Vetőmag

Pénteken elfogadta az Európai Bizottság azt a határozatot, amelynek értelmében december 1-jétől az egész Európai Unióban korlátozzák három úgynevezett neonikotinoid rovarirtó szer alkalmazását, amelyeket ártalmasnak találtak a méhekre - jelentette be Frédéric Vincent, a brüsszeli testület egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős szóvivője.

Légkondicionált, műholdvezérelt betakarító gépek, párhuzamos nyomkövető rendszerrel ellátott, automata kormányzással működő traktorok, GPS alapú területmérés, precíziós tápanyag-gazdálkodás, automata növényvédelmi előrejelző rendszerek, távolról is elérhető adatok, automatikus gépbeállítás. A gazda okostelefonján hívja a szervizest, aki táblagéppel érkezik a gazdaságba. Ami néhány éve még utópisztikus álomnak tűnt, ma már egyre hétköznapibb valóság.

Az idén 250 millió forint, a tavalyi 170 millió forintnál nagyobb összeg áll rendelkezésre a szociális földprogramra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. Az idei kiírás a szociális boltok kialakítását, a helyben megtermelt javak értékesítését részesíti előnyben.

A napraforgó igen kényes növény, sokféle betegség támadja, ezért ellenállási képessége szempontjából különösen fontos a megfelelő fajta kiválasztása. Erről, valamint a későbbi növényvédelmi feladatokról számolunk be cikkünkben.

A Valkon Kft. eddig országszerte 28 helyen végzett próbavetést, hogy megfigyeljék, a hagyományos vetési technikához képest az ikersoros művelés mennyiben hoz változásokat.

Öt év alatt ötszörösére nőtt a szója vetésterülete Veszprém megyében, ígéretesek az őszi takarmánynövények - közölte a Veszprém Megyei Kormányhivatal az MTI-vel.

A háztáji gazdálkodás újraindításáról beszélt a vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, miután a szaktárca vezetése egyeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ügyvezető elnökségével.

A tápelemek közül a foszfor az egyik legnehezebben feltáródó elem. A foszfor esetében sokkal hatékonyabb a több részletben kijuttatott hatóanyag, mint az egyszeri talajtrágyázás, mert az egyszerre kijuttatott foszfor trágya gyorsan lekötődik és csak kis hányada lesz elérhető a növények számára.

A magyar tudósok és gazdák versenyhátrányba kerülhetnek amiatt, hogy az Alaptörvénybe került a génmódosított növények termesztésének tilalma – mondja Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója. A génmódosítás elleni harcot kirobbantó Pusztai Árpád után most az ellenoldalnak adtunk megszólalási lehetőséget.

Válasz #10127. hozzászólásra

Ettől mondok sokkal durvábbat! Tegnap beszélgettem az egyik ismerősömmel, hogy mi a helyzet a búzával. Általában szépek szoktak lenni a területei, Lupus-t szokott vetni. Mondta, hogy jó magas a búza, itt-ott le is akar dőlni, majd beszél már azzal a komával akitől a Lupust hozta 10 éve, mert jó lenne valami alacsonyabb fajta. Mondom: Hogyhogy 10 éve? Nem minden évben tőle veszitek a vetőmagot? Erre ő: Á, akkor vettünk egy pótkocsival, azóta azt vetjük vissza minden évben, hol tisztítva, hol kombájn tisztán, csak csávázva. Termésben semmilyen visszaesés nincs, mindig legalább a környék átlagát vagy jobbat hoz nekik. És ez tényleg így van. Na akkor hogy is van az, amikor tele van az összes újság a fémzárolt vetőmag használatának fontosságáról?

Igen 8hektár ES Mentorom van nekem is vetőmagnak vetve.

Jelenleg a legszebb szója a többi között. Igaz kb 520ezer csíra ment ki csak, 600ezerrel akartam de elnéztem valamit leforgatáskor. Mindegy, csak látszik, hogy ritkább egy kicsit, mert a saját másodfok szóját 120kilóval vetettük 600ezer csíra felett (csíráztattam és 20-ból 19mag kicsirázott az az egy is azért nem mert zöldes volt és a reglone megfogta beéredés előtt) szóval mondom hagy menjen több, lehet nem tökéletes a saját fogott másodfok tisztított magom erre gondoltam, de príma lett az anyag.

