Cimke: traktor

Traktorok a mezőgazdaság legfontosabb erőgépei. A traktor a gazda szemefénye, büszkesége. Népszerű traktor márkák: MTZ, Zetor, Massey Ferguson, New Holland, Caterpillar, Deutz-Fahr, Same, Steyr, Fendt, Landini, Lamborghini, Case IH, Dutra, Hanomag, Crystal, John Deere traktorok. Itt az Agroinformon is a traktorok körül forog a világ: több ezer eladó új és használt traktor ajánlat közül válogathat, sőt van traktorjáték és traktoros fórum is!

Kapcsolódó cimkék: agritechnica, agro + mashexpo, belarus, dutra, fendt, lamborghini, massey ferguson, mccormick, mezőgazdasági gép, mtz, new holland, rába, steyr, zetor,

Géppiac

  • New Holland L85

    New Holland L85
    2.600.000 HUF

    2014-11-03Jász-Nagykun-Szolnok megye

    Eladó New Holland L 85 traktor, érvényes műszakival.

    2.600.000 HUF
  • Stoll Homlokrakodók

    Stoll Homlokrakodók

    2014-09-03Vas megye

    STOLL német gyártmányú homlokrakodók a CASE IH, NEW HOLLAND, STEYR, DEUTZ-FAHR, LAMBORGHINI, SAME GYÁRI HOMLOKRAKODÓI. Ezáltal tökéletesen illeszkednek bármely...

  • Egyéb 38

    Egyéb 38"- 42" traktorfelni
    140.000 HUF

    2014-06-21Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

    Traktorfelni, fix, 20,8, 520/70, 580/70, 620/70, 650/65 gumik szerelhető rá. 38"-os 140.000,- 42"-os 170.000,- Kerekek, gumik, ikerkerekek,...

    140.000 HUF
  • Branson 6640C

    Branson 6640C
    25.990 EUR

    2013-10-25Gyõr-Moson-Sopron megye

    Kiváló mezőgazdasági ültetvény, gyümölcsösök is) és ipari alkalmazásra is. 4 hengeres, vízhűtéses KUKJE motoros traktor! Gazdag felszereltség (klíma, rádió,...

    25.990 EUR
  • Calderoni FPP oldalazó talajmaró

    Calderoni FPP oldalazó talajmaró

    2013-04-10Bács-Kiskun megye

    - Oldalazó talajmaró szőlőbe - Kettős hárompont csatlakozás a vázon - Művelőeszköz mechanikus kiindulási helyzetbe történő visszahúzása - Talajmaró fej...

Apróhirdetések

Hozzászólások

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Válasz #6635 hozzászólásra Jó az a kulti csak nem most ebben a mocsok keményben -szerintem. Egyébként ügyesen és rátervezve szépen lehet velük dolgozni. Fralaz egy lazító, nem sekélymunkára való! az olasz lazítód lehet jó 20-30centin is de az más rendszer. Ez nem arról szól. Ha rajtalesz a plusz kettő kés és kisebbek lesznek a késközök akkor 30körül fogok vele dolgozni, mert nemkell minden esztendőben 40-50centire lazítani szerintem. De akkorsem kultivátor! Ez nem forgatjakeveri a fődet csak lazítja. Ezzel úgy lehet megfelelően dolgozni, hogy előtárcsázol és húzod rá a lazítót. A tárcsa hanntjait rögeit a lazító nagy leszortóerejével a hengerére támaszkodva tökéletesen eldolgozza. Fogom is így csinálni, egyik lazít váltóműszakban másik meg tárcsázgat elé egy lájtos műszakban, hogy ne álljon a főd napokig felvágatva lezáratlanúl. és akkor lesz egy mélységeiben kondicionált ám lezárt főd aminek a teteje magágy finomságú, ezért tárcsázok elő ez a lényeg benne. De lazítani sem mindig kéne, ha volna egy olyan kultivátor amit írtam vagy ez a Komondor mulcskulti, akkor a hanntott tarló alá tudnám húzni 20-25centire búzának repcének az amúgy lazított fődön jobb nemkell, és egymenetben megvan minden egy traktorral. Németek ilyen laprugós nem is túl nehézgrubberekkel három lépésben dolgoznak, egyet jobbról másikat balról szögben aztán vetésirányt. Egyik a tarlóhanntás, második a tarlóápolás majd a magágykészítés. Ez egyébként a szakirodalom szerint a helyes és járható út, hogy rögmentes fínom talpmentes kímélő máveléssel fínom magágyat csinálj. és nagyon szakszerű, gyommentes főded lesz, mert ezek átfedésben elmetszenek minden gyomot! Ráadásul nagyon kevés gázolajból megvan az egész és a traki is kb mehet folyamatosan jól kilehet használni nincsenek holtidők!

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Válasz #8644 hozzászólásra Németek csinálják azt, hogy egy ilyen eszközük van és kész, mindent ezzel csinálnak. Kalászos után tarlót hántanak kuuva gyors tempóban vele, majd tarlóápolásként ha felgyomosodik rámennek újra megint másik szögben vagy keresztben akár!!!!!és lerakva mélyre már. aztán vetés előtt műtrágyát dolgoznak be magyágyat készítenek vele újra, vagy húzzák rá a prontót rapidot akármit. Bár én ez utóbbit a rövidtárcsára hagynám a másik traktorral és akkor mehetnének egymás után a gépek rugalmasan.

  • Olajretek termesztése » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | trakkis

    csak egy ostoba vélemény, vagy észrevétel erről a zöldtrágya dologról: egyszer a repce tarlót sekélyen a cerrier-el meghúztam, majd magára hagytam az őszi szántásokig. hatalmas zöld tömeget adott, de..... maradt a vegyszerezőben valamennyi totális a tarlókezelésekből és belefordultunk egy-két gépaljjal a "zöldtrágyába". a poén a szántáskor jött. a zöldtrágyás részen az eke alig ment bele a földbe, az agyát is kiszárította, mert mint a beton olyan száraz volt traktor keréknyi "rögöcskékkel", ellenben ahol kivegyszereztük ott a talaj nyirkos volt és simán bele lehetett volna vetni a szántásba bármilyen vetőgéppel. nagyon sokáig motoszkált bennem ez a zöldtrágya dolog, mert nem minden területemet tudok normálisan szerves trágyázni de egy ilyen véletlen próba miatt marhára elment a kedvem tőle. az észrevételem inkább a talaj vízkészletére utalt volna. egy ilyen aszályos évben, ez a zöldtrágya a hatalmas tömegéhez borzasztó vizet még valahonnét elvessz, akkor végképp a kérdésem, hogy mi marad a fő vetésnek ?

  • Massey Ferguson traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | BNC

    találtam egy cikket az agrobio.hu oldalán a massey fergusonokról: Közismert dolog, hogy a mezőgazdasághoz alapvetően két dolog kell, a jó föld és a jó traktor, a többi pedig csak részletkérdés. Az oldal Tisztelt Látogatói bizonyára észrevették hogy jó traktor témában gyakorta felvetődik a John Deere és a Lamborghini, de nemrég egy bemutató kapcsán felvetődött a Challenger traktor is. Természetesen a Challenger is jó traktor, mint ahogyan a Fendt is meg a Valtra is és a Massey Ferguson is, de szerintem sokan nem tudják, hogy ezek a traktorgyárak ma már az AGCO birtokában vannak és gyakorlatilag márkatermék lett belőlük. Szerintem a képen látható Massey Ferguson 6499 traktornak is megvan a maga szépsége, amely talán ebből a nézetből érvényesül a legjobban, hiszen innen nézve nem teng túl a piros és az ég kék hátterével elég jól is mutat. A sok fekete - kerekek, kipufogócső, visszapillantó tükör, hűtőrács - szinte dinamikussá teszi ezt a traktort. A lámpák formavilága és elrendezése Harry Ferguson szellemi hagyatékát követi, aki mindig azt mondta, hogy a mérnöki munka szépsége az egyszerűség. A Massey Ferguson traktorok története nagyrészt a traktorgyártás története és ez a történet az egyik dolog, ami miatt ez a tarktor nagyon szerethető. Úgy indult a dolog, hogy 1844-ben Kanadában Daniel Massey elkezdett mezőgazdasági gépeket gyártani. 10 évvel később szintén Kanadában Alanson Harris szintén belefogott ebbe az iparba, de ő ráfókuszált a betakarítást segítő gépekre. 1891-ben a két cég - akik akkor már Kanada vezető mezőgazdasági gépgyártói voltak - egymásra talált és Massey-Harris néven egyesültek. 1926-ban Angliában Harry Ferguson szabadalmaztatta a 3 pontos felfüggesztést a traktorokon. 1930-ban a Massey-Harris elkészítette az első négykerék meghajtású traktort. 1942-ben megcsapta a céget a háború szele és nekiálltak tankot csinálni. Arról nem tudni, hogy milyen sikerrel. 1946-ban Coventry-ben Harry Ferguson megnyitotta azt a traktorgyárat, ami nemsokára a világ legnagyobb traktorgyára lett. 1953-ban a Massey-Harrys és a Ferguson egyesültek. Nagyon érdekes és sokatmondó az az adat, miszerint 1954-ben az USA farmjain már több trakor dolgozott, mint ló és öszvér összesen. 1957. Sir Edmund Hillary átkelt az Antarktiszon. Ehhez megbízható jármű kellett, ami nem robban le, meg bírja az úttalan utakat is. A járműve egy tuningolt Massey-Harris-Ferguson traktor volt. Ez azért elég jó reklám volt a cégnek, de hamarosan 1958-ban a marketingesek szóltak, hogy nem jó a név, mert túl hosszú. Harrist ekkor kidobták a cégnévből és maradt a Massey Ferguson. 1962-re a cég a Világ vezető traktorgyártója lett. 1993-ban az AGCO megvette a Massey Ferguson Észak-Amerikai értékesítési jogait, majd hamarosan megvette a céget tokkal vonóval. 2009-ben a cég elkészítette az MF 8600 sorozatú traktorokat, amelyek bizonyos értelemben a traktorgyártás élvonalát képviselik. Ebben megtalálható az úgynevezett e3 technológia, amely az Energy-Economy-Ecology szavakból keletkezett és csodálatosan egyesíti az erőt a gazdaságosságot és az alacsony környezetterhelést. A három háromszög az emblémán egyrészt Ferguson szabadalmára a 3 pontos felfüggesztésre utal, másrészt nem hagyja feledésbe menni a 3 alapítót Masseyt, Harrist és Fergusont. A másik dolog, ami miatt ez a traktor nagyon szerethető, hogy most, az akciós ára a nagyon jó minőségű rádiós CD lejátszót is tartalmazza. Valószínűleg ez a traktor is megtekinthető lesz a hamarosan induló Vaderstad - Massey Ferguson - AGRO.bio országos ródsó 10 állomásán, ahol a tarlókezelés traktor-talajművelőgép-talajbaktérium készítmény komplex bemutatására fog sor kerülni. Pontos helyszínek és időpontok hamarosan megtalálhatóak lesznek a cégek honlapjain.

  • Bérmunka tarifák szántóföldön! » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | tm155

    Válasz #1169 hozzászólásra pedig a kvernelandot könnyű állítólag húzni. Ha több földem lenne akkor ráállnék én is td-s technológiára.De a hozzávaló trakival együtt csillagászati összegbe kerül.Marad egyelőre az Mw tárcsa meg a lazító meg a tarlókezelés.

  • Aratás után tarlóhántás » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | tm155

    Válasz #273 hozzászólásra a hagyományos tárcsa se végez 100% os gyomirtóhatást,főleg kötött kiszáradt földön.Ha 5% gaz fölmagozna az is rengeteg gazmagot jelent.Emiatt a tarlókezelést nem hagyom ki.Mikor uj volt a traki akkor a tarlókezelés helyett is tárcsa+hengereztem-hadd menjen az uj gép jelszóval.Nagy szívás lett vele,pár szál nyamvadt parlagfűből lett annyi a kukoricában hogy az elképesztő.Tulmunkáltam a tarlót nyáron és a szárazba nem kelt ki a gazmag,ősszel megint nem kelt a hűvős miatt,bezzeg tavasszal annál több,meg ráadásul lépcsőzetesen. Azóta nem vagyok a híve a fölemelt kerékkel tárcsázásnak 15 literekkel.Megcsinálom 8 centi körül aztán nehéz hengerrel zárás,aztán glifóval kiirtom belőle ősszel az összes gazot.

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Jó volna ez a technológia, de elég nagy volumenű rászervezést beruházást igényelne. Kérdés, hogy a mostani gépsort ha elpászolnánk és beruháznánk az ide szükséges cuccokra mennyire vállna be!?!?!?!? Kellene egy kukorica direktvető, egy gabona direkt vagy mulcsvető, két kiváló Y késes szárzúzó és kb ennyi. Traktorok lazító megvan, a két szárzúzó mondjuk vogel Mastercut megvehető földi halandónak is akár két darab is bizonyos üzemméret felett. A kisebb traktorok szaladgálhatnának azokkal napra-kukorica után csinálnák a pályát. Nem is kellene geringhoff adapter meg új kombájn, mivel ezek a zúzók mindent megoldanak, és a síma SA asztal is előzúz hogy kerék ne taposson le eleven szárat. Szóval alapvetően a két vetőgép lenne itt a kulcs, ami 20millából nem jönne ki szerintem de lehet naívan naggyon keveset is mondtam, sőt... Elvileg kuki után tehetném a napraforgót direkt, azután búzát azután szóját majd megint búzát vagy ha nemkell annyi akkor kukoricát ésatöbbi. Azt olvastam, hogy 3-4-5év direktvetés után nagyon megváltozik a talaj és utána mégjobban adja majd magát. Közben lehetne olajretket zöldtrágyázni azzal semmit sem tenni úgyis kifagy télen és sokat besegítene lazításban, elővetemény hatásban. De nagyon sokat kellene tankolni a vetőgépeket műtrágyával mindennel. Kérdés van e aki bevállal ekkora beruházást és megindúl e így???? Mert azért egy 30-40milla kell hogy nagyon komolyan betudjon indulni a sztori. Nemtudom a kockázat mekkora így, elvileg kevesebb mintha művelek fődet, de egyenlőre nemtudok még ebben hinni. Ezért szerintem első lépésként annyit kell változtatni, hogy kevesebbet forgatni vagy egyáltalán nem forgatni, zöldtrágyázni ezerrel minden után ahol csak lehet és van értelme és mulcsba vetni minél többet. Ezekhez egy lazító kell és egy kultivátor, de ez utóbbit lazító rövidtárcsa kombinációval kilehet sokszor játszani teljesen megfelelően. Plusz egy okos kis aprómagszóró amivel ügyesen lehet tarlókezeléssel egymenetben zöldtrágyát vetni. Kicsit szétvan a monosemünk olyan értelemben, hogy kidolgozta már a magáét, de lehet megveszem rá a tüskés sortisztító tárcsákat az nem egy nagy költség, illetve egy chiselplow vagy hasonló eszközzel kilehetne váltani az ekét szépen, lazítgatni amikor jól adja az állapot. Mostmár van nagygépből kettő, megtudjuk osztani majd a munkát így megfogom tenni atoábbi lépéseket hogy ráállítsam a gazdaságot erre a pályára ténylegesen.

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    .../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

  • YTO Traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | gazda001

    Válasz #696 hozzászólásra Műhelyt kell építeni, fűthetőt{:tonguep:}1x kuplungoztunk 1 mtz-t kint -5 ben és vesemedence gyulladást kaptam, na a következő nyáron már állt a műhely, nem nagy kb, 12*5 m-es de a traki meg a pót befér, meg a munkagépeink is. Körjárat van mindkét végén ajtóval és FŰTHETŐŐŐŐŐŐŐ űrészporos kálya még izzik is!!!! és megforr rajta a borocska, meg megsül a gesztenye is a platnin miközben megy a meló -10 ben is sikerült már +15 körül csinálni és abban már eldolgozgat a manusz.

  • Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Kelemen Gyula

    Válasz #295 hozzászólásra Az sok mindentől függ: - ha magadnak bálázol, vagy a haverod bálázik neked és jóban is vagytok akkor jó keményre és megfelelő hosszúságúra csinálod - ha meg csináltatod ismeretlennel akkor kérj meg egy olyan embert aki már látott ilyet és az is legyen ott, mert sok bálagyártó traktoros / tiszt. a kiv.nek/ csak darabra megy. Ha minden jó akkor kb. 750-800 db. és a kazalba a PROTECT pocok írtót előszeretettel használni és még a bálazsineg rágástól is megszabadulsz.

  • S.O.S. » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | ano

    pocok ellen tud valaki valami használhatót gyümölcsösben? rohadékok megtalálták az öntözött gyümölcsösöm... karbidot hol lehet venni? addig már eljutottam, hogy kirobbantom őket.

  • Milyen traktort érdemes venni? » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | GREVEN

    Válasz #2191 hozzászólásra A kezdetek kezdetén 120-as crystallal kezdtük, 4 fejes eke, 3,5m-es tárcsa meg hasonló eszközök. Kikímélt gép volt attól eltekintve hogy egyszer leszakították a fél elejét. Az MTZ-hez (82- es szürke) képest ég és föld a különbség, de nem fogyasztásban. Ebbe nem volt első hajtás, de az MTZ nem szerette az ő munkaeszközeit. Kényelem szempontjából meg szerintem majdhogynem felér egy nyugati kényelmével. Rettentő hosszú traktor. A mai napig bánjuk, hogy eladtuk, inkább az MTZ ment volna. Kikönyörögték, mi meg rábólintottunk, azóta se tudom mi lett vele, pedig ide pár házzal odébb vitték csak. Van egy RZ6-os szárzúzónk, vagyis csak annak a közepe így RZ3 csak, de az MTZ megdöglik ha bekap egy pocokdúrást, a crystal az sose akart megdögleni előtte. 4 fejjel ment a rétbe is az MTZ-vel meg se próbáltuk, 3,5m tárcsa is sok az mtz-nek. Szó mi szó remek kis gép de felit nem fogyasztja mint az MTZ, csak sokkal több tartalék van benne egy MTZ-hez mért eszközzel.

  • Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) » 2014. október 15., csütörtök 11:45 | imbuszkulcs

    Sziasztok! Az lenne a kérdésem hogy a Kubota traktoros nyereményjátékra hol a jelentkező ikon az oldalon? Biztosan csak a szememet nem szúrja ki, de akkor se találom.... {:wink:} Köszönöm a segítséget!

  • ltz-55/a » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Gépkezelő.

    Válasz #1 hozzászólásra Az LTZ az egy ipari hulladék,az Orosz traktorgyártás szégyene,és még rondák is! Erdőbe akkor egy kisfülkés 82-est ajánlanék! Igaz nem olyan olcsó,de az biztos gép!

  • YTO Traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kertész

    ,,Ok! Nekem teljesen mindegy milyen gépet veszel! De azért mtz tulajdonosként nem kéne lenézni az mtz-éket meg a tulajdonosaikat!" Már bocs,de ha jól emlékszem,akkor én voltam az első,aki leírtam,hogy nem szabad senkit lenézni és elítélem azokat,akik így tesznek.Itt nem lenézésről van szó,hanem a dolgozó egészségéről,a gazdaságosságról,hatékonyságról,megbízhatóságról és arról,hogy ilyen ipari hulladékokat behordanak Magyarországra,mint a kínai ,meg az orosz traktorok csak azért,mert a magyart tönkre teszik a felvásárló cégek és nincs pénze normális gépre és azért,hogy a gépkereskedők zsebe dagadjon. Ausztriában miért nincs MTZ és miért élnek jól a parasztok,holott ott nagyobb jövedelmet kell elérni ahhoz,hogy úgy éljen,mint a normális osztrák,aki nem földet művel?

  • Traktor és minden más lopás, csalás stb......... » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Tomszi

    Válasz #47 hozzászólásra Én biztos nem ismerem, te mikor végeztél? Nálunk már szinte mindennaposak a hasonló lopások. Gázolajat leengedik a telepen álló traktorból, házaktól, pótkocsikról levágják az elektromos vezetéket, még a hulladékvasat is elviszik.

  • Keleti traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | menyus

    "Kedves Vili" talán ha kitakaritanád a vízkövet a hütőböl nem forralná a vizet a 82-es ,egy barátomnak van egy 20éves 550-ese de még az eredeti hüvelyekkel gyurja a sarat és ez tavasztöl őszig dolgozik nem kell lefikázni az MTZ-t lehet hogy az ujabbak nem olyan strapabiroak mint a régebbi tipusok de traktorbol annyit mint ebböl a tipusból nem hiszem hogy legyártottak volna 40ország vásárolta őket biztos nem azért mert hulladékok van elönye is a többivel szemben pl:igénytelen,strapabiró,és nem utolsóképpen olcsó az alkatrész és a szemétdombon is találsz hozzá van akinek csak erre telik de ettöl függetlenül lehet hogy jobban becsüli mint az aki állami támogatásbol meg hitelböl játsza az agyát egy tizenmillás csilivili nyugati sárdagasztóba ami a legkissebb elektormos bibinél letilt ezt ne vedd személyeskedésnek csak általánosságban irtam

  • Burgonyatermesztés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Beki bácsi

    A burgonya védelme Növényvédelem A dél-amerikai származású burgonya (Solanum tuberosum L.) világviszonylatban az egyik legfontosabb növényünk. Termésmennyiségben a búza, kukorica és rizs után a negyedik helyen áll. Igazi kozmopolita növény, Alaszkától Új-Zélandig szinte a világ minden sarkában sikerrel termeszthető. A növény potenciális termőképessége rendkívül nagy, >120 t/ha. Jelentős energiaszolgáltató képessége, kedvező esszenciálisaminosav-összetétele, könnyű emészthetősége és változatos elkészíthetősége miatt fontos élelmiszernövény. Az iparilag fejlett országokban a burgonya csaknem 40%-a kész, vagy félkész termékké feldolgozott formában kerül forgalomba, a kevésbé fejlett országokban és a harmadik világ országaiban a takarmányozási célú felhasználás is jelentős. Hazai termőterülete az utóbbi évtizedben 30 000 ha alá esett, az országos összes termés évi 600–650 ezer tonna körül alakul. A termelés kb. 1/3-a korszerű nagyüzemekben, jelentősebb része pedig kis/közép, és háztáji, konyhakerti gazdaságokban zajlik. Az ipari feldolgozás aránya alig 5% körüli, míg takarmányozásra való felhasználása elhanyagolható. A burgonya termesztése költségintenzív feladat: speciális gépek és berendezések, korszerű tápanyag-utánpótlás és növényvédelem, speciális szaktudás szükséges hozzá. A hektáronként megjelenő, akár milliós nagyságrendű termelési érték, összehasonlítva például a gabonafélékkel, különös jelentőséget ad a burgonya növényvédelmének. Ezért a korszerű burgonyatermesztés fontos eleme a termés mennyiségi és minőségi veszteségét előidéző kórokozók, kártevők és élettani behatások elleni hatékony védelem. A burgonya sikeres termesztését számos kórtani és kórélettani tényező nehezíti. Szántóföldi élelmiszernövényeink közül talán a legtöbb kórokozója és kártevője a burgonyának van. Csupán hepatitisz.hu">vírusokból és hepatitisz.hu">vírusszerű szervezetekből több mint 40 féle kórokozó fertőzi a burgonyát. Dél-amerikai eredetüknek köszönhetően Európában közülük számos zárlati (karantén) státus alá esik. A burgonyatermesztésben a vetőanyag egészségi állapotának – gumó, vegetatív szaporító képlet – sokkal nagyobb a jelentősége az elérhető termés mennyiségének kialakításában, mint a magról szaporított növényeknél. A gumót ért kedvezőtlen biotikus és abiotikus tényezők hatásai ugyanis a termelés egyik évéről a másikra a vetőgumóval továbbadódnak (nem úgy, mint a magról szaporított növényeknél), és azok akkumulálódva a burgonya kórtani, illetve élettani leromlásához vezetnek. A leromlás mértéke fogékony fajtákban évről évre növekszik, és ez súlyos termésveszteséget és minőségromlást eredményez. A vetőgumó termőképességét, biológiai értékét leginkább a különböző burgonyapatogén hepatitisz.hu">vírusok veszélyeztetik. Az ellenük való sikeres védekezés alapja az ellenálló, rezisztens fajták termesztése. Magyarországi körülmények között a közvetlen terméskiesést okozó kórokozók közül – különösen öntözött termesztési viszonyok között – legjelentősebb a burgonyavész kórokozója a Phytophthora infestans, az állati kertevők közül a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata). Karantén státusuk és a fertőzött európai területekről való közvetlen behurcolás veszélye miatt külön ki kell emelnünk egyes baktériumos betegségeket (Ralstonia solanacearum, Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus), a burgonya-fonálférgeket (Globodera rostochiensis és G. pallida) és a gumóorsósodás viroidot. Itt a védekezés alapja a mentesség megőrzése, a behurcolás megakadályozása, az ellenőrzött eredetű és minőségű vetőanyag használata. Az élettani betegségek közül a vasfoltosságot, a gumótorzulásokat, az üregesedést és cérnacsíraképzést kell kiemelnünk. Mivel előfordulásuk erősen fajta-, termőhely- és évjáratfüggő, ezért elkerülésükre a lehető legjobban ismernünk kell a hajlamosító tényezőket és azok kölcsönhatásait. ÉLETTANI KÁROSODÁSOK A burgonya azon károsodásait, melyek nem örökletes jellegűek, és amelyeket a burgonyanövényt, illetve burgonyagumókat a termesztési ciklus vagy az azt követő tárolás során bekövetkező abiotikus stresszhatások idéznek elő, a burgonya élettani károsodásainak („betegségeinek”) nevezzük. Ezek a károsodások a legváltozatosabb formában jelentkezhetnek, és sok esetben nagy gazdasági jelentőséggűek. Minőségrontó szerepük révén erősen csökkenthetik az étkezésiburgonya-tételek felhasználhatóságát, értékesíthetőségét, ronthatják a gumók tárolhatóságát, csökkenthetik a vetőburgonya-tételek biológiai értékét. Közös jellemzőjük, hogy előfordulásuk alapvető oka valamilyen, az optimálistól eltérő termesztési, vagy tárolási körülmény, de a tünetek súlyosságára, az előfordulás gyakoriságára jelentős hatással van maga az adott tényezőre érzékeny fajta, a genotípus is. A leggyakoribb előidéző okok között szerepel a rossz talajszerkezet, az egyenetlen vízellátás (időszakos vízhiány, vagy -többlet), hőmérsékleti anomáliák (hideg, vagy hőhatás), tápanyagfelvételi zavar, időszakos oxigénhiány stb. Az egyetlen védekezési lehetőség a megelőzés, az optimálishoz közeli termesztési és tárolási körülmények megteremtése, illetve a termelési színvonalhoz illeszkedő fajta körültekintő kiválasztása. Gumófejlődési rendellenességek Ikernövés, fiasodás, babásodás. Gyakran előforduló elváltozások, melyek arra érzékeny fajtákon az időszakos vízhiány következtében jelentkező kényszerérés, a gumók fejlődésének leállása, majd újraindulása miatt következnek be. Az ilyen gumók csökkent értékűek. Az idős és a fiatal gumórészek keményítőtartalma eltérő, gyakori az idősebb gumó kiüresedése, üvegessége. A gumók nyugalmi ideje is különböző. Kialakulását megelőzni egyenletes vízellátással, illetve a gumófejlődés leállása utáni azonnali szártalanítással és időbeni betakarítással lehet. Gumótorzulás Általában rossz talajmunka, rögös, kemény talajszerkezet következtében alakul ki. A formátlan, alaktalan gumók a tétel étkezési értékét, ipari feldolgozhatóságát jelentősen csökkentik. Kialakulását megelőzni a rostálható talajszerkezet megőrzésével, a tömörödéshez vezető túlzott taposás, túlöntözés elkerülésével lehet. Átnövés és füzéresedés Olyan fejlődési rendellenesség, amikor a gumó egy vagy több rügyéből újabb sztólók, s azokon újabb gumók fejlődnek. Elsősorban az egyenetlen vízellátással párosuló hőstressz okozta gumófejlődés leállás (kényszerérés), majd újraindulás idézi elő, érzékeny fajtákon. Az egyes gumók keményítőtartalmában jelentős különbségek lehetnek. Az idősebb gumók keményítőtartalma lecsökken (a gumóhús „üveges” vágási felületű lesz), s emiatt feldolgozhatóságuk, tárolhatóságuk nagymértékben csökken. Védekezni a hajlamosító tényezők kiküszöbölésével és az érzékeny fajták kizárásával lehet. Gumórepedés, üregesedés Mindkét rendellenesség elsősorban bőséges víz (csapadék, vagy öntözés) és bőséges nitrogénellátás hatására következik be. Oka a gumók szöveteinek túl gyors, hirtelen növekedése. Érzékeny fajtákon jelentős minőségrontó tényező lehet. Elkerülhető, ha tartózkodunk az egyoldalú nitrogéntrágyázástól, túlöntözéstől és a hajlamos fajták termesztésétől. Feketeszívűség A talajban vagy a tárolás során kialakuló oxigénhiányos állapot hatására a gumó központi részében lévő sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, s elhalhatnak. Az elhalt sejtek tömege adja a gumó közepének fekete/szürkés elszíneződését. Az ilyen gumók ipari feldolgozásra alkalmatlanok. Megelőzni az oxigénhiányos állapotok kialakulásának elkerülésével lehet (kis adagú öntözések, a tárolók megfelelő átszellőztetése). Vasfoltosság A gumóhúsban elszórtan jelentkező szabálytalan alakú, olyan kisebb-nagyobb barnás foltok gyűjtőneve, melyek elhalt sejtekből állnak. Előfordulása talajtípustól, a talaj kalciumszolgáltató képességétől, az adott évjárat időjárásától és a fajta érzékenységétől függ. Oka a növény kalciumfelvételi zavaraiban keresendő. Étkezési burgonyában jelentős minőségrontó tényező lehet. Előfordulásának gyakoriságát hajlamosító termőtájakon az érzékeny fajták mellőzésével, öntözéssel és talajjavítással (meszezéssel) lehet csökkenteni. Cérnacsíra- és csíragumóképzés A tárolás során vagy a talajban, ültetés után a gumókon vékony, hajtásképtelen csírák, vagy a csírákból közvetlen kicsiny gumók fejlődnek. A tüneteket leggyakrabban valamely kórokozó fertőzésének tulajdoníthatjuk (hepatitisz.hu">vírus, fitoplazma), de előidézheti a burgonyagumó élettani elöregedése is, melyet a tenyészidőszak alatti stresszek (hősokk, szárazság) tovább erősíthetnek. A cérnacsírás, csíragumós vetőgumók általában nem hajtanak ki, vagy csak csenevész, értéktelen bokrokat nevelnek. Előfordulásának gyakoriságát leginkább örökletes genetikai tényezők befolyásolják. Fiziológiailag instabil (stresszérzékeny) fajták minden éréscsoportban előfordulnak, de gyakoribbak a korai tenyészidejűek között. A kártételt legcélszerűbb megelőzni a vetőgumó rendszeres megújításával, illetve az instabil fajták teljes mellőzésével. Zöldülés A burgonyagumóban, ha fény éri (pl. lemosódik a fedő talajtakaró), elkezdődik a zöld színtestek, klorofill képződése, s vele együtt beindulnak a növény zöld részeire jellemző azon biokémiai folyamatok is, melyek eredménye a mérgező glikoalkaloidok (solanin, és chaconin) képződése. A megzöldült gumók fogyasztásra alkalmatlanok, ezért, ha arányuk étkezési burgonya esetén néhány százaléknál több, jelentős lehet a veszteség. A vetőburgonya zöldülése nem jár minőségromlással. A megzöldült gumók aránya csökkenthető megfelelő nagyságú bakháttal, a gumók teljes sötétben való tárolásával, a kereskedelemben a polcokon történő rövid idejű tárolással, gyakori árucserével. Fehérszemölcsösség Mikor a burgonyatábla talajában pl. jelentősebb csapadék vagy túlöntözés hatására tartós oxigénhiányos állapot alakul ki, akkor a gumókon lévő légzőnyílások (lenticellák) kinyílnak, megnagyobbodnak. Ilyenkor a környékükön fehéres színű keményítőszemcsék rakódnak le, melyek a betakarítás után is a gumók felszínén maradnak, s jelentősen rontják azok piacosságát. A nyitott lenticellák fertőzési kaput is jelenthetnek a gumót fertőző kórokozók számára. A tünetek kialakulását elkerülni jó talajszerkezetű és vízáteresztő képességű táblák kiválasztásával, a kívánatos talajállapot megteremtésével és a túlöntözés elkerülésével lehetséges. Szürkefoltosság A gumókat ért mechanikai behatások (ütődések) következtében a sérült sejtekben lévő tirozin és más fenol típusú vegyületek a polifenoloxidáz enzim hatására oxidálódnak. A folyamat szürkés színű melanin képződéséhez vezet. Az egyes fajták érzékenysége között óriási különbségek vannak. A több szárazanyagot tartalmazó fajták a sejtek nagyobb turgor nyomása következtében általában érzékenyebbek a sérülésekre, s így a szürkefoltosság kialakulására is. A tünetek kialakulásának valószínűsége csökkenthető a betakarító és manipuláló gépek helyes megválasztásával, a gumók ütődésének minimalizálásával. Ideális, ha egyszerre a gumók soha nem esnek le 30 cm-nél magasabbról. VÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK Burgonya Y-hepatitisz.hu">vírus Potato virus Y (PVY) A Potyviridae család Potyvirus nemzetség típustagja. A flexibilis 684–730 × 11 nm nagyságú fonál alakú virionok, pozitív egyszálú RNS-t tartalmaznak. A kórokozóknak széles a gazdanövényköre. A burgonya Y-hepatitisz.hu">vírus minden burgonyát termesztő országban elterjedt. A nagy változékonyságú kórokozónak több törzse ismert. Ezek közül a jelentősebbek a normál vagy O törzs (PVYO), a C törzs (PVYC), a dohány érbarnulás vagy N törzs (PVYN) és a burgonyagumó nekrotikus gyűrűsfoltosság vagy NTN törzs, amelyet a világon először Magyarországon írtak le. A PVYC törzs különlegessége, hogy a köpenyfehérjegén defektusa révén nem vihető át levéltetű vektorral. A burgonyafajták többségén a PVY0 és PVYC törzsek fertőzése foltosodást és nekrózist (tintafoltosság) és törpenövést okoz. A PVYN elsősorban mozaikfoltosságot okoz, amelyet másodlagosan a nekrózis kialakulása követhet. A PVYNTN rezisztenciát áttörő tulajdonságú törzs. Napjainkban ez a törzs okozza a legtöbb gazdasági kárt, és ez a legelterjedtebb. A fertőzés következtében a levéltüneteken kívül a burgonya gumóján és bogyóján nekrotikus gyűrűs foltok jelenhetnek meg. Az utóbbi két évtizedben az NTN törzs elterjedését követően a burgonya legfontosabb hepatitisz.hu">víruskórokozójává vált. Mechanikai úton hepatitisz.hu">vírusfertőzött burgonyagumóval és nem perzisztens (stylet borne) módon levéltetvekkel terjed. Több mint negyven levéltetűfaj eredményesen terjeszti (Macrosiphum euphorbiae, Aphis fabae, Myzus persicae, Rophalosiphonius latysiphon stb.). Burgonya A-hepatitisz.hu">vírus Potato virus A (PVA) A Potyviridae család Potyvirus nemzetségébe tartozik. A virion 730 nm hosszú és 11 nm keresztmetszetű flexibilis fonál. A genom pozitív egyszálú RNS. Minden burgonyatermesztő területen előfordul. Több törzse ismert. A tünetek hepatitisz.hu">vírustörzstől függőek. A fertőzés sokszor tünetmentes, vagy enyhe mozaikfoltosságban nyilvánul meg. Érzékeny fajtákon csúcselhalást okoz. Komplex fertőzéskor a tünetek súlyosak, és jelentős termésveszteség jöhet létre. A kórokozó mechanikai úton hepatitisz.hu">vírusfertőzött gumóval és nem perzisztens (stylet borne) módon, levéltetvekkel terjed (pl. Aphis gossypii, Aulocorthum solani, Macrosiphum euphorbiae, Myzus persicae). Jelenlegi ismereteink szerint a hepatitisz.hu">vírus maggal nem terjed. Burgonya levélsodródás hepatitisz.hu">vírus Potato leafroll virus (PLRV) A Luteoviridae család Polerovirus nemzetségébe tartozik. A virionok izometrikusak, 24 nm átmérőjűek. A genom pozitív egyszálú RNS. A burgonya egyik legjelentősebb kórokozó hepatitisz.hu">vírusa. A világ minden burgonyatermesztő országában elterjedt. A beteg növény levelei kanalasodnak, sodródnak, klorotikusak, törékenyek, üveges tapintásúak, és gyakran vöröses elszíneződésűek. A fertőzött növény a fejlődésben visszamarad és törpül. A kórokozó mechanikai úton nem vihető át. Vegetatív úton és perzisztens (cirkulatív) módon levéltetvekkel terjed. Legfontosabb vektorai a Myzus persicae és a Macrosiphum euphorbiae. Burgonya X-hepatitisz.hu">vírus Potato virus X (PVX) A Barnaviridae család Potexvirus nemzetségének névadó tagja. A virion helikális szimmetriájú, fonál alakú, 515 nm hosszú, 13 nm átmérőjű. A genom pozitív egyszálú RNS. A burgonyatermesztő országokban mindenütt megtalálható. A tünetek kialakulása jelentősen függ a hepatitisz.hu">vírustörzstől és a burgonyafajtától. A legtöbb törzs tünetmentes vagy enyhe mozaikfoltosságot okoz a leveleken. Más törzsek súlyos mozaikfoltosságot vagy a levelek göndörödését és jelentős termésveszteséget okozhatnak. A PVX elsősorban mechanikai úton (termesztőgépek, növényápolás) terjed. Az egészséges vetőgumó a raktározás során a mellette levő beteg gumó csíráitól is fertőződhet. Ismert a burgonyarákot előidéző Synchytrium endobioticum zoospóráival, valamint arankával (Cuscuta campestris) történő terjedése is. A kórokozó levéltetvekkel, maggal és pollennel nem terjed. Burgonya M-hepatitisz.hu">vírus Potato virus M (PVM) A Barnaviridae család Carlavirus nemzetségének tagja. A pozitív polaritású egyszálú RNS-t, a virion helikális szimmetriájú, 650 × 12 nm nagyságú fonál alakú kapszidja tartalmazza. Feltételezhetően a világ minden burgonyatermesztő országában jelen van. A burgonyát a legtöbb izolátum tünetmentesen fertőzi, más izolátumok enyhe klorózist vagy a levelek sodródását idézik elő. A tünetek erőssége a hepatitisz.hu">vírustörzs patogenitásától, a fajta érzékenységétől függ, amelyet a környezeti tényezők is befolyásolnak. A kórokozó mechanikailag, vegetatív szaporítószervekkel és nem perzisztens módon a levéltetvekkel (pl. Myzus persicae, Aphis nasturtii) terjed. A vektorátvitel hatékonyságában nagy különbségek lehetnek az egyes törzsek között. Maggal nem terjed. Burgonya S-hepatitisz.hu">vírus Potato virus S (PVS) A Barnaviridae család Carlavirus nemzetségébe tartozó virion helikális szimmetriájú, fonál alakú és 650 × 12 nm nagyságú. A genomot pozitív egyszálú RNS alkotja. A világon mindenhol előfordul. Burgonyán a PVS törzsek többsége nem okoz tüneteket. Egyes fajtákon a levélszélek sodródnak, göndörödnek. A kártétel többnyire kisebb mértékű, fajtától és hepatitisz.hu">vírustörzstől függő. A törzsek többsége Aphis fabae, A. nasturtii, Myzus persicae, és Rhophalosiphum padi levéltetűfajokkal nem perzisztens módon, valamint mechanikai és gumóátvitellel terjed. A maggal történő átvitel nem ismert. Lucerna mozaik hepatitisz.hu">vírus Alfalfa mosaic virus (AMV) A Bromoviridae család Alfamovirus nemzetségének típustagja. Multikomponensű, a virionok bacilus alakúak hosszúságuk 30, 35, 43, 56 nm, szélességük 18 nm. A genomot osztott, pozitívszálú RNS-ek alkotják. Az igen széles gazdanövénykörű kórokozó az egész világon elterjedt. A leveleken jellegzetes sárga mozaik (kalikó) tüneteket okoz. Egyes fajták levélszélei sodródnak, göndörödnek. Burgonyán ritkábban károsít, de fellépésével mindig számolni kell akkor, ha a burgonya- és a lucernatáblák közel vannak egymáshoz. Átvihető levéltetvekkel (pl. Myzus persicae) nem perzisztens módon, valamint mechanikai úton. Más növényfajok esetében ismert a pollen-és a magátvitel lehetősége is. Paradicsom bronzfoltosság hepatitisz.hu">vírus Tomato spotted wilt virus (TSWV) A Bunyaviridae család Tospovirus nemzetségének tagja. Az izometrikus virionok 85 nm nagyságúak, poliszacharid burokkal határoltak. A genomot pozitív szálú RNS-ek alkotják. A széles gazdanövénykörű kórokozó az egész világon elterjedt. Burgonyán levélsárgulást, levélsodródást és nekrózisokat okoz. A fertőzött növények a fejlődésben visszamaradnak, törpülnek. Hazánkban burgonyán ritkán károsít, de az Egyesült Államokban a burgonya egyik fontos hepatitisz.hu">vírusos betegsége. Átvihető tripszekkel (pl. Thrips tabaci, Frankliniella occidentalis) perzisztens módon és mechanikailag. A pollennel és maggal történő terjedése nem ismert. Egyéb hepatitisz.hu">vírusok A burgonyának több mint 40 kórokozó hepatitisz.hu">vírusa ismert. Az ismertetett kórokozókon túl nálunk kisebb jelentőségű vagy karantén kórokozók pl. a Potato aucuba mosaic virus (PAMV), Potato mop-top virus (PMTV), Potato virus T (PVT), Potato virus U (PVU), Potato virus V (PVV), Tobacco mosaic virus (TMV), Tomato mosaic virus (ToMV), amelyek a világ más részein okozhatnak jelentős károkat. Védekezés: – megelőzés: a hepatitisz.hu">vírusos betegségekkel szemben kémiai módszerekkel szabadföldi körülmények között nem védekezhetünk. Ezért a megelőzésnek (prevenció) kiemelt jelentősége van. A burgonya esetében alapvető fontosságú az egészséges, hepatitisz.hu">vírusmentes „vetőburgonya” és a rezisztens fajta, valamint a termesztőterület ökológiai adottságainak megfelelő fajta alkalmazása. Több olyan fajta – elsősorban hazai fajták – áll rendelkezésre, amelyek egy vagy több kórokozó hepatitisz.hu">vírussal szemben rezisztensek vagy toleránsak. Az ellenőrzött és fémzárolt egészséges hepatitisz.hu">vírusmentes vetőgumó a sikeres és eredményes termesztés kulcsa. Ha ez lehetséges, be kell tartani az izolációs távolságokat a termesztés során. Lehetőleg rokon növényeket (pl. paprika, paradicsom, dohány), amelyeknek a kórokozói többnyire azonosak, ne termesszünk egymás mellett. Mindezeknek a vetőgumó-előállítás során kiemelt jelentőségük van. – agrotechnikai: az előhajtatás és ültetési időpont megválasztásával csökkenhető a fertőzés bekövetkezése. A különböző száreltávolítási módszerekkel megakadályozható a kórokozóknak a gumóba történő transzlokálódása. – kémiai: a vektorok elleni optimális időben elvégzett inszekticides védekezéssel csökkenthető a fertőzés mértéke. – egyéb: fontos a bizonytalan eredetű import szaporítóanyagok vizsgálata. A világméretű kereskedelem veszélyt jelent ismeretlen egzotikus kórokozók behurcolására és azok megtelepedésére. Sztolbur fitoplazma Stolbur phytoplasma Az egysejtűek (Protophyta) Mollicutes osztályának Mycoplasmatales rendjébe tartózó, DNS-t és RNS-t egyaránt tartalmazó, pleomorf kórokozók. Sejtmembrános, sejtfal nélküli 50–960 nm-es nagyságú prokariotikus mikroorganizmusok. A betegség megjelenésére, a kabóca vektorok számára kedvező meleg, száraz időjárási körülmények között fokozottan számolni kell. A kórokozó a fertőzött növények rostacsöveiben fordul elő. A növények levele kanalasodik, elszíneződik, esetenként léggumócska-képződés is megfigyelhető. A burgonya gumója kisméretű, gumiszerű tapintású és ún. cérnahajtásképződés figyelhető meg. Száraz körülmények között a növény hervad. A beteg tövek a fejlődésben visszamaradnak, törpülnek, és fokozott hajtásképződés is megfigyelhető. A kórokozó mechanikai úton nem vihető át. Kertészeti oltással és kabóca vektorokkal (pl. Hyalesthes obsoletus, Macrosteles laevis) terjed. Védekezés: – szabadföldi körülmények között: a vektorok ellen inszekticidekkel védekezhetünk. – laboratóriumban: a fitoplazmamentesítésre használható módszer a hőterápia és a kemoterápia (tetraciklinek), amelyek azonban a kórokozó elpusztítására nem alkalmasak. BAKTÉRIUMOK OKOZTA BETEGSÉGEK Gumórothadás és „feketelábúság” Erwinia carotovora subsp. carotovora (Jones) Bergey et al. és E. c. subsp. atroseptica (Van Hall) Dye, esetenként az E. chrysanthemi pv. chrysanthemi Burkh. et al., (syn.: Pectobacterium (Jones) Waldee spp.) Magyarországi viszonyok között a gumók lágyrothadása a tárolókban jelentős betegség, a „feketelábúság”, azaz a szártőrothadás pedig szántóföldi körülmények között fordul elő. A gumók lágyrothadása (nedves rothadása) jellegzetes, ismert tünet. A gumók részben vagy egészen kásás péppé alakulnak, szétesnek, esetleg a parahéj tartja össze a rothadó részt. A rothadó gumó a levegővel érintkezve elbarnul. Egy idő után bűzössé válik a folyamat, ekkor már másodlagosan fellépő (anaerob, ún. opportunista) baktériumfajok is jelen vannak (pl. Clostridium, Bacillus stb.), s vajsavas erjedés kezdődik. Ez a tünet főleg a tárolás során zajlik, de már a talajban is elkezdődhet. A „feketelábúság” a hajtásokon található, az alsó szárrészek elbarnulnak, elfeketednek, elnyálkásodnak, a fertőzött tő hervad, elhal, könnyen kihúzható a talajból. Az Erwinia-baktériumfajok polifág kórokozók, fakultatív anaerobok. Gram-negatívok, 1–3 ?m-es pálcika alakúak, peritrich csillózottságúak, szerológiailag pozitívok, BDA-táptalajon szürkésfehér kolóniákat képeznek. Faji elkülönítésük csak laboratóriumi módszerekkel lehetséges. A baktériumok optimális hőigénye 18–26 °C között van, az E. c. subsp. atroseptica a hűvösebb időjárást kedvelő. Közös sajátságuk, hogy genetikailag determináltan olyan enzimjeik vannak (pektinmetilészteráz, poligalakturonáz stb.), amelyekkel lebontják a növényi sejtfal elsődleges ragasztó elemét, a pektint. Ez viszont a szövetek szétesésével jár, ami tulajdonképpen a rothadás. A baktériumok a talajban növénymaradványokon, vagy a tárolási helyeken a földmaradványokkal bevitt gumókon, a gumók lenticelláiban pedig látens formában (az export-import tevékenységek során, pl. így terjednek) telelnek át. A későbbi fertőzés főleg sebzéseken, de a természetes testnyílásokon is bekövetkezhet (sztómák, lenticellák). A talajban a fertőzött anyagumók rothadásakor a sztólókon és lenticellákon át fertőződnek a fiatal gumók. A baktériumokat a drótférgek, pajorok, talajművelő szerszámok, gépek, az eső és az öntözővíz is terjeszti. A gumórothadás a tárolóhelyeken számos tényező függvénye. Ezek közül ki kell emelni a gumók sebzett vagy egészséges voltát, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt, valamint az esetleges kondenzvíz jelenlétét. Ha a körülmények optimálisak a baktériumoknak, akkor gyorsan nagy tömegű burgonya rothadása következhet be. Ebbe a folyamatba egyes kórokozó gombák is betársulhatnak (pl. Fusarium sp.), és ilyenkor kialakul egy ún. „vegyes rothadás”, ami még nagyobb kárral jár. Védekezés: E speciális tünetek kialakulásának oka még nem ismert (kórokozó?, környezeti tényezők?, gazdanövény?). A kórokozó sejttanilag baktérium (prokarióta, Gram pozitív), morfológiailag viszont a gombákhoz hasonlít. Igen vékony (1,5 ?m), szürke színű spirális lefutású „micélium”-hálózata van, amely feldarabolódik spórákká (ún. kokkuszokká), s ezekkel szaporodik. A fajok meghatározása meglehetősen bonyolult, bakteriológiai biokémiai teszteken alapul. A Streptomyces fajok melegkedvelő, talajlakó organizmusok, szaprotrófként is megélnek. A burgonyagumót még egész korai fejlődési stádiumában a paraszemölcsökön keresztül fertőzik, s csak a talajban terjednek, károsítanak. Felszedés után már nem növekszik a varas folt, de a kórokozó életképesen fennmarad a gumón, tehát vetőgumóval is terjedhet. Elsősorban a laza szerkezetű, könnyen fölmelegedő és kiszáradó talajokban (homok) gyakoribbak. A korábbi tapasztalatokkal szemben az utóbbi évtizedekben a kötöttebb, savas pH-jú talajokon is károsítanak. A baktériumnak valószínűleg több biotípusa is létezik, s ezek alkalmazkodnak az eltérő körülményekhez. A sugárgombás varasodás járványszerű elterjedése számos tényező függvénye. Ezek csak részben ismertek, ill. sok az ellentmondás. Pl. a lenticellaszám (paraszemölcs), a héj cellulóztartalma, a héjszín nem befolyásoló tényezők. Ellentmondás van viszont az utántermesztési fokozatok, a fertőzött vetőgumó, a talaj kémhatása, a műtrágyázás, a mésztrágyázás, a talajok humusztartalma a domborzati viszonyok stb. terén. Védekezés: – fajtarezisztencia figyelembevétele (pl. ellenállóbb a Góliát, Százszorszép (Rioja), White Lady, Hópehely, Russet Burbank, Réka, fogékony a Desirée, Cleopatra, Agria, Kondor, Somogyi kifli), – megelőzés: a fertőzött táblák termesztésből való kivonása, egészséges vetőgumók ültetése, ne ültessünk frissen feltört talajba, kerüljük a közvetlen meszezést a burgonya alá stb., – agrotechnikai: öntözés a gumókötés időszakában. Előzetes zöldtrágyázás vagy lucerna, szója elővetemény. Egyes mezo- és mikroelemtrágyázás (pl. Mg, Mn, Fe, Al). Burgonya ralsztóniás hervadása és barnarothadása Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. (Syn.: Pseudomonas solanacearum és Burkholderia solanacearum) Zárlati (karantén) listán lévő kórokozó! Magyarországon 2000-ben találták meg (Jászberény, Rakamaz) holland importú Kondor és Desirée fajtájú burgonyatáblákban. Azóta kisebb mértékben előfordul, főleg a burgonyatermesztő körzetekben. Országosan még nincs elterjedve, de valószínű, teljesen már nem mentesíthető az ország. A tünetek a csúcslevelek hervadásával kezdődnek, majd egyes szárak alulról fölfelé elhervadnak, barnulnak, elfekszenek. Esetenként edénynyaláb-barnulás is megfigyelhető. Ezután a gumók fertőződnek, itt is az edénynyalábgyűrű kezd barnulni, rothadni. Ha a baktériumnyálka a gumó felszínére tör, a „szemek” és lenticellák környékére föld tapad, s ez jellegzetes szimptóma. A tünetek a burgonyatáblában foltokban, gócokban alakulnak ki, először főleg a mélyebb fekvésű részeken. A baktérium polifág kórokozó, elsősorban a Solanaceae család fajait fertőzi (burgonya, paradicsom, paprika, dohány, tojásgyümölcs stb.), de dísznövényeken (muskátli, petúnia) és gyomnövényeken (csattanó maszlag, fekete és keserű csucsor) is előfordul. A kórokozó sebzéseken, természetes testnyílásokon keresztül jut be a növénybe, s ott főleg az edénynyalábrendszerben terjed. A meleg (24–34 °C), csapadékos körülményeket kedveli. A terjedésben a legnagyobb szerepük a látensen fertőzött vetőgumóknak van, de az öntözővíz, a talajművelő eszközök, a fonálférgek, egyes gyomnövények is terjeszthetik. Védekezés: – zárlati (karantén) rendszabályok betartása az illetékes NTSZ utasításai nyomán (pl. megsemmisítés, 4–5 éves termesztési tilalom, teljes körű eszközfertőtlenítések, ellenőrző vizsgálatok stb.). – Hatékony kémiai és reszisztencia alapú védekezés nem ismert. Burgonyagumó gyűrűsrothadása Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus (Spleck., Kotth.) Davis, Gillaspie, Vidaver, Harris (Syn.: Corynebacterium sepedonicum) Ez is zárlati listán lévő kórokozó, magyarországi megjelenése szintén várható. Eredetileg meleg égövi kórokozó, de fokozatosan terjed a mérsékelt égövben is. Fertőzése estén a gumók edénynyalábrendszere sárgásbarnán, kavernásan rothad, végül az egész gumó elpusztul. A lombozat alulról fölfelé irányuló hervadásos tüneteket is mutat. Terjedése hasonló, mint az előző baktériumé. Védekezés: – zárlati (karantén) rendszabályok. GOMBÁK OKOZTA BETEGSÉGEK Burgonyavész Phytophthora infestans (Mont.) de Bary Földünk nagy részén, így hazánkban is elterjedt, a burgonya legsúlyosabb kórokozó gombája. A termésveszteség elérheti a 80–100%-ot is, a teljes lombvesztés és a súlyos gumófertőzés következtében. A XIX. század közepére zajlott le az első világméretű elterjedése Dél- és Közép-Amerika hűvös, csapadékos hegyvidékéről (Chile, Peru, Ecuador, Mexikó). Ez a kórokozó okozta az írországi a nagy éhínséget az 1800-as évek közepén. Hazánkban minden évben számolhatunk kártételével. A betegség tünetei a lombozaton a levéllemez szélétől vagy csúcsától kiinduló, szabálytalan alakú, barnuló, vizenyős, majd beszáradó foltok. A foltok szegélye sárgás, klorotikus udvarral határolt. Ennek fonáki részén található a fehér penészgyep, amely a sporangiumtartók és sporangiumok tömegéből áll. A levélnyélen és a száron is megjelenhetnek a tünetek hosszú, barnásfekete foltok alakjában, felületükön