Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap erre szánt keretösszege azonban rendkívül gyorsan kimerült: a kisösszegű támogatási pályázatokat mindössze 3 órán keresztül fogadták be. Kisebb értékű kertészeti gépekre több mint 1700 igény, nagy értékű gépekre pedig közel 300 pályázat érkezett. A Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság több mint 1800 kérelmet támogatott, melynek összértéke meghaladja a 18 milliárd forintot. A végleges támogatási döntések kipostázására augusztus első hetében került sor. A megvalósítási határidő és a kifizetési kérelem benyújtási határideje egységesen 2015. október 15-re változott. A kivárásnak vége: „ha nyert, ha nem” - megkezdődhetnek a traktorbeszerzések!
2015 első és második negyedéve
Az idei első negyedévben a tavalyi, összességében rendkívül sikeres év azonos időszakához viszonyítva visszaesett a mezőgazdasági gépkereskedelem. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) statisztikai felmérése szerint a mindent meghatározó traktoroknál 19 % volt a csökkenés. Egy évvel korábban március végéig 575 darab új traktort adtak el, idén viszont csupán 468 darabot (1.táblázat).
|
1.táblázat: Új traktorok hazai értékesítése a 2011 és 2015 közötti évek első negyedévében*
Az AKI szerint az idei első negyedévben kevesebb 191-260 LE közötti – 82,4% - traktor talált gazdára, mint tavaly, a 91-190 LE közötti teljesítményosztály azonban keményen tartja magát. Legnagyobb a visszaesés a 61-90 LE hagyományos teljesítménykategóriában – 47,6%.
A második negyedév traktorforgalmazási adatai legkorábban augusztus végén lesznek majd nyilvánosak. Az AKI közlése szerint: „A későbbiekben jelentősen rövidíteni tervezzük az adatgyűjtés beküldési határideje és a kiadvány megjelenési időpontja közötti időt, és a következő évtől a kiadványok megjelenésének várható dátumát is előzetesen közölni fogjuk. Így jobban kalkulálható lesz az információ megjelenése, és a feldolgozási idő rövidülésével az aktualitás is javul.”
Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében gyűjtött AKI-adatok mellett érdemes figyelni egy magánkezdeményezésként működő gyorshálózatra is, ahol az első félév adatai már rendelkezésre állnak. A hálózat tagjai ugyanis minden hónap 10-ig elküldik traktorforgalmazási adataikat a gödöllői Szent István Egyetem nyugalmazott tanárához, Dr. Nagy Bélához, amelyeket azután feldolgozva 10 napon belül összesítve visszakapnak (1.ábra). A jelentősebb traktorforgalmazók tagjai ennek a hálózatnak, ezért az adatok reprezentatívnak tekinthetők, darabszámaik azonban – 3.táblázat – általában kétharmadát teszik ki a valamennyi forgalmazót felölelő országos tényszámnak.
1.ábra: A gyorshálózat traktorforgalmazóinak részesedése 2015. első félévében
|
2.táblázat: Traktorértékesítés a gyorshálózatban - 2015. első félév**
Adataik alapján (2.táblázat) normalizálódni látszik a helyzet, hiszen például 2010-ben összesen 633 traktort kelt el, idén pedig már az első félévben 737. Elhamarkodott is lenne egyetlen év első felének adatai alapján nagymértékű eladási visszaesésről beszélni.
Vannak nagyon erős és nagyon gyenge évek, amelyek a termés mennyisége, értékesítési ára, a valutaárfolyamok, a gépek elhasználódottsága mellett a géptámogatási rendszer hektikusságának tudhatók be (2.ábra oszlopdiagramja). A gazdák gyakran a támogatás hatására hozzák előrébb traktorberuházási szándékuk megvalósítását. Így alakulnak ki a kimagaslóan jó évek után nagyon alacsony számokat produkáló évek (például a 2007-2010 közötti időszakot követően). A legutolsó teljes hullámnak 2010-2014 között lehettünk tanúi.