Nyílt levél a vidékfejlesztési miniszterhez

Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Fazekas Sándor
miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Az új földtörvény Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt, véglegesnek szánt szövege nem szolgálja a vidéket, nem szolgálja az országot.
A tervezet, 2013 május 16-án - Pünkösd előtti csütörtökön - jelent meg a kormányzati honlapon, és az ugyanott megjelent tájékoztatás szerint jövő héten a parlament mezőgazdasági bizottsága elé kerül.
Ezért ezúton SÜRGŐSSÉGGEL fordulunk Önhöz, mert a tervezetben jelentős koherencia- zavarokat látunk.
Amennyiben a Kormány célja „a családi gazdaságok megerősítése, korszerű európai mezőgazdasági modell kialakítása” – a tervezet ezt nem szolgálja.

A korszerű európai mezőgazdasági modell a családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül.

Korszerűnek a tudomány mai állása szerint csak az tekinthető, ami a fenntartható vidékfejlesztést szolgálja.

Alapfeltétel, hogy

1. a helyi erőforrások a helyi közösségek boldogulását szolgálják,
2. a helyi családok találjanak megélhetést - ne kelljen elvándorolniuk,
3. a bevételek helyben maradjanak, a helyi gazdaság fejlődését szolgálják,
4. az élelmiszereket a lehető legkisebb szállítási távolságban állítsák elő,
5. az erőforrásokat fenntartható módon használják,
6. a mezőgazdaság ne szennyezzen, ne pusztítsa a természet rendszereit,
7. egészséges, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszert állítsunk elő.

Történelmi horderejű, nemzetbiztonsági jelentőségű döntés előtt áll a Kormány és a Parlament.

Az Élőlánc Magyarországért figyelmeztet minden döntéshozót, hogy a nagytőkés érdekcsoportokat, és csakis őket szolgáló rendelkezések továbbra is gerincét alkotják a földtörvény tervezetnek – ez pedig szemben áll a Nemzeti Vidékstratégiával, szembenáll a magyar nép érdekeivel.

Figyelmeztetünk továbbá, hogy a külföldi földtulajdont kizáró hangzatos kormányzati nyilatkozatok ellenére a földtörvény kormányzati tervezete 30 európai ország 508 millió lakosának nyitja meg az utat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel való földszerzéshez.

A Kormány súlyos mulasztást követett el, azzal, hogy nem kezdeményezett tárgyalásokat az EU-val a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítására, illetve nem kezdeményezte, hogy a földet vegyék ki a tőke szabad áramlásának rendelkezése alól.

MOST még mindezt pótolhatja:

 A tárgyalásokat a társadalom nyomására való hivatkozással még mindig meg lehet kezdeni - ez lenne a valódi „szabadságharc”.
 Egy sanda trükköktől mentes, valóban a magyar vidéket, a magyar családokat és a magyar társadalmat támogató földörvény az elkövetkező években helyreállíthatná az elviselhetetlenségig fajuló társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket ( „Minden gyerek lakjon jól” versus milliárdos támogatásokat elszívó érdekcsoportok) - új esélyt adva vidéknek és városnak egyaránt.

Fentiek érdekében a tervezettel kapcsolatban az alábbiakban fejtjük ki véleményünket a tervezetről:

1. Már a célok meghatározása is zavaros
 nem beszél kis és közepes családi gazdaságokról
 közepes méretű agrárüzemek elterjedését tűzi ki célul – de nem határozza meg, hogy mit ért ez alatt
 versenyképes mezőgazdasági termelésre alkalmas méretű földbirtokokról beszél, de nem határozza meg, hogy mit ért ezalatt
 birtokelaprózódásokról beszél, de ezt sem lehet tudni, hogy mit ért alatta

2. Már az 1. §-ban hangsúlyozza, hogy külön törvények eltérő szabályokat is megállapíthatnak. Az ismeretlen tartalmú üzemszabályozási törvény, a botrányos körülmények közt alaptörvénybe emelt integrált mezőgazdasági termelésszervezés – a tény, hogy az integrátorok ma még ismeretlen feltételekkel födet is szerezhetnek – komolytalanná teszi a földtörvény tervezetének egészét.
3. Az, hogy mindezeket gondosan titkolják a közvélemény elől, hogy a magyar népnek nincs joga idejekorán megismerni és részletesen megvitatni az életünket, jövőnket alapvetően meghatározó törvényeket - arra utal, hogy a magyar nép érdekei ellen való törekvések bontakoznak ki a ki tudja hol működő hatalmi centrumokból.

Részletes vélemény a 2013. 05.16-án a Kormány honlapján nyilvánosságra hozott tervezetről:

1. 5. § 7. A „földműves” fogalmának meghatározásában az „illetve tagállami állampolgár” kitétel az 5.§ 24. pontja szerint az Európai Unió 27 országa, valamint Izland, Svájc, Norvégia és Liechtenstein állampolgárai – azaz 508 millió ember számára nyitja meg a földpiacot, akik a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vásárolhatnak földet. Minden esetben, amikor a törvény „földművesről” beszél – ezt kell érteni alatta. Őseink életüket sem kímélve védték meg a hazát ezer éven át – Önök pedig egy 3 szavas szövegrésszel – egy tollvonással adják idegen kézre földjeinket. Mindezt úgy, hogy a közvélemény felé tett nyilatkozatokban harciasan védik a magyar földet és azt állítják, hogy az nem kerülhet külföldi kézbe. Persze úgy nem, hogy átalakítják a szavak jelentését, és a törvény szövegében már csak az EU-n kívülieket nevezik külföldinek… De szabad-e így becsapni egy országot?
2. Az 5. § fogalom meghatározásai közül hiányzik a „földhasznosítási kötelezettség” definíciója, melyre később több ponton is utal a tervezet.
3. 5. § 19. pontja „mezőgazdasági termelőszervezet” – „tagállami székhelyű jogi személy” – vagyis Európa 30 országából bármely cég bejelentkezhet a magyar földekért.
4. 5. § 19. b.) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet is…
5. 5. § 22. „pályakezdő gazdálkodó” – ez a pont azt jelenti, hogy Európa 508 millió állampolgára közül bárki bejelentkezhet a földért, ha a bejelentkezéskor itt lakik…
6. 13. § (1) „5 évig… más célra nem hasznosítja” – Mi az a más cél? Miért csak 5 év?
7. 13. § (2) ab) „Nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél…a föld használatát a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozója tulajdonában álló mezgazdasági termelőszervezet javára engedi át.” – Ez az egyik kiskapu, amit a korábbi tervezetben oly sokat kritizáltunk, és ez az, ami a gazdasági társaságok korlátlan terjeszkedésének ad teret.
8. 13. § (2) c. vetőmagtermeléshez szükséges terület átengedése… ez is kiskapu, mert nem szükséges a vetőmagtermeléshez más területét használni.
9. 15. § a.) A „pályakezdő gazdálkodó”-ra vonatkozó rendelkezés lehetővé teszi, hogy Európa 508 millió állampolgára közül bárki bejelentkezhessen a földre, ha megígéri, hogy majd ott fog lakni…
10. A 16. § (2) pontja ellentmond az (1) pontnak – az egyik 300 hektárban, a másik 1200 hektárban határozza meg a magánszemély által megszerezhető földet.
11. 16. § (3) pont - Messzemenően nem értünk egyet azzal, hogy az állattartó telepek, és a vetőmagtermesztők birtokmaximuma 1800 hektár legyen! Ez nem mást jelent, mint hogy ezek a gazdaságok az adott körzetben kiszorítanak mindenki mást a jövedelemszerzés lehetőségéből. Vetőmagot termeszteni 300 hektáros gazdaságban is lehet – és akkor másoknak is „jut kenyér” – mert a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás. Ha elfogadjuk, hogy egyetlen család, egyetlen vállalkozás elviszi a településhez tartozó földek jövedelmének döntő hányadát, akkor ellehetetlenítettük a település többi gazdálkodni, és abból megélni kívánó családját.
12. 16. § (4) Nehezen értelmezhető rendelkezés. Minek a hússzorosa?
13. 16.§ (6) „…figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát” – Egy másik sokat emlegetett kiskapu. Miért is kéne figyelmen kívül hagyni? Miért is nem vonatkoznak egységes szabályok mindenkire?
14. 16. §. (7) Teljességgel elfogadhatatlan, hogy az egyház, hitelintézet, önkormányzat korlátlan méretű földdel rendelkezhet. Semmi nem indokolja. Miért is szoríthatnák ki ezek a szervezetek a földhasználat jogából a helyi gazdálkodó családokat?
15. Az egyházak esetében csak a szociális és az intézmények önellátását célzó nonprofit földhasználat elfogadható – és csak ott, ahol az illető egyház a helyi közösség része, illetve azt szolgálja. Egyébként pedig ne szorítsa ki az egyház a megélhetésből a helyi családokat. Az egyházi nagybirtokok semmiben sem jobbak az egyéb nagybirtoknál, mely cselédsorba taszítja, kisemmizi az embereket. Andrásfalvy Bertalan arra tanít, hogy „a rossz hagyományt nem szabad feltámasztani.” A krisztusi tanítással pedig ellentétes a vagyonszerzés.
16. A 18. § bc) pontját a d) pont utánra kell sorolni, hogy helyben lakóhoz kerülhessen a föld.
17. A 18. § (2) a) és b) pontja a visszaélések melegágya. Elfogadhatatlan kiskapuk! Az állattartó telepeknek nyújtott kiváltságok olyan szemléletet mutatnak, mely szerint a növénytermesztéshez nem kell föld… A kenyérgabona, a napraforgó, a vetőmagok, stb. megtermelése leértékelődik a kormány szemléletében – ami szakmai szempontból elfogadhatatlan. Semmi nem indokolja az állattartóknak adott előnyöket – főként annak ismeretében, hogy a nagy szakosított állattartó telepek hazai és külföldi tőkés érdekeltségek kezében vannak – itt tehát ezek szorítják ki a helyi közösséget a megélhetésből. Visszaélésekre is lehetőséget ad ez a kedvezmény. Jó példa erre Raskó György esete, aki megvásárolt egy valamikori TSZ-t 800-as tehenészettel és 3000 hektárral, majd a tehenészetet eladta - egy bányának… - így a bánya – vagyis a szegény földnélküli tehenészet földért jelentkezett az állami föld pályázaton, és nyert is… Éppen a bábonymegyeriek elől nyerte el a földet, akik csak annyi földet szerettek volna, hogy eltarthassák belőle a családjukat. Most ellenük folytat a kormány hadjáratot – a „bánya” pedig visz mindent.
18. A 21. § (2) pont lehetővé teszi, hogy kifüggesztés, és hatósági engedélyeztetés nélkül, a nyilvánosság megkerülésével vásárolhassa meg a földet az állattartó telepet üzemeltető, vagy az eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítója - ez is kiskapu!
19. A 27. §(3) pont b.) bekezdés – miszerint a mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés jóváhagyását, „ha az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne” – visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezés – mert nem definiálja, hogy mit nevez ésszerűtlen birtokszerkezetnek.
20. A 39. § (2) pont ab) és c) pontja ismételten olyan kiskapu, mely korlátlan birtokméretet biztosít a gazdasági társaságoknak.
21. 43. § (3) a) mindenkit megelőz a földbérlet esetén az, aki „legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, … és takarmány-előállítás biztosítása a cél” – ismét indokolatlanul szorít ki a megélhetés forrásából másokat. ismét egy kiskapu.
22. 45. (1) c.) „… előhaszonbérleti jog nem áll fenn… a mezőgazdasági termelőszervezet és a tagja, részvényese, illetve annak közeli hozzátartozója közötti haszonbérlet esetén” – Ez is korlátlan földszerzési lehetőséget biztosít.
23. 56. § (1) e) „Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása … a mezőgazdasági termelő szervezet, mint földhasználó, és az annak tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy tag vagy részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez” Ez a rendelkezés egyenesen botrány… a többi hasonlóval együtt ékes bizonyítéka annak, hogy a földtörvény tervezete a nagyüzemi agrár lobbi megrendelésére készült.
24. A 65. § (1) pontja rendelkezik a helyi földbizottságról, miszerint „A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.” – Ez első hallásra megegyezni látszik a civilek javaslatával, azonban attól mégis jelentősen eltér. A civil javaslat szerint a helyi gazdaközösség azokból áll, akik a településen élnek, és legalább 1 hektár földet művelnek, valamint gazdaságuk területének legalább 30 %-a az adott településhez tartozik. A javaslat lényege, hogy azok döntsenek, akik a település közösségének érdekeit legjobban tudják képviselni. A földdel kapcsolatos ügyekben a helyben élő gazdáknak van kellő rálátása és tapasztalata ahhoz, hogy a közösség szempontjából helyes döntést hozzanak. Javasoljuk még a település közösségének képviseletében bevonni a bizottságba a polgármestert is.
25. Ami hiányzik: a haszonbérleti szerződésekhez nem kell a helyi földbizottság hozzájárulása. Ez megmagyarázhatatlan, mert a haszonbérlet éppúgy érinti a helyi közösség, helyi gazdálkodó családok érdekeit, mint a vásárlás.
26. A helyi földbizottság jóváhagyását minden – a településhez tartozó földre vonatkozó ügyletben feltételül kell szabni.
27. Végül, de nem utolsó sorban – sajnálatos, hogy a tervezetben egyetlen szó sem esik a környezetre, a természetre és az emberi egészségre való hatásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó ökológiai gazdálkodásról, tájgazdákodásról - semmilyen rendelkezés nem szolgálja térnyerésüket. Ez is annak a jele, hogy a közérdek háttérbe szorult.