a sporuláló gombával. A fertőzött lomb néhány nap alatt teljesen elhalhat. A fertőzött gumók héja kissé besüppedő, kemény tapintású, ólomszürke színű foltokkal. Ezek alatt a gumószövetek vörösesbarna száraz, illetve nedves rothadása látható. A tárolás folyamán a gumó teljes rothadása is bekövetkezhet. A gomba áttelelésének többféle lehetősége van. Magyarországon az 1990-es évekig a gumóban főként micélium formájában telelt át. A gumók az ültetés után a táblában, a tárolóhelyek környékén, a prizmahelyeken és a meg nem semmisített hulladékhalmokban lehetnek potenciális primer fertőzési források. Ivaros szaporodása is lehetséges, amióta az A1-es párosodási típus után az A2-es is bekerült hazánkba. Az így kialakuló oospóra több évig életképes, és fertőzőképes maradhat a talajban. A fertőzött gumóból a micélium felnőhet a szárban, majd sporulál, sporangiumokat képez. A gumó felületén sporuláló gomba sporangiumait a kapilláris víz a talaj felületére emelheti, innen a szél tovább terjeszti. A fertőzés gyakran a légáramlatokkal érkező sporangiumok közreműködésével történik. A növény zöld részeire került sporangiumokból két flagellummal ellátott zoospórák szabadulnak ki, és aktív módon „úsznak” el a sztómákig. Itt becisztálódnak, majd fertőző micéliumot fejlesztve jutnak a növénybe. Magasabb hőmérsékleten a sporangiumok közvetlenül micéliumot fejlesztve fertőznek. A vegetációs időszakban több ivartalan generációja fejlődhet a gombának. A gumók fejlődése időszakában az eső a sporangiumokat a talajra, majd a gumók felületére mossa, a zoospórák a lenticellákon át jutnak a gumóba. A gombának a hűvös, csapadékos, nagy páratartalmú időjárás kedvez, hőmérsékleti optimuma 16–22 oC. A zoospórák fejlődéséhez a 12–15 oC az optimális. A járványok kialakulásában fontos szerep jut az esőnek és a szélnek (a légáramlatokkal 50–60 km-re eljuthatnak a sporangiumok), helytelen tároláskor pedig hajlamosít a nagy páratartalom és a kondenzvíz. Hazánkban gyakori a betegség kétcsúcsú járványgörbe szerinti fellépése. Az első a lombzáródást követően (július eleje, közepe), a második a nyári aszályokat követően, szeptember hónapban várható (a gumókárosítás ekkor nagyobb mértékű). A járványok kialakulására akkor kell számítani, ha a havi csapadékösszeg eléri a 120 mm-t, az átlaghőmérséklet pedig 20 oC körüli. Az inkubációs ideje (4–8 nap) főként a hőmérséklettől függ. A fertőzéshez elegendő lehet a hajnali harmat mennyisége is. A vizekkel és erdőkkel határolt területek kedvező klimatikus viszonyokat teremtenek a kórokozó számára. A kórokozó előrejelzésére számos módszer áll rendelkezésre, ennek pontossága rövid távra és üzemi szinten megfelelő segítséget nyújt. Megfigyelőparcellákat lehet létesíteni inokulált vagy nagyon fogékony burgonyafajtákkal (primer fertőzés előrejelzésére). A meteorológiai adatok (hőmérséklet, csapadék, relatív páratartalom) segítségével kiszámítható a lappangási idő és a fertőzés bekövetkezte is (pl. Beaumontszabály, Naumova-féle nomogramm, Sol-Phy és Agro-Expert előre jelző készülékek). Fontos tudni a védekezés elhagyása miatt, hogy mikor nem szükséges védekezni (negatív előrejelzés). Hazánkban a burgonyán kívül rendszerint a paradicsomot támadja meg. A kártétel mértékét több tényező, így pl. a tápanyagellátás és a gumósérülés mértéke is befolyásolja. Védekezés: – agrotechnikai: 4–5 éves vetésváltás. Kerüljük a mély fekvésű, nedves, ködjárta területeket, a kötött, repedésekre hajlamos talajokat. A tárolókat, prizmahelyeket telepítsük távol a burgonyatáblától. Ezeket rendszeresen fertőtlenítsük, a hulladék prizmákat takarjuk le földdel. Harmonikus tápanyagellátásról gondoskodjunk (kerüljük a Nbőséget). Csak egészséges, fémzárolt vetőgumót ültessünk. A fogékony fajták mellé lehetőleg csak ellenálló fajtákat ültessünk. Az ültetés 8 oC feletti talajhőmérsékleten kezdődjön, a sorok az uralkodó széliránnyal párhuzamosan fussanak. Semmisítsük meg az árvakeléseket. A betakarítás előtt legalább 2 héttel szártalanítsunk a gumók beparásodása végett, az érett gumókat minél előbb, és minél kisebb mechanikai sérüléssel takarítsuk be, betárolás során távolítsuk el a fertőzött gumókat. A burgonyatételeket korszerű tárolókban, szakszerűen tároljuk. Fontos lenne a zárt vetőgumó-termesztési rendszer, körzetek kiépítése. – genetikai: vertikális, és/vagy horizontális rezisztenciájú fajtákat termesszünk. – kémiai: kontakt, mély hatású és szisztemikus fungicidek előrejelzésen alapuló, vagy programszerű alkalmazása. Hatóanyag-rotáció betartása a rezisztencia kialakulásának megelőzésére. Fuzáriumos gumórothadás és tőhervadás Fusarium solani (Mart.) Sacc, F. oxysporum f. sp. tuberosi (Wollenweb.) Snyder & H. N. Hans, F. sambucinum Fuckel, F. sulphureum Schleht A betegséget előidéző kórokozók az egész világon elterjedtek. A szakirodalom mintegy húsz faj károsításáról ad információkat. A burgonya tárházi gumóbetegségei között a legfontosabb helyet foglalja el. Évente változóan súlyosak a károk, akár 50–60%-os rothadás is előfordulhat. Fertőzött gumók ültetésekor rügyelhalást és súlyos kelési hiányokat okozhat. A növények hervadása hazánkban kisebb jelentőségű. A szántóföldön a tenyészidő második felében a növények alsó levelei sárgulnak, majd gyorsan hervadnak, száradnak, lehullanak vagy a növényen csüngve maradnak (tracheomikózis). A növény lassan, fokozatosan elhal, a levelek leszáradása után a szár még sokáig zöld marad. A talajban lévő hajtásrészek felületén és a bélrészben elszíneződő foltok alakulnak ki, amelyek gyakoribbak a nóduszoknál. A vízszállító edénynyalábok a szárban, gyökérben, gumóban elbarnulnak. Sokszor féloldalas lehet a kártétel. A sztólók is elhalhatnak. A tüneteket a gomba közvetlen jelenléte mellett annak toxikus hatása is fokozza. Az elbarnult edénynyalábú gumó (gyűrűsbetegség) gyenge, fejletlen hajtásokat nevel. A szártalanítás után sokáig talajban maradó gumókon nő a köldökfuzárium kialakulásának veszélye. A gumók felületén besüppedő, ráncosodó, koncentrikusan rétegződő foltok találhatók, gyakran a sebzések helyén és a köldöki részen is. A rothadó szövetek barnák, szürkék és feketék, gyakori a kiüregesedés. Az elhalt részek felületén, de a gumó belsejében is fehér, sárgás, rózsaszín és vöröses zónázott penészpárnák (jellegzetes makro- és mikrokonídiumokkal) jelennek meg. A nedves rothadást követően a gumók vízvesztesége következtében azok száraz, morzsalékos kemény múmiává vagy porszerű anyaggá válnak, korhadnak. A kórokozó több évig életképes marad a talajban, fertőzőképességét micélium, konídium és klamidospóra formájában a tárolóban is megtartja. Újabb területekre főként a gumóval kerül. Tipikus sebfertőző, a varasodás, a burgonyavész, a fagy, a rovarok, a mechanikai sérülések segítik a behatolást, de az ép köldökrészen is képes bejutni a gumóba. Tárolás során a kártétel mértékét növelik még a sárosan betakarított gumók, a magas hőmérséklet és nagy páratartalom, a szükséges szellőztetés hiánya. Megfigyelték, hogy a tárolás folyamán a fogékonyság növekszik. A hervadást okozó fajok melegigényesek, 23–25 oC felett válnak aktívvá, ezt segíti, ha a növények vízhiányban szenvednek. A tárolóban a nagyobb mértékű fertőzés 10–20 oC-on történik meg, a nagy relatív páratartalom kedvez a gombáknak. A sebperiderma 21 oC-on 3–4 nap alatt képződik, míg alacsonyabb hőfokon ez sokkal lassúbb folyamat. Védekezés: – agrotechnikai: helyes területkiválasztás, vetésváltás (4–5 év), toleráns fajták használata, egészségesen fejlett növényállomány, tőszelekció a vetőgumótáblán, – mechanikai: a betakarítás száraz időben, sérülésmentesen történjen, be- és kitároláskor a fertőzött gumók kiválogatása, – kémiai: egészséges, csávázott vetőgumó ültetése, tárolóházak fertőtlenítése, – egyéb: előtárolást, beparásítást közepes relatív páratartalommal és jó ventilációval kb. 15 oC-on végezzük, főtárolás 3–5 oC-on, mérsékelt páratartalomban történjen, kitárolás előtt emeljük 10 oC felé a halom hőmérsékletét. Rizoktóniás tőkorhadás Rhizoctonia solani Kühn A kórokozó gomba mindenütt előfordul, ahol burgonyát termesztenek. A gomba számára kedvező feltételek esetén jelentős terméscsökkenést és minőségi veszteséget okozhat. Gazdanövényköre széles, de a különböző taxonómiai csoportjainak különböző gazdanövénykörük van. A burgonya gumóján álszklerocium formájában, valamint a talajban a növényi maradványokon és szerves anyagokon micélium alakjában telel át és innen fertőz. Elsősorban a föld alatti növényrészeket, a gumót, hajtást, gyökereket és sztólókat fertőzi. A gumón képződő fekete álszkleróciumok nehezen lekaparható foltokat okoznak (himlő). A fertőzés következtében a gumók néha megrepednek. A gumóból fejlődő hajtás tenyészőcsúcsát gyakran a földben (vagy a hajtatóládában) elpusztítja, ennek következtében oldalhajtásképződés indul meg, és a hajtás sajátos „gyertyatartó” alakot vesz fel. A hajtás föld alatti részén, a sztólókon és a gyökereken barna bemaródásokat okoz. Meleg, nedves időben a föld feletti részen a bazídiumos alak (Tanatephorus cucumeris (A. B. Frank) Donk) által képzett penészbevonat (fehérharisnya) keletkezhet. A szártő elhalása következtében a víz- és tápanyagszállítás gátolt, ezért a föld feletti részeken jellegzetes tünetek láthatók. A felső levelek sodródnak, klorotikus vagy antociános elszíneződés látható rajtuk. A levelek hónaljában szabálytalan alakú léggumók képződnek. A tünetek könnyen összetéveszthetők a sztolbur fitoplazma (EPPO A2 zárlati károsító) által okozott tünetekkel. A betegség kialakulásának különösen kedvez az ültetést követő hűvös, nedves idő. Nagy mennyiségű szármaradvány alászántásakor a talajban élő antagonista mikroorganizmusok visszaszorulnak, kedvező feltételeket teremtve a fertőzéshez. Védekezés: Alternáriás levélfoltosság és gumókorhadás Alternaria solani Sorauer f. sp. solani (Ellis & G. Martin) Neergaard Alternaria alternata (Fries) Keisll. A betegség világszerte elterjedt, jelentőségét gyakran alábecsülik. Fogékony fajtákon a lombozat idő előtti pusztulását és akár 20–50%-os terméscsökkenést is okozhat. A két faj közül az A. solani agresszívebb. Gazdanövénykörébe a burgonyán kívül a paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, káposzta, uborka és számos Solanaceae gyomfaj tartozik. Először az alsó, idősebb levelek fertőződnek, innen terjed át a betegség a felső levelekre. A leveleken apró barna vagy fekete pontok jelennek meg, amelyek kedvező körülmények között tovább növekszenek, és gyakran klorotikus sávval határoltak. A foltok szabálytalan alakúak, sokszor szögletesek. A nagyobb léziókon belül koncentrikus körök láthatók. A gumón barna, szabálytalan alakú foltok jelennek meg, amelyek a húsba mélyen behatolnak. A folt több cm átmérőjű is lehet, és alatta a hús korhadt, morzsalékos. A gomba növényi maradványokon és a gumókban telel át, több évig is életképes lehet. A lombot és a gumót is fertőzi. Konídiumai széllel és esővel terjednek. A konídiumtermelésre az optimális hőmérséklet 22–23 oC, a minimum 10 oC, a maximum hőmérséklet 30 oC. A burgonya idősebb korában fogékonyabb, fertőzésre a gumókötés időszakától kell számítani. Terjedésének kedvez a nedves és száraz periódusok váltakozása. Védekezés: Burgonygumó-ezüstfoltosság Helminthosporium solani Durieu & Mont. Minden fontosabb burgonyatermesztő vidéken előfordul. Hazánk talajai eltérő mértékben fertőzöttek a kórokozóval. Kicsi, világosbarna, kerekded foltok, elmosódó szegéllyel borítják a gumó felületét. A héj ezüstösen fénylik, különösen ha nedves a gumó. A parahéj alá levegő kerül. Súlyos fertőzéskor a gumó összezsugorodik. A vörös héjú fajták elvesztik színüket. A kórokozó a vetőgumóval terjed. A fertőzés a lenticellákon és a peridermán keresztül történik. Nedves körülmények között, hosszabb tenyészidejű fajtákon nagyobb a kár. A tárolóban is tovább terjedhet, a konídiumok fertőznek. Az egyes fajták fogékonyságában is van eltérés. Védekezés: – agrotechnikai: egészséges vetőgumót ültessünk, az érett termést minél előbb takarítsuk be, szakszerű tárolás. Verticilliumos fertőző hervadás Verticillium albo-atrum Reinke & Berthier A kórokozó tipikusan polifág (lágy és fás szárú növények is) károsító, amely a burgonyatermesztő vidékek nagy részén elterjedt. Magyarországon és az északabbra fekvő államokban rendszeresen előforduló talajlakó gomba. A gomba hervadást (tracheomikózist) okoz. A tünetek részben hasonlítanak a „fuzáriumos hervadás” tüneteihez. Jellegzetesek a sárgulás, levélkanalasodás, hirtelen hervadás szimptómák, melyek a növények korai elhalásához vezetnek. A szár edénynyalábjai elszíneződnek az alaptól a csúcsig. Többször előfordul a féloldalas hervadás. Ha a csúcslevelek halnak el, a növény olyan, mintha leforrázták volna. A gyökerek is elhalnak. A gumók edénynyalábjai is sárgásbarnára vagy feketére színeződnek, bennük üregek is képződhetnek. A fertőzött gumók kisebbek és töppedtek. Az „örvöspenész” gomba a talajból fertőz micéliummal és konídiumokkal sebzéseken keresztül. Hűvösebb időjárást igényel, 16–22 oC, és a nedvesebb talaj az optimális számára. Védekezés: – lásd a fuzariózisnál. Kolletotrihumos száradás és tőkorhadás Colletotrichum coccoides (Wallr.) Hughes A kártétel nyár közepétől aszályos nyarakon, sülevényes talajokon gyakori. A csúcslevelek sodródnak, nem merevek, fokozatosan elhervadnak. A fertőzött tövek a talajból kihúzhatók, a szártő elkorhad, a szár hosszanti irányban barázdált, a kéreg könnyen leválik. A leváló kéreg alatt apró, fekete mikroszkleróciumokat és lilás elszíneződést találunk. A gumó héja hálózatos, szögletes foltokkal a felületén. A gyökerek és a sztóló is elhal, amely részben a gumón marad. A zöld részek a gumóból nyerik a vizet, ezért azok „gumiszerűek”. A kórokozó az alapszövetben élősködik. Az áttelelése növénymaradványokon mikroszkleróciumokkal, a fertőzés pedig konídiumokkal történik. Védekezés: – agrotechnikai: termőhely és talajtípus helyes megválasztása, egészséges vetőgumó ültetése, vetésváltás, arányos tápanyagellátás és kiegyenlített öntözés, az állomány gyommentesen tartása. Fómás gumókorhadás Phoma foveata Foister Magyarországon csak a 80-as évek elejétől ismert kórokozója a burgonyának. Azóta sporadikusan előfordul, nagyobb károkat még nem okozott. A gomba száraz jellegű sötétbarna (szürkésfekete) kavernás gumókorhadásokat okoz a tárolás során. Kívülről ovális, besüppedő barna folt látható, belül kiüregesedik a gumó. Konídiumos (piknídiumos) gomba, piknokonídiumokkal fertőz. A gombának a hűvös, csapadékos körülmények kedveznek, a tárolóban is a hideg (!) viszonyokat kedveli (6–7 °C.). Védekezésre még nem volt szükség. Burgonyarák Synchytrium endobioticum (Schilberszky) Percival Csaknem valamennyi földrészen előforduló kórokozó, amelyet az 1880-as években Dél-Amerikából hoztak be Európába. Zárlati károsító (EPPO A2 lista). A legtöbb európai országban megtalálható. Hazai előfordulása nem ismert. Legalább 18 patotípusa van, melyek közül az EPPO országokban az 1. patotípus fordul elő elsősorban. Más patotípusok csak a csapadékos, hűvös hegyvidékeken ismertek. A termesztett növények közül egyedül a burgonya a természetes gazdanövénye, de vad Solanum fajokat is fertőz. A föld feletti részeken nem mindig látható tünet. A hajtás alsó részén a rügyek helyén zöldes burjánzás figyelhető meg. A növény a fejlődésben visszamarad. A föld alatt a gumókezdeményeken és a gumón látható tünet. A fiatal gumók alaktalanná, szivacsossá válnak. Az idősebb gumókon csak a rügyeket támadja meg, azok helyén karfiolszerű burjánzás látható. Hifát nem képez. A gumóban vagy a talajban telel át. A téli, vastag falú sporangium a talajban akár 30 évig is életképes marad. 8 oC felett bocsátja ki az egycsillós zoospórákat, amelyek nedves körülmények között aktívan mozogva keresik meg a gazdanövényt. A nyári sporangiumban képződő zoospórák terjesztik a fertőzést a tenyészidőben. A zoospórák a környezeti tényezőkre érzékenyek, 20 oC felett életképtelenek. Kedvezőtlen körülmények között a zoospórák fúziójával jön létre a vastag falú áttelelő sporangium. Védekezés: – zárlati károsító, megjelenése növényegészségügyi intézkedést von maga után. Fertőzött területen burgonyát hosszú ideig nem szabad termeszteni. Egyetlen védekezési lehetőség a behurcolás megakadályozása. Számos rezisztens – köztük több keszthelyi nemesítésű – fajta ismert. Spongospórás (poros) varasodás Spongospora subterranea (Wallr.) Lagerh. A régebben karantén károsító már hazánkban is előfordul. A gumók kereskedelmi értékét jelentősen csökkentheti. A talajlakó gomba hűvös, csapadékos körülmények között okoz gumóbetegséget. Hasonlít a sugárgombás varasodáshoz, a léziók kisebbek, zártak, kiemelkedők. Később a pusztulák felszakadnak, szegélyük a bőrszövettől foszlányos, tele vannak a gomba spóráival. A kiüregesedés mélyre hatoló. A tárolóban a gumó korhad, a gomba kaput nyit más kórokozók számára. A foltok a gyökereken is előfordulhatnak. Védekezés: – agrotechnikai: kórokozótól mentes talaj választása, egészséges gumó ültetése. Makrofominás hervadás Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich A sok növényfajt megtámadó gomba a burgonyát is fertőzheti. Meleg, száraz nyarakon jelentősebb a kártétel. A növények gyökereit, sztólóit, a fejlődő gumókat, szártövét fertőzi. A tövek hirtelen hervadnak, elhalnak. A gumók korhadnak, üregek képződnek bennük. A vegetációs időszak végére a gomba a jellegzetes fekete mikroszkleróciumait fejleszti, ezekkel több évig életképes marad a talajban. Védekezés: – agrotechnikai: vetésváltás, egészséges vetőgumó ültetése, kiegyenlített vízellátás. KÁRTEVŐ ÁLLATOK FONÁLFÉRGEK Közönséges burgonya-fonálféreg Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens Sápadt burgonya-fonálféreg Globodera pallida (Stone) Behrens Gumórontó fonálféreg Ditylenchus destructor Thorne Szár-fonálféreg Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev Kolumbiai gyökér-fonálféreg Meloidogyne chitwoodi Golden-O’Bannon- Santo-Finley Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg Meloidogyne fallax Karssen A burgonyát károsító Globodera rostochiensis, Globodera pallida és Ditylenchus destructor fonálférgek zárlati kártevők, megjelenésük esetén a szükséges intézkedéseket a 2000. évi XXXV. törvény és a végrehajtására kiadott 7/2001 (I.17.) FVM rendelet szabályozza. A Globodera rostochiensis fonálféreg hazánkban történő megjelenése óta (1980) áruburgonya-területeken fordult elő, a fertőzött terület nagysága növekvő tendenciájú, 2002. év végéig 512,1 ha. Áruburgonya-területen okozott fertőzést a Globodera pallida is (2001), a G. rostochiensisszel kevert populációban. A gazdanövények közül a legismertebbek a burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, a gyomnövények közül a nadragulya, beléndek, maszlag, csucsorfélék. A vetőburgonyát előállító területek a burgonya cisztaképző fonálférgeitől mentesnek bizonyultak a rendszeres, évenkénti teljes területre kiterjedő vizsgálatok alapján. A Globodera-fajok kártétele esetén a föld feletti növényrészeken specifikus tünetek nincsenek, erős fertőzéskor a növények fejlődésükben visszamaradnak, a levelek kicsik, lankadnak és alulról fölfelé sárgulni kezdenek, a gumók aprók, a termés csökken. A burgonya gyökérzete elágazó, a gyökéren, gumókon és sztólókon is ciszták találhatók. A cisztában lévő tojások telelnek át a talajban, évente egy nemzedék fejlődik ki. A lárvakelés a gyökérváladék hatására kezdődik, és tart az egész vegetációs időben. A lárvák a kéregrészben, ill. az endodermiszben táplálkoznak. A 4. vedlés után alakulnak ki a hímek és nőstények. A megtermékenyített nőstény teste június elejétől átalakul tojással teli cisztává. A kártevő több patotípusa ismert. A gumórontó fonálféreg okozta szárazrothadás jellemzője a ráncos, felszakadozott héj, a húsban sötét, morzsalékos törmelékkel. Szár-fonálféreg esetén a héj nem szakad fel. Évente több nemzedékük fejlődik. Tömeges előfordulásuknak kedvez a csapadékos párás-meleg időjárás, a monokultúrás és öntözéses termesztés. A Meloidogyne chitwoodi tünetei a burgonya föld feletti részein a növekedési, fejlődésbeni visszamaradottság, a lankadás. A gumó felszínén kis gubacsok jelzik a kártevőt, bennük a gyöngyfehér nőstények fejlődnek, a gumó kéregrészében nekrotikus foltok találhatók. Kártételével hazánkban még nem találkoztunk. Az Európai Unión belül a termesztés növényegészségügyi feltételeit több irányelv szabályozza, alapelv a termelés folyamatának ellenőrzése és ennek alapján a végtermék káros szervezetektől való mentességének igazolása. A burgonyaféléket termelők termelői nyilvántartásba vétele és egyedi azonosító száma, a termőhelyi ellenőrzések képezik a növényútlevél alapját is. A növény- és talajvédelmi szolgálatok teljes körű termőhelyi felderítést és ellenőrzést végeznek vetőburgonyában: termőhelyi ellenőrzések: ültetés előtti talajvizsgálat, termőhelyi szemle, vetőgumó raktári szemléje. Áruburgonyában reprezentatív felmérés folyik évente a betakarított terület 15–20%-án. Fertőzöttség esetén a fertőzött területet, termesztő berendezést, tárolóhelyet, növényállományt, növényanyagot, szaporítóanyagot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött vetőgumó csak áruburgonyaként értékesíthető. A zárlati rendelkezések, a védekezési eljárás célja a károsító továbbterjedésének megakadályozása. A zárlat akkor oldható fel, ha a fonálférgek már nem mutathatók ki a talajból. Védekezés: – megelőzés: a vetőgumó és tapadóföld vizsgálatával. – fertőzés estén a Globodera-fajok fertőzöttségi szintjétől függő védekezési eljárásokat, azok végrehajtásának ellenőrzése Elekesné és mtsai (1997) alapján: – vetésváltás/gazdanövény-ültetési tilalom, – vetésváltás + fumigáns kezelés, – rezisztens fajta ültetése 3–4 éves vetésforgóban, – rezisztens fajta + nematicid kezelés ültetéskor, – fumigáns kezelés ősszel+ rezisztens fajta, – csalogató (fogékony növény) ültetése, váltogatva rezisztens fajtával 4 éves vetésforgóban. A védekezési eljárások agrotechnikai és kémiai védekezéseket, ill. azok kombinációit tartalmazzák. TALAJLAKÓK, TALAJSZINTBEN KÁROSÍTÓK Cserebogarak – Melolonthinae Májusi cserebogár Melolontha melolontha (Linnaeus) Erdei cserebogár Melolontha hippocastani Fabricius Csapó (kalló) cserebogár Polyphylla fullo (Linnaeus) Tavaszvégi vörhenyes cserebogár Rhizotrogus aestivus (Olivier) Júniusi cserebogár Amphimallon solstitiale (Linnaeus) Pattanóbogarak – Elateridae Mezei pattanóbogár Agriotes ustulatus (Schaller) Sötét pattanóbogár Agriotes obscurus (Linnaeus) Athous spp. Melanotus spp. Selatosomus spp. Vetési bagolylepke Agrotis segetum (Denis et Schiffermüller) A burgonya föld alatti részeinek jelentős kártevői a cserebogárpajorok (20. ábra). Hazánk egész területén számítani lehet előfordulásukra. Különösen a gumók odvasításával, üregek rágásával okoznak nyílt sérüléseket, nagy mennyiségi és minőségi kárt. Az imágók április végétől rajzanak, tojásaikat a talaj felső, 10–30 cm-es rétegébe rakják. A nyár elejétől kelő lárvák a talaj korhadó szerves anyagával és humusszal táplálkoznak. A jellegzetes, félkörívet formázó pajorok a vedlés utáni L2 és L3 lárvaállapotban fokozatosan növekvő étvággyal pusztítják a burgonya gyökerét és a gumókat. A cserebogarak 2, 3 (4) éves fejlődésűek, a pajorok vertikális mozgása a talaj hőmérsékletének függvényében változik. Október–novembertől a talaj mélyebb rétegében telelnek, majd a következő év március–áprilistól a felső talajrétegekbe jönnek. A talajban bábozódnak, és az utolsó telet a kifejlődött bogár általában ott is tölti. A drótférgek jellegzetes kárképe a burgonyagumó húsának alagútszerű átfurkálása, kisebb-nagyobb járatok kialakítása. A drótférgek a pattanóbogarak lárvái, legjelentősebb kártevők az Agriotes-fajok. A pattanóbogarak fejlődési ideje 2–5 év, a kis pattanóbogaraké fajtól és ökológiai viszonyoktól függően 3–5 év. A szántóföldi talajokban élő fajok a telet imágó alakban töltik (az A. ustulatus lárva alakban). Rajzásuk fajonként változóan április– június, a peterakás májustól kezdődhet. A lárvák megjelenésére július–augusztustól számíthatunk. Mozgásukat a táplálékszerzés, a talajhőmérséklet, a nedvességi viszonyok határozzák meg. Kedvelik a humuszban gazdag talajokat, szárazság és lehűlés esetén elvándorolnak, vagy mélyebb rétegekbe húzódnak. A vetési bagolylepke-lárvák öblös, mély berágással károsíthatják a gumókat, a kárkép hasonlít a cserebogárpajorok okozta sérülésekhez. A talajban lévő károsított burgonyagumón kórokozók telepedhetnek meg további veszteségeket okozva. Védekezés: – agrotechnikai: kerülendő a fasorok, erdők szomszédsága a terület kiválasztásakor. A burgonyatábla és környezete lehetőleg gyommentes legyen, ezzel is mérsékelhető a tojásrakás. Gondos talajműveléssel gyéríthetjük a pajorokat, drótférgeket. – mechanikai: cserebogárrajzás idején a kora reggeli órákban még dermedt kártevők összegyűjthetők, megsemmisíthetők. – kémiai: a kártevők egyedsűrűsége határozza meg a védekezés szükségességét. A felmérést elvégezhetjük mintagödör ásásával – térfogati kvadrát módszer –, ill. mintavevő géppel. Az ősszel végzett felvételezések biztosabb eredményt nyújtanak. A védekezés akkor indokolt, ha a pajorok száma 1db/m2 feletti, ill. a drótférgek egyedsűrűsége 2 db/m2 feletti. Védekezhetünk vetőgumó-csávázással az ültetéssel egy menetben, alkalmazhatunk talajfertőtlenítő inszekticideket sorban, ill. teljes területre permetlében vagy granulátumként kijuttatva. LOMBKÁRTEVŐK Levéltetvek – Aphidoidea Zöld őszibarack-levéltetű Myzus persicae (Sulzer) Sárga burgonya-levéltetű Aphis nasturtii Kaltenbach Csíkos burgonya-levéltetű Macrosiphum euphorbiae (Thomas) Fekete répa-levéltetű Aphis fabae Scopoli Uborka-levéltetű Aphis gossypii Glover Foltos burgonya-levéltetű Aulacorthum solani (Kaltenbach) Feketefoltos pince-levéltetű Rhopalosiphoninus latysiphon (Davidson) A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatásukkal, jelenlétükkel okozott levél- és hajtástorzulás, a fejlődésbeni visszamaradottság. Sokkal jelentősebb a közvetett kártétel, a hepatitisz.hu">vírusos betegségek terjesztése, mellyel a vetőburgonya termesztést veszélyeztetik. A hepatitisz.hu">vírussal fertőzött növények fertőzött gumókat termelnek. Hazai viszonyaink között a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a legelterjedtebb. A feketefoltos pincelevéltetű pincékben, ill. szabadföldön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az Aphis nasturtiié a varjútövis). Nyári gazdanövénykörüket tekintve mindegyik faj soktápnövényű. A burgonyatáblákba már május elejétől szárnyas levéltetvek telepedhetnek be. Szűznemzéssel szaporodnak, a legnagyobb egyedszámban június elejétől július közepéig találhatók, július végére a tömegszaporodás befejeződik. Vetőburgonya-táblákon nélkülözhetetlen a Moericke-féle sárgatálak kihelyezése a tábla szélére és a tábla belsejébe is, a szárnyas alakok betelepedésének nyomon követésére. Védekezés: – agrotechnikai: harmonikus tápanyagellátással, jó minőségű gyomirtással a burgonya egyenletes fejlődésének elősegítése, a burgonya korai lombtalanítása, – kémiai: a vetőgumó ültetéssel egy menetben történő csávázása, a szárnyas levéltetvek, ill. kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban. Burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata (Say) A burgonya egyik legveszélyesebb lombkártevője, évről évre rendszeresen előfordul. Az imágó és a lárva is károsít. Az áttelelt bogarak előjövetelük után érési táplálkozást folytatva előszeretettel rágják meg a kelő burgonya leveleit, ennek hiányában a különböző gyomnövényeket. A tojásgyümölcs, a dinnyelevelű csucsor is tápnövénynek tekinthető, a paradicsomot inkább a bogarak károsítják. A nyár végi imágók a felszínre kerülő gumókat is megrághatják. A kelő lárvák a peteburok elfogyasztása után a levél fonákán hámozgatnak, majd szétszéledve a burgonyatöveken szabálytalan lyukakat rágnak a leveleken és karéjoznak a levélszéleken. A lárvák táplálékigénye nagy, különösen az L3 és L4 fenológiai állapotban. A levéllemez után a maradék ereket, szárakat is megrágják. Ha sok lárva van egy-egy burgonyatövön, kártételük után csak a vastagabb szárak, az ürülékcsomók maradnak, az egész lombot elfogyasztják, majd átvándorolnak a szomszédos növényre. A kártétel májustól augusztusig tarthat. A burgonyabogár a talajban telel át, előjövetele áprilistól várható, a hőmérséklet és a csapadék meghatározó jelentőségű. A bogarak vándorlásuk során keresik fel a burgonyát, és érési táplálkozás után rakják le tojásaikat. A citromsárga peték leggyakrabban a levél fonákán ovális csomókban találhatók, de lehetnek elszórtan és a levél színén is A lárvák fejlődése az időjárási viszonyoktól függően 15–24 napig tart. A kifejlődött lárva a talajba vonul bábozódni. A nyári I. nemzedék imágói június végén – július elején jelennek meg, peterakásuk július közepétől intenzív. Együtt lehetnek jelen az áttelelt imágók és a nyári 1. nemzedék eltérő fejlettségű lárvái. A nyári 2. (áttelelő) nemzedék augusztustól megjelenő imágói peterakás nélkül vonulnak telelőre. Védekezés: – agrotechnikai: jó minőségű talaj-előkészítéssel, megfelelő műtrágyázással gyors, egyenletes kelés érhető el. A tábla gyommentesen tartása, a vad Solanaceae növények irtása csökkenti a kártevő felszaporodását, – mechanikai: házikertben a tojáscsomók összegyűjthetők, megsemmisíthetők. – kémiai: az inszekticid vetőgumó-csávázás v

