A várakozások alapján nem volt határozott vélemény, hogy mi lesz az olajkitermelő országok döntése, és ez a terményárak csökkenését eredményezte. Valamennyi piacon csökkenésről lehetett hallani, egyedül a szója és a repce tudta tartani az árát, főként amiatt, hogy a biodízelpiac ellátottsága nem kielégítő, e termékkörben nem következett be olyan termelési többlet, mint a többi agrárterméknél.

A hét közepétől azonban a szója is gyengült, így csak a repce volt az egyetlen cikk, ahol tartott még az emelkedő trend. A gabonák közül a búza helyzete világviszonylatban is ellentmondásosan változott.

Egyre nagyobb teret kap az a vélekedés, hogy a mennyiségi növekedés ebben a szezonban egyértelműen a minőség rovására ment.

Mint azt már korábban is jelezték a becslések, a világ összes búzatermése 2016-ban 744 millió tonna fölött lesz, és ezzel rekordot ér el. Ami azonban kevésbé jó oldala a termésbővülésének, hogy a minőségre vonatkozó kételyek most már a déli féltekén is jelentkeznek, és mind az ausztrál, mind az argentin termésre vonatkozóan csökkenő fehérjetartalmat jeleznek az első hírek.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) adatai alapján is követhető a dinamikus növekedés, de az ezeken az ábrákon általában nem látszik, hogy milyen arányú a javító, a jó és a gyengébb minőség megoszlása.

gabona

A helyzetet jól mutatja az árak alakulása is, nem tud kimozdulni az alsó értékekről – folyamatosan nyomást gyakorol a piacra, hogy a gyengébb minőségre az igény nem növekszik. Ezt jelzi, hogy a francia piacon a fő jegyzés kukoricára és búzára immár teljesen egybeesik, a grafikonon alig lehet megkülönböztetni, melyik termékről is van szó.

Az évet visszanézve látható a tavaszi magasabb kukoricaárszint, de később ez már nem volt indokolt, és emiatt vissza is állt a megszokott rend: a búza a drágább. Az utóbbi napokban azonban megint nagyot esett a búza ára, és ez, úgy látszik, elsősorban a minőség miatt van így.

A nemzetközi kereskedelemben is csökkentek a malmi búza árak valamelyest, de az részben a devizaárfolyamok mozgásának is következménye.

A búza és a kukorica jegyzésének alakulása a MATIF-on (EUR/to)

Az itthoni búzahelyzet ettől némileg eltérően alakult, köszönhetően a némileg megélénkült exportérdeklődéseknek, illetve részben a belföldi igények újbóli megjelenésének. Ez utóbbi is elsősorban a korábbi eladások fedezése lehet, kevésbé valószínű, hogy belföldi malom keressen jelentősebb mennyiségben búzát.

Ennek a keresletélénkülésnek a hátterében az is állhat, hogy a korábban nem versenyképes exportérdeklődés azzá vált, hiszen az egy hónappal ezelőtti 275,- HUF/USD árfolyam megugrott egészen 295,-HUF/USD közelébe, és ez önmagában akár 3.000,-Ft/to-s áremelkedést is lehetővé tesz. A FOB Fekete-tenger árszintek kevésbé mozdultak el, de azoknál is volt 5-7 USD/to-s emelkedés, és ez a kettő együtt már lehetővé tette az ebbe az irányba történő kereslet élénkülését.

búza

A mennyiségi növekedés ebben a szezonban a minőség rovására ment – fotó: Shutterstock

A kukoricánál nem egészen ez történt, de ott is stabilak maradtak az itthoni jegyzések, az árak. Szerintem itt az exportérdeklődés folyamatosan jelen volt, túlnyomórészt közel változatlan árakkal. Ami az árak csökkenését megakadályozta, az itt is az árfolyam változása volt, de itt nem volt olyan mértékű emelkedésre lehetőség, mint a búzánál, kb. 1000/1500 Ft/to „árfolyamhatással” lehet számolni.

Mindezek miatt továbbra sem várom, hogy az itthoni piac jelentősen tovább tudjon erősödni. Ezzel ellentétben, amint az exportérdeklődések hanyatlani kezdenek – akárcsak a HUF erősödése következtében –, az itthoni árszintek, jegyzések kellemetlen meglepetést is okozhatnak. Ez alól két kivételt látok, a repcét és a javító minőségű búzát. Ez a két termék egyelőre „tartja magát”, más-más okból, de stabilan.

Agroinform.hu/Bidló Gábor