Kérjük miniszter urat és minden döntéshozót, hogy népünk jövője szempontjából gondolják újra a földtörvény és a kapcsolódó törvények ügyét.

Magyarország, 2013. május 21.

Tisztelettel


az Élőlánc Magyarországért elnöksége

Nyílt levél a vidékfejlesztési miniszterhez

Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Fazekas Sándor
miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Az új földtörvény Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt, véglegesnek szánt szövege nem szolgálja a vidéket, nem szolgálja az országot.
A tervezet, 2013 május 16-án - Pünkösd előtti csütörtökön - jelent meg a kormányzati honlapon, és az ugyanott megjelent tájékoztatás szerint jövő héten a parlament mezőgazdasági bizottsága elé kerül.
Ezért ezúton SÜRGŐSSÉGGEL fordulunk Önhöz, mert a tervezetben jelentős koherencia- zavarokat látunk.
Amennyiben a Kormány célja „a családi gazdaságok megerősítése, korszerű európai mezőgazdasági modell kialakítása” – a tervezet ezt nem szolgálja.

A korszerű európai mezőgazdasági modell a családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül.

Korszerűnek a tudomány mai állása szerint csak az tekinthető, ami a fenntartható vidékfejlesztést szolgálja.

Alapfeltétel, hogy

1. a helyi erőforrások a helyi közösségek boldogulását szolgálják,
2. a helyi családok találjanak megélhetést - ne kelljen elvándorolniuk,
3. a bevételek helyben maradjanak, a helyi gazdaság fejlődését szolgálják,
4. az élelmiszereket a lehető legkisebb szállítási távolságban állítsák elő,
5. az erőforrásokat fenntartható módon használják,
6. a mezőgazdaság ne szennyezzen, ne pusztítsa a természet rendszereit,
7. egészséges, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszert állítsunk elő.

Történelmi horderejű, nemzetbiztonsági jelentőségű döntés előtt áll a Kormány és a Parlament.

Az Élőlánc Magyarországért figyelmeztet minden döntéshozót, hogy a nagytőkés érdekcsoportokat, és csakis őket szolgáló rendelkezések továbbra is gerincét alkotják a földtörvény tervezetnek – ez pedig szemben áll a Nemzeti Vidékstratégiával, szembenáll a magyar nép érdekeivel.

Figyelmeztetünk továbbá, hogy a külföldi földtulajdont kizáró hangzatos kormányzati nyilatkozatok ellenére a földtörvény kormányzati tervezete 30 európai ország 508 millió lakosának nyitja meg az utat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel való földszerzéshez.

A Kormány súlyos mulasztást követett el, azzal, hogy nem kezdeményezett tárgyalásokat az EU-val a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítására, illetve nem kezdeményezte, hogy a földet vegyék ki a tőke szabad áramlásának rendelkezése alól.

MOST még mindezt pótolhatja:

 A tárgyalásokat a társadalom nyomására való hivatkozással még mindig meg lehet kezdeni - ez lenne a valódi „szabadságharc”.
 Egy sanda trükköktől mentes, valóban a magyar vidéket, a magyar családokat és a magyar társadalmat támogató földörvény az elkövetkező években helyreállíthatná az elviselhetetlenségig fajuló társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket ( „Minden gyerek lakjon jól” versus milliárdos támogatásokat elszívó érdekcsoportok) - új esélyt adva vidéknek és városnak egyaránt.

Fentiek érdekében a tervezettel kapcsolatban az alábbiakban fejtjük ki véleményünket a tervezetről:

1. Már a célok meghatározása is zavaros
 nem beszél kis és közepes családi gazdaságokról
 közepes méretű agrárüzemek elterjedését tűzi ki célul – de nem határozza meg, hogy mit ért ez alatt
 versenyképes mezőgazdasági termelésre alkalmas méretű földbirtokokról beszél, de nem határozza meg, hogy mit ért ezalatt
 birtokelaprózódásokról beszél, de ezt sem lehet tudni, hogy mit ért alatta

2. Már az 1. §-ban hangsúlyozza, hogy külön törvények eltérő szabályokat is megállapíthatnak. Az ismeretlen tartalmú üzemszabályozási törvény, a botrányos körülmények közt alaptörvénybe emelt integrált mezőgazdasági termelésszervezés – a tény, hogy az integrátorok ma még ismeretlen feltételekkel födet is szerezhetnek – komolytalanná teszi a földtörvény tervezetének egészét.
3. Az, hogy mindezeket gondosan titkolják a közvélemény elől, hogy a magyar népnek nincs joga idejekorán megismerni és részletesen megvitatni az életünket, jövőnket alapvetően meghatározó törvényeket - arra utal, hogy a magyar nép érdekei ellen való törekvések bontakoznak ki a ki tudja hol működő hatalmi centrumokból.