  • Fekete rendszám - piros rendszám » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Brumi0

    Sziasztok Na ezeket a jogszabályokat aki betartya az nem a földeken dolgozik. Mezőgazdasági gépekkel a közutakon Mezőgazdasági gépekkel a közutakon A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. Tájékoztató A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló - többször módosított [36/2004. (IV.1), 77/2005. (IX.1.) FVM rendelet] - 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet a gépkezelői jogosítvány igénylésének és kiadásának feltételeit, továbbá az eljárás rendjét szabályozza. A rendelet végrehajtásának elősegítésére a fontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. A rendelet kiadásának előzményei és indoka A munkavédelemről szóló törvény (Mvt) alapján, a veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozóan az illetékes miniszter határozza meg az ágazaton belül végzett biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési követelményeit. A törvény végrehajtása érdekében került sor az agrár ágazatban a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kidolgozására és közzétételére. (Előbbi a 16/2001. (III. 3.) FVM, utóbbi a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelettel került kiadásra.) A szabályzatokkal összhangban bevezetésre kerülő gépkezelői jogosítvány a meghatározott erő- és munkagépek esetében annak tanúsítására szolgál, hogy a gép kezelője elsajátította a géppel végzendő munkák szakmai és munkavédelmi ismereteit, képes a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával ellátni munkaköri feladatait. A gépkezelői jogosítványt a munkavégzés során a gép kezelőjének magánál kell tartania, és ellenőrzés esetén azt be kell mutatnia. A rendelet hatálya A rendelet a munkavédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra, így hatálya az Mvt 87. § 9. pontja szerint a szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységekre, illetve az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végző munkavállalókra terjed ki. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. (Mvt. 87. § 9. pont.) Ennek értelmében a rendelet hatálya - a gépkezelői jogosítvány beszerzésének kötelezettsége - nem terjed ki a családi gazdaságban munkavégzést folytató gazdálkodóra, a segítő családtagra. A gépkezelői jogosultság A rendelet meghatározza a gépkezelői jogosultsághoz adott gép esetében előírt szakképesítéseket. A rendelet 1. számú melléklete "b" oszlopa tartalmazza a gép megnevezését, "d" oszlopa pedig az adott gépre előírt szakképesítést a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint. A rendelet 1. számú melléklete "f" oszlopában az adott gépnél felsorolt képesítések szakmai vizsgái tartalmazzák a szükséges gépkezelői vizsga anyagát is, ezért az ilyen képesítéssel rendelkezők is igényelhetnek gépkezelői jogosítványt. Gépkezelői jogosultsággal azonban az is rendelkezhet, aki a jogosítvány kiadásához szükséges szakmai végzettségét korábban szerezte meg, feltéve, hogy olyan képzésben vett részt, amelynek keretében az adott géppel végzendő munkákhoz szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Ennek megfelelően a rendeletben előírt szakképesítés jogelődjének minősülő végzettséggel rendelkezők igényelhetik a gépkezelői jogosítványt. Például: traktor esetében az előírt 31 6280 10 OKJ számú Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) szakképesítés mellett az a szakmai végzettség, képesítés felel meg a gépkezelői jogosítvány igényléséhez, amely esetében a tananyag és az állami vizsgabizottság előtt tett vizsga része volt az erő- és munkagép együttessel végzendő munkák elmélete és gyakorlata, valamint a mezőgazdasági szakmai, egészségügyi és munkavédelmi ismeretek is. Ebbe a kategóriába tartozik a korábban hatályos Országos Képzési Jegyzék szerinti Traktorvezető (Mezőgazdasági gépkezelő) szakképesítés (26 1 8311 04 90 12 vagy 31 6280 09 azonosító számmal), továbbá pl.: a 7/1974. (II. 17.) MÉM rendelettel kiadott, az Állami érvényű bizonyítványt adó betanított munkásképzés munkaköri jegyzéke szerinti "21" számú traktorvezető képesítés, illetve a 13/1970. (V. 9.) MÉM sz. rendelettel kiadott jegyzék szerinti "1" számú traktorvezető képesítés. A mezőgazdasági vontató vezetésére felkészítő és gépjárművezetői vizsgával záruló képzés önmagában nem felel meg a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatban előírtaknak, így annak alapján a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány nem adható ki. A gépkezelői jogosítvánnyal nem, de a mezőgazdasági vontató vezetésére vezetői engedéllyel rendelkező személy a közúti közlekedésben részt vehet (pl.: pótkocsival terményszállítást végezhet), de mezőgazdasági munkát (pl.: szántást) már nem végezhet. A gépkezelői jogosítvány ugyanakkor nem jogosít jármű vezetésére, azaz nem helyettesíti pl.: a traktor (mezőgazdasági vontató) vezetői engedélyt. A gépkezelői jogosítvány igénylése A gépkezelői jogosítványt a jogosultak számára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Képzési és Szaktanácsadási Intézete állítja ki. A rendelet értelmében a jogosítvány kiállítását és kiadását az Intézettől levélben kell kérelmezni. (Cím: 1223 Budapest, Park utca 2.) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kitöltött ADATLAP-ot, b) a jogosultságot igazoló bizonyítvány, oklevél hiteles másolatát, c) 1 db egy évnél nem régebbi fényképet (3 x 4 cm, hátoldalán: név, lakcím), d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumot (a feladóvevényt vagy annak olvasható másolatát) Az ADATLAP, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízás (azaz befizetési csekk) kérhető közvetlenül az Intézettől. Az ADATLAP másolható és letölthető a következő Internet címről is: www.kszi.hu, A jogosítvány kiállításáért 2.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet készpénzátutalási megbízással az Intézet javára, a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01743276 számlaszámra kell befizetni. Csoportos kérelem benyújtása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a csoportos kérelmet beküldő egy összegben utalja át az előző bekezdésben megjelölt számlaszámra. A kérelem elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése esetén az igénylő részére a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a kerül visszafizetésre. A rendelet lehetővé teszi, hogy azok számára, akik a gépkezelői jogosultsághoz szükséges szakképzettséget a jövőben szerzik meg, a gépkezelői jogosítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény igénylelje. A rendelet lehetőséget ad továbbá arra is, hogy - megfelelő szakképzettség birtokában - az igénylő a gépkezelői jogosítvány kiállítását egyidejűleg több gép kezelésére vonatkozóan kérje. Ebben az esetben is csak egy ADATLAP kitöltésére van szükség és az igazgatási szolgáltatási díjat is csak egyszer kell befizetni. Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete a kiállított jogosítványt postai úton juttatja el a tulajdonosához. A gépkezelői jogosítvány érvényessége A gépkezelői jogosítvány érvényességéhez szükséges a foglakozásra, illetve munkakörre előírt munkaköri orvosi alkalmassági vélemény "alkalmas" bejegyzése. Az érvényességhez szükséges továbbá, hogy a tulajdonos a gépkezelői jogosítványt aláírja, amellyel egyúttal az aláírásra szánt mező fölött elhelyezett szövegrészben előírtak tudomásul vételét igazolja. A korábbi években kiadott gépkezelői jogosítványok érvényessége A rendelet a korábbi években egyes szakmai vizsgát szervező intézmények által - jellemzően motorfűrész, illetve közelítő-gép kezelésére - kiállított gépkezelői jogosítványok használatára átmeneti időre lehetőséget nyújt. Ezen gépkezelői jogosítványok 2006. szeptember 1-ig érvényben maradnak és használhatók a gépkezelői jogosultság igazolására Kapcsolódó letöltések Az igénylőlap innen tölthető le! Cikk megjelenése: 2004-09-03 Utolsó módosítás időpontja: 2008-01-09 Forrás: FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Aratás csak tűzvédelmi szemle után! Hamarosan ismét elérkezik a kalászos gabonafélék betakarítási ideje. A mezőgazdaság tűzvédelmi jogszabályi, így kötelező előírásai közül számos tétel megváltozott, mely vonatkozik a betakarításra és az ahhoz kapcsolódó munkálatokra. A nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) el kell végezni. A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat a következőképpen rendelkezik: A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az aratás időszakában a mezőgazdasági vállalkozók a tűzoltó-parancsnokságok részéről tűzvédelmi ellenőrzésekre számíthatnak. Tájékoztató a nyári betakarítási munkák tűzvédelmi előírásairól Kombájnok tűzvédelme: ˇ a kezdődő tüzek oltására kitűnő a kézi tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának féléven belülinek kell lennie. A kombájn védelmére ezért kötelező a 6 kg-os A, B, C porraloltó tűzoltó készülék elhelyezése. A kisebb tűz eloltásával akár több millió forint tűzkár is elkerülhető. ˇ földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. ˇ a kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. ˇ akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. ˇ Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védő-burkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni. ˇ a vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti. ˇ a zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni. ˇ motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani. Traktorok tűzvédelme: ˇ itt is kötelező a kézi tűzoltó készülék rendszeresítése, hasonlóan mint a kombájnoknál. ˇ a kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás. ˇ a traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigete-lése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges. ˇ motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani. Aratás tűzvédelmi előírásai: ˇ kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS! ˇ Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell al-kalmazni. ˇ munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni. ˇ erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet. ˇ olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el. ˇ gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A betakarítási munkálatok biztonságosabb elvégzése érdekében a fent felsorolt kötelezettségek betartására hívjuk fel mindenkinek a figyelmét! Bevált a piros rendszámtábla Az önjáró mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolt futóművel ellátott eszközök műszaki alkalmasságát a Közlekedési Felügyelet szakemberei jól szervezett kistérségi vizsgáztatási akciók keretében végzik. Az idei évben ezt előre kijelölt helyszíneken, megfelelő lebonyolítás mellett – műszaki felszereltséggel rendelkező gépudvarokban – lehetett megoldani, majd a géptulajdonosok a műszaki alkalmasságot igazoló bizonyítványokkal felkereshették az okmányirodákat. A forgalomba helyezési kérelem kitöltésekor eldönthették, hogy a műszaki bevizsgálást követően igénylik-e a meglehetősen hosszú időtartamra szóló – ebből eredően a gazdák szempontjából kényelmes – ún. piros rendszámot. Ez öt évre érvényes, amelynek letelte után kötelesek ismét megjelenni a műszaki felülvizsgálaton. A másik lehetőség, hogy fél évre igénybe veszik az ún. E-rendszámot, mivel a múlt évtől ezt egy BM-rendelet szintén műszaki vizsgához kötötte. (Korábban ez műszaki felülvizsgálat nélkül is kiváltható volt.) – A mezőgazdaságban tevékenykedők számára kétségtelenül a piros rendszám igénybevétele látszik célszerűbbnek, és ennek alkalmazása már egyre jellemzőbb – mondja Bánki Tibor. Természetesen az ún. „túlméretes” járművek esetében – amelyek közül jó néhány a mezőgazdaságban is dolgozik – továbbra is érvényben vannak azok a közúti közlekedésre vonatkozó szigorú előírások, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni. Az útvonalengedély és a túlméretes járművek vonulásának biztosítása elemi érdek a közlekedésbiztonság szempontjából, még akkor is, ha meglehetősen költséges módon lehet ezt betartani. Az 5/1990 és a 35/2000 BM-rendeletek minden tekintetben útmutatást adnak, ezek áttanulmányozását csak javasolni lehet a közutakon mezőgazdasági gépekkel felvonulók számára. Ideiglenes M betűjelű, zöld rendszámtábla a mezőgazdaságban A lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját is. * nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja. Személyszállítást lassú járművel csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt engedélyezte. * személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása, Lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetes engedély szükséges. Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át. A BM rendelet szerint lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomba akkor lehet részt venni, ha azt * nyilvántartásba vették, * igazoló lappal - rendelkezik, * törzskönyvvel látták el, és * érvényes rendszámtáblája van. A lassú jármű rendszámtáblája fehér alapon piros karaktereket tartalmaz. A rendszám kombinációja megegyezik az általános rendszámtáblával, vagyis három betűből és három számjegyből áll. A lassú járművel vontatott pótkocsi szintén a fentiekben leírt eltérő színű rendszámtáblát kap. A rendszám elvesztése, megrongálódása esetén az eljárás megegyezik a rendszámtáblára vonatkozó általános szabályokkal. Igény esetén egyéni illetve egyedi rendszám is engedélyezhető. A lassú jármű a többi járműre kiadott állandó forgalmi engedéllyel rendelkezik, melyen az "Igazoló lap" minőséget a hivatalos feljegyzések rovatba kell feltüntetni. A lassú jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzési eljárás a gépjárműveknél megszokott módon kell hogy történjen. Import esetén a külföldi forgalmi engedélyt, (harmadik országból származó import) vámokmányokat és számlát is meg kell követelni. Gyakori, hogy a lassú jármű más gépjárműből kerül kialakításra. Ilyenkor meg kell követelni a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási, vagy összeépítési engedélyt. A jármű gyártmányaként a közlekedési felügyelet az "Egyedi" kifejezést tünteti fel. Az "Egyedi" lassú járműre vonatkozó speciális adatokat (pl. gumiabroncs mérete) a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába kell feltüntetni. A lassú járműhöz tartozó forgalmi engedély elvesztése, megrongálódása esetén a másodlat kiadását az általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A már nyilvántartásba vett lassú jármű esetén a számítógépes gépjármű nyilvántartás adatainak felhasználásával kell a pótlást elvégezni, ennek hiányában az eljárás a közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján történhet. 2005. június 30-án hatályba lépett BM rendelet módosítás az alábbiakat szabályozza: A lassú járművek egy konkrétan meghatározott körére kiterjedően zöld színű M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla adható. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. Az érintett járművek köre: * a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők); * a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek; * a magajáró permetezőgépek; * a speciális magajáró eszközhordozó alvázak; * a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, * amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Engedélyezési eljárás: Feltételek: * a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), * a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása, * az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan, * az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállását. Az M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki a közlekedési igazgatási hatóság, mely a kiállításától számított három évig érvényes. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). A forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Fontos, hogy az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala www.nyilvantarto.hu "A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni. Mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak." Kamionstop tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi), amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja. 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival az ország közútjain a) július 1-jétől augusztus 31-éig aa) szombaton - amennyiben az nem munkanap -15 órától vasárnap 22 óráig, ab) munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, b) szeptember 1-jétől június 30-áig a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig közlekedni nem szabad. (2) Ha a munkaszüneti nap az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakon belül szombat vagy vasárnap előtti, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakon belül vasárnap előtti napra esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a november 4-e és március 1-je közötti időszakban a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsira. 3. § (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) veszélyhelyzetben a 2. § rendelkezéseinek végrehajtását meghatározott időtartamra - a környezetvédelemért felelős miniszter véleményének figyelembevételével - felfüggesztheti. (2) A miniszter a felfüggesztésre vonatkozó döntést az elektronikus média útján hozza az érdekeltek tudomására. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alól az üzemben tartó 1. mellékletnek megfelelő kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a tehergépkocsi üzemben tartójának székhelye szerint illetékes környezetvédelemi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség egyidejű tájékoztatása mellett -, meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy naptári évre a 2. mellékletben meghatározott tartalmú engedély kiadásával, a legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású tehergépkocsira - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak kivételével - felmentést ad. A teljes naptári évre (január 1-jétől december 31-éig) vonatkozó felmentések iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell benyújtani. (2) Felmentés más közlekedési eszközzel nem végezhető olyan szállítások esetén adható, amelyek a) termelési és kereskedelmi ellátó rendszerek folyamatos áruellátásában jelentkező zavarok elhárítását szolgálják, b) a folyamatos üzemű termelési technológiák alkalmazása során felmerülő zavar elhárítását szolgálják, vagy c) egyedi jellegű, különleges szervezést igényelnek. 5. § A 2. §-ban meghatározott közlekedési korlátozás nem vonatkozik: a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a tűz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által üzemben tartott, b) az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényben meghatározott kombinált áruszállítást ba) az átrakó állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakóhely között, vagy bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átrakó állomás és határátkelőhely között végző, c) a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző, d) a műszaki, baleseti és rakománymentést végző, e) a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző, f) a kizárólag friss virágrakományt vagy élő növényekből álló rakományt szállító, g) a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző, h) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt), i) a forgalmazásra és fogyasztásra szánt folyékony vagy gáznemű üzemanyagok és tüzelőanyagok szállítását végző, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, j) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt, k) a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt, l) az élő állatot, friss tejet, tejterméket, friss és fagyasztott húst és hústerméket, friss pékárut, gyorsan romló élelmiszert, tojást, friss zöldséget (árut) szállító és az ilyen szállítási célból üresen közlekedő, m) az államhatár és a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoló között közlekedő, n) az államhatártól a magyarországi telephelyig, első lerakóhelyig - a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban - közlekedő, o) a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is), p) a lakossági költöztetéshez használt, q) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító, r) a vontatmány nélkül közlekedő, 7,5 tonnát meg nem haladó saját tömegű nyerges vontató kialakítású, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, s) a közút kezelője által a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésére kiadott hozzájárulás alapján a 2. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban közlekedő olyan tehergépkocsira, amely - az a), c) és d) pontban foglalt tehergépkocsi kivételével - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak igénybevétele nélkül közlekedik. 6. § A tehergépkocsi vezetője a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt, b) a felmentés okát tartalmazó iratot, c) az 5. § e), g) ,j), o) vagy q) pontjában meghatározott szállítás esetén a megbízó vagy a szállító által a 4. melléklet szerinti tartalommal kiállított nyilatkozatot menetokmányként köteles magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, azzal, hogy 2008. augusztus 31-ig a korlátozás időszakának megállapítására a 2. § (1) bekezdésétől eltérően a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet e rendelet kihirdetésének napján hatályos 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet. 1. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A közlekedési korlátozás alóli felmentési kérelem tartalma: a) a kérelmező neve, címe, b) a szállítani kívánt áru megnevezése, c) a kérelem részletes indokolása, d) a szállításhoz szükséges tehergépkocsik számának indokolása, e) a szállítás tervezett időpontja (csak eseti felmentés esetében), f) a szállítás tervezett útvonala, g) a szállító tehergépkocsik üzemben tartójának neve, címe, h) a szállító tehergépkocsik gyártmánya, típusa, felépítmény kialakítása, forgalmi rendszáma, i) a kérelmező aláírása, bélyegzője. 2. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Nemzeti Közlekedési Hatóság Engedély a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli felmentésre 1. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: 2. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: 3. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: 4. Az engedély érvényességének időtartama: 5. Egyéb feltételek: Budapest, .......... év .......... hó ..... nap Nemzeti Közlekedési Hatóság 1. Az engedély másra át nem ruházható. 2. Az eredeti engedélyt a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóságok részére felmutatni. 3. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A nyári korlátozási időszak alatt a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsival (július 1-jétől augusztus 31-éig) nem vehetők igénybe a következő útvonalak: a) M7 autópálya teljes hosszában, b) 2. sz. főút Budapesttől Parassapusztáig, c) 2/A autóút teljes hosszában, d) 6. sz. főút Dunaújváros és Budapest között, e) 7. sz. főút, f) 10. sz. főút Dorog és Budapest között, g) 11. sz. főút Esztergom és Budapest között, h) 12. sz. főút teljes hosszában, i) 1201. j. út teljes hosszában, j) 51. sz. főút az 510. sz. főúttal alkotott csomópontja és Dömsöd között, k) 71. sz. főút teljes hosszában, l) 76. sz. főút 71. és 7. sz. főutakkal alkotott csomópontok között és Zalaapáti és a 71. sz. főút között, m) 55. sz. főút Alsónyék és Baja között, n) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig, o) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig, p) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig, q) 86. sz. főút Jánossomorja és Nemesbőd között, Körmend és Zalabaksa között, r) 37. sz. főút Miskolc és Sátoraljaújhely között, s) 38. sz. főút 37. sz. főúttal alkotott csomópontja és Rakamaz között. 4. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Megbízó/Szállító: ...................................................................................... Nyilatkozat a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli mentességről 1. A mentesség igénybevételére a rendelet 5. § e), g), j), o), q) pontjában* meghatározott szállítás alapján kerül sor. 2. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: ............................................................ 3. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: ................................................................ 4. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: .................................................................. 5. A szállítás megkezdése: ............... év ............... hónap ............... nap ...... óra 6. A szállítás befejezése: ............... év ............... hónap ...............nap ...... óra 7. Megjegyzések: ................................................................................................................ 8. A kiállítás helye és dátuma: ............................................. ................................................ a nyilatkozó cégszerű aláírása * A megfelelő pontot aláhúzással kell megjelölni. 1. A nyilatkozat másra át nem ruházható. 2. A nyilatkozatot a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóság részére felmutatni. Forrás: NetJogtár Külföldről származó traktorok, lassú járművek forgalomba helyezésének feltételei Az EU-tagországokból történő behozatal esetén 2004. május 1-től olyan traktorok, munkagépek helyezhetők forgalomba Magyarországon, amelyek az EU tagállamaiban 1996. október 1. napját követően új járműként álltak forgalomba, rendelkeznek külföldi forgalmi engedéllyel, illetve érvényes külföldi műszaki vizsgával. Az említett feltételek teljesülése esetén egyedi forgalomba helyezési eljárást követően kaphatnak hazánkban forgalmi engedélyt és rendszámot. Ha az adott jármű nem rendelkezik külföldi forgalmi engedéllyel, mivel nem helyezték forgalomba EU-tagállamban, akkor a jármű hajtómotorjának igazoltan teljesítenie kell az ENSZ-EGB 96. 01 vagy 77/537*2000/25 EK vagy 97/68*2001/63 EK előírásokat (emissziós megfelelőség), esetleg az EURO III-as emissziós szintet. (Ezek egymással egyenértékű előírások.) EU-n kívüli országból történő járművek behozatala esetén (pl. Svájc) ugyanezen feltételeknek kell megfelelni! Ha a járművön nem található utalás az emissziós kibocsátás mértékére, akkor a forgalomba helyezéshez a gyártó vagy a vezérképviselet ilyen tartalmú igazolása szükséges! Amit a műszaki felülvizsgálat alkalmával a hatóság ellenőriz: • világító berendezések (helyzetjelző, tompított, irányjelző, féklámpa) • rögzítő fék • járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleinek megjelölése (piros-fehér sávozás, fényvisszaverők, jelzőlámpák). A járműveket az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendeletben meghatározott időközönként műszaki vizsgára kell állítani! Megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Alapvető rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztető fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztető jelzést adó készülék): a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekű feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. 2. § (1) A gépjárműre megkülönböztető jelzést adó készüléket, valamint a járműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzemben tartott azon gépjárművekre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdekű feladatokat ellátják. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgősségi betegellátást végző gépjárműveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tűzoltóság, a Rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határőrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjárműveire, c) a rendőrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjárműveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárművére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjárműveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztető fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő (közrefogott) gépjárművekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjárművekben a megkülönböztető fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható. 4. § (1) Megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgősségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgősségi betegellátást végző szervek, illetve a bányamentő szolgálatok, b) a közművek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végző szervek, c) a 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határőrség, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség, d) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja alá nem tartozó, a Rendőrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, a tűzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfőbb Ügyészség, j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végző Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjárművekre adható. (2) A megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármű műszaki érvényességéig adható. 5. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet első fokon a 4. § (1) bekezdés a) a)-c) pontjaiban felsorolt szervek gépjárműveire a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság, b) d)-j) pontjaiban meghatározott szervek gépjárműveire az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban első fokon a) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez - szakterületüknek megfelelően - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekű feladatnak. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak olyan gépjárműre szerelhető fel, amelynek üzemeltetőjét, üzemeltetési célját a gépjárművön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstől számított tizenöt napon belül a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével egyidejűleg a feliratot, jelzést a gépjárművön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendőrség védett személyeket szállító, kísérő, biztosító gépjárműveinél, a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjárműveinél, a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szervek bűnüldözési célból üzemeltetett gépjárműveinél, valamint a 4. § (1) bekezdés e)-f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévő hivatali gépjárműveinél. A megkülönböztető jelzést adó készülék használata 7. § (1) A gépjárműre felszerelt megkülönböztető jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármű megkülönböztető jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak működtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelős személy elrendeli, vagy b) a felvezető rendőrségi gépjárművet követve közlekedik. (3) A megkülönböztető jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjárművein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során - a jogszabályi feltételek betartása mellett - lehet működtetni. (4) A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgős betegszállítást végző szervek az Országos Mentőszolgálat regionális mentőszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. (5) A megkülönböztető jelzést adó készüléket használó gépjármű vezetője a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a működtetést megelőzően - ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően -, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni. A szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenőrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjárművezetője a megkülönböztető jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történő használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. 8. § (1) A gépjárművet a megkülönböztető jelzést adó készülék működtetésének időtartama alatt - a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjárművek kivételével - csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. § (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre, b) a kommunális szemétszállítást végző járműre, c) a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre, és járműszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító járműre, ha annak használatát az engedélyben előírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó járműre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély előírja. (2) Az (1) bekezdés e)-f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztető jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni. 10. § (1) Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet rendszeresen kísérő, b) az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármű üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését első fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság engedélyezi. 11. § (1) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell megállapítani. (2) A hatóság a 10. § alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenőrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A járműre felszerelt figyelmeztető jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. A megkülönböztető jelzést adó és a figyelmeztető jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. § (1) A jármű üzembentartója köteles a) a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a 9. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának időpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyező, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytől számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a járműnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta időpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történő bejegyeztetésére is. (2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztető, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztető jelzésre vonatkozóan - a meghosszabbítás kivételével - a jármű műszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határidővel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának napja előtt kezdeményezi. (4) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja és a 9. § (1) bekezdésének d)-f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történő bejegyzéséig a megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülék nem használható. Az engedély visszavonása 13. § (1) A hatóság a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a jármű, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, műszaki előírásokat megszegi, c) a jármű üzembentartási célja megváltozott, d) a járművet a forgalomból kivonták, e) a jármű üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármű üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az engedélyező hatóságnak bejelenteni. A megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. § (1) Ha a megkülönböztető jelzést adó készülék vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendőrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tekintetében az a rendőrkapitányság illetékes, ahol a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van. Vegyes és záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggő egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. §-a és 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztető jelzést, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a járműnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja. ba) "mezőgazdasági erőgép": a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat; Mezőgazdasági vontatók, munkagépek forgalomba helyezése Talán nem felesleges a gazdálkodók figyelmébe ajánlani a forgalomba helyezés szabályait akkor, amikor koros járművet vagy külföldről behozott traktorokat, lassú járműveket kívánnak a mindennapi közlekedésben használni. Idős járművek esetében a Megyei Közlekedési Felügyelet egyedi forgalomba helyezési eljárás lefolytatásával engedélyezi az olyan mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, illetve lassú járműnek minősülő munkagépek forgalomba helyezését, amelyek 2002. december 31-ét megelőzően a jelenlegi tulajdonos birtokában voltak. Lassú jármű körbe tartoznak a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, amennyiben tervezési sebességük nem haladja meg a 25 km/h értéket. Lassú jármű besorolást kapnak a fentieken kívül a munkagépek (pl. földmunkagépek, kombájnok) is, annak ellenére, hogy tervezési sebességük meghaladja a 25 km/h-t. (Ekkor adminisztratív módon csökkentjük le a sebességet a lassú jármű igazolólapra felvezetett „Legnagyobb sebesség 25 km/h.” záradékkal. A legnagyobb sebességet a jármű hátsó részén jól láthatóan fel kell tüntetni!) Mezőgazdasági vontatóként helyezhetők forgalomba azok a traktorok, amelyeknek a gyári tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h értéket. Vonófejjel nem rendelkező vagy műszaki átalakítás következtében lecsökkent sebességű traktorok lassú járműként nem helyezhetők forgalomba! Magyarországon vásárolt járművek forgalomba állítása esetén az egyedi forgalomba helyezési engedélykérelem benyújtásához a kérelmezőnek igazolnia kell a tulajdonszerzés tényét és időpontját – pl. adásvételi szerződéssel, számlával –, továbbá speciális járművek, munkagépek esetén a jármű műszaki adatait tartalmazó gépkönyv bemutatása is szükséges. A külföldről származó lassú járművek forgalomba helyezése – több éve behozott járművek – esetén a kérelem előterjesztéséhez a tulajdonosnak rendelkeznie kell a jármű külföldi adásvételi szerződésével, forgalmi és vámokmányaival. Útvonalengedély Súlyos pénzbírságra számíthat az a gazda, aki túlsúlyos, vagy az előírthoz képest más paraméterekkel bíró erőgépével útvonalengedély nélkül közlekedik önkormányzati vagy a közútkezelő által karbantartott közúton. "Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, miképpen kell útvonalengedélyt kérni" - mondta el lapunknak Marton Ágnes, a Magyar Közút Kht.(MK) Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának munkatársa. Az erre vonatkozó törvény két szempont szerint írja elő az útvonalengedély szükségességét. Első szempont a jármű mérete: "255 centi szélesség alatt nem kell külön engedély. Viszont ha a vontató két és fél méternél szélesebb, vagy tizenkét méternél hosszabb, esetleg négy méternél magasabb, akkor szükséges az útvonal-engedélyezés. Azon járműszerelvény mozgása is engedélyköteles, aminek hossza meghaladja a tizenhat és fél métert. A törvény a jármű mérete mellett annak tömegétől is függővé teszi az útvonalengedély szükségességét. Az a járműszerelvény útvonalengedély-köteles, amelynek össztömege meghaladja a negyven tonnát, vagy a jármű tengelyterhelése több mint tíz tonna." "A vonulást mindig alacsony forgalmú utakon engedélyezzük. Főutakon való közlekedés akkor lehetséges, ha más utakon a gazdálkodó úti célja nem közelíthető meg. A közlekedés időpontját ilyenkor korlátozzuk: délelőtt tíztől délután háromig illetve este héttől reggel hatig vonulhatnak a főutakon a traktorok, kombájnok vagy egyéb mezőgazdasági munkagépek" - tájékoztat a MK munkatársa. Útvonalengedélyt mindig az utat karbantartó szervezetnél kell kérni, ami vagy a MK vagy a helyi önkormányzat. A közútkezelő egy időben beadott, átlagos engedély kiállításáért ezer forint plusz áfát számol fel, az összeg az igény sürgősségével, a szállítás távolságával és annak bonyolultságával egyenes arányban nő. A legdrágább, egyszeri útvonalengedély 13500 forint plusz áfa, ebben az esetben egy négy méternél szélesebb, nyolcvan tonnát meghaladó szerelvényt több mint száz kilométeren át vezethetünk közúton. Marton Ágnes tapasztalata szerint, a legtöbb gazdálkodó éves bérletet vált, amit a MK kedvezménnyel állít ki részükre. Az éves bérletnek több fajtája létezik: azok a gazdák, akik egész évben egy kijelölt utat használnak, nyolcezer forint plusz áfáért, akik pedig engedélyköteles járműveikkel csak húsz kilométeres körzetben mozognak, tizenkétezer forint plusz áfáért válthatnak bérletet, a kistérségi úthálózatra. A legdrágább éves bérlet húszezer forint plusz áfa, ez a teljes közúthálózat használatára feljogosít. A MK munkatársa elmondta: az ellenőrzés során - amit a közlekedési hatóság, illetve a rendőrség végez - útvonalengedély hiányában jegyzőkönyv készül. A közlekedési hatóság a jármű üzembentartóját pótdíj fizetésére kötelezi, bizonyos esetekben meg is tilthatja a továbbközlekedést. A pótdíj mértéke az útvonal-használati díj tízszerese, de legalább negyvenezer forint. Marton Ágnes a sárga villogó - figyelmeztető jelzést adó készülék - használatával kapcsolatban elmondta: "minden esetben előírjuk a szélességjelölő lámpák vagy prizmák valamint a sárga villogó használatát, így annak felszereléséhez nem szükséges rendőrségi engedély. Ha nem írnánk elő, akkor a területileg illetékes rendőrkapitánysághoz kellene fordulniuk a gazdáknak. Jogszabályok, dokumentumok: útvonalengedély kérelem nyomtatvány (xls) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről (doc) a közúti közlekedés szabályairól(doc) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól(doc) Főbb közlekedési feltételek a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, méretet meghaladó járművekre vonatkozó főbb közlekedési feltételekről További infók: Közút.hu AgroLine

