Gázolaj árak 641 Ft Benzin árak 619 Ft EUR 395.41 Ft USD 364.96 Ft CHF 410.85 Ft GBP 462.32 Ft

Szilva

A szilvafa (Prunus subgenus Prunus) csonthéjas gyümölcse. A kereskedelemben a Prunus domestica faj termését találjuk meg. Felhasználhatjuklekvárnak, befőttnek, szilvapálinkának, de aszalni is lehet.

Kapcsolódó címkék: élelmiszer, gyümölcs, gyümölcsészeti permetező, gyümölcstermés, gyümölcstermesztés, szilva,

Sürgős teendők a gyümölcsfák védelméért

Csak akkor terem alma, meggy, cseresznye, szilva, ha már most gondoskodsz a fák megóvásáról.

Egyre népszerűbb a gyümölcs, ami se nem datolya, se nem szilva

Éppen abban az időszakban kiváló vitaminforrás, amikor már szűkülnek a lehetőségeink.

Tudd meg, mi a 6 leghíresebb magyar pálinka elkészítésének titka!

Ismerd meg a leghíresebb magyar pálinkákat és elkészítésük titkaikat.

El sem hinnéd, mit tesz a szervezeteddel az aszalt szilva!

Tudod, miért kellene jóval több aszalt szilvát fogyasztanod? Eláruljuk!

Masszírozással készül a japán finomság, a szárított datolyaszilva

Mikor fogyasztható és milyen jótékony hatásai vannak a datolyaszilvának?

Piactér


1,00 Ft
csere,gyümölcs,meggy,szilva,betakarítás,dió,földimogyoró,kombájnos játékok,cseresznye

Meggy cseresznye szilva dió mandula mogyoró stb. gépi betakarítását vállalom rázógéppel,ha igény van rá teljes személyzettel az ország bármely településén....

Fórum hozzászólások


Mezőgazdasági közlemények »

Pintér Zoltán
2014. október 15., csütörtök 11:46

.../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

Recept csere-bere, 100% HUpdate !!!!!!!! »

Schuszter
2014. október 15., csütörtök 11:46

Válasz #664 hozzászólásra Múltkor kaptam az egyik ismerősömtől ezt a receptet,próbáljátok ki. Bejgli / cukrász nagybátyám receptje alapján / saját recept! (A receptből 6 db fél kilós bejgli lesz.) A tésztából 6 db 27 dkg tésztának kell kijönnie. A tölteléknek ugyanannyi dkg -nak kell lennie mint a tésztának. Tehát egy 27 dkg-os tésztát 27 dkg töltelékkel kell megtölteni. A tészta hozzávalói ( 6 db bejglihez ) 90 dkg liszt, 25 dkg margarin, 12.5 dkg zsír, 10 dkg porcukor, 2.5 dkg élesztő, 1 dkg só, 2 db tojássárgája 1 dl hideg tejszín és kb. 2 dl hideg víz vagy amennyit felvesz a tészta gyúrás közben. A tészta annyira legyen puha, hogy ha a gyúródeszkán a tenyereddel szétnyomod akkor feltekerhető legyen. A víz mennyiségét minden esetben a liszt minősége határozza meg! Az élesztőt a lisztbe bele kell morzsolni, nem kell keleszteni. A tésztának keménynek kell lennie. A tésztát az összeállítása és a kimérése után kb. 20 percre tegyük hűtőbe. Kb. 20 * 25 cm-es téglalap alakúra kell nyújtani a tésztát. Célszerű előző nap elkészíteni, betölteni a bejgliket és csak másnap reggel sütni! A titkok : A tészta nyújtásánál sem a deszkát, sem a tésztát nem kell lisztezni. Délután mikor elkészül a bejgli akkor le kell kenni tojássárgájával, hagyni kell száradni, este le kell kenni tojásfehérjével. Éjszaka hűvös helyen de nem hűtőben kell tárolni. Ha meleg helyen van tárolva akkor túlkel. Olyankor mikor ragacsos, nem nyújtható liszt nélkül a tészta, akkor gyúrni kell még hozzá lisztet! Nyugodtan hozzá lehet még dolgozni annyi lisztet, hogy nyújtható legyen! Azért nem szabad lisztezett deszkán nyújtani, mert akkor nem lesz fényes a felülete a bejglinek! Csak reggel szabad sütni! Akkor már nem kell újra megkenni semmivel, hanem hurkapálcikával megszurkálni középen a legaljáig a tésztának. Ez azért fontos, hogy a gőz ki tudjon belőle jönni. Légkeverős sütőben, középen, 180 fokon, 25-30-ig kell sütni. Mák vagy dió töltelék ( 6 db bejglihez ) 85 dkg mák vagy dió, 50 dkg kristálycukor, 15 dkg zsemlemorzsa mazsola, őrölt fahéj, sok reszelt citromhéj, késhegynyi őrölt pirított szegfűszeg 0.5 liter víz A vizet a cukorral jól fel kell forralni. És utána ráönteni a többi összekevert hozzávalókkal. Jól ki kell hűteni. Célszerű előző nap elkészíteni. Tehát 6 db mákos vagy 6 db diós bejglihez. Ha 3-3 db szeretnénk készíteni akkor természetesen mákhoz vagy a dióhoz felezni kell a cukrot és zsemlemorzsát is. Gesztenyés töltelékkel : 1 bejglihez egy 25 dkg -os gesztenyemasszát kell számolni, amit lazítani kell egy kis rummal vagy rumaromával. Annyira, hogy ne legyen túlzottan lágy! Ízesíteni vaniliás cukorral és aki szereti esetleg reszelt narancshéjjal is lehet. Aszalt szilvás – mogyorós bejgli Töltelék hozzávalói 4 db bejglihez : 40 dkg szilvabefőtt, 20 dkg aszalt szilva, 10 dkg darált mogyoró, 10 dkg mazsola, 12 dkg pudingpor, vaníliás cukor, narancshéj, citromhéj, 1 kávéskanál fahéj, 1 kávéskanál őrölt koriander, 0.5 dl rum Az aszalt szilvát össze kell vágni és összekeverni a mazsolás rummal. A szilvabefőttet is apróra összevágni és hozzáadni a fűszereket. A darált mogyorót össze kell keverni a pudingporral. A pudingporos mogyorót keverjük össze a szilvatöltelékkel. A bejgli tészta készítése ugyanaz mint a mákos és diós bejglinél. De figyelem, mert a tészta ott 6 db bejglihez van megadva! vvv

Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »

csödtermelö
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #21358 hozzászólásra Faxa szčp tiszta gyümölcsös.A csepegtetö azčrt jň,mert a tŕpanyagot is beleadagolhatod.Felénk a paprikŕsok így csinŕltŕk.Én a tanyŕra telepitette nyŕrfŕt mčg 2003ban aszŕlyba 120bol 90kiment,hiŕba locsoltam.Majd 2004be mind megragadt.Pŕrom apjŕnak van kb 5000nm alma szilva stb. Szabolcsba,Beregi rész.Ott volt kůt beüzemeltem neki egy Tescos buvŕrt,a slagot meg a tövére löki,de birna egy csepegtetöt is, kevesebb vizböl is.Hiŕba ott a Szamos a víz 7m re van.Nŕlunk még most is kb 5m.Megérnč,mert nem lenne gubics a termés. Itthon nem črik a szeder,hanem elszŕrad fčlčretten a bokron,locsolom ne menjen ki.

Karácsony »

rilex
2014. október 15., csütörtök 11:43

A karácsonyi asztal – magyar népszokások, hiedelmek Karácsony előestéjén (dec. 24-én) készült a karácsonyi asztal, melyre szép abroszt tettek, erre kenyeret vagy kalácsot helyeztek. Régesrég az asztal alá szénát, vagy szalmát is tett a ház gazdája, vagy búzát, árpát egy edényben. Ezt másnap az állataiknak adták, mert a néphit szerint, így egészségesek lesznek a következő évben. Amikor az Esthajnalcsillag feljött, asztalhoz ült a család. A vacsoránál mindennek megvolt a maga előírása, jelentése. Például szépen hímzett karácsonyi terítőt csak ekkor használták, és ha valaki a következő évben beteg lett, ezzel az abrosszal takarták be, s azt hitték, hogy így hamarabb meggyógyul. A vacsora előtt imádkozás volt, első fogásként mézbe mártott fokhagymát, diót fogyasztottak. A fokhagyma volt a legősibb varázsszer a gonoszűzésre. Hasonló védő és egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak a méznek is. A dióevés többfelé elterjedt az országban. Az ép dió egészséget, a férges betegséget jelentett. A vacsora levessel kezdődött (bab, köles, kása, szilva), majd mákos tészta, mákos guba következett. Az asztalra tett kenyérnél lényeges volt, hogy egészben legyen, mert azt tartották, így bőven jut belőle jövőre is. A mákos ételek fogyasztása azért volt fontos, mert a sok apró szemecske az életet, a bőséget jelezte. Az ezután következő fő ételek a disznóölésből származó húsételek voltak – sült, főtt húsok, hurka, kolbász. A másik fő étel a hal volt, ezt eredetileg csak a gazdagabb családokban fogyasztották. A halételről úgy hitték, hogy a sok halpikkely sok pénzt hoz a házhoz, valamint amilyen gyorsan úszik a vízben a hal, úgy haladnak rendben előre a család dolgai a jövőben. A vacsora részét képezték a kalácsok, azért fogyasztották az emberek, főleg a mákos kalácsot, mert az életet, a bőséget jelentette. A mákos bejgli elnevezés a német beugen (meghajlít) szóból ered, egy XVI. századból származó finom sütemény. Más hiedelmek szerint, aki mákos bejglit, vagy mákos tésztát eszik karácsonykor, annak jó lesz a házassága is a következő esztendőben. A vacsora végén sokfelé a gazdasszony egy szép, piros almát vett a kezébe és annyi szeletre vágta, ahány tagja volt a családnak, ahányan az asztalnál ültek. „Amilyen kerek az alma, olyan összetartó legyen a család!” -mondta. Mindenki kapott egy darabkát, hogy ha valaki eltévedne, hazataláljon. Az ünnepi vacsora végén gondosan összegyűjtötték a kenyér- és kalácsdarabkákat, melynek karácsonyi morzsa volt a neve. Varázserőt tulajdonítottak neki, és adtak belőle állataiknak, hogy egészségesek legyenek, meghintették a földet, hogy jövőre gazdagabb termés legyen. Ezután együtt virrasztott a család egészen az éjféli miséig. „Adjon Isten füvet, fát, Tele pincét, kamarát, Sok örömöt a házban, Boldogságot a családban.”

Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »

moly
2014. október 15., csütörtök 11:43

Most állt el a hóesés kb 20cm lepottyant. Egy kis érdekesség: Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon), valamint saját gyűjtés. Lássunk ezekből néhányat: 1126. januárjában a madarak megfagytak a fán; 1420. áprilisában érett a cseresznye; 1424. júliusában a nagy forróság miatt a szeneskordék is lángot kaptak, karácsonyán virágot lehetett szedni; 1633. augusztusában a rendkívüli forróságban utcasorok égtek le, nem volt víz az oltáshoz; 1706. decemberében Sopronban a bodza és a körte virágzott; 1712. májusában Magyarország nagy részén özönvízszerű esőzések voltak; 1740. augusztusában a forróság miatt az Alföldön a szilva megsült a fákon; 1755. júniusában a búzatáblák iszapban feküdtek; 1781. augusztusában a hőségben elapadtak a tehenek; 1782-ben a nagy szárazság miatt száraz lábbal lehetett átkelni a Dunán; 1791. januárjában Hont megyében érett az eper, Budán a gyümölcsfák és a szőlők lombosodtak; 1793. június 26-án Debrecenben havazott, októberben a szárazság miatt sok helyen pénzért adták a vizet; 1797. július 2-án Debrecenben fagy, havazás volt, többszáz állat elpusztult; 1811. novemberében érett az erdei szamóca; 1812. áprilisában nagy hó volt, hideg, befagytak az ablakok, fűteni kellett; 1829. novemberében az Erzsébetkor lehullott hó nem olvadt el tavaszig; 1841. májusában kisült a gabona, ugyanez év októberében másodszor is virágoztak a gyümölcsfák; 1882. novemberében díszlett a búzavirág; smile smilea szeneskordék mitől kaptak lángra ,.az nem derül ki az írásból

  • Permetezésre megfelelő
    Szél: átlag 9 -10 km/ó
  • Borultság
    99.0%
  • Csapadék
    0.0 mm / 0%
  • Harmatpont
    -3 °C
  • Páratartalom
    50%

Videók


Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]