Zártszelvény

a2457

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1107 hozzászólásra én dolgozom darus pótkocsival, gyérítésben. és van forwarderem is. gyérításben a pótkocsi vált be jobban, mert mozgékonyabb,fordulékonyabb. egy jó erdészeti pótkocsit 90 fokba be lehet a traktor mögött törni. a derékcsuklós forwardert nemigen lehet 90 fokig megtörni :D node. a videón szereplő apparátus nagyon aranyos, de ha termelni is akarsz vele akkor egy kicsit karcsú. sajnos a t-25 /t-30 traktorok erre nemigen alkamasak ebben a formában. ehhez egy összekrekes mtz a legjobb. preferálnám az egyeneshidas mtz-t, nekem a kishidas van, avval is jól lehet dolgozni de a helyzet az hogy sokszor elkellene azu egyeneshidas nagyobb vonóereje. csinálni is lehet ilyen kocsit, daru terén nekem a kcr 2500 jól működik, csak kicsit rövid sajnos. de lehet vele együtt élni, végülis évek óta csinálok vele növedékfokozó és törzskiválasztó gyérítést, nagyon jó hatásfokkal. a pótkocsim RP-6 os típusú magyar gyártmány. igazából pofon egyszerű, 2 darab 200 mm-es U gerenda összefordítva adja a vázát, 100x100 as zártszelvényből vannak a rakoncák. a hidat megnem mondom alatta mié, az enyém sajnos nem hajtott, és csak egytengelyes. a videón látott pótkocsi annyiból akár lehet jobb is hogy boogie-s. namost ameddig egyenesen kell vontatni, az nagyon jó dolog mert könyeddén felmászik azu akadályokra, ha azok nem haladják meg a kerékátmérő felét. de ha elkezud sárban süppedni, akkor nagyon nehéz fordulni vele mert ugye sikálnak a kerekei. nekem ifa ballonos gumik vannak fennt, 6 erdészeti köbméter fát tudok felrakni, avval ha nincsen komoly terep a muszka is elbír. ha t-25 / t-30 után akarnál ilyen kocsit csinálni, akkor 2-3 erdei köbnél nagyobbat nemigen ajánlanék. a kistraktorok fülkéje is kicsi, a hátrafordulós daruzás inkább lenne emberkínzás, ráadásul alacsonyan ülsz, ezért nem látsz fel rendesen a pótra, nem fogsz tudni rendesen rakodni vele. sehogyan. egyébbként a környezetvédelmi irányelveknek köszönhetően egyre több helyen kizárják a vonszolásos közelítést, és csak kötélpályát vagy darus pótot/forwardert hagynak dolgozni, nagyon is helyesen. tehát ez lenne a jövő útja. gyártani pótkocsit akkor éri meg ha van minta amit lehet másolni, és tudsz darut viszonylag értelmes áron beszerezni. máskülönben durván 1 miliótol 1.5 milióig érnek az rp-6 os pótkocsik, és 2 milió körül kapsz egy alkalmas traktort hozzá. ahol követelmény az ilyen technológiával való munkavégzés, ott behozza magát hamar, mert ilyen technikával ki lehet és ki is kell ha törik ha szakad a 4200 tól 5500 forint / erdei köbméter árat a gyérítésekre. ebbe beletartozik hogy a méter fa fogalmát a választékból törölni kell. ugyanis ha méterfát daruzol, helyből nem éri meg dolgozni ennyiért. eleve fele annyi amit megfog a daru, lasabb lerakodni is, több a darabolás. 2 méteres a normál méret tüzifa. mert azt lehet daruzni rendesen. a szuállítónak is jó, mert a java darus géppel megy szállítani, főleg ha kamionról van szó. egyedül a 150 centis kivágás képez kivételt, de az amúgyis viszonylag vastag (szabvány szerint 16-22 centi csúcsátmérő), emiatt a daruzhatósága javul eleget. a videón látott darus pótkocsi egyvalamire roppant kifogástalan, ahol hagyományos vonszolásos közelítés folyik ott bennt a placcon rettenetesen megtudja gyorsítani a dolgot, mert fel lehet vele rakni a tüzifát a rakatra, hoyg csak igazítani kelljen, ezzel jelentős élő muinkaerőt lehet megtakarítani. akácosban természetesen az oszlopnak valót feltudja a pótkocsira rakni és a megfelelő helyen lerakodni. ez nagyon jó dolog, sok kézi anyagmozgatást kivált vagy egyszerűsít. nyilván érettebb erdő rönkjeivel nem fog megbírkózni, ahhoz a 2500 as kcr is halovány. gyérítési ártéri nemesnyarasban még pont megfelel a 3 méteres rönkhöz, de felette erősebb gép kell mint a 2500 as kcr. az erdészeti pótkocsik sokban különböznek a mezőgazdaságiaktól. erdőn fotnos hogy terhelje a traktor hátulját, a megfelelő vonóerő végett, ugyanakkor a tengelyt sem lehet túlzottan hátratolni mert akkor a szerelvény fordulóköre túl nagy leszen. az alacsony építés szintén fontos, mert a terepviszonyok miatt az alacsony súlypont határozottan szükséges. a pótkocsi nyakának is minimum fél traktor szélesség hosszal kell rendelkeznie hogy 90 fokban be lehessen törni. ez egy gyérítésben elengedhetetlen. az ilyen eszközzel történő munkavégzés megköveteli a precíz irányított döntési eljárást, mert a fákat úgy kell levágni hogy a helyben történt darabolás után minnél kevesebb kézi anyagmozgatással daruzható módra el lehessen rendezni, mindeközben a megmaradó faállományban ne keletkezzen kár, a művelőúton pedig maga a közelítő szerelvény kényelmesen tudjon haladni, sorvágásnál a tuskókat megközölve. célszerű első körben a művelő utakat kivágni, és második lépésben a válogatást a maradékból elvégezni, a két művelet közt a szerelvénynek le kell hordania a sorkivágás anyagát máskülönben