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pintér Zoltán

    10/2010. (II. 4.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép. „1. § (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a termésnövelő anyagok, engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni. (2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kapcsolatos előírásait nem lehet alkalmazni az Európai Parlament és a Tanács műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) szerint „EK műtrágya”-ként megjelölt műtrágyákra (a továbbiakban: EK műtrágyák). (3) E rendeletet az 1774/2002/EK rendeletnek a trágyától eltérő szerves trágyák és talajjavító szerek tekintetében történő végrehajtásáról és a rendelet módosításáról szóló, 2006. február 1-jei 181/2006/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban kell alkalmazni.” 2. § Az R. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 2. § a következő 10. ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] „9. Termékcsalád: azonos gyártó által, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott, azonos alapanyagokat különböző összetételben tartalmazó termésnövelő anyagok. 10. Növénykondicionáló készítmény: a növények fejlődésére, terméshozamára és általános állapotára kedvezően ható, szerves vagy szervetlen anyagokból előállított készítmény, amely a növényi életfolyamatokra elsődlegesen a tápanyagforgalom befolyásolásán keresztül hat.” 3. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A termésnövelő anyagok csak akkor hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel, ha a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a talajra vagy a termesztett növényre, előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a talajra, az ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre, b) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: engedélyező hatóság) által kiadott termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel (a továbbiakban: engedély) rendelkeznek.” 4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4. § (1) A termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására a gyártó, illetve a gyártó hozzájárulása alapján bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek megfelel. (2) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek nem felel meg, az engedélyező hatóság a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését. (3) Az engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal, egy példányban kell az engedélyező hatósághoz benyújtani. (4) A kérelmezőnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania. (5) A 2. számú mellékletben előírt vizsgálatokat (a biológiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akkreditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állami (a továbbiakban: EGT megállapodásban részes állam) laboratórium végezhet. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a bejelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet. (6) A 2. számú mellékletben előírt biológiai vizsgálatokat (a hatékonyság és az esetleges káros hatások elbírálására) a Helyes Kísérleti Gyakorlatról szóló, az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) által kiadott módszertan és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény vonatkozó fejezete betartásával az engedélyező hatóság vagy EGT megállapodásban részes állam hatósága, vagy e szakterületre akkreditált szervezet végezhet. Más EGT megállapodásban részes államban végzett vizsgálatok közül azok fogadhatók el, amelyeket a magyarországi vagy a készítmény alkalmazása szempontjából magyarországihoz hasonlónak tekinthető agroökológiai (éghajlati, mezőgazdasági, környezeti és talaj) és növény-egészségügyi viszonyok mellett végeztek. A 2. számú melléklet szerint szükséges biológiai hatékonysági vizsgálatok esetében a szabadföldi vizsgálatok a nem növényspecifikus készítmények esetében tenyészedényes vizsgálatokkal, a kultúracsoportonként végzett vizsgálatok művelési áganként végzett vizsgálatokkal helyettesíthetők. 4/A. § (1) A veszélyes hulladéknak minősülő anyagok ártalmatlanításával keletkező alapanyagot tartalmazó termésnövelő anyagok esetén az engedélyező hatóság a hulladék minőségétől függő további vizsgálatokat ír elő. (2) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben előírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minősítő vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell végeztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgálatokat a közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő összetevőket legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni. (3) Azokból a változó összetételű műtrágya termékcsaládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartalmaznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak, legalább öt, az engedélyező hatóság által kijelölt jellemző összetételű termék - 2. számú melléklet szerinti - fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégeztetni. (4) Az engedélyező hatóság által már engedélyezett termésnövelő anyagokból keveréssel előállított termesztőközegek és műtrágyák esetében elegendő a termékcsalád egy termékének a 2. számú melléklet szerinti vizsgálata. (5) Az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.” 5. § Az R. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A védelem egyenértékűségének megállapíthatósága érdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyező hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény szerinti egyenértékűség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat. (3) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban előállított, illetve forgalomba hozott, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban előállított termésnövelő anyagok tekintetében a védelem egyenértékűségét az engedélyező hatóság az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően vizsgálja.” 6. § (1) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel] „b) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak,” (2) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel] „d) a 3. számú mellékletben a toxikus elemekre előírt határértékeknek azzal, hogy a toxikus elemek határértéke 0,5 l/ha felhasználási mennyiség alatt a 3. számú mellékletben előírt határérték háromszorosa lehet, 0,5 l/ha és 1 l/ha felhasználási mennyiség között a 3. számú mellékletben előírt határérték kétszerese lehet.” (3) Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. „(4) Az engedélyokiratot közölni kell a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveivel (a továbbiakban: az MgSzH területi szerve) is.” (4) A R. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülése, elvesztése esetén az engedélyező hatóságtól kérheti az engedély másodlatának - külön jogszabályban megállapított díj ellenében történő - kiadását. (7) Az engedélyező hatóság hivatalos honlapján közzé kell tenni az engedélyezett termésnövelő anyagok engedélyokiratának adatait, az engedély lejártának időpontját, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket.” 7. § Az R. 8. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § meglevő szövegének megjelölése (2) bekezdésre változik: „(1) Az engedély 10 évig hatályos. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.” 8. § Az R. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „Az engedély módosítása, szüneteltetése, visszavonása 9. § (1) Az engedélyező hatóság az engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, ha új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember és állat egészségét, talajt, illetve a környezetet, továbbá az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is. (2) Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációt, amely megalapozza az engedély módosítását. (3) Amennyiben az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból módosítja és a módosítás az engedélyes számára a korábbiakhoz képest hátrányosabb követelményeket támaszt, az engedélyt úgy kell módosítani, hogy az új követelmények alkalmazására kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre. Ezen eljárás díjmentes. (4) Az engedély szünetelését az engedélyes kérheti. Az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból felfüggeszti. (5) Az engedély szünetelésének és felfüggesztésének időtartama alatt a termésnövelő anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani. (6) Az engedélyező hatóság hivatalból elrendeli az engedély felfüggesztését a) az engedélyesnek a termésnövelő anyag forgalomba hozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve megszűnéséig, b) a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenőrzésekor megállapított hiányosságok, minőségi kifogások esetén azok megszüntetéséig. (7) Az engedély módosítása, szünetelése, illetve felfüggesztése az engedély hatályát nem hosszabbítja meg. (8) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a) az engedélyes ezt kérelmezi, b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik és az erről történő tájékoztatásnak az engedélyes az adatszolgáltatásban nem tesz eleget, ezért az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg a megváltozott engedélyezési követelményeknek, c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember és állat egészségét, talajt, illetve a környezetet, továbbá az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is. (9) Visszavonás esetén az engedélyes köteles a felhasználóknál és a kereskedelemben felhalmozott készleteket a visszavonó határozat rendelkezései szerint kezelni.” 9. § Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.” 10. § Az R. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A termésnövelő anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló külön jogszabályban meghatározott „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a termésnövelő anyagok felhasználása következtében ne romoljon.” 11. § Az R. 17. § helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § (1) A termésnövelő anyagok akkor használhatók fel kísérleti célra, ha a kísérleti felhasználás iránti kérelem adattartalma alapján várhatóan nincsenek káros hatással a növénykultúrára, a talajra, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyeztetik a környezetet és a természetet. (2) Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével csak kérelemre, az engedélyező hatóság által megadott külön engedély alapján lehet kísérletet végezni. (3) Termésnövelő anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal az engedélyező hatósághoz kell benyújtani. (4) Engedélyezési célból termésnövelő anyaggal kísérletet kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezhet. (5) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság határozza meg. (6) A kísérletet az MgSzH területi szerve ellenőrzi.” 12. § Az R. 1. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Gyártó és az engedély jogosultjának neve, címe és statisztikai számjele.” 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az R. 18. § (3) bekezdése, 1. számú mellékletének „A 2000. évi XXXV. törvény 38. §-a, valamint a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 4. §-a alapján kérelmet nyújtok be a ....................... kereskedelmi nevű termék forgalombahozatali és felhasználási engedélyének megadásához.” szövegrésze, 1. számú mellékletének 15.4. pontja, 2. számú melléklete 2.1. pontjának „vízben oldható összes sótartalom,” szövegrésze, 2. számú mellékletének 2.6.2. pontja, 3. számú melléklete 2.1. pontjának „vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0” szövegrésze. (3) Az R. 13. §-a (1) bekezdése bevezető rendelkezésének az „Az illetékes Szolgálat” szövegrésze helyébe „Az MgSzH területi szerve” szövegrész, 13. §-a (2) bekezdése bevezető rendelkezésének, 13. §-a (3) és (6) bekezdésének, valamint 14. §-a (2) bekezdésének az „a Szolgálat” szövegrésze helyébe „az MgSzH területi szerve” szövegrész, 13. §-a (4) és (5) bekezdésének az „A Szolgálat” szövegrésze helyébe „Az MgSzH területi szerve” szövegrész lép. (4) A R. 7. § (5) bekezdésének k) pontjában és a 9. § (5) bekezdésében az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe „hatályát” szövegrész, valamint a 4. számú melléklet 1. pontjában az „érvényesség ideje” szövegrész helyébe „hatálya” szövegrész lép. Kapcsolódó cikkek: 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2010.02.04. 15:44

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kiskertész

    Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. II. félévére vonatkozó cselekvési terve Sorszám Feladat Tartalma 1. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosítása (VIII.1) Az alkalmi munkavállalás megkönnyítése. 2. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVII. törvény (VII.5.) A természeti katasztrófák által okozott károk mérséklését célzó és a károsultak megsegítésére irányuló törvénymódosítás. 3. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása. (09.01) A föld- és birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalapnak a szaktárcához történő visszahelyezése az MNV Zrt-től. Az országleltár keretein belül az állami termőföldvagyon, a haszonbérleti szerződések és a NATURA-2000 program átvilágítása. A népesedési (demográfiai) földprogram feltételeinek megteremtése, amely tartós és örökölhető földbérleti jog keretében földet juttat a fiatal, gazdálkodni szándékozó pároknak, olyan kikötéssel, hogy a fiatal család letelepszik, gazdálkodik, valamint 2-3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja. 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása (08.01.) gazdaságátadás illetékkötelességének eltörlése, ezzel a generációváltás és a családi gazdaságok állam által támogatott generációnkénti megújulásának elősegítése. 5. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás és -értékesítés feltételeinek könnyítése 6. másodlagos élelmiszerellenőrzés rendelet (07.20) Megakadályozzuk a rossz minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra 7. közbeszerzési törvény (08.01) zöldség-gyümölcs kikerül a közbeszerzés hatálya alól, a kistermelők értékesíthetik a helyi közétkeztetésnek 8. jövedéki törvény ( 08.01) a házi pálinkafőzés illetékmentes lesz 50 literig 9. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 22/2010. (III. 16.) számú és a történelmi bázis jogosultságról szóló a 106/2007. (IX. 24.) számú FVM rendelet módosítása Az alkotmánybíróság az SPS rendszer bevezetésével kapcsolatos törvény történelmi bázisra vonatkozó rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítette. A 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet ugyanezt a 2006. évi történelmi bázist alkalmazza, tehát ezt a rendeletet is a jogegységi elvek szerint módosítjuk. 10. Az Európai Mezőgazdasági Vidék­fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybe vételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előrehaladásával egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy a támogatási határozatban megítélt, de ténylegesen igénybe nem vett kötelezettségvállalási összeg visszakerüljön az irányító hatósághoz. Ellenkező esetben csökken annak az esélye, hogy lehívásra kerüljön 2007-2013 programozási időszak teljes pénzügyi kerete. A rendelet módosítása megteremti annak jogszabályi feltételeit, hogy a források mielőbb visszaáramoljanak azon ügyfelek esetében, akik nem tudják vagy már nem akarják megvalósítani a támogatott beruházást. 11. VM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról A növényvédőszer rendelet hozzáigazítása a megszületése óta eltelt változásokhoz. 12. A Csatlakozási Szerződés X. mellékelte 3. pont (2) alpontjában leírt joggal élve a külföldiek földvásárlási moratóriuma meghosszabbítására vonatkozó kérelem megerősítő dokumentumának elkészítése A földvásárlási moratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a 2/2010 (II.18) OGY határozatnak megfelelően a kormány 2010. április 8-án az Európai Bizottsághoz benyújtotta. A Bizottság a kérelem befogadását visszajelezte, s egyúttal kérte az új Magyar Kormányt, hogy legkésőbb 2010. augusztus 31-éig erősítse meg ezt a kérelmet. Célszerű a megerősítéssel együtt az új kormányprogramból kiindulva további érveket felsorakoztatni az előző kormány által benyújtott dokumentumhoz. Ennek összeállítására mielőbb sort kell keríteni, s a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően mielőbb célszerű Brüsszelbe benyújtani. 13. A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosítása Gondot okoz, hogy míg az EU eltörölte a melléktermék (törköly, borseprő) kötelező centralizált megsemmisítését, addig Magyarország fenntartotta azt. A lepárló üzembe kötelező a törkölyt beszállítani, ám a beszállító gazdának csak a rakodás és szállítás költségét fizeti a lepárló, az áru ellenértékeként egy fillért sem kap. Pedig ennek meghatározott alkoholtartalmúnak is kell lennie, amihez így a lepárló gyakorlatilag ingyen hozzájut. Ez méltánytalan a szőlőtermelő gazdákra nézve, ezért a rendeletet módosítani szükséges. 14. A nemzeti értékekről és hungariku­mokról szóló törvény megalkotása A hungarikumokról szóló 2008. évi OGY határozat által kijelölt keretek között kívánjuk a hungarikum törvényt megalkotni. A törvény célja e nemzeti értékleltárunk, a hungarikumok körének meghatározása, lajstromozásuk feltételeinek megállapítása annak érdekében, hogy ezek képezhessék nemzeti fejlesztési stratégiánk alapját. A törvény megalkotása több tárca együttműködését igényli. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek saját profiljába tartozó szeletét gondozza. 15. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. évi (VII.30) FVM rendelet módosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása Belvízhelyzet vis-majornak nyilvánításához kötődő adminisztrációs és anyagi terhek csökkentése a MGSZH felé történő bejelentési kötelezettség tekintetében (2.200,- Ft általános illeték csökkentése a cél). Ingatlanvásárlás (lakóingatlan) esetén az ugyanazon eljárás során fizetendő kétszeri illeték eltörlése. 17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfej­lesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. 18. Az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. évi (V.14) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 19. Az őshonos állatfajtákról szóló 38/2010. sz. FVM rendelet módosítása Az ősi és őshonos haszonállat fajták tenyésztését tartását szabályozó rendelet módosításával el kívánjuk hárítani az adminisztratív akadályokat az őshonos állatok megőrzése valamint a tenyésztői és a termelői kör bővítése útjából. 20. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása A régi gyümölcsfajták és helyi tájfajták fajtagazdagságának felélesztése, szaporítóanyagaik felhasználásának engedélyezése. 21. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 22. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 72/2010 (V.13) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 23. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása A törvény módosításával tovább kívánjuk szigorítani a genetikailag módosított szervezetek (az ún. GMO-k), növényfajták termesztésének feltételeit, az együtt termesztés szabályait. Ezzel arra az eshetőségre is fel akarunk készülni, ha Magyarország kénytelen lenne a 2005 óta fenntartott vetőmag-forgalmazási és termesztési tilalmat (moratóriumot) feloldani. Ezeket a biztonsági intézkedéseket mindenképpen meg kell tennünk, még akkor is, ha alapvető stratégiánk a moratórium hosszú távú fenntartására épül. A módosítási javaslatokat az Európai Bizottsággal egyeztettük, azok notifikációja megtörtént, így egyetértés esetén nincs akadálya a törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztésének. 24. A génbankhálózat kialakítási koncepciójának kidolgozása A génkészleteink, hagyományos növényfajtáink és őshonos állatfajtáink megőrzésének, génbanki tételeik fenntartásának és gazdasági célú felszaporításának, továbbá nemesítési célú felhasználásának intézményi hátterére, szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása és a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 25. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása Hulladékkezelési engedélyezési rendszer átalakítása, a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, egyszerűsített tanúsítási rendszer bevezetése. Egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtásának eltörlése, a felesleges papírmunka kiiktatása. Kiemelt figyelem a bontási hulladék újrahasznosítására. 26. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása Árvíz idejére tározó terek, aszály idejére pedig öntözővíz biztosítása nem csak a nagy folyóink mentén, a kialakult árvízi helyzet miatt Szlovákiától, Romániától és Ukrajnától való kiszolgáltatottságunk csökkentése érdekében tározók építése. A terepviszonyokat és helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodás (fok-gazdálkodás) bevezetése. A biztonságos és költséghatékony víziközmű szolgáltatás biztosítása. Vízitársulások vízügyi igazgatóságok alá történő rendelése. 27. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak az előző Orbán kormány alatt kialakított komplexitásához való visszatérés jegyében a tervtörvény agrár-környezetgazdálkodási, földhasználat-váltási, vidékfejlesztési, területfejlesztési, munkahely teremtési, szociálpolitikai elemeinek erősítése. 28. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása. Jelenleg mesterségesen magas szinten tartott termékdíjak csökkentése. A koordináló szervezetek számának csökkentése, állami befolyás erősítése. 29. VM rendelet keretében új, komplex kockázatkezelési, agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása A természeti katasztrófák és vis major helyzetek komplex kezelése valamint a gazdálkodás biztonságának növelése érdekében a közös kockázatviselésen alapuló új agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása. 30. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása (felelőse az NGM, de VM is közreműködik) Az eredet, összetétel, GMO-tartalom, CO2-kibocsátási egyenérték, stb. terméken történő jelölésének szabályozása, hogy a fogyasztó a döntését ezek ismeretében hozhassa meg. A gazdálkodók termékei kereskedelmi láncokba való bejutásának megkönnyítése a hazai élelmiszerek arányának növelése. 31. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása Az állattenyésztési tevékenység újraszabályozása, a megváltozott körülményekhez igazítása. 32. A kutatóintézeti hálózat újraszervezése és a K+F+I finanszírozási koncepciójának kidolgozása A kutatási rendszer és intézményhálózat szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása, a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 33. Agrobiodiverzitás-védelmi Nemzeti Stratégia kidolgozása Az európai viszonylatban is kiemelkedően gazdag magyarországi agro­bio­diverzitás megőrzése nemcsak élelmiszer-, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ennek érdekében a korábbi években leépített, költségvetési források hiányában tönkrement génbankok újjáélesztése kiemelt stratégiai cél. A hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégiát ki kell dolgozni. 34. A hosszú távú nemzeti agrár-, vidék és környezetstratégia megalkotása Az Európa 2020 Stratégiai Tervhez illeszkedő Magyarország 2020 Stratégia részeként a vidékfejlesztési tárca illetékességi körébe tartozó 10 éves fejlesztési stratégia összeállítása, elfogadása és kihirdetése

  • Massey Ferguson traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | nyugati_traktor

    Válasz #7415 hozzászólásra hát mindkettő fostalicska. {:aikido:} én sem vagyok milliomos sajnos, de biztos, hogy annyi pénzért normális traktort vennék már, nem ezeket a túlárazott ipari hulladékokat ! {:glare:}

  • Massey Ferguson kombájnok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Még azt tenném hozzá mindehhez, hogy viszont ezeket még lehet javítani!!! A felniket jól körbejártam. Axiálnál 350ezer lett volna nettó a Mega-felni ami jó erre is. Aztán egy jó lehetőséggel kaptam nemsokkal többért kettő Fergásat újat, több miliméterrel vastagabb fallal, más erősebb peremkiképzéssel mint ami rajtavolt és megrepedt. Rostaszekrénnyel nincsen baj ha jó helyen volt a gép! csak akkor ha úgy arattak vele mint enyémmel. Utólag megtudtam előző gazdinál 4kombájnos volt mindegyik gyorstalpalló... a szomszéd termelő ismerősöm így utólag megtudtam,hogy 4-5napig úgy arattak vele,hogy a gép fara egy métert csapódott jobbra-balra egész áldott nap!!!{:cursing:} Egyébként akikkel beszéltem és 34-38-40-esük volt saját tulajdon vagy csak Ők mint gépkezelő nem volt baj. Ennyi az egész. Tudjátok ha egy valami is kivan a rendszerben is akár, az előbb utóbb végigmegy az egészen, itt nincsenek félmegoldások. Tengelyekkel variátorokkal csigákkal, felhordókkal bajod nem lesz. Ezért kell megnézni a felhordó láncokat mennyire nyúlottak, a lánckerekeik mennyire kopottak stbstbstbstb... Én kivettem a vízhűtőmet szezon előtt, mert tavaly 92fok körül volt az üzemi hőfok már, ez még nem sok de én sokallottam. Nem is látszott a helyén,de a fele hűtő elvolt tömődve. Kimostam arany tisztára 82-86fok között van a vizem egyből{:pimp:} Az,hogy csak gabonát aratott nemtudom miért jó érv egy ilyen kombájn mellett!?!?!?!?! ez nem 512-es,hogy szétnyúzza összetöri a belsejét a kukorica. Én személyszerint azt szeretem a legjobban aratni vele, és még nincs is jó asztalom hozzá amivel ezt az élményt megduplázhatnám. Néma csend a kabinba, semmi rezgés, semmi hang. Aki beül mellém azthitte nem megy a cséplő. Asztalból egy cseppnyi hang sem jön be a kabin komfortja szigetelése kategórián felűli, egyik új kombájn sem jobb ilyentéren!!! Napraforgót én a powerflow asztallal feltálcázva vágtam évekig, aztán legutóbb már az orossal,mert közben talpra állítottuk a nyuszit annak csak 4soros kukorica adaptere van, azzal nagyon nem haladtunk volna napraforgóban, így a tálcák kellettek neki a gabonaasztalra. A powerflow-al 8sort vágtam, kegyetlenűl ette! Naponta 30hektár felett tudtam leszedni vele lazán, ugye nincsen nagy szártömeg, a nagy magmennyiséggel lazán elboldogúl, nagy a rostafelűlete ám, 10-el is toltam és hiába kellett átszerelni vonúlni a 30 akkor is megvolt alaphangon. Én sem rábeszélni akarlak! mi azért vettük meg mert traktorból bevállt, aztán szerettünk volna pirosat kombájnból is. Nem mellesleg az ára az nagyon jó volt, mert ha a több év alatt a vételárhoz adom a kukorica adapter árát is, illetve az összes ráköltött összeget is még mindig milliókkal egy TX66 vagy 208 Mega vételára alatt maradtam, mondom milliókkal! és azok is csak használtgépek lettek volna, tizenéves kombájn ha még nemvolt végigjavítva akkor azokon is jött volna még talán a kormány kerék is...{:tonguep:} Úgyhogy a kezdeti nehézségektől eltekintve, mivel végigértem nagyjából a kamaszkornál érkező kopóalkatrészeken, illetve az előző tulaj hozzá nem értéséből adódó probléma megoldásával, az én kombájnom egy nagyon jó bőrben lévő gépezet! jelenleg a legnagobb baja, illetve egyetlen egy baja,hogy a magfelhordó láncon spanolni kell. Vonúlás közben átkell mennem a bódván egy gázlón és az első kereket madnem lepte múltkoriban a víz. Telement mindig a bele vízzel lekellett nyitni a fenekét mindennek, akkor láttam meg,hogy egy cseppet laza mint a rigalánc{:cool:} MAjd meglátod hogyan alakúl, de amint láttam 6millákért leeht kapni ilyet. Ha nagyjából egyben van akkor inkább munkaráfordítással mint pénzel rendbehozható! a csapágyak apróságok nem kerülnek sokba! Nemtudom helyileg merre vagy, de ha van konkrét géped kinézve és van időm és igényled szívesen elmegyek megnézni a gépet, én már ismerem a legutolsó zegzugát is,mert vettem a fáradtságot és végigjavítottam, amit sokan inkább elpasszolnak gépestűl...ezért vannak hulladékok a piacon. Ha rám hallgatsz egy 34-es is elég Néked! ha van jó áron jó akkor neked az célszerűbb! Annak is kutyakevés a 200hektár és kisebb asztala van amit én sem bánnék, mert mint írtam utálok kocsizni az asztallal{:censored:}

  • Valtra Valmet traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Claas mániás

    Válasz #12741 hozzászólásra Ti csak maradjatok a traktornak tűnő iopari hulladék Zetornál és az OPEC által támogatott sötétződnél

  • Brikettáló gép házilag » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | tib

    Termeljen tápot ,tüzelőt ,hulladékból traktorhajtással! Pelletálógép darálóval egybeépítve 400 mm-es matricával traktorhajtással 2-3mázsa/óra T/ 25-ös traktor is elbírja eladó.Tüzipelletre és Tápkészítésre is használható.A képen látható vékonyabb pelletet gyártja ,ez éppen repcerostaaljból van. Ágdaráló gyári új, 380v-s motorral 8 cm-s ágat darál. 1/2 hordó gépzsír eladó A fenti gépek értékegyeztetéssel,Tevékenység megszüntetése miatt eladó ill. 16 tonna össztömegű bill. pótra is cserélhetők! T:0620 3355351 Mindenkinek Buék!

  • New Holland barna és kék színű mi a különbség? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Hartmy

    Válasz #185 hozzászólásra A vastagabbik kesztyűdet hozd, mert látod hogy ezek nem engednek a feléből. {:biggrin:} Szerintem egyébként ezeknek a történeteknek mellétehetjük, hogy sok alkatrészt minden traktorhoz elkezdtek Kínában gyártani, vagy ha nem ott akkor tömegtermelés lerontotta a minőséget és mostmár képesek egyformán hulladékot gyártani, csak néha van egy-két gép ami véletlen jobbra sikerül. {:hammer:}{:wacko:}

  • MTZ traktor szerelési kérdések - Mindörökké Belarus! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | vagnerdenes

    Válasz #6463 hozzászólásra Azért, mert el volt fordulva a csapágy a belsejébe. Régibe akkor belepréseltetni az újat, kidörzsáraztatni merőlegesre 38asra. Nekem meg nincs időm szarakodni, mert jobb dolgom is van, hogy küszködjek a hulladékkal mikor kell akkor fog megpusztulni ez a minőségi technika. Mert ha már el tudott fordulni a felső csapágy akkor gondolom milyen nagyon jó kis hajtókar lehet. Biztos tökéletes... Nekem többet ér ha megy a traktor, nem a spórolás a lényeg elsősorban. Kíváncsian várom mi lehet a megoldás szerinted

  • Használtgép vásárlás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Hartmy

    Válasz #161 hozzászólásra Tudod, hogy traktor kérdésben egyet értünk. De azért az a renault hány éves? Az ÚJ volkswagenről megint csak egy a vélemény, mert a 2.0 PDTDI egy leköpni való hulladék ami benne van (a benzinesekről szólni sem érdemes). De miután sikerült kiműteni a chippet a '99-es passatunkból és elővadászták belőle, hogy a motorban 1,2 millió Km van, azóta kicsit még jobban csípem. Pedig pdtdi ez is. 2004-2005 után az összes kocsi egy hulladék, ezt minden szerelő megerősíti.

  • Üzemanyagfogyasztás / Gázolaj és benzin áremelés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Szabi.

    A környezetbarát üzemanyag megtakarító egységek Nyitotta: csobi 2011-06-02 07:07:24 Új hozzászólás válasz erre >> | #1. hozzászólás, csobi küldte be 2011-06-02 07:07:24-kor Ha valaki igazán környezettudatosan gondolkozik, akkor nemcsak a szelektív hulladékgyűjtésre figyel oda, hanem az energiával is spórol. A gépjárművek esetében ez a tulajdonos saját érdeke is: a káros anyag-kibocsátás úgy csökkenthető, ha az autó fogyasztása is kevesebb, amivel ráadásul jelentős összeget is megtakaríthatunk hosszú távon. Kisebb fogyasztást egy új, környezetbarát égésjavító modell beszerzésével érhetünk el a legkönnyebben. Erre már csak azért is érdemes odafigyelni, mert az üzemanyagok ára az elmúlt időszakban hétről-hétre, várhatóan folytatódni fog, így jobb, ha már most felkészülünk lélekben a 400 forint feletti benzinárra. Buszokhoz, kamionok, traktorok, hajók, munkagépek: (A motor teljesítményéhez igazodva, több méretben.)

  • Ágaprító, ágdaráló készítés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | 4964

    Válasz #289 hozzászólásra mi vegyestüzelésű kazánnal fával fűtünk egyelőre de át akarok térni aprítékra mert igen sok a bokor meg dzsungel a földek szélén aztán a vadak abban rejtőznek és lezabálnak mindent, meg a terület sincs meg emiatt sok helyen. Van a rendszerben 1 1200 literes puffer, ebbe bele lehetne vezetni a gázgenerátor hulladékhőjét a gázzal meg agregátort hajtani akkutöltésre. Csak még egy épkézláb leírást nem találtam erről a fagázelőállítóról. A mostani kazán 2 éves ezt nem szeretném kicserélni, inkább barkácsolnák mellé egy másikat ami ezt a 6 kw-os benzinmotort táplálja.

  • New Holland traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #1322 hozzászólásra Figyelj ide! Olyat vegyél amiben van tizen párezer óra és nemrégen cserélték a váltóját! Ennek a szériának 10-12ezernél meghal a váltó, ez van a Claas Challengerekben is, mindenki ezt mondta akinek ilyen gépe van. Hamarabb is kellhet javítani de eddig szól a mandátum! Egy váltó 16Ezer euró. IKR-nél 20felett. Tudom, mert majdnem Challengert vettünk elég jól körbejártam. A motor az döfi ha jól szól indúl nem kartergázol turbó fütyűl meg ölt rendesen egyenletes az alapjárat nem kojtol csak amikor kell neki akkor az rendben lesz. A váltó a rudas!!!! és ittvan a kutya elásva Sajnos bár régóta meg sok van belőlük sohasem lesz olyan min a Crystal,hogy párszázezerből rendbevágod. Ez a helyzet. Van egy korrekrt nyuszi szervíz, áraik szaktudásuk eléggé ottvan, Challengeres Szabi ismeri őket. A faszi azt mondta, hogy egy jó G-ben több tartalék van mint egy zsírúj mostani szériás nyusziban!!! Tehát jók a trakik, stabilak meg bírnak jól ha megnézed mindben tízezer felett van nem hulladékok, de a váltóval ha nem is történt rendellenes dolog mondom hogy 10-12ezernél megkampel. Ezértis nemlett challenger mert nemtudtam leinformálhatót szerezni ami meg Skóciában volt meg usa-ban azt nemtudom megnézni túl könnyen szóval... Nylván a 8270 is megállhat bármikor, de a valós üzemóra alapján még nagyon nemkéne plusz van egy olyan biztos háttér a pirosakhoz ami végett más elvetendő ötlet. de egyszer még lez egy challengeren a régi claas-os 35-ös!!!{:whistling:}

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | zsoltee83

    Válasz #15815 hozzászólásra én azt nem értem, hogy miért lennénk kötelesek európai szinten egyáltalán megvenni a braziloktól meg az ausztráloktól a vacakjaikat. Mindenesetre megoldódik ám ez is, mert majd 1000Ft-os üzemanyaggal nem lesz ám akkora rohangálás a világ másik feléből az áruval. Amúgy meg nem sírok, soha egy fillér állami támogatást még nem vettem fel, nem voltam sosem csókos, így nem sok esélyem volt. Igyekszem ésszerűen, fenntarthatóan gazdálkodni és nem várok megoldást sem az államtól, se az eutól, senkitől. Annyit termelek, amit a környéken el tudok adni, és egyre inkább van igény a helyben termelt árura, mert az emberek kezdik unni a marokkói meg spanyol, meg holland hulladékot. Nem leszek sosem csilliárdos és nem lesz sosem 20 milliós traktorom, de biztonságban érzem magam, nincs a nyakamban hitel hurok és nem a hatalmasok döntik el, hogy el tudom-e adni a terményeimet.

  • Hattat traktor » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | zsoltee83

    Válasz #99 hozzászólásra Mondjuk ti, akik komolyan értetek hozzá, jobban ki tudjátok szűrni a választékból a hulladékot. Viszont én félek a használt munkagéptől, mert azt látom, hogy nálunk bármelyik cégnél kitapossák a belét a traktoroknak, nem tartják be a szerviz intervallumokat, nem törődnek a gépekkel. Amikor meg csere van, akkor jön egy kereskedő, felvásárolja mindet, kipofozza, vissza pörgeti az órát, és rendszeresen karbantartott gépként kerül a piacra.

  • T-25/A kistraktor » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Gáborász

    Szia Kiskér! Nemtudom hogy típusprobléma-e, de nekem is enged a hidraulika. Mondjuk amikor megy a traktor motorja akkor nem annyira(gondolom mert termel annyi nyomást a motor), de amikor leállított állapotban kipróbáltam, kb 5 perc alatt leengedte a kultivátort.....A 400 literes permetező már határeset...ehhez még számolom a permetező önsúlyát akkor már nagyon a hidraulika teherbírásának a határán vagy. Nem kell teletölteni mondjuk a permetezőt, pláne ha nincs annyi szőlőd(kb 0,5ha ha jól emlékszem, az kb 250liter), de ha esetleg több lesz a terület(akár saját, akár szolgáltatsz) akkor nem mindegy Neked se hogy pl 3 fordulás helyett 2-őt kell menni.Ha van egy kis időd,némi hulladék vasad meg két felni a kocsiról két kopott gumival, akkor érdemes vele elbíbelődni esetleg télen. Vagy ha véletlen valahol olcsón találsz régi, forgalomból kivont utánfutót akkor az még jobb, nem kell annyit vesződni vele, és a legkisebb is megteszi. Régen voltak kimondottan trabantokhoz gyártottak, azok is bőven megteszik.

  • Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | rilex

    Válasz #56325 hozzászólásra Néhány fb-s hsz.... Tényleg érdekes nép vagyunk.....{:sweatdrop:}{:sweatdrop:} vigyék le az élelmiszerek ált. forg. adóját 5%-ra és akkor majd elhiszem... kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Csaba Borbely azok a politikai erők vannak, akik eltüntették MO 3 éves költségvetését az olajügyekben. Miért higgyük el h az a dinnye magyar és nem teszik zsebre a 20Ft különbséget? Anno 5 rendőrt, (egy kiemelten magas rangút is) is kinyírtak, és nem ment Bándy-féle hadjárat az ügyek kiderítésére, pedig árvákat, özvegyeket, és idős szüleiket hagyták hátra azért m jogainkat és javainkat próbálták megvédeni a politikusoktól kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Csaba Borbely ‎47.000ből simán kifizetem!!!!! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Völgyes Péter Ha valaki tényleg mézédes igazi koktéldinnyét akar enni,a Spar árul görög görögdinnyét olyan 2 kilósak,sárgabélű,na aaz eszméletlenül finom,lédús,mag meg szinte nincs is benne!Próbáljátok ki kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 4 Völgyes Péter Azért magasak az árak,mert el kell tartanunk a rengeteg parazita trógert! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Vass Imre Rohadjon rájuk az összes!!!! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Angel Lilith De fogalmazhatunk úgy is: Sokan vettek volna 69 Ft-ért. E helyett, majd duplán is nem vesznek, egyrészt drágább, másrészt az emberekben azért még működik a dac is (főleg nálunk), akkor tartsák meg! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Anita Pál szerencsére lehet termelőktől is vásárolni! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 6 Klassz Magyarország hát ez az, bár nem akartam a spar-ral példálózni. ha becsoszogsz, a különbség megegyezik kb. egy MÁV vonatklotyó vs. DB ICE wc jut eszembe, kié is volt/lett az utasellátó restibiznic? kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Krisztina Terék Mindemellett 3. éve nem kaptam jó ízű magyar görögdinnyét. kb. egy órája ˇ Tetszik György Lázár Tót Bence, drága! Ha jól sejtem, megint egy külföldön (Romániában) szocializálódott, Magyar legény sommás véleményét olvashatjuk tőled! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Ferenc Horvath A magyar árunak a minőségével kellene kiemelkednie, nem pedig a támogatásával. Ha sz@r, akkor féláron sem veszem meg, ha jobb, akkor pedig szivesen fizetek többet. Aki pedig azt hiszi, hogy a termelők milyen jól járnak, azok nagyon naívak. ...Bővebben kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Csaba Borbely a 47000 igazából 37, m kereken 10 megy vissza a kormánynak 27%áfa formájában kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 2 András Károly reggel hallottam erről, már ha igaz. ez azért jó,mert így a multi több pénzért veheti át mint eddig a termelőtől, azaz így ő már (és ez elhangzott a riportban) 46 ft-ot fog kapni kgonként. a dinnye termesztési költsége 40 ft kgonként. kemén...Bővebben kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Trunk Éva Sosem megyek a CBA-ba. Max cigiért. Utolsó szutyok. kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 György Lázár Jó lenne, ha mielőtt másokat minősítesz, utánanéznél egy kicsikét a dolgoknak! Honnan gondolod, hogy a CBA a Magyar dinnyetermesztők érdekeit védi és nem a saját hasznát növeli álszent, szövegével?! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 György Lázár Idézek neked egy tavalyi cikket: kb. egy órája ˇ Tetszik Csaba Borbely görögben a dinnye netto ára ugyanannyi mint nálunk, a nagy különbség csak az áfa amit az árba beleépítenek. ott nincs pofájuk az élelmiszert megadóztatni. ahhoz h magyarban vegyél egy 99 ftos dinnyét elő kell állíts 500 Ft pénzt kb. egy órája ˇ Tetszik György Lázár ‎2011. július 25. 15:15 Mélységesen lesújtó és elkeserítő az az üzletpolitika, melyet az ALDI és a CBA követ - jelentette be közleményében Simonka György. A Békés megyei országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke hangsúlyozta...Bővebben kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Tücsi Soulleader A dinnye csak Pesten 69 és 99 forint...felénk 199..pedig itt vannak a dinnyeföldek...melyekről csak egy-két hete kezdődött a dinnye szállítása Pestre....de a "magyar termelői dinnyét" már két hónapja árusítják..... :DDD- végülis magyar termelői görög import gázosított félig érett dinnye...ahogy minden más is.....-miért árulja a magyar termelő a görög importot ? 58 perce ˇ Szerkesztve ˇ Tetszik ˇ 2 Angel Lilith ‎"Tóth Bence inkább örülnétek, hogy végre a magyar termelőket támogatják. ti okoskodó, rosszindulatú senkik." Kedves, Bence, most jöttem a piacról, ahol magyar termelőt támogattam, és örültem neki, főleg, mert mindig megbecsült vevő lehettem, és soha nem "okoskodó, rosszindulatú senki". Ha termelő vagy/leszel, remélem soha nem találkozunk! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 2 György Lázár Miből gondolod, hogy a CBA egy év leforgása alatt, gátlástalan, kapzsi üzletpolitikája homlokegyenest megváltozott és nemzetmentő elhivatottsággal védi a Magyar érdekeket, amikor egy évvel ezelőtt leszarta ezt?! 59 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter Mondok egy példát,mondjuk nem a témához tartozik!Svájcban 94-ben drasztikus üz.anyag áremelést hajtott végre a kabinet,erre mit csináltak a NEM BIRKA állampolgárok?Bojkouot hírdettek meg,úgyhogy 1,azaz egyetlenegy nap senkisem tankolt és mi...Bővebben 58 perce ˇ Tetszik ˇ 3 Klassz Magyarország na figyelj kisbence - hogy értsd a dörgést! Pályaudvari restihálózat -> kormányunk a nép pénzéből államosít, majd a lázár bratyók a bankolás után visszabérlik ugyanazt. mekkora üzlet, mi!? ha megérted, biztos tecceni fog... http://www.origo.hu/itthon/20120222-kivasarolta-a-kormany-a-resti-zrtbol-a-cbatulajdonos-lazarfivereket.html Nagy békát nyeletett le a kormány a CBA-s Lázárékkal www.origo.hu Barátságtalan módon kényszerítette birtokon kívülre a kormány a Fidesszel egyéb...Bővebben 57 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter ja,fordítva,amíg veréb van,lószar is 56 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter Vegyünk a szuperintelligens vv Fecótól dinnyét,ő 75ft.ért adja :P 53 perce ˇ Tetszik Völgyes Péter Hogy honnan szerzi,az más kérdés.. 52 perce ˇ Tetszik Kovács Péter Tamás Nem kell rinyálni, az intersparban meg 169ft. Megveszed oszt' megeszed. Ha nem tetszik, tartsd el a görög termesztőket, akik aztán nem fognak neked nyugdíjat fizetni. 51 perce ˇ Tetszik Csaba Borbely az áfa csökkentéssel kéne támogatni a termelőket 50 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Tamás Szabó Es mik is pontosan a magyar erdekek? A szarul mukodi (draga) mezogazdasag tovabbi dotalasa, vagy annak megfelelo modon valo atszervezese? Biztos, hogy dinnyet itt kell termelni, es nem egy sokkal jobb adottsagokkal rendelkezo mediterran orszagban? Ugyanakkor meg mas (pl. hagymat) meg nem Kinabol kene importalni. Vagy nem? 47 perce ˇ Tetszik ˇ 4 Attila Halász és a 69 forintos az nem magyar? 46 perce ˇ Tetszik Kornélia Mátra Nalunk 59cent kiloja. Vettem a multkor. Csak megkostoltam es dobtam is ki.nem volt kedvem vissza menni. Iden nem veszek tobbet. 45 perce ˇ Tetszik Judit Kanász-Nagy A helyesírás nem kerül pénzbe, még a CBA-nak sem. Meghirdet, rövid i-vel! 43 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Klassz Magyarország Tamás: fiatal vagy még - a nyugger pízemet kb. másfél éve nyúlta le a kormány - államosítás - de inkább fényes nappal rablás íze volt a dolognak. sztem lázárék neked sem fognak nyugdíjat fizetni, hogy csúsztassak egy kicsit én is. de lehet, hogy a magyar állam sem fog, mire odakerülök... tanulj sokat, azt nem vehetik el tőled. 42 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter Majd ha nem idegenek irrigálnak,akkor lehet itt újra mezőgazdaság!Sztem a TSZ.rendszer nem volt olyan rossz,max a parasztoknak nem minden tetszett benne.De az állami támogatásért azért nem sértődtek meg,meg a David Braun traktorokért,amit 300éves részletre kaptak meg azok a "szegény rászedett parasztok" 42 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Tatár Krisztina Bakker!!!!:( Micsoda blamázs!!! 39 perce ˇ Tetszik Kovács Péter Tamás Attila: A július eleji 69ft-os még görög görögdinnye. A Magyar az kb 2 hete van piacon, de általában némileg magasabb áron. Cserébe nem félérett. 38 perce ˇ Tetszik Edit Szatmári ez 43 %-os emelkedés ..... puff neki! 38 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter Van egy ötletem!Hagyjuk a dinnyét,együnk inkább töltött dagadót! 33 perce ˇ Tetszik ˇ 3 Csaba Borbely ‎27%áfa 32 perce ˇ Tetszik Szele Szilveszter Madaras Tecsóban is ezt adták, mézédes! Kóstoló is volt. Szerintem inkább ez és ennyiért, mint a külföldi éretlent együk a magyar gazdaság rovására! 29 perce ˇ Tetszik Tonie Sinkel Már nem azért, de ez a banda nem ELEVE is magyar dinnyét árult?! Merthogy azzal szédítik a népet, hogy magyarok a termékek. Most akkor hogy is van ez?! 26 perce ˇ Tetszik ˇ 2 Hutvágner Zsófi Ha mi voltunk az akarhanyadik exportorok az nem jelenti veletlenul azt, hogy a kulfoldiek meg magyar dinnyet zabaltak? Az nem baj? Dogoljon meg a spanyol paraszt es legyen MO dinnyenagyhatalom a maga csopp kis teruletevel es az igen magas d...Bővebben 24 perce ˇ Tetszik Klassz Magyarország ‎"Ennek eredményeképpen olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezségre jutottak, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén." ezt hívják ÁRKARTELLNEK - érdekes, hogy pont a mutyifelderítői kormánybiztos az éllovasa :DDD 22 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Tamás Czibolya Bele olvasva a hozzászólásokba, érdekes nép vagyunk. :( 19 perce ˇ Tetszik ˇ 2 Eszter Marsovszki Elfagyott nem lesz.Újra palántáltuk lesz.Nincs eső nem lesz.Süt a nap nagyon jó lesz.Most van,de nem jó a felvásárlási ár.De ez magyar ezt egyétek.Meg kell a támogatás.Én vettem nagyon drága magyar tököt nem egyszer.Már mézédessel sem próbá...Bővebben 16 perce ˇ Tetszik Gábor Doki Ács Akkor ÉN most jól jártam vagy rosszul? 15 perce ˇ Tetszik Klassz Magyarország Gyuszi mellett a dinnyemarketing másik arca: Simonka György Pusztaottlaka polgármestere, agrárvállalkozó. Neve először 2008-ban válhatott országosan ismertté, amikor is Karsai József vezetésével a helyi dinnyetermesztők az ő felvásárlótelepe előtt is tiltakoztak (az alacsony felvásárlási árak ellen) 12 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Thomas ßódi Majd én inkább megveszem közvetlen a termelőtől, 120 ftért! A hulladék álmagyar dinnyét meg egye meg az aki akarja... Mondjuk a Lázárék! 3 perce ˇ Tetszik

  • YTO Traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Lenz

    Válasz #720 hozzászólásra Haverom vett egy 120 lovas körüli JD-t 26,5 millióért pályázatra. Namost! A JD-ért esetleg adnék annyit (mondjuk, ha megháborodnék), de a kínai hulladékért még akkor se adnék nemhogy 8,3-at, hanem semmit sem. Ha 120-as traktor kell,akkor az MTZ lemezburkolatos 120-asa igen igen jó választás. Nagyon jól eltalált gép és viszonylag jó az ára is.

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Joske

    Válasz #19276 hozzászólásra Az elektromos autó egy téves irány. Az OE-n is csinált egy kolléga egy elektromos trabantot, és használja is. Városi használatban hatékony, de nagy távolságon nem az. A jövő kutatásai egyészen más irányba mutatnak. A legigéretesebb a kanadaiak által fejlesztett nehézvizes (NO2) moderálású önszaporító reaktor. Ugyan a technológia gyermekcipőben jár még, és sokmilliárd dollárt és sokezer mérnökévnyi munkát rá kell költeni, hogy egyáltalán biztosan látni lehessen a végeredményt, de a kutatás általában idő és munkaigényes. És nagyon sok kutatás kudarcba fullad. A jövő víziója egy olyan energiarendszer, ami biztonságos, rövid felezési idejű radiokatív hulladékot termel, kb. egy borsószemnyi fűtőelemmel épített 50-60 évig folyamatosan elegendő energiát szolgáltató energiacella. Érdekes elképzelni a jövő JD traktorait, amiket soha nem kell megtankolni, és addig menni fognak, amíg szét nem hullanak környezetre ártalmatlan darabokra. Van még hova fejlődni, és van még a kutatóknak jövőjük. Most pl. a Higgs bozon tartja lázba a kutatók egy részét, ami sok mindenre választ fog adni, egyben sok más kérdést fog felvetni a fizikusoknak.

  • Milyen traktort érdemes venni? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | csödtermelö

    Válasz #1669 hozzászólásra De miért olyan szar lenne,a zetor?Traktor vŕsŕrban töröm agyam,vagy egy kicsi Jd Mtz helyett,de az 5-ös túl kicsi meg drŕga,vagy mŕsféle nagyobb.Az új mégis ůj,annyit meg az ůj zetor is birna mint az Mtz,a konfortja meg jobb!Hasznŕlt meg csak hasznŕlt?Nem érdekelnek a sznobizmusok,meg a felvŕgósdi,csak jó legyen ,ne kelljen szerelni,ne legyen elekronikai baja,meg ipari hulladék.Legyen megbízható.Csak én megyek vele. Sajŕt 45ha szantóm,meg 20-30ha kaszŕllóra kell.

  • Eke minden mennyiségben » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gjoni

    Válasz #1129 hozzászólásra Ha jó trakid van ne gondolkozz vogelbe csak ,ha váltva forgatós a sima hulladék{:nonono:}

  • Őstermelői adószám, számla, nyugta, igazolvány, pecsételés stb.... » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | pittipitti

    Válasz #581 hozzászólásra Családi gazdálkodóként lehet. http://www.haszon.hu/agrar/jogtanacs/333-igy-adozik-a-csalad.html Mezőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyag-termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (A családi gazdaságban végezhető mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyijövedelemadó- törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!) Kiegészítő tevékenység a falusi- és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (például bérszántás). {:thumbupcool:}

  • Zöld szén. » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | bioszén

    Válasz #7 hozzászólásra A gyümölcsösödben keletkezett metszési és egyéb növényi hulladékaidat szenesítheted a helyszínen, amit visszaadhatsz a földednek, és ami csak a Te fáradságodba kerül. Kérésedre szívesen segítek referenciánként cserébe.

  • Zöld szén. » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | bioszén

    Válasz #7 hozzászólásra A gyümölcsösödben keletkezett metszési és egyéb növényi hulladékaidat szenesítheted a helyszínen, amit visszaadhatsz a földednek, és ami csak a Te fáradságodba kerül. Kérésedre szívesen segítek referenciánként cserébe.

  • Zöld szén. » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | bioszén

    Válasz #7 hozzászólásra A gyümölcsösödben keletkezett metszési és egyéb növényi hulladékaidat szenesítheted a helyszínen, amit visszaadhatsz a földednek, és ami csak a Te fáradságodba kerül. Kérésedre szívesen segítek referenciánként cserébe.