Részletes vélemény a 2013. 05.16-án a Kormány honlapján nyilvánosságra hozott tervezetről:

1. 5. § 7. A „földműves” fogalmának meghatározásában az „illetve tagállami állampolgár” kitétel az 5.§ 24. pontja szerint az Európai Unió 27 országa, valamint Izland, Svájc, Norvégia és Liechtenstein állampolgárai – azaz 508 millió ember számára nyitja meg a földpiacot, akik a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vásárolhatnak földet. Minden esetben, amikor a törvény „földművesről” beszél – ezt kell érteni alatta. Őseink életüket sem kímélve védték meg a hazát ezer éven át – Önök pedig egy 3 szavas szövegrésszel – egy tollvonással adják idegen kézre földjeinket. Mindezt úgy, hogy a közvélemény felé tett nyilatkozatokban harciasan védik a magyar földet és azt állítják, hogy az nem kerülhet külföldi kézbe. Persze úgy nem, hogy átalakítják a szavak jelentését, és a törvény szövegében már csak az EU-n kívülieket nevezik külföldinek… De szabad-e így becsapni egy országot?
2. Az 5. § fogalom meghatározásai közül hiányzik a „földhasznosítási kötelezettség” definíciója, melyre később több ponton is utal a tervezet.
3. 5. § 19. pontja „mezőgazdasági termelőszervezet” – „tagállami székhelyű jogi személy” – vagyis Európa 30 országából bármely cég bejelentkezhet a magyar földekért.
4. 5. § 19. b.) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet is…
5. 5. § 22. „pályakezdő gazdálkodó” – ez a pont azt jelenti, hogy Európa 508 millió állampolgára közül bárki bejelentkezhet a földért, ha a bejelentkezéskor itt lakik…
6. 13. § (1) „5 évig… más célra nem hasznosítja” – Mi az a más cél? Miért csak 5 év?
7. 13. § (2) ab) „Nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél…a föld használatát a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozója tulajdonában álló mezgazdasági termelőszervezet javára engedi át.” – Ez az egyik kiskapu, amit a korábbi tervezetben oly sokat kritizáltunk, és ez az, ami a gazdasági társaságok korlátlan terjeszkedésének ad teret.
8. 13. § (2) c. vetőmagtermeléshez szükséges terület átengedése… ez is kiskapu, mert nem szükséges a vetőmagtermeléshez más területét használni.
9. 15. § a.) A „pályakezdő gazdálkodó”-ra vonatkozó rendelkezés lehetővé teszi, hogy Európa 508 millió állampolgára közül bárki bejelentkezhessen a földre, ha megígéri, hogy majd ott fog lakni…
10. A 16. § (2) pontja ellentmond az (1) pontnak – az egyik 300 hektárban, a másik 1200 hektárban határozza meg a magánszemély által megszerezhető földet.
11. 16. § (3) pont - Messzemenően nem értünk egyet azzal, hogy az állattartó telepek, és a vetőmagtermesztők birtokmaximuma 1800 hektár legyen! Ez nem mást jelent, mint hogy ezek a gazdaságok az adott körzetben kiszorítanak mindenki mást a jövedelemszerzés lehetőségéből. Vetőmagot termeszteni 300 hektáros gazdaságban is lehet – és akkor másoknak is „jut kenyér” – mert a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás. Ha elfogadjuk, hogy egyetlen család, egyetlen vállalkozás elviszi a településhez tartozó földek jövedelmének döntő hányadát, akkor ellehetetlenítettük a település többi gazdálkodni, és abból megélni kívánó családját.
12. 16. § (4) Nehezen értelmezhető rendelkezés. Minek a hússzorosa?
13. 16.§ (6) „…figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát” – Egy másik sokat emlegetett kiskapu. Miért is kéne figyelmen kívül hagyni? Miért is nem vonatkoznak egységes szabályok mindenkire?
14. 16. §. (7) Teljességgel elfogadhatatlan, hogy az egyház, hitelintézet, önkormányzat korlátlan méretű földdel rendelkezhet. Semmi nem indokolja. Miért is szoríthatnák ki ezek a szervezetek a földhasználat jogából a helyi gazdálkodó családokat?
15. Az egyházak esetében csak a szociális és az intézmények önellátását célzó nonprofit földhasználat elfogadható – és csak ott, ahol az illető egyház a helyi közösség része, illetve azt szolgálja. Egyébként pedig ne szorítsa ki az egyház a megélhetésből a helyi családokat. Az egyházi nagybirtokok semmiben sem jobbak az egyéb nagybirtoknál, mely cselédsorba taszítja, kisemmizi az embereket. Andrásfalvy Bertalan arra tanít, hogy „a rossz hagyományt nem szabad feltámasztani.” A krisztusi tanítással pedig ellentétes a vagyonszerzés.
16. A 18. § bc) pontját a d) pont utánra kell sorolni, hogy helyben lakóhoz kerülhessen a föld.
