Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak601 FtBenzin árak604 FtEUR388.05 FtUSD356.13 FtCHF391.85 FtGBP452.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Sziasztok!
Használok egy osztatlan közös földterületet, amiben én is tulajdonos vagyok. Szeretném a többi tulajdonos részét megvásárolni, bele is egyeztek. Így megszűnne az osztatlan közös.
Azt szeretném kérdezni, hogy külsős személynek lenne e elővásárlási joga?
Kedves Fórumozók!
Egy nem földműves vevő által kötött adásvételre szeretnék jelentkezni 20 km-en belül lakó földműves családi gazdálkodóként. A föld egyébként szomszédom, de sajnos az úgy tudom ebben az esetben nem számít. Tudna valaki segíteni hogy az elővásárlási nyilatkozat megírásán kívül mit kell csatolni a jelentkezésnél? Földműves-, családig. igazolás, lakcímkártya másolat elég? Jegyzőnek is alá kell írni, ugye?
Azért írok ide mert egy ilyen próbálkozásom volt, azt is elrontotta az ügyvéd a hiányos nyilatkozattal
Nem veszik és nem is vehetik erről bírósági jogerős ítéletem van! A kötelmi jog miatt amit kifüggesztesz az lesz figyelembe véve utana már nem változtathatsz!
Válasz quercuserdesz #5696. hozzászólására
Szia. Esetleg akkor egy ügyszámot küldesz ehhez? Ha az ítéleten kívül megvan az ügy "leírása" is, úgy már egyszerűbb... Köszönöm
Ha egy kifüggesztett adás-vételi szerződésben a vevő nem szerepelteti hogy családi gazda hanem csak mint helyben lakó, földműves szerepel akkor a családi gazda státuszát nem veszik figyelembe, ha van másik jelentkező is?
A földbizottságok, vagy kamara, ill. a képviselő testületek feladatának megértéséhez. Az alperes jelen esetben az önk. képviselő testülete.
"A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A Kúria megítélése szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperest a Ket. 50. § (1) bekezdése alapján tényállás-tisztázási kötelezettség terheli. A jelen per tárgyát képező eljárásban az Fftv. 24. § (2) bekezdése alapján a kamara köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján dönt. Ugyanakkor ez a döntése egy alapjog-gyakorlásra - a tulajdonosnak a tulajdonával való rendelkezése során meghozott döntésére vonatkozik - így nyilvánvaló, hogy olyan általános fogalmak, mint a „köztudomású tény", vagy a „legjobb ismeret" nem lehetnek a tulajdonkorlátozás alapjául szolgáló végérvényes megállapítások.
[19] A földbizottság, illetve a helyébe lépő kamara - mint az Abh. szerint közvetett magánjogi jogalany - pusztán véleményt nyilvánít az adásvétel tárgyában. Ebben a processzusban az első érdeminek tekinthető közhatalmi döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozza meg a kamara állásfoglalása elleni kifogás elbírálása során. A képviselő-testületi eljárásban különös súlya van a tényállás teljes körű feltárásának, hiszen a képviselő-testület döntése a tulajdonnal való rendelkezés szabadságát már közvetlenül, közhatalmi beavatkozás formájában érinti. Az érdemi, a tényállás feltárását magába foglaló vizsgálatnak nem akadálya a Fétv. 103/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, azok alapján a Fftv. 23-25. §-aiban foglalt feltételek fennállása a kifogásnak megfelelően vizsgálható.
[20] A jogorvoslati rendszer következő állomásán, azaz a képviselő-testületi döntés bírósági felülvizsgálata során a tényállás-feltárás és a jogszerűségi szempontok egyidejű érvényesítése mellett - figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkére is - úgy kell meghozni a döntést, hogy az Fftv.-ben megállapított közérdekű cél megvalósulhasson, de a célhoz szükséges korlátozás se legyen aránytalan. Ehhez a Fftv.-nek az Abh-val összhangban történő értelmezése mindenképpen szükséges.
[21] A fenti eljárás egy jelentős szabályát iktatta be az Abh. alkotmányos követelmény formