztronómiai szolgáltatásokból.
Japán kistraktorok »
Válasz #16015 hozzászólásra
A szarvasgomba nem jó, mert tanfolyamköteles!Lassan a dohány is jó piac lesz, különösen házi feldolgozással!
Szarvasmarhatartás - tej termelése / információ csere, előírások »
Válasz #675 hozzászólásra
Jó buli lehet. Egyszer elvégeztem egy szarvasgomba-kereső tanfolyamot is.
Egyszer pedig letettem a B+E jogsi kategóriát, pedig nem hiszem h valaha is használni fogom.
Japán kistraktorok »
Válasz #16007 hozzászólásra
(kokacserje, vadkender, szarvasgomba)
Japán kistraktorok »
Válasz #16015 hozzászólásra
Szarvasgomba? 
Légyölő galóca inkább illik ebbe a sorba.
T-25/A kistraktor »
Válasz #2018 hozzászólásra
gomba milen????Csiperke?Laska? Vagy tán szarvasgomba?
V. Agroinform Fórumos Találkozó: 2014. Január 18. Bugac »
Válasz #182 hozzászólásra Az ország közepe az relatív. Ötévente találkozunk az osztálytársakkal. Akkor ott van az ország közepe. Nyíregyháza, Szabolcs Hotel. Most más neve van, de az nem jut eszembe. Mivel barátunk a tulaj, így az árakat is megengedhetjük magunknak. Bevisszük ami kell, csak a pincéreket kell fizetni. Ha a nagyobbik országot nézzük, akkor Báránd, a falu szélén van falusi turizmus gyerekkori barátom tanyája, ahol disznóölést is szervez. Itt kevés lenne a szállás, a sátor talán nem megoldás. Viszont 4 éve tervezem, hogy az ezer éves határig elmegyek. Most fele útig mehetnénk. Ha Pünkösd kor elférnek olyen sokan, talán most is eltudnak szállásolni egy pár "csóró parasztot" Aki az erdészetin végzett és szereti Bécsben a nyüzsit, annak arra fele van az ország közepe. Ha a MÁV nem fagy le, akkor Budapest, vagy környéke, ahol megáll a gyorsvonat. Ha nagyzolni akarnék azt mondanám, hogy Szoboszló mellett van a Tuba tanya. Még nem voltam, mert ...... Gyerekkoromban jártam ott, mert Nagyhegyesen volt földünk és az út a tanya mellett ment. Akkor még neve sem volt, vagy tanya sem volt, most meg olyan hírös lett, hogy csak na. Messzeföldön hírös a csülök pékné módra nevezetesség, amit Szeghalmon kell rendelni. Mivel lesz szakács egy jószágot meg közösen megtudunk venni. Én kecskére szavaznék. Két éve ettem először. Aki még nem evett, az feltétlen egyen még mielőtt meghalna. Bizonyár jó a kaviár és a szarvasgomba is, de arra még ezidáig nem volt alkalmam. Talán most? Vagy talán most sem? Ha a Miskolciak kitúratnának a malaccal egy darabka gombácskát, úgy 100 000 Ft értékben abból juthatna nekünk egy kóstoló. Na nem jóllakásig, csak megkóstolni, hogy mi a különbség a kecske pörkölt és a szarvasgombával ízesített étel között. Röviden: én arra szavazok, hogy vonattal könnyen és jól megközelíthető legyen. Az állomástól meg taxi. Taxi, taxi, gyalog megyek. Talán elég lesz mert kezd kihűlni a gyomrom. Olyan sokat beszélek.