2. ábra: 2001-2014 között a hálózat tagjaitól 14 év átlagban 1570, a 2010-2014 közötti években pedig átlagosan 1431 traktor talált gazdára (Dr. Nagy Béla)
A teljes első félév hálózati adatai az átlagteljesítmények tekintetében javulást ígérnek. A legnagyobb arányban a 81-130 LE közötti traktorok voltak kelendők, de minden ötödik traktort a 181 LE feletti kategóriában adtak el. Sokszor azonban a gazdák – szükségből – olyan gépet vesznek, ami az aktuális pályázatokba „beléfér” (például a kertészetiben 100 LE , az állattartó telepek korszerűsítésére irányuló pályázatban pedig 200 LE a határ).
Örvendetes, hogy tavaly az AKI pontos kimutatása szerint a 141…260 LE közötti kategóriákban rendre 200% feletti volt a növekedés (3. táblázat). Az összesen eladott 3737 traktorból 782 – azaz szinte minden ötödik – tekinthető „nagytraktornak”.
|
3.táblázat: Új traktorok hazai értékesítése a 2009 és 2014 közötti években*
A 2010-2014 közötti utolsó hullám éves átlaga 2121 darab traktor volt. A gyorshálózat tagjai ebből évente átlagosan1431 traktort forgalmaztak, az országos érték 67%-át. Az idei első félévben a gyorshálózatban 737 traktort adtak el, ami a hálózat ötéves átlagához viszonyítva időarányos teljesülést jelent. Kíváncsian várjuk, hogy az AKI adatai ezt majd megerősítik-e!
Nagy választék – szűk határidők
Az idei év nagy lehetősége a max. 100 LE motorteljesítményű kertészeti traktorok beszerzése lesz. Mintaértékű választékot kínál ilyen speciális traktorokból 26 LE és 100 LE közötti motorteljesítménnyel az olasz Antonio Carraro. Erőgépeiket számos hazai szőlő- és gyümölcsültetvényben, faiskolában és kertészetben használják. Megfordítható kormány-ülés rendszerű, speciális traktorok (TRX, SRX, TRH, SRH, TRG), kompakt erőgépek (Tigre, Country, Tigrone), törzscsuklós modellek (SRX, SRH, Supertigre), szuper alacsony, túlnyomásos fülkével gyártott típus (TGF), hidrosztatikus-hajtású erőgépek (TTR 4400 HST, TRH, SRH), extra keskeny kivitelek (SRX, SRH) egyaránt rendelkezésre állnak.
3.ábra: A 99 LE-s, 138 cm széles TRX 10900 traktor kormánya és ülése átfordítható.
Az ezeket a traktorokat forgalmazó Agrolánc Kft. helyzetértékelése szerint: „Ahhoz, hogy tartani tudjuk a határidőt, augusztus első felében meg kellene kapnunk a végleges rendeléseket, hogy a gyártó cég felé továbbíthassuk azt. Őket természetesen előre értesítettük a szoros határidővel történő, várható rendelésekről, csakhogy az összes olasz vállalat augusztusban leállt, így 1 hónap kieséssel kell számolunk. Kétséges, hogy maradéktalanul ki tudjuk-e elégíteni az igényeket? Ráadásul a nyertes pályázók kiértesítése is későn történt, amelyből újabb csúszások keletkezhetnek, a szállítási határidő betartása is kétségessé válhat. Esetleg éppen olyan vásárlásba kényszerül az idő rövidsége miatt a gazda, amely később a mindennapi munka során hátrányára válhat” – és ezzel a legtöbb forgalmazó egyetért. A piac szereplőinek egy sokkal átláthatóbb, kiszámíthatóbb, előre jobban prognosztizálható támogatási rendszerekre lenne szükségük. A gazdák jobban megtervezhetnék beruházásaikat, a gépkereskedők pedig ésszerű készletekkel állhatnának vevőik rendelkezésére.