  • T-25/A kistraktor » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | a2457

    Válasz #14938 hozzászólásra ha kell a vtz-n karbantartást végezni és nem túl erős az állomány, akkor a kis t-25 váltja addig le. 35 kN -es csörlő van, azt szoktam átteni a t-25 re is. ritka hogy vontassak vele eredendően, megbecsülni a tömeget amiket húzok vele nemigen lehet, mert vizes frissen dőlt fa általában amit húzgál. és sokszor tapasztaltam hogy bizony hiányzik neki a szélesebb pacsker. a 3 pontos alsó két karját teljesen simán kitépte a t-25 is. a vtz-n az emelőkarok orsói is feladták már. most átmenő csapszeggel vannak felrakva az alsó karok a vtz-n ezért. egy ellendarab van a lehajtás házra téve, abba megy bele a csapszeg. így nem egy végen, hanem mindkét végen megvan támasztva. a csörlő fékje gyárilag 6 Kn erőig van hitelesítve, ebből nyilván kopott is valamennyit. A vtz-vel lehet annyira húzni hogy nem bírja a fék ha ideálisak a körülmények. a t-25 re kaptam kölcsön szélesebb pacskereket (szélesebb mint a gyári rendes pacsker). felnivel együtt lett cserélve kis időre, nekik kellett a sorközművelő keskeny kerék ami nekem van, t-30 ra tették rá, így befér nekik a (azthiszem) gyümölcsösbe. került a t-25 re hulladékvas, pontos tömeget nemtudok, de biztosan 100+ kiló előre, a csölrő meg 4 mázsa körül van. a vonókarok le vannak rövidítve mindkét képen (jobb terhelés elosztás miatt, meg így nagyobb az emelő erő is) ha felemelem a csörlőt kb 10 centi van a kerék és a hegytámasz közt. azzal a gumival, és nehezékkel a t-25 is erősebben húzott mint a 35 kn os csörlő. ha csak a "tömegnöcelő" van úgy még a csörlő erősebb, akkor is ha a vtz-ről kapja kölcsön a hátsó kerekeket. ha jól emlékszem a szabványos t-25 nem sorközművelő kerék méret azonos a t-30 és vtz hátsó kerék mérettel. jó bő lére eresztve ebből gondolom biztosan hogy elbír kicsivel szélesebbet.

  • Új földtörvény » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | joc

    2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy - a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon, - a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez, - a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését, - az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön, - a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen, - a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön, - a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszer-kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével, - fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai, - a mező- és erdőgazdasági föld forgalma és a mező- és erdőgazdasági föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegíthesse, - élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre, - a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény tárgya 1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (2) Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére. (3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére. 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. (2) A védett természeti területnek minősülő földre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földre (a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) e törvény rendelkezéseit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági társulatról szóló törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében e törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a földművesre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdő gazdálkodóra is alkalmazni kell. 4. § Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény alkalmazásában 1. állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket; 2. belföldi természetes személy: a magyar állampolgár; 3. birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld; 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy; 6. fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; 8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell; 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 12. helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 14. kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése; 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve; 18. mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás; 19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül; 20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is; 21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál; 22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával, c) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, és d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vételre kerül; 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik; 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; 25. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel; 26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett; 27. ültetvény: 500 m2-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet. II. FEJEZET A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 3. Általános szabályok 6-7. §2 8. §3 9. §4 4. A tulajdonszerzési jogosultság 10-15. §5 5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke 16. § (1)6 (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). (3)7 Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). (4)8 (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. (6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. (7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki. 17. §9 6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása 18-22. §10 7-9.11 23-36. §12 III. FEJEZET A HASZONÉLVEZETI JOG ÉS A HASZNÁLAT JOGÁNAK MEGSZERZÉSE 37. §13 IV. FEJEZET A FÖLD HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA 10. Általános szabályok 38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben. (2)14 A haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe. (3)15 A feles bérletre, részesművelésre, és szívességi földhasználat tartalmára vonatkozó szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény állapítja meg azzal, hogy e földhasználatokra a 39-43. §-ban, és az 56-59. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (4)16 A földek használatával összefüggő szolgalmi jog, haszonvételi jogok és a szomszédjogok gyakorlására a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A tanya lakó-, és gazdasági épület használatának - a földtől elválasztott - önálló átengedésére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 39. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. 11. A földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma, és a megengedett mértéke 40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. (5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti. 41. § Nem szerezhet földhasználati jogosultságot a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek; b) a nyilvánosan működő részvénytársaság. 42. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele - ide nem értve a 40. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eseteket -, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: földhasználati szerződés), illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél a) a föld használatát aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, b) társult erdőgazdálkodást folytat, vagy c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. (3) A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. (4) A pályakezdő gazdálkodónak az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. (5) Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít. 43. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 16. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A birtokmaximum 1800 hektár területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával. (3) A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében - a létrejöttétől számított 5 évig - a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani. 12. A haszonbérlet időtartama 44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - legfeljebb 20 évre köthető meg. (2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. 13. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, és az előhaszonbérleti jog gyakorlása 45. § (1) Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet a) aki helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, b) aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy c) akinek a lakóhelye illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat. 46. § (1) Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; b) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; c) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; d) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; e) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül; f) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül; g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs. (3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása; b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. (4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó. 47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt. (2) A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt. (3) Az olyan föld haszonbérbe adása esetén, amely a 46. § (3) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 46. § (3) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog abban az esetben áll fenn, ha a 46. § (3) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát. (4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. (5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 48. § (1) E törvény szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti, b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló, c) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti, d) erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti, e) tanya haszonbérletére irányuló haszonbérlet esetén. (2) Nem gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát az a mezőgazdasági termelőszervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll. 49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival. A haszonbérleti szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről tartalmaznia kell a 42. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell. (2) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. (3) A közlés kezdő napja a haszonbérleti szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlést kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik. (4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is. A 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat. (5) A haszonbérbeadót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az előhaszonbérletre jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában a haszonbérleti szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. (6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. 50. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult az elfogadó jognyilatkozatának a haszonbérbeadóval történt közlése napján lép be. Több előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe a sorrendben előrébb álló előhaszonbérletre jogosult, több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén pedig a haszonbérbeadó választása szerinti előhaszonbérletre jogosult lép. 14. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása 51. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy c) az elfogadó jognyilatkozat ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik, cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. (3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződésre a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. (5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. (6) Ha a (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg az erdészeti hatóságot. 52. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az e fejezetben meghatározott vizsgálatát köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes előhaszonbérletre jogosult, és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában elvégezni. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem járulna hozzá a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy a) a jegyzék szerinti rangsor alapján valamely soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és ezért a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. 53. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha a) utóbb megállapítja, hogy az 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye; b) a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére; c) a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; d) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő da) nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, db) olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy dc) birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki; e) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn; f) az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, különösen, ha a) a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától, vagy b) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - a birtokában álló föld 25 százalékának megfelelő földterületen a földhasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tett eleget. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt területi mérték megállapításánál - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően - az előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő birtokában föld(ek)nek csak az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott területét lehet figyelembe venni. 54. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen előhaszonbérletre jogosultak közül a haszonbérbeadó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 30 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadót - a (3) bekezdésben foglalt következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg - 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. A haszonbérbeadónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni. (3) Ha a haszonbérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő - legfeljebb 15 nappal történő - meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül - a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az előhaszonbérletre jogosultat, aki vagy amely a haszonbérlő helyébe lép. 55. § (1) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja a haszonbérleti szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy az 54. § szerint kijelölt előhaszonbérletre jogosulttal, akkor a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül - önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg a haszonbérleti szerződést záradékkal látja el. A haszonbérleti szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: a) azt a tényt, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép; b) az a) pont szerinti előhaszonbérletre jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; c) a jóváhagyásról szóló határozat számát; d) a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását; e) a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. (2) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadó és a haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést az 51. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az 53. §-ban foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja, erről a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül döntést hoz. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint azokkal az előhaszonbérletre jogosultakkal, akik a haszonbérleti szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek. (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. 15. Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog 56. § (1) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52-55. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A földhasználati szerződést - annak aláírásától számított 8 napon belül - a földhasználati jogosultságot szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A földhasználati szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása sorári figyelmen kívül kell hagyni az előhaszonbérleti jogról, az előhaszonbérletre jogosultakról, az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. (4) Több föld használatának valamely földhasználati jogcímen történő átengedéséről szóló szerződést akkor lehet jóváhagyni, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 57. § Ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni az olyan haszonbérleti szerződés esetben is, melynek létesítése során előhaszonbérleti jog nem áll fenn. 58. § (1) A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot. (2) A haszonbérleti szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú módosításáról szóló szerződést, vagy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt haszonbérleti szerződést (a továbbiakban együtt: módosított szerződés) - annak aláírásától számított 8 napon belül - a haszonbérlőnek kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a módosított szerződés jóváhagyásáról, vagy annak megtagadásáról - a módosított szerződés beérkezésétől számított - 30 napon belül határoz. (4) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem dönt, illetve a határidő meghosszabbításáról a szerződő feleket nem értesíti, módosított szerződés jóváhagyását a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő napon jóváhagyottnak kell tekinteni. Ez esetben a haszonbérlő kérelmére a módosított szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni. (5) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megtagadja a módosított szerződés jóváhagyását, az erről szóló döntésében rendelkezik arról, hogy a feleknek a módosított szerződés jóváhagyása érdekében mely határnapig, milyen rendelkezéseket, mely jogszabályi előírás alapján kell megváltoztatniuk. Az e bekezdés szerinti döntésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a határidő eredménytelen lejárta esetén a haszonbérleti szerződés a szerződő felek között létrejött eredeti szerződés szerinti tartalommal marad fenn. 16. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések 59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. V. FEJEZET A SZERZÉSI KORLÁTOZÁSOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS A KÉNYSZERHASZNOSÍTÁS 60. § (1) Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik. (2) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. (3) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. 61. § Ha hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés alapján kérik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét, és a szerződés az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. 62. § (1) Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során a rendelkezésére álló adatok, bizonyítékok, és az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó a) nem tartotta be a szerzéshez vállalt, a 13. §-ban, a 15. §-ban, illetve a 42. §-ban előírt kötelezettségeket, b) a szerzés feltételeként az e törvényben előírt meghatározott célú fölhasználattól, tevékenységtől tartósan eltért, c) földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, d) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve székhelye, telephelye, mezőgazdasági üzemközpontja bármely okból megszűnt, vagy e) az e törvényben meghatározott határidőn belül a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a hatósághoz, vagy - adás-vétel, illetve a haszonbérlet esetén az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából a 21. § (1) bekezdésében vagy a 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a jegyzőhöz felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. (3) Nem állapítható meg a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogsértés, ha a föld kisajátítást pótló adás-vételre kerül sor, vagy a tulajdonos egészségi állapota oly mértékben megromlott, vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely az e törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a szerződés jóváhagyásának megtagadása esetén a tulajdonjogot átruházó, vagy a használatba adó személy a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a föld használatáról, hasznosításáról nem gondoskodik. 63. § (1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt felszólításnak, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű mulasztási bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. (3) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll. 64. § (1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld kivételével - a 65. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról. (2) Az (1) bekezdésében megállapított időtartam kezdetét attól a naptól kell számítani, amely napon a kötelezettel szemben a kényszerhasznosítás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedett. (3) A föld kényszerhasznosításba adásáról szóló intézkedés megtételének nem akadálya az, hogy a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. 65. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az erdőnek nem minősülő föld kényszerhasznosítását határozattal rendeli el. A határozatban rendelkezni kell a)17 a kényszerhasznosítás elvégzésére - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - kijelölt személy vagy szervezet megnevezéséről, b) a kényszerhasznosításnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított időtartamáról, c) a 66. §-ban meghatározottakra figyelemmel a kényszerhasznosítás módjáról, és d) arról, hogy a kényszerhasznosítással ténylegesen és igazoltan felmerülő költségek megtérítése a kötelezettet terhelik. (2) A kényszerhasznosítás időtartama a jogsértő állapot fennállásáig, de legalább a gazdasági év végéig, legfeljebb a következő gazdasági év végéig tart. 66. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv által kényszerhasznosítás elvégzésére kijelölt személy vagy szervezet köteles a) a szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott földet - a művelési ágának megfelelő - termeléssel hasznosítani; b) az a) pont alá nem tartozó művelési ágban nyilvántartott ba) földet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának megfelelően hasznosítani, vagy bb) földön a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott esetben a hasznosítást célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. 67. § (1) A kényszerhasznosítás a tulajdonjogot nem érinti. Ha a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a földhasználó követte el, a kényszerhasznosító a jogviszonyban a földhasználó helyébe lép. (2) A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet a föld használatáért, hasznosításáért ellenszolgáltatással nem tartozik a föld tulajdonosa felé, ha a tulajdonos követte el a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést. (3)18 A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet minden év október 31-ig - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a bevételeiről, és kiadásairól elszámolást készít a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. VI. FEJEZET A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG 68. §19 VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdés szerinti eltéréssel - 2013. december 15-én lép hatályba. (2)20 A 16. § (2), (3), (5)-(7) bekezdése, a 38-44. §, az 51-67. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) A 8. §, a 18-22. § és a 68. § 2014. március 1-jén lép hatályba. (4)21 A 6. és 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1) és (4) bekezdése, a 17. §, és a 23-37. § 2014. május 1-jén lép hatályba. 70. § (1) E törvény hatálybalépése előtt megkötött és a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés végett, az illetékes földhivatalhoz benyújtott haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a szerződés módosítása a fölhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik. (3) Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti határnapig közölt vételi ajánlat esetében az adás-vételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. (5) Az előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából 2013. december 14-ig közölt (közzétett) haszonbérleti ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontj

  • Claas traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | NH Betyár

    Válasz #2283 hozzászólásra Kollega, Írd már meg nekem légszíves mi bajod volt, vagy min változtatnál a NH trakin egy A4-es lapon? Nekem több darab is volt-van, a családban haverokkal kb 10 felett és semmi rossz tapasztalatom nincs vele. Főleg nem T5000 kategória. Szerintem a NH-ot inkább JD fele hasonlítgassuk, a Claas nem egy kategória. Az újabbakról hallottam rengeteg rosszat, a régit meg ismerem. Én a Fendt nagy traktorokkal csak német ipari hulladéknak hívom. HAsonló a helyzet a Claas fixkamrás bálázókkal is. Kukába valók. Kombájnban marha jók voltak, de ez a Renault vonal, ami már nem az természetesen nem igazán jött be. Axiál azért ajálja mert a Fendt drága a Landini meg Landini. Nem bántom, de nem kell sokat várni tőle. Én mindig azt mondom, ott kell venni ahol jó a szervíz és van ismeretség. Ha ez az Axiál ok, ha az Agrotec ok, ha Kite ok. De vannak új dealerek, akik most indulnak, alávágnak mindenkinek árban, piramis játékot űznek. Ezekkel vigyázni kell.

  • Segítség kérése szakdolgozathoz (nem kérdőíves) » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | imbuszkulcs

    Sziasztok! A dolgozat a hagyományos erdőgazdálkodás, a modern (új hazai nemesítések és fajtajelöltek) energiaerdők/energianövények, és a mezőgazdasági termelés melléktermékeinek, "hulladékainak" energetikai célú felhasználásáról fog szólni. Jelenlegi és jövőbeli lehetőségek, összehasonlítás gazdasági, és fenntarthatósági (környezetvédelmi) szempontok alapján. Az egyik amolyan "off" alfejezethez kapcsolódnának a képek: Igazából már nagyon sokat készítettem magam is, ami elég a dolgozatba(illusztrációnak), de érdekel hogy mennyi kép jönne össze. Egy afféle nem hivatalos kis felmérés, számok és tények nélkül. Gondolom sokatoknak ismerős a helyzet hogy a szomszéd vagy az adott dűlőnek évek óta ápolatlan szőlője, gyümölcsöse, szántója ugyanúgy szőlőnek és gyümölcsterületnek van nyilvántartva. (ezért nem is kezdtem el statisztikákat keresni, illetve mert az már eltérne a dolgozat témájától)). Köszönöm az eddigieket!{:smile:} Nincs időkorlát, de június végén lesz a védés, ott egy kis említést tennék az eredményekről, a diavetítésem alatt. Addig volna jó képet kapni, de utána is jöhet ha belefér. Mégegyszer köszönöm.

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zé!

    Már az én gépem is elindúlt!{:w00t:}{:w00t:}{:thumbup:}{:thumbup:} A mezőgazdászkodásnak az idén már annnyi! Ősszel folyt köv de elsőnek az enyémmel foglalkozom mert már elegem van a éveken át ismétlődő másnak előbb és majd én ráérek dologból,mert én mindíg pórúl járok!Sőt lehet hogy abbahagyom a maszekot mert már kikerestem az árát a trakinak tavaj és most már gyűjteni kellene egy újjabra természetesen ezzel!Az újított, cserélt, indítómotorral már kihúzom valahogy egy pár évig!(remélem)!De addig is betúrom a környező traktornyomokat (gödröket) annyi törmelék,hulladék,hamu összegyűlt az udvaromon!{:hammer:}{:smile:}

  • Fakitermelés, erdők újratelepítése » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | a2457

    Válasz #1107 hozzászólásra én dolgozom darus pótkocsival, gyérítésben. és van forwarderem is. gyérításben a pótkocsi vált be jobban, mert mozgékonyabb,fordulékonyabb. egy jó erdészeti pótkocsit 90 fokba be lehet a traktor mögött törni. a derékcsuklós forwardert nemigen lehet 90 fokig megtörni :D node. a videón szereplő apparátus nagyon aranyos, de ha termelni is akarsz vele akkor egy kicsit karcsú. sajnos a t-25 /t-30 traktorok erre nemigen alkamasak ebben a formában. ehhez egy összekrekes mtz a legjobb. preferálnám az egyeneshidas mtz-t, nekem a kishidas van, avval is jól lehet dolgozni de a helyzet az hogy sokszor elkellene azu egyeneshidas nagyobb vonóereje. csinálni is lehet ilyen kocsit, daru terén nekem a kcr 2500 jól működik, csak kicsit rövid sajnos. de lehet vele együtt élni, végülis évek óta csinálok vele növedékfokozó és törzskiválasztó gyérítést, nagyon jó hatásfokkal. a pótkocsim RP-6 os típusú magyar gyártmány. igazából pofon egyszerű, 2 darab 200 mm-es U gerenda összefordítva adja a vázát, 100x100 as zártszelvényből vannak a rakoncák. a hidat megnem mondom alatta mié, az enyém sajnos nem hajtott, és csak egytengelyes. a videón látott pótkocsi annyiból akár lehet jobb is hogy boogie-s. namost ameddig egyenesen kell vontatni, az nagyon jó dolog mert könyeddén felmászik azu akadályokra, ha azok nem haladják meg a kerékátmérő felét. de ha elkezud sárban süppedni, akkor nagyon nehéz fordulni vele mert ugye sikálnak a kerekei. nekem ifa ballonos gumik vannak fennt, 6 erdészeti köbméter fát tudok felrakni, avval ha nincsen komoly terep a muszka is elbír. ha t-25 / t-30 után akarnál ilyen kocsit csinálni, akkor 2-3 erdei köbnél nagyobbat nemigen ajánlanék. a kistraktorok fülkéje is kicsi, a hátrafordulós daruzás inkább lenne emberkínzás, ráadásul alacsonyan ülsz, ezért nem látsz fel rendesen a pótra, nem fogsz tudni rendesen rakodni vele. sehogyan. egyébbként a környezetvédelmi irányelveknek köszönhetően egyre több helyen kizárják a vonszolásos közelítést, és csak kötélpályát vagy darus pótot/forwardert hagynak dolgozni, nagyon is helyesen. tehát ez lenne a jövő útja. gyártani pótkocsit akkor éri meg ha van minta amit lehet másolni, és tudsz darut viszonylag értelmes áron beszerezni. máskülönben durván 1 miliótol 1.5 milióig érnek az rp-6 os pótkocsik, és 2 milió körül kapsz egy alkalmas traktort hozzá. ahol követelmény az ilyen technológiával való munkavégzés, ott behozza magát hamar, mert ilyen technikával ki lehet és ki is kell ha törik ha szakad a 4200 tól 5500 forint / erdei köbméter árat a gyérítésekre. ebbe beletartozik hogy a méter fa fogalmát a választékból törölni kell. ugyanis ha méterfát daruzol, helyből nem éri meg dolgozni ennyiért. eleve fele annyi amit megfog a daru, lasabb lerakodni is, több a darabolás. 2 méteres a normál méret tüzifa. mert azt lehet daruzni rendesen. a szuállítónak is jó, mert a java darus géppel megy szállítani, főleg ha kamionról van szó. egyedül a 150 centis kivágás képez kivételt, de az amúgyis viszonylag vastag (szabvány szerint 16-22 centi csúcsátmérő), emiatt a daruzhatósága javul eleget. a videón látott darus pótkocsi egyvalamire roppant kifogástalan, ahol hagyományos vonszolásos közelítés folyik ott bennt a placcon rettenetesen megtudja gyorsítani a dolgot, mert fel lehet vele rakni a tüzifát a rakatra, hoyg csak igazítani kelljen, ezzel jelentős élő muinkaerőt lehet megtakarítani. akácosban természetesen az oszlopnak valót feltudja a pótkocsira rakni és a megfelelő helyen lerakodni. ez nagyon jó dolog, sok kézi anyagmozgatást kivált vagy egyszerűsít. nyilván érettebb erdő rönkjeivel nem fog megbírkózni, ahhoz a 2500 as kcr is halovány. gyérítési ártéri nemesnyarasban még pont megfelel a 3 méteres rönkhöz, de felette erősebb gép kell mint a 2500 as kcr. az erdészeti pótkocsik sokban különböznek a mezőgazdaságiaktól. erdőn fotnos hogy terhelje a traktor hátulját, a megfelelő vonóerő végett, ugyanakkor a tengelyt sem lehet túlzottan hátratolni mert akkor a szerelvény fordulóköre túl nagy leszen. az alacsony építés szintén fontos, mert a terepviszonyok miatt az alacsony súlypont határozottan szükséges. a pótkocsi nyakának is minimum fél traktor szélesség hosszal kell rendelkeznie hogy 90 fokban be lehessen törni. ez egy gyérítésben elengedhetetlen. az ilyen eszközzel történő munkavégzés megköveteli a precíz irányított döntési eljárást, mert a fákat úgy kell levágni hogy a helyben történt darabolás után minnél kevesebb kézi anyagmozgatással daruzható módra el lehessen rendezni, mindeközben a megmaradó faállományban ne keletkezzen kár, a művelőúton pedig maga a közelítő szerelvény kényelmesen tudjon haladni, sorvágásnál a tuskókat megközölve. célszerű első körben a művelő utakat kivágni, és második lépésben a válogatást a maradékból elvégezni, a két művelet közt a szerelvénynek le kell hordania a sorkivágás anyagát máskülönben helyszűkében lesz a döntő. a szerelvénnyel 2 fő dolgozik, egy darus/traktoros, egy kisegítővel akinek: 1. igazítani kell a rakományt folyamatosan felrakodás közben 2. ha maradt az úton olyan hulladék ami kárt tehet a gépben azt el kell távolítania 3. ha túlmagas maradt egy tuskó azt vissza kell hogy vágja 4. ha a daruzás közben valami zavarja a kilátást akkor azt el kell távolítsa (belógó faág például) 5. segíti a traktor vezetőt szűk helyeken hogy véletlen se sértse fel a szerelvénnyel a fák kérgét (ez roppant fontos, ez részben a mozzanat amiért ezért a munkáért többet lehet s kell is kérni mint a hagyományos vonszolásos játékért) majdan, amikor lefele pakol a szerelvény a közelítés helyén, ott szintén egyrészt meg kell bizonyosodjon róla hogy senki nem tartózkodik veszélyes helyen, és igazítja a lerakott fát. a pótkocsis közelítés hatékony ameddig a válaszétkok száma nem haladja meg 3 mat, az átlagos közelítési távolság nem több 800 méternél. az a lélektani határ. a technológiát betanulni nehéz, főleg a döntő/ágazó/hosztoló/daraboló főnek, sokmindent kell egyedül elvégeznie. minden ilyen főhöz tartozik egy segéd aki: 1. figyel rá hogy se a szerelvény se más ne legyen veszélyes helyen a döntés során 2. segíti az írányított döntést szükség esetén 3. a feldarabolt fát méret szuerint különrakva rendezi, minden kis kupacot képző fa párhuzamos, egyik végén egyvonalban kell hoyg legyen, máskülönben képtelenség hatékonyan daruzni. 4. eltávolítja az ághulladékot amennyire csak tudja 5. roppantul figyel rá hogy a kihordó szerelvény daruja minden egyes kupacot elérjen úgy, hogy közben a daruval nem kell sértenie egy megmaradt fát sem, nem kell tuskóra hajtania a szerelvénynek, a kupacot jól látható helyen legyenek. 6. rakodás közben ellenőrzni a mérethelyességet, alkalom adtán korrekcióra kéri meg a motorfűrész kezelőt. sajnos ebben az országban hagyománya van annak hogy egymás alá kínálnak a vállalkozók, így kialakult az a helyzet van aki egy gyérítést akár 3000 forintért is elvállal. természetesen vonszolásos technikával szoktak dolgozni, ami: egyrészt a megmaradó faállományt jelentősen károsítja, így a majdani véghasználat eredménye romlik, másrészt a talajterhelése a vonszolásnak túlságosan nagy. védett lágyszárú vegetációban brutális kárt okoz ez a fajta megoldás. akik nem értenek az erdőhöz azoknak ettől független ez tökéletes megoldást jelent, mert nemtudják hogy a későbbiekben a sérült faállomány végett bizony drágább ez a megoldás mint a daruskocsis tőmelletti felkészítéssel végzett munka. vonszolás akkor hatékony ha le lehet terhelnia vonszoló gépet, nemigen adott az az opció hogy lehessen hatékonyan egyenletes bontást végezni az erdőben. hiszen nem fog senki 20 méterenként megállni felkötni egyessével pártized köbméteres fákat (jobb esetben, sokszor ettől kevesebbet ad ki a gyérítés). inkább próbálkoznak foltokban bontani, ami ahhoz vezet hogy igazából csak a foltok szélén lesz hatása például a növedékfokozó gyérítésnek, elgazosodáshoz vezethet ha túlnagyok a lékek, ami kölcségesebbé teszi a későbbi termelést, valamint rontja a megmaradó erdőállományt. részben mert a növedékfokozás nem fogja az elvárt növedéket hozni mert egyenetlen a bontás, másrészt a fák a fényfelé törekednek, így a kívánatos egyenes törzsforma kevésbé fog kialakulni, a meglevő törzformák pedig elkezdenek a fény irányába görbülni, előfordulhat hogy szükségtelen mennyiségű oldalhajtást kell a fának növesztenie, evvez értékes erőforrásokat véve el a kívánatos növekedéstől. ennek eredménye a további munkák során hogy a kitermelt faanyag kisebb hányada lesz iprai felhasználású értékesebb anyag, mindamellett hogy a teljes kitermelhető mennyiség is csökken. nyilván akik érdemben is foglalkoznak erdővel s nem csak irodában ücsrögnek papírok felett görnyedve, illetőleg nem csak valahogy elvégeztek egy erdészeti iskolát (legyen középfokú az vagy felsőfokú), azok ezeket a tényezőket ismerik. a többieket igazából a pillanatnyi kiadás csökkentése érdekli, de természetesen ezek az emebrek anyagi szemszögből eredményes gazdálkodást nemtudnak végrehajtani. a darus technológia drága, de egyszer majdcsak egyre többen jönnek majd rá hogy nem kiadás, hanem befektetés az ezzel a technológiával végzett szakszerű munka. egyre inkább a szállaló erdőgazdálkodás és a természetes felújulás irányába tendál a piac, szerencsére törvények is születnek ennek a kikényszerítésére, ezeket a munka fajtákat vonszolással nem lehet megvalósítani. így, a darus pótkocsi azoknak akik rendelkeznek megfelelő vontatógéppel nagyon jó alternatíva a speciális erdészti forwarderekkel szemben, gyérítések esetében természetesen jobban is teljesít mint a forwarder. http://www.erdeszetilapok.hu/?page=arch_view&id=16590 egy csepp olvasni való a hazai pótkocsikról és a hazai forwarderek egyikkéről. a képek alatti feliratok nem helyesek sorrendben,4. ábra lenne a varuta forwarder.a 2-es ábra pediglen az SR pótkocsi.