17. A 18. § (2) a) és b) pontja a visszaélések melegágya. Elfogadhatatlan kiskapuk! Az állattartó telepeknek nyújtott kiváltságok olyan szemléletet mutatnak, mely szerint a növénytermesztéshez nem kell föld… A kenyérgabona, a napraforgó, a vetőmagok, stb. megtermelése leértékelődik a kormány szemléletében – ami szakmai szempontból elfogadhatatlan. Semmi nem indokolja az állattartóknak adott előnyöket – főként annak ismeretében, hogy a nagy szakosított állattartó telepek hazai és külföldi tőkés érdekeltségek kezében vannak – itt tehát ezek szorítják ki a helyi közösséget a megélhetésből. Visszaélésekre is lehetőséget ad ez a kedvezmény. Jó példa erre Raskó György esete, aki megvásárolt egy valamikori TSZ-t 800-as tehenészettel és 3000 hektárral, majd a tehenészetet eladta - egy bányának… - így a bánya – vagyis a szegény földnélküli tehenészet földért jelentkezett az állami föld pályázaton, és nyert is… Éppen a bábonymegyeriek elől nyerte el a földet, akik csak annyi földet szerettek volna, hogy eltarthassák belőle a családjukat. Most ellenük folytat a kormány hadjáratot – a „bánya” pedig visz mindent.
18. A 21. § (2) pont lehetővé teszi, hogy kifüggesztés, és hatósági engedélyeztetés nélkül, a nyilvánosság megkerülésével vásárolhassa meg a földet az állattartó telepet üzemeltető, vagy az eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítója - ez is kiskapu!
19. A 27. §(3) pont b.) bekezdés – miszerint a mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés jóváhagyását, „ha az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne” – visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezés – mert nem definiálja, hogy mit nevez ésszerűtlen birtokszerkezetnek.
20. A 39. § (2) pont ab) és c) pontja ismételten olyan kiskapu, mely korlátlan birtokméretet biztosít a gazdasági társaságoknak.
21. 43. § (3) a) mindenkit megelőz a földbérlet esetén az, aki „legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, … és takarmány-előállítás biztosítása a cél” – ismét indokolatlanul szorít ki a megélhetés forrásából másokat. ismét egy kiskapu.
22. 45. (1) c.) „… előhaszonbérleti jog nem áll fenn… a mezőgazdasági termelőszervezet és a tagja, részvényese, illetve annak közeli hozzátartozója közötti haszonbérlet esetén” – Ez is korlátlan földszerzési lehetőséget biztosít.
23. 56. § (1) e) „Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása … a mezőgazdasági termelő szervezet, mint földhasználó, és az annak tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy tag vagy részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez” Ez a rendelkezés egyenesen botrány… a többi hasonlóval együtt ékes bizonyítéka annak, hogy a földtörvény tervezete a nagyüzemi agrár lobbi megrendelésére készült.
24. A 65. § (1) pontja rendelkezik a helyi földbizottságról, miszerint „A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.” – Ez első hallásra megegyezni látszik a civilek javaslatával, azonban attól mégis jelentősen eltér. A civil javaslat szerint a helyi gazdaközösség azokból áll, akik a településen élnek, és legalább 1 hektár földet művelnek, valamint gazdaságuk területének legalább 30 %-a az adott településhez tartozik. A javaslat lényege, hogy azok döntsenek, akik a település közösségének érdekeit legjobban tudják képviselni. A földdel kapcsolatos ügyekben a helyben élő gazdáknak van kellő rálátása és tapasztalata ahhoz, hogy a közösség szempontjából helyes döntést hozzanak. Javasoljuk még a település közösségének képviseletében bevonni a bizottságba a polgármestert is.
25. Ami hiányzik: a haszonbérleti szerződésekhez nem kell a helyi földbizottság hozzájárulása. Ez megmagyarázhatatlan, mert a haszonbérlet éppúgy érinti a helyi közösség, helyi gazdálkodó családok érdekeit, mint a vásárlás.
26. A helyi földbizottság jóváhagyását minden – a településhez tartozó földre vonatkozó ügyletben feltételül kell szabni.
27. Végül, de nem utolsó sorban – sajnálatos, hogy a tervezetben egyetlen szó sem esik a környezetre, a természetre és az emberi egészségre való hatásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó ökológiai gazdálkodásról, tájgazdákodásról - semmilyen rendelkezés nem szolgálja térnyerésüket. Ez is annak a jele, hogy a közérdek háttérbe szorult.

