Az Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratóriumban folyó mikrobiológiai vizsgálatok során azonosították a szalmonellabaktérium két olyan DNS-szakaszát, amelyek felelősek az antibiotikum-rezisztencia baktériumok közötti terjesztéséért. A növény- és állat-biotechnológia területén olyan innovatív precíziós nemesítési technológiák kidolgozása folyik, amelyekkel hatékonyan és biztonságosan lehet célzott genetikai változtatásokat kialakítani idegen gének bevitele nélkül – írja közleményében a HUN-REN.

Hozzátették, hogy 2022-ben kezdte meg működését a hazai agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása, az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért" Nemzeti Laboratórium (Agrár-biotechnológia NL). A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) konzorciális összefogásában megvalósuló nemzeti laboratórium középpontjában a mikroba-növény-állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.

A humán- és állategészségügy egyik legjelentősebb problémája az antibiotikum-rezisztencia gyors terjedése, ennek megoldásában vesznek részt az Agrár-biotechnológia NL Mikrobiológiai szekciójának kutatói. A közelmúltban a rezisztens szalmonella bélbaktérium genetikai állományában két olyan DNS-szakaszt sikerült azonosítaniuk, amelyek révén a rezisztenciát okozó gének más baktériumfaj sejtjébe is átjutnak, így terjesztve az antibiotikum-ellenálló képességet baktériumokban – hívták fel a figyelmet a közleményben.

Magyar kutatók ellenálló élelmiszer- és takarmánynövény-fajták létrehozásán dolgoznak

Magyar kutatók ellenálló élelmiszer- és takarmánynövény-fajták létrehozásán dolgoznak – Fotó: Shutterstock

A klímaválság, a kór- és károkozók terjedése, a vízhiány világszerte veszélyezteti a biztonságos élelmiszer-termelést. Ezek leküzdésére az Agrár-biotechnológia NL Növény-biotechnológiai szekciójának kutatói hatékony és biztonságos növénynemesítési technológiák fejlesztésén és a betegségekkel, szélsőséges környezeti tényezőkkel szemben ellenálló élelmiszer- és takarmánynövény-fajták – búza, árpa, kukorica és burgonya – létrehozásán dolgoznak. A burgonya kórokozói közül a növényelhalást is előidéző karanténbaktériumra (Ralstonia solanacearum) és a burgonyavészt okozó fitoftóra gombára rezisztens burgonyafajták előállításához a célgének kiválasztása és mutációja már megtörtént, a rezisztencia tesztelése folyamatban van. A gombakórokozóknak – lisztharmat, fuzárium – ellenálló kalászos gabonafajták előállításhoz a kutatók olyan genomszerkesztési rendszert dolgoztak ki, amely precíz mutációk létrehozását teszi lehetővé búzában idegen gének bevitele nélkül – közölték.


Az Állat-biotechnológiai szekcióban emlősökre és madarakra dolgoznak ki precíziós nemesítési eljárásokat. Az elsődleges cél, hogy számos kiválasztott gén optimalizált szerkesztésével az élelmiszer-biztonsághoz és a mikotoxinokkal szembeni ellenálló képességhez hozzájáruló hasznos génváltozatokat alakítsanak ki. A kutatóknak sikerült nyulakban azonosítaniuk számos, a méregtelenítés folyamatában részt vevő monooxigenáz enzimet, amelyek szerepet játszhatnak a mikotoxinok lebontásában – áll a közleményben.

Bővebb részletek az Agrár-biotechnológia NL-ről a www.agri-biotech.hu oldalon olvashatók.

Az RRF-2.3.1-21-2022-00007 sz. projekt a Széchenyi Terv Plusz Program keretén belül valósul meg 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével.