Az Agrárminisztérium stratégiai partnerként tekint az állattenyésztőkre és az állattartókra - ezt a tárca parlamenti államtitkára jelentette ki szombaton Hortobágyon, a Szent György-napi kihajtási ünnepen.

Farkas Sándor ez azért is különösen fontos most, mert "Brüsszel homályos környezetvédelmi álarc mögé bújtatott ideológiával folyamatosan támadásokat intéz az állattenyésztés és az állattenyésztők ellen" - írta meg az MTI.

Rontáselhárító népszokás

Az államtitkár a beszédében felsorolt pár, Szent György-naphoz kapcsolódó rontáselhárító népszokást, mint például azt, hogy az állatok megóvása érdekében az istállót körülszórták kölessel vagy körülfüstölték gyógynövényekkel. Az állatokat megcsapkodták nyírfa, körtefa, valamint mogyorófa vesszővel, meghintették szentel vízzel, vaskos párnával megsimogatták őket, hogy elkerüljék a rontást, és szépen gyarapodjanak.

"A brüsszeli rontás elhárításához nincs szükség ilyen praktikára. Azt a rontást június 9-én tudjuk elűzni, csak annyit kell tenni, hogy olyan európai parlamenti képviselőket választunk, akik az emberek érdekében, és nem homályos ideológiák érdekében cselekszenek"


- mondta, majd hozzátéve: olyan képviselőket, akik például az állattenyésztőkre, állattartókra partnerként, nem pedig ellenségként tekintenek.

Farkas Sándor felidézte, hogy ezen a napon a keresztény mártír a legenda szerint egy líbiai várost mentett meg a sárkánytól. Győzelmet aratott a gonosz felett, a küzdelem egyik szimbólumává vált. A kihajtási ünnepre utalva pedig azt mondta, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkban a kihajtás nem csak egy turisztikai látványosság.

"Itt a pásztoroló, terelő legeltetéses állattartás szerves része a természetes ökoszisztéma megőrzésének"

- jelentette ki.

A Hortobágy nem csupán egy turisztikai attrakció - fotó: pexels.com

Hozzátette, hogy a hatalmas gúlákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a legfőbb értékek közé tartoznak. Megjegyezte, hogy a világörökség részét képező pusztát évente nagyjából 160 ezer ember keresi fel.