Kérjük miniszter urat és minden döntéshozót, hogy népünk jövője szempontjából gondolják újra a földtörvény és a kapcsolódó törvények ügyét.

Magyarország, 2013. május 21.

Tisztelettel


az Élőlánc Magyarországért elnöksége

Én a következő véleményen vagyok:

2000 ha nagy terület, egyszerre kell tervezni a haladásra, a nagy tömegű munkavégzésre, valamint a sokféle talajra, sokféle eshetőségre. A gépparkot úgy kell meretezni, hogy a legtöbb felmerülő művelet a rendelkezésre álló idő 60-70%-ban elvégezhető legyen, mert ha bejön valami cirkuszos idő, nagy bukta van! Érdemes legalább 2-3 technológiára berendezkedni, mert sokmindent hozhat a sors. A következőt venném (tegyük fel nem vagyok céghez kötve es nem számít a pénz)

Erogepek:
1 db 350-380 LE-s gumikerekes traktor
1 db 350-380 LE-s hevederes traktor
4 db 230-250 LE-s nehéz-univerzális traktor (pl.: JD 7R)
2 db 170-180 LE-s középnehez univerzális traktor (pl.: JD 6R)
Önjáró permetező (komoly, pl.: JD, Hagie)
2 db rotoros kombájn, legalább az egyik hevederes jaroszeriezettel

Munkagépek:
1 db Vaderstad TopDown 600
1 db Vaderstad TopDown 400
1 db orthmann strip-Till 8 soros
1 db 4+1 fejes váltva forgató eke
1 db Vaderstad Carrier 820
1 db Vaderstad Swift 620
1 db Vaderstad Rolex 1200 (Cambridge)
1 db Vaderstad Rollex 620 (Crossskill+laprugok)
1 db Syncrogerm
1 db 6 m-es forgó borona
1 db Gaspardo 9 késes lazito
1 db Agrisem lazito 250 loerohoz
1 db Vaderstad NZ aggressive 1000 kombinator
1 db Vaderstad NZ aggressive 600 kombinator

Vetogepek:
1 db Vaderstad Raid 800 combi
1 db Lemken Solitair 12/1200 KA szolo vetogep
1 db 3-4 m-es forgóboronaval egybe épített vetogep
1 db 16 soros JD kukoricavetogep (akar központi magtartályal)
1 db 8 soros Monosem kukoricavetogep mutragyaszoroval

Egyeb kiszolgáló gépek:
1 db átrakókocsi
2 db 12-15 m3-es tartálykocsi
2 db mutragyaszoro (legalább 3000 literes, 27 m-es, mérleges, GPS-es)
2 db teleszkopos rakodó
2 db három irányba billento tandemes 20 tonnás pótkocsi (ha a terményt is maguk szállítják, akkor további 5 db)

Indoklás: a nagy traktorok elvégzik a nagy tömegű talajmunkat, a vetés túlnyomó részét, valamint az átrakókocsi vontatását. A középső erőgépek végzik a kiszolgálást (vetőmag kiszallitasa, víz kiszállítás, termek szállítás, trágyahordas; műtrágya szórás, valamint azok művelik a kisebb táblákat, kevesebb vagy ritkább talajmunkakat, pl Syncrogerm, hengerezes, stb. A legkisebb traktorok végzik a sorkozművelest, vetest a kicsi vetogepekkel, mutragyazast, gabonák tavaszi hengerleset, szarzuzast, stb.
Egy ilyen gazdaság tud vetni bármilyen növényt, megvalósíthat bármilyen talajművelési rendszert, igazodhat csapadékosabb vagy szárazabb idojarashoz, megbirkozhat nyugos foldekkel, stb.