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Dolmány

    Válasz #18901 hozzászólásra Szia! Nálunk a cégnél 2 darab Caroni 3 késes házunk van, mindkettő oldalt kidobós, a nagyobbik toló üzemben van használva a kisebbik húzva van. Mi az agrolanc-tól vettük(szerintem ők a hazai forgalmazók), újonnan igen borsos az áruk. Ipari módon használjuk, kapnak rendesen, a kések baromi erősek a késház is erős, ahhoz képest hogy miket kapnak jól bírják. Ami nem tetszik az adapterekben: A kerekek gumijai nem a legerősebbek, de a képen láthatón már nem a gyári kerekek vannak. A magasságállítás nem a legjobb rajtuk, a felső rugós sasszeg könnyen beakad fás szárú növényekbe és kiugrik, így akár el is lehet hagyni a kereket és a magasság állításhoz szükséges alátéteket. Az én nagy asztalom majdnem a képen látható duplája, a kerekek viszont azon is a szélén vannak, középen nincsen segédkerék, ezért gyakran felhasal, ez főleg köveken, gyökereken gond, így a középső kés néha lelazul, mivel az önzáró anya (gondolom a súrlódási hőtől) enged. Háztáji használatra szerintem bőven jó (ha jó áron adják és nincs nagy hibája és biztos megvenném), mi nagy területeket nyírunk vele és sajnos gyakran út menti igénytelen területeket, ahova mindenféle hulladékot leraknak, vagy leesik a járművekről, beton darabok, vasak, stb. (ezért is jobban szeretem a szárzúzót használni, de azzal nehezebb manőverezni) Ez az én céges traktorom, igaz csak a motorja japán, fordítható vezetőállása van, hidro hajtás, a videón éppen gyepkímélő gumival látható egy nagy szárzúzóval (nagyon bitang ez a szárzúzó). https://www.youtube.com/watch?v=52JgxcJ7Zxs Saját használatra majd szeretnék venni egy japán traktort, sajnos egyelőre a pénzmagot gyűjtöm még rá, már nagy szükség lenne rá, de nem szeretném elsietni a vételt, a megfelelőt szeretném majd kiválasztani, típusban és teljesítményben egyaránt, most csak egy kínai egytengelyes dízel traktorom van.

Cégek

  • Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye

    A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye. A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.
  • Agro-Max
  • Agroinform.hu Mezőgazdasági Géppiac

    Agroinform.hu Mezőgazdasági Géppiac

    Több mint 50.000 gépajánlat a legkisebb alkatrészektől a legnagyobb erőgépekig és szállítójárművekig, kategorizáltan. Ha használt vagy új mezőgazdasági, építőipari és egyéb haszongépjárműveket (traktor, kombájn stb.) keres, akkor jó helyen jár gép-börzénken!
  • Belarus Traktor Kft.

    Belarus Traktor Kft.

    A Minszki Traktorgyár Belarus gyártmányú, MTZ típusú traktorai a világ sok országába jutnak el, ezek közül a legnagyobb importőrök Magyarország, Németország, Egyiptom, USA, Franciaország, Görögország.
  • BeRo-Ing Kft magic Cars

    Gépjármű, tehát munkagép, traktor, auto... európai felkutatását vállaljuk. Komplett ügyintézés, segítség önnek több nyelven. Elmondja mit szeretne vásárolni és mi házhozvissszük önnek, magyar papírokkal. Érdeklődni: Bero-Ing Kft HU-8513 Mihályháza Dózsa György u.1. 00(36) 89/348-764 00(36) 20/595-42-14 00(36) 30/486-35-57 vesztergom.timea@bero-magic-cars.com
  • Crystal- Mezőtúr Kft

    Crystal- Mezőtúr Kft

    Crystal-Mezőtúr Kft importőre a CRYSTAL-ORION traktoroknak.
    Korrekt banki kapcsolatainkon keresztül biztosítjuk ügyfeleinknek a legkedvezőbb hitel és lízing konstrukciókat gépvásárlásokhoz, így kedvező feltételekkel jutnak a legkorszerűbb technológiákhoz.  

  • Deraland Kft.

    Deraland Kft.

    Minden, ami a traktor körül számíthat.
  • Deutz-Fahr

    Deutz-Fahr


    Mezőgazdasági gépek gyártásaával és forgalmazásával foglalkozó vállalat-csoport, amelyet 1927-ben alapítottak. A csoport tagjai a Same, a Deutz-Fahr, a Lamborghini és a Hürllman. Nagy hangsúlyt fektetnek az újításokra, a K+F fontosságára.

  • Építőgépek.Hu
  • EU-FERR Kft.

    EU-FERR Kft.

    Vállalkozásunk 1991 óta foglalkozik mezőgazdasági gépalkatrészek kis- és nagykereskedelmével Nádudvaron, de viszonteladói hálózaton keresztül az ország egész területén elérhetőek vagyunk. Fő profiljaink: RÁBA traktor alkatrészek teljes választéka új, valamint felújított kis és nagy fődarabok - Fűzött és komplett dieselmotorok - Hengerfejek, adagolók - Sebességváltók - Kis és nagy osztóművek CLAAS kombájn alkatrészek teljes választéka - Cséplődobok, dobkosarak, csigák - Szalmarázó tengelyek és ládák - Ékszíjak, láncok, csapágyak ERMO váltvaforgató ekék Tárcsalapok Minőségi alkatrész beszállítóink közül: RÁBA Járműipari Holding Nyrt. - traktor alkatrészek KOLBENSCHMIDT - motor alkatrészek DANA-SPICER - sebességváltó alkatrészek ELRING - hengerfej tömítések EATON - differenciálzárak ERMO - ekék, mélylazítók A megrendelt alkatrészeket az ország bármely részére kiszállítjuk a másnapi munkakezdésig. Betakarításkor, valamint minden hétvégén ügyeleti szolgáltatással és szakmai tanácsokkal állunk ügyfeleink rendelkezésére.
  • Füri Kft. - traktorimport.hu

    Füri Kft. - traktorimport.hu

    Talajmaróval szerelt kertészeti diesel traktorokat importálunk Japánból. Kínálatunkban minden jelentősebb japán traktor márka megtalálható. Használt és új traktorok 11-40 LE-ig. Széles választékban magyar gyártmányú új mezőgazdasági/gépi munkaeszközöket kínálunk. www.traktorimport.hu
  • Géta Kft.

    Extrudált szója- és gabona készítő berendezések, traktorhajtású extrudált szója- és gabona készítő gépek, valamint kutyatáp gyártó gépek és alkatrészeik gyártása, valamint üzemi technológiák tervezése, kivitelezése, telepítése a szomszédos országokba is. Kiváló minőségű alkatrész gyártás, garanciával! 100 % magyar szellemi termék eredményeként létrejött berendezéseinket 1987 óta folyamatosan fejlesztjük a követelményeknek és megrendelői igényeknek megfelelően!
  • Goldoni
  • Gregoire Besson

    Gregoire Besson

      A Gregoire-Besson Társaság mezőgazdasági gépek gyártásra szakosodott az elmúlt 50 évben.   Figyelembe veszik, hogy minden országban más a talaj típusa, különböznek az éghajlati tényezők, és a növénytermesztés módszerei is. Széles választékban gyártanak ekéket, lemez- és talajmaró gépeket. Jelen vannak mind az 5 kontinenesen.
     

  • Hanki-ker

    Hanki-ker

    Traktort (Kioti, MTZ, Jinma) keres? MTZ, Jinma, Kioti traktorok, Kühne ekék és további mezőgazdasági gépek kérjükszéles választéka a Hankikernél! Érdeklődjön telefonon vagy E-mailben a kiválasztott gépekről! Telefon: +36 62 219-254 - Kérjük hivatkozzon az Agroinform oldalra! Ne feledje ha Kioti, Jinma, MTZ traktor akkor Hankiker!

  • Honti és Társai Kft.

    Honti és Társai Kft.

    - Emelőgépek, rakodógépek, traktorok, hegesztők, láncfűrészek biztonsági vizsgálatai, - Dokumentációk, gépkönyvek pótlása 2800 típusra, biztonsági táblák, feliratok, nyomtatványok, - Munka- és tűzvédelem, - Emelőgépek és alkatrészeik adásvétele.
  • Huntraco Zrt.

    Huntraco Zrt.

    A Caterpillar termékeit a Steyr Művek Magyar Kereskedelmi Rt forgalmazta az 1920-as évektől kezdődően a Ferenciek tere és a Lehel úti telephelyein. A második világháború után a képviseleti jogot az osztrák Eisner cég birtokolta. 1971-ben az Universel Kft. állami képvisleeti vállalat vette át a Caterpillar földmunkagépek magyarországi képviseletét. Ennek márkaszervíze - konszignációs alkatrész raktárral kiegészítve - Hunivólán Gt. néven, önálló telephelyen működött a XIII. kerületi Jász utcában.
  • IKR Bábolna

    IKR Bábolna

    A több mint 35 éves múlttal rendelkező IKR Zrt. a magyar agrárium meghatározó résztvevője. Cégünk a piaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó fejlesztő-, szolgáltató-, kereskedőcég, amely biztos segítséget jelent partnereink számára a szántóföldi termeléstől a piaci értékesítésig. Magyarországon az IKR Zrt. az egyik legnagyobb mezőgazdasági termények termelésével és értékesítésével, technológiai fejlesztéssel, termelőeszköz-kereskedelemmel valamint műszaki szolgáltatással foglalkozó nagyvállalat, amely teljes országot lefedő üzlethálózattal rendelkezik. 15 területi- és 1 alközpontban és 10 agrokémiai központban fogadjuk partnereinket.
  • Interoffice Trade Service SRL

    Interoffice Trade Service SRL

    TRAKTOR es MEZOGAZADASAGI GEP teljes valaszteka : MASSEY FERGUSON, PRONAR, MASCHIO GASPADRO, AGRIO, FORRIGO, MECANICA CEAHLAU, FERRO FLEX, OMIKRON, FERARI, AGROMEHANIKA, stb - Magyarorszagi partnerek szamara AFA nelkuli szamlazas (AFA EU regisztraltak) = 25% megtakaritas!!!
  • John Deere doktor

    John Deere doktor

    Alkatrészt keres régi, vagy új John Deere gépéhez? Javításhoz, karbantartáshoz lenne szüksége információra, kapcsolási rajzra? Esetleg John Deere ajándékot szeretne vásárolni? Hívjon, vagy küldjön e-mailt!
  • JUVA

    JUVA

    Vállalkozásunk a kezdetektől fogva mezőgazdasági gépek értékesítésével, javításával, és az értékesített gépek vevőszolgálatával foglalkozik. Cégünk folyamatosan bővülő termékkínálattal törekszik arra, hogy igényeinek legmegfelelőbb termékeit kínálja Önnek legyen szó új, vagy használt gépről. Együtt működő partnereinknek köszönhetően kedvező hitel és lízing ajánlatokkal állunk rendelkezésére új és használt gépek esetén egyaránt.

  • KCR / WRC 2007 KFT

    A KCR Power box növeli a teljesítményt és a nyomatékot. Ezt a mezőgazdasági gépeknél nagyon egyszerű kihasználni. A teljesítmény növekedés átlag 20%. A KCR box-al szerelt gépekkel olyan feladat is megoldható, ami a kevesebb teljesítménnyel rendelkező (széria) traktorokkal nem.
  • Kelet-Agro Kft.

    Kelet-Agro Kft.

    Japán kistraktorokat értékesítünk, amiket közvetlenül Japánból importálunk. A beszerzést személyesen a cégünk ügyvezetője végzi, hogy csak a legjobb minőségű traktorok alkossák választékunkat. Aktuális készletünket árakkal együtt megtekintheti weboldalunkon. Másik fő profilunk MTZ alkatrészek értékesítése. Jelenleg több mint 2000 féle terméket kínálunk Önnek nagyon kedvező áron telephelyünkön, vagy utánvétes csomagként küldve 24-48 órán belül házhoz szállítva.
  • kertigépjavítás

    Mezőgazdasági kisgépek, rotációskapák, TZ-4K kistraktorok, áramfejlesztők, lapvibrátorok fűnyírógépek, fűnyírótraktorok, s minden robbanómotorral szerelt ipari vagy hobbi használatra készüt gép javítása felújítása garanciával. A gépek gyártóival tartott szoros kapcsolat, biztosítja, a javításhoz szükséges gyári alkatrészek beszerzését.
  • Kiss Kertész Duó Kft.
  • KITE Zrt.

    KITE Zrt.

    Gépkereskedelem, Alkatrészkereskedelem, Öntözés, Növényvédő szer és műtrágya kereskedelem, Vetőmagkereskedelem, Kertészet, Terménykereskedelem, Környezetápolás-technika, Szervíz, Szaktanácsadás (az ajánlott technológiák végrehajtásához szükséges eszközök és anyagok biztosítása, a gépek beszerzésében való közreműködés, a gépek alkatrész- és szervizellátásának biztosítása saját szervizhálózattal, vetőmag, növényvédő szer, műtrágya beszerzésében való közreműködés, a termelők termeléséhez szükséges finanszírozás segítése sajátos fizetési konstrukciókkal).

  • Kovács András

    Szeretettel várok minden M.A.N barátot az oldalon! Célom ezzel a honlappall, hogy minnél több fotót, véleményt gyüjtsek össze a M.A.N-traktorokról! Várom véleményeiteket, hozzászólásaitokat! www.mantraktor.try.hu
  • lamborghini-tractors.com
  • Landwirt - Agroinform Használtgép-piac

    Landwirt - Agroinform Használtgép-piac

    Osztrák Landwirt Géppiac magyarországi partnere az Agroinform.com.
  • LGW Traktorcenter

    LGW Traktorcenter

    \" LGW = A legjobb ár-érték arány a traktorok piacán! \" Cégünk a kínai Dongfeng Mezőgazdasági Gépgyár munkagépeinek importőre és forgalmazója. A gyártó termékei hazánkban LGW márkanéven kerültek bevezetésre. A gyár 1952 óta működik, kapacitása jelenleg havi 10.000 db eszköz gyártását teszi lehetővé, ezzel egyike a világ legnagyobb traktorgyártó üzemeinek.
    www.traktorcenter.hu

  • LOTIMEX-PLUS ZRT.

    LOTIMEX-PLUS ZRT.

    Traktorok és adapterek értékesítése. Traktor alkatrészek, adapter alkatrészek forgalmazása.
  • Machine Finder
  • Madarász Kft.

    Madarász Kft.

    Cégünk 1989-ben alakult. 20 éve foglalkozunk gumiabroncsok kereskedelmével és szerviz szolgáltatással. A 2500 négyzetméteres telephelyünk Mezőberényben (Békéscsabától mindössze 18 km-re) a 47-es főút mellett található. Fő tevékenységünk:

    • Személy-, teher-, mezőgazdasági és egyéb speciális gumiabroncsok értékesítése
    • Gumiszerelés, centrírozás, javítás
    • Szélvédő sérülés javítása
    • Gumiabroncs tárolás
    • Gépjármű polírozás
    • Autómosás, belső tisztítás (autókozmetika)

    Jelenleg egy telephelyen 7 fővel végezzük a kis- és nagykereskedelmi, valamint szervíz tevékenységünket. Számunkra rendkívül fontos vevőink megelégedettsége, színvonalas kiszolgálása, szolgáltatásaink folyamatos bővítése. Versenyképes árainkkal és bővülő raktárkészlettel állunk ügyfeleink szolgálatára. Bízunk abban, hogy hamarosan Önt is ügyfeleink körében tudhatjuk.

  • Mező-Nyék Kft.

    Cégünk New Holland traktorok importálásával foglalkozik, emellett eredeti New Holland, Case, Hardi, Kuhn, Merlo alkatrészek igen kedvező áron kaphatóak. Hívjon minket vagy látogasson el honlapunkra.
  • MTD Hungária Kft.

    MTD Hungária Kft.

    Az MTD Hungária Kft. megalapításakor feladatként az európai piacokra történő kertészeti gépek gyártását és forgalmazását határoztuk meg. Gyártmányaink fűnyírók, fűnyíró traktorok,
    gyepszellőztetők, motoros kapák, komposztálók, láncfűrészek, motoros kaszák és kiegészítő tartozékok, melyek hatékonyan segítik vásárlóinkat a kerti munkák elvégzésénél.

  • Nagy László – Takarmányelőkészítő és Bioenergia feldolgozó gépgyártó

    Elektromos Bálaadagoló és pelletáló berendezés 1-2 t/h teljesítmény Folyamatos üzemmódú keverőberendezés
    - 300-500-1000 kg kivitelben
    - 1-3 t/h teljesítmény
    - igény szerint: digitális mérleggel Elektromos-ciklonos daráló
    - 7,5-22 KW
    - 10-20 q/h teljesítmény Traktoros-ciklonos daráló
    - 20-25 q/h
    - 50 LE Ellenáramlásos keverőgép
    - 300-500-1000 kg töltettel
    - 1-3 t/h teljesítménnyel
    - 5,5-22 KW motorral Elektromos termény darálók
    -12-16-24-32-40 kalapáccsal
    - 3-15 q/h teljesítmény
    - 1,5-7,5 KW Ferdecsigás keverőgép
    - 300-500-1000 kg töltettel 2,2-4 KW Elektromos roppantógép
    - 0,3-3 t/h teljesítmény
    - 1,5-11 KW Igény szerint komplett takrmánykeverő-granuláló rendszerek kiépítését vállaljuk.
  • Odisys Bt.

    Odisys Bt.

    Az Odisys gépkínálata: Goldoni kertészeti gépek (traktorok), John Deere (JD) traktor, Orsi munkagép, Campagnola metszőollók, Bajano sorművelő eszközök, Negri erdészeti gépek (fazúzó), Bonatti homlokrakodók - árokásók, Fae erdészeti és útépítő gépek. Goldoni traktort keres? Telephelyünkön több Goldoni kistraktor, kertészeti traktor közül választhat!    

  • Penda Kft.

    Penda Kft.

    A PENDA KFT-t 1994-ben alapítottuk, mely a mai napig is 100%-ban magyar tulajdonban van, 1997. februárjában a Betéti Társaság Kft.-vé alakult. A vállalat immár 15 éve a termelőeszköz forgalmazók és felhasználók igényeinek kielégítésére törekszik, elsősorban olasz importból származó termékekkel. Általunk a hazai piacon képviselt gyártók zöménél kizárólagos forgalmazási joggal bírunk.

    Három vidéki telephelyen, Kecskeméten, Kiskunmajsán és Békéscsabán szerződéses partnereink raktározzák és adják ki áruinkat.

    Az 1.000.000,- Ft fölötti értékű rendeléseket közvetlenül a megrendelők telephelyén adjuk át, szükség esetén beüzemeléssel és betanítással.

    Termékskálánk kialakításánál, fejlesztésénél arra törekszünk, hogy egy-egy tevékenységi körben teljes technológiai gépsort tudjunk kínálni a felhasználóknak. Figyelembe véve a speciális gazdasági és környezeti tényezők által befolyásolt hazai igényeket, mindenkor célunk, hogy korszerű, jó minőségű, hatékonyan üzemeltethető, a biztonsági követelményeknek maximálisan megfelelő, elfogadható árú gépekkel és berendezésekkel szolgáljunk. Természetesen gépeinkhez megfelelő szerviz hátteret és alkatrész utánpótlást biztosítunk.
     

  • Speed-ex Kft.

    Speed-ex Kft.

    A Speed-ex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1990-ben alakult, és 1994 óta egyik fő profilja a mezőgép-külkereskedelem, azon belül a kínai gyártmányú kis-és közepes traktorok importja. 14 év alatt több, mint 2000 db traktort értékesítettünk, túlnyomórészt hazai -az ország különböző régióit ellátó nagyobb, illetve kisebb- viszonteledó patrnereinken keresztül.
    Jelenleg a JINMA márkanevű kis- és közepes traktorok alkotják kínálatunk gerincét. A JINMA gyártmányú kistraktorok a Huanghai Traktorgyár legnagyobb darabszámú és -válaszékú exportcikkei, a világ számos országában ismertek, sőt -jó minőségüknek és megbízhatóságuknak köszönhetően- elismertek.

  • Szekeres és Társa Kft.

    Szekeres és Társa Kft.

    Használt traktorok, és további mezőgazdasági eszközök, gépek kereskedelme. Hatalmas választék telephelyünkön.
  • Tempel Kft.

    Tempel Kft.

    Ha burgonyakombájn, akkor Tempel!
    Kiemelt márkák: GRIMME, AKPIL, KRUKOWIAK, WÜHLMAUS, HASSIA, FORTSCHRITT

  • Traktor Tuning: POWERTUNING

    Traktor Tuning: POWERTUNING

    Diesel munkagépek és teherautók teljesítmény optimalizálása chip tuning dobozzal, mely bármilyen megbontás nélkül beszerelhető. Teljesítménynövekedés 15-25%, várható fogyasztáscsökkentés akár 5-15% közötti. Helyszíni kiszállással, hangolással, teljes körű beüzemeléssel, végfelhasználói kockázat nélküli kondíciókkal.
  • Traktorbolt Kft.
  • TraktorPool.De
  • Traktortesztek - Tractor Test Lab

    Traktortesztek - Tractor Test Lab

    Fendt, Massey Ferguson, Case-IH, McCormick, New Holland, Challenger, Caterpillar, John Deere, Buhler
    Hurlimann, Kubota, SAME, Valmet, Zetor traktor márkák tesztjei fogyasztással kapcsolatban is.
  • Valkon Kft.

    Valkon Kft.

    A Valkon Kft. kecskeméti telephelyű gépkereskedés. Új és használt mezőgazdasági gépek, valamint alkatrészek adásvételével foglalkozik. Ajánlatában többek között MTZ, Valtra, Zetor, Valmet traktorok és kombájnok szerepelnek.

      A Valkon Kft. 2007 májusában alakult kecskeméti központtal, kizárólag Valtra traktorok értékesítésével kezdtük meg tevékenységünket. Gépválasztékunkban mezőgazdasági termelők részére: Valtra, Krone, Rauch, Maraton, Lucas.G, Blanchard, Vogel&Noot, SIMBA Great Plains és erdészetek részére: Valtra, Seppi, Kesla gépeket biztosítunk.   Tapasztalataink szerint a Valtra traktorok vásárlói mindig elégedettek voltak gépeikkel. Akit megérintett a „Valtra érzés” az minden gépben ezt a megbízhatóságot, kezelhetőséget kereste. Piactársaink is elismerik, hogy a Valtra traktorok vásárlói a leghűségesebbek, a „legmárkahűbbek”.

  • Városkert Kft.

    Városkert Kft.

    A Városkert Gépipari és Kereskedelmi Kft. jelen cégformájában 1997-től tölt be jelentős és évről-évre egyre számottevőbb szerepet a professzionális kommunális- és városüzemeltetési gépek értékesítésének és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások piacán. Kommunális palettánk mellett két kiemelkedő műszaki színvonalat képviselő, neves, nagy tradíciókkal bíró gyártómű termékei is megtalálhatók szőlészet, kertészetek, kisgazdaságok számára: A japán ISEKI gyártómű az 50 LE alatti traktorok piacán tölt be vezető szerepet európai- és világviszonylatban. Az ISEKI termékeket - ahogy japán gyártóktól megszoktuk - a rendkívül magas műszaki színvonal, megbízhatóság és az igen jó ár érték arány jellemzi. A német HOLDER ültetvénytraktorok és eszközhordozók a szőlészetek, gyümölcsösök nagy hagyományokkal rendelkező gépei. Egy HOLDER összeállítás mindig a legmagasabb színvonalon nyújt lehetőséget a ültetvényeken jelentkező munkákhoz, a hatékony termeléshez. Képviselt márkáink: ISEKI (Japán - németországi központtal) - professzionális fűnyírók, kommunális- és mezőgazdasági traktorok, univerzális eszközhordozók HOLDER (Németország) - szőlészeti és ültetvénytraktorok, valamint univerzális kommunális eszközhordozók ültetvénytraktorok AEBI (Scájc) - speciális egy- ill. kéttengelyes rézsűkaszáló gépek, univerzális eszközhordozók JENSEN (Németország) - kommunális aprítógépek SCHMIDT (Németország) - téli hóeltakarítási- és síkosságmentesítési eszközök, reptéri eszközök WILLIBALD (Németország) - komposzttelepi aprító-gépek, komposztforgatók, rosták BUCHER-SCHÖRLING (Svájc) - kompakt szívó-seprő célgépek, felépítmé-nyes seprőgépek MEGA (Franciaország) - tisztán elektromos kisteherautók különböző felépítménnyel, munkaeszközzel. Alapfilozófiánk szerint csak magas műszaki színvonalú, hosszú élettartamú, a magyar viszonyoknak minden szempontból megfelelő professzionális gépeket kínálunk, hiszen Önök részéről egyre fontosabb szempont, hogy tartósan megbízható, gazdaságos és a gyakorlatban bizonyított megoldásokkal végezhessék feladataikat. Jól felszerelt szervizautóinkkal és a gyártóműveknél kiképzett gépszerelő szakembereinkkel vállaljuk a forgalmazott gépek teljes körű alkatrészellátását, kötelező- és garanciális időn túli szervizelését. A Városkert Kft. 2009-ben épült új telephelyén ötállásos szerviz áll rendelkezésre a legkülönfélébb feladatok elvégzésére, így akár partnereink egyéb gépeinek javítására is. Az első kapcsolatfelvételtől kezdve az Önök minden igényt kielégítő kiszolgálására, szakmai támogatására törekszünk! Telephelyünkön számos gépösszeállítás megtekinthető, kipróbálható, ill. érdeklődésük esetén készek vagyunk egy egyeztetett helyszínen gépbemutatót is tartani. Városkert Kft. H-2051 Biatorbágy, Tormásrét u. 5/a. Tel.: +36 23 532 800 Fax: +36 23 532 801 E-mail: info@varoskert.hu Web: www.varoskert.hu
  • Verbis Kft

    VERBIS Kft - minőségi építőgép és alkatrész kereskedés. Budapest XV. kerület Mélyfúró u. 2/E. Nálunk megtalálja az építőipar, a betontechnológia, a földmunka, a kertépítés, az állattenyésztés és a mezőgazdaság általános gépei és a célgépek szinte teljes spektrumát, és a hozzájuk tartozó alkatrészeket és kiegészítő adaptereket (hidraulikus adapterek, bontó, ásó, árokásó, kotró, törőkanál, roppantó olló, őrlő olló, tömörítő, fúró, vágó, fűnyíró, hómaró, szárzúzó, betonkeverő, seprő, stb.). Emellett gyakorlatilag minden ismert építőipari, ipari, mezőgazdasági erőgéphez, motorhoz kínálunk gyári, illetve azzal megegyező minőségű utángyártott alkatrészeket: motorikus alkatrészek, traktoralkatrészek, targoncaalkatrészek, olajszűrők, levegőszűrők, földmunka-, rakodó- és más építőgép alkatrészek.

  • VETERÁN traktorok

    VETERÁN TRAKTOROK bemutatója!
  • YTO traktor - www.yto.com.cn

Hírek

További híreink

Fórum témák

Galériák

  • Velox-Ker szántóföldi bemutató és telephely avató  Szentlőrincen

    Velox-Ker szántóföldi bemutató és telephely avató Szentlőrincen

    Az Austro Diesel és a Massey Ferguson Baranya megyei forgalmazó partnere, a Velox-Ker Kft. augusztus 09-én mutatta be megújított telephelyét az érdeklődő gazdálkodók számára. A cég vezetőségéből az avatón Mézner József és Kiss László kihangsúlyozta, hogy nagy pillanat a vállalkozás életében, hogy a forgalmazott termékek színvonalát mostantól az új telephely is tükrözi. A megújult kültéri borítás és a renovált irodaépület mellett az egyik legfontosabb fejlesztés a kombájn befogadására alkalmas műhely és alkatrész raktár kialakítása volt. A telephely avatót Massey Ferguson szántóföldi gyakorlati bemutató előzte meg, ahol az MF traktorok 110-től egészen 370 LE-ig dolgoztak. A megnyitón részt vett Johann Gram Úr is, az Austro Diesel tulajdonosa és ügyvezetője. Gram Úr üdvözölte az MF termékeket forgalmazó vállalat fejlesztéseit.

  • Bodoglári Traktoros Fesztivál és Falunap

    Bodoglári Traktoros Fesztivál és Falunap

    Aki teheti látogasson ki Bodoglárra. Most kezdődik a Traktoros Fesztivál és Falunap. Egész nap programok, traktorverseny. A képen látható MTZ pedig tombolán megnyerhető!

  • Agroker Pannónia Kft. Steyr traktor flotta átadása
  • A 32. Agromash EXPO képekben!

    A 32. Agromash EXPO képekben!

    Minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a 32. AgromashEXPO és AgrárgépShow, kitöltve a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont teljes, 30.000 négyzetméteres területét. A rangos gépkiállításon az év traktora is megtekinthető.

  • Boros Martin - Homlokrakodós Dutra UE28 traktor