helyszűkében lesz a döntő. a szerelvénnyel 2 fő dolgozik, egy darus/traktoros, egy kisegítővel akinek: 1. igazítani kell a rakományt folyamatosan felrakodás közben 2. ha maradt az úton olyan hulladék ami kárt tehet a gépben azt el kell távolítania 3. ha túlmagas maradt egy tuskó azt vissza kell hogy vágja 4. ha a daruzás közben valami zavarja a kilátást akkor azt el kell távolítsa (belógó faág például) 5. segíti a traktor vezetőt szűk helyeken hogy véletlen se sértse fel a szerelvénnyel a fák kérgét (ez roppant fontos, ez részben a mozzanat amiért ezért a munkáért többet lehet s kell is kérni mint a hagyományos vonszolásos játékért) majdan, amikor lefele pakol a szerelvény a közelítés helyén, ott szintén egyrészt meg kell bizonyosodjon róla hogy senki nem tartózkodik veszélyes helyen, és igazítja a lerakott fát. a pótkocsis közelítés hatékony ameddig a válaszétkok száma nem haladja meg 3 mat, az átlagos közelítési távolság nem több 800 méternél. az a lélektani határ. a technológiát betanulni nehéz, főleg a döntő/ágazó/hosztoló/daraboló főnek, sokmindent kell egyedül elvégeznie. minden ilyen főhöz tartozik egy segéd aki: 1. figyel rá hogy se a szerelvény se más ne legyen veszélyes helyen a döntés során 2. segíti az írányított döntést szükség esetén 3. a feldarabolt fát méret szuerint különrakva rendezi, minden kis kupacot képző fa párhuzamos, egyik végén egyvonalban kell hoyg legyen, máskülönben képtelenség hatékonyan daruzni. 4. eltávolítja az ághulladékot amennyire csak tudja 5. roppantul figyel rá hogy a kihordó szerelvény daruja minden egyes kupacot elérjen úgy, hogy közben a daruval nem kell sértenie egy megmaradt fát sem, nem kell tuskóra hajtania a szerelvénynek, a kupacot jól látható helyen legyenek. 6. rakodás közben ellenőrzni a mérethelyességet, alkalom adtán korrekcióra kéri meg a motorfűrész kezelőt. sajnos ebben az országban hagyománya van annak hogy egymás alá kínálnak a vállalkozók, így kialakult az a helyzet van aki egy gyérítést akár 3000 forintért is elvállal. természetesen vonszolásos technikával szoktak dolgozni, ami: egyrészt a megmaradó faállományt jelentősen károsítja, így a majdani véghasználat eredménye romlik, másrészt a talajterhelése a vonszolásnak túlságosan nagy. védett lágyszárú vegetációban brutális kárt okoz ez a fajta megoldás. akik nem értenek az erdőhöz azoknak ettől független ez tökéletes megoldást jelent, mert nemtudják hogy a későbbiekben a sérült faállomány végett bizony drágább ez a megoldás mint a daruskocsis tőmelletti felkészítéssel végzett munka. vonszolás akkor hatékony ha le lehet terhelnia vonszoló gépet, nemigen adott az az opció hogy lehessen hatékonyan egyenletes bontást végezni az erdőben. hiszen nem fog senki 20 méterenként megállni felkötni egyessével pártized köbméteres fákat (jobb esetben, sokszor ettől kevesebbet ad ki a gyérítés). inkább próbálkoznak foltokban bontani, ami ahhoz vezet hogy igazából csak a foltok szélén lesz hatása például a növedékfokozó gyérítésnek, elgazosodáshoz vezethet ha túlnagyok a lékek, ami kölcségesebbé teszi a későbbi termelést, valamint rontja a megmaradó erdőállományt. részben mert a növedékfokozás nem fogja az elvárt növedéket hozni mert egyenetlen a bontás, másrészt a fák a fényfelé törekednek, így a kívánatos egyenes törzsforma kevésbé fog kialakulni, a meglevő törzformák pedig elkezdenek a fény irányába görbülni, előfordulhat hogy szükségtelen mennyiségű oldalhajtást kell a fának növesztenie, evvez értékes erőforrásokat véve el a kívánatos növekedéstől. ennek eredménye a további munkák során hogy a kitermelt faanyag kisebb hányada lesz iprai felhasználású értékesebb anyag, mindamellett hogy a teljes kitermelhető mennyiség is csökken. nyilván akik érdemben is foglalkoznak erdővel s nem csak irodában ücsrögnek papírok felett görnyedve, illetőleg nem csak valahogy elvégeztek egy erdészeti iskolát (legyen középfokú az vagy felsőfokú), azok ezeket a tényezőket ismerik. a többieket igazából a pillanatnyi kiadás csökkentése érdekli, de természetesen ezek az emebrek anyagi szemszögből eredményes gazdálkodást nemtudnak végrehajtani. a darus technológia drága, de egyszer majdcsak egyre többen jönnek majd rá hogy nem kiadás, hanem befektetés az ezzel a technológiával végzett szakszerű munka. egyre inkább a szállaló erdőgazdálkodás és a természetes felújulás irányába tendál a piac, szerencsére törvények is születnek ennek a kikényszerítésére, ezeket a munka fajtákat vonszolással nem lehet megvalósítani. így, a darus pótkocsi azoknak akik rendelkeznek megfelelő vontatógéppel nagyon jó alternatíva a speciális erdészti forwarderekkel szemben, gyérítések esetében természetesen jobban is teljesít mint a forwarder. http://www.erdeszetilapok.hu/?page=arch_view&id=16590 egy csepp olvasni való a hazai pótkocsikról és a hazai forwarderek egyikkéről. a képek alatti feliratok nem helyesek sorrendben,4. ábra lenne a varuta forwarder.a 2-es ábra pediglen az SR pótkocsi.

Plútó

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #11991 hozzászólásra A váz 60x40x3-as zártszelvényből van összeduplázva.Így 60x80-as lett.Azért csináltam így mert nem volt a vastelepen 80x80 vagy 100x10-as zártszelvény. A rugóra optimális esetben semmi szükség.A kapa ugyanis belehúzza magát.De volt a földemnek egy része amin télen állt a víz,na az most olyan kemény volt mintha az úton húztam volna a kapát.Ezért a két egész kocsira tettem súlyt,hogy jobban belemenjen.Ahol jó volt a talaj ott meg a lesúlyozott kapák átmentek talajlazítóba.De azért megoldódott.

Koaa

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1825 hozzászólásra Nem furcsa az tavaly két póttal hordtuk mi is egy 6,5 mp.vel meg egy hw vel, az mbp re 120 volt a max, a hw 150 de ez úgy hogy stabil legyen szépen összehúzva a teteje, szóval ha szélesebben rakod megoldható a 190. No persze ez attól is függ hogy mekkora a bála. Idén csak az mbp vel hordtuk, a 70 centisből 11 sor magasan 330 volt a rekord de simán lehetne még rakni, csak egyedül rakom el és eddig ér a bálázó tornya a végét már így is necces rakni. Az mbp két oldalát vízszintesre láncoltam, négy 2,5 méter magas zártszelvény oszlop a négy sarokba, kétoldalt megtámasztva, és az egészet bálamadzagból készült hálóval behúztam oldalról. Így 3,5mx4,2mx2,5 m es a plató körbe hálóval, nagyon stabil, nem kell a kötése rakodással szarakodni, így egyedül tudom rakni, csak ne legyenek vezetékekhttp://www.agroinform.com/forum.php?act=addAddon&re=1825&tid=879# Ja és a lejövetelhez ott a nagylétra a pótra kötve, bár lépcsőt hagyok magamnak.

ilokos

2014. október 15., csütörtök 11:43

Kistraktor szállításA rampák vízszintezésére nekem is oda kell figyelni,ha sáros a kerék akkor egy mobil elektromos csörlővel húzom fel a gépet. A hosszabb feljáró 2-es lemez C szelvénnyé hajlítva a szélein belől 40x40x3-as zártszelvény +keresztbe merevítések.

ilokos

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #18074 hozzászólásra Zártszelvény,laposvas,négyszöganyag méretre vágva 24000 8 db csapágy,4 db 360 tárcsalap 32000 csavarok 4000 alapozó,2K festék 7000 méhes vasanyag 5000 alakos vízvágás 14000 Na kb. az anyag ennyi.Nagyon sok fejtörés,mit hogyan,szakember kérdezgetés(Habi eladó)sok esztergálás még több hegesztés.