Mondhatnánk meglepetésre nyert ez a hibrid, hiszen egy olyan évjáraton vagyunk túl, amely talán más típusú kukoricafajták élre törését jósolta volna. Úgy tűnik, azonban, hogy a stabilitásnak még ilyenkor is döntő szerepe lehet akkor, amikor sok helyszínről származó eredményekkel és több szempont érvényesítésével kell dönteni hibridkukorica fajták értékeiről.

A DKC4943 2014-ben még nem szerepelt a Termésversenyben. A Top20 fajtakísérletekben főként kiváló szemnedvesség leadásával hívta fel magára a figyelmet. Továbbra is nagy erényének mutatkozik a termésstabilitás. Ezt igazolták vissza a 2015. év szélsőséges nyarát követő betakarítási eredmények is, mind a Top20 kísérletekben, mind a Kukorica Termésversenyben – számolt be a Magyar Kukorica Klub.

Ebben az évben a Top20 kísérletekben lassabban indult a kezdeti fejlődése a megszokottnál, ezért ott nem a rá jellemző teljesítményt mutatta. A VIII. Kukorica Termésversenyben ismét a két legjobb országos eredményt mondhatja magáénak, s sikeres volt a regionális versenyekben is, ahol 3 első, 2 második és egy harmadik helyezést ért el.

kukorica

A fajta főként kiváló szemnedvesség leadásával hívta fel magára a figyelmet – fotó: Magyar Kukorica Klub

A DKC4943 sikere némileg más alapokon nyugszik, mint ebből a szempontból nagy elődje, a DKC5276-é volt. A DKC5276 évekig verhetetlen volt a Top20 kísérletekben, s nagy termőképesség mellett mutatott kiváló termőhelyi stabilitást. Éppen a Top20 kísérletekben tapasztalhattuk, hogy az esetek nagyobb részében abszolút első volt. A termőképesség nyilván valóan összefüggésben volt hosszabb tenyészidejével.

A Top20 kísérletekben felvett adatok szerint a középérésű csoport végéhez, a NÉBIH által végzett számítások szerint a késői csoport elejéhez volt sorolható (nem Magyarországon kapott elismerést), de mindenképpen a két éréscsoport határsávjában helyezkedett el. Viszonylagos késeisége miatt nem tudott vezető hibriddé válni. A DKC4943-at a NÉBIH a középérésűek között ismerte el, de a szemnedvesség adatok szerint érése ennél kissé korábbra tehető.

Hazánkban a köztermesztésben, de még a Kukorica Termésversenyben is a termelők többsége általános termesztési gyakorlatot követ, ezért a termesztett hibridek realizált teljesítőképességét leginkább alkalmazkodó képességük határozza meg. A DKC4943 annyiban látszik megtörni a típus szerint meghatározott  kompenzáló képességre vonatkozó szabályt, hogy kedvező körülményekre nem a szemszám növelésével, hanem a ezerszemtömeg növelésével reagál. Ezt a jelenséget Dalmandon, a Ki mint vet.. Vetőnap keretében elvetett parcellák betakarítási eseményével összekötött termésbecslés során tapasztaltuk. A normál sűrűségű állományból begyűjtött csöveket megmérve, és a csövenkénti szemszámot megállapítva kiderült, hogy az ezerszemtömeg megközelítheti az 500 grammot. (Általában, előzetes termésbecslések során 300 grammal számolunk.)

A DKC4943 érdemeit azért is megéri kielemezni, mert ezzel szempontokat adhatunk mind a termesztés mind a nemesítés döntéseihez.

2016-ban 11 hibridet jelentettek be az „Év Kukoricája” címért folyó versenybe, s az összes jelölés a Monsanto Hungary Kft. -től érkezett. Mivel a kiírás szerint annak a hibridnek, amely az „Év Kukoricája” címért indul, szerepelnie kell mind a Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Rendszerben, mind a Kukorica Termésversenyben. Ennek a feltételnek csak 3 hibrid felelt meg. Az „Év Kukoricája 2016” jelöltjeit a Vándordíj kiírásának megfelelően értékelték. Az értékelési szempontok szerint mind a Top20 kísérletekben, mind a Kukorica termésversenyben elért pontszámok szerint a DKC4943 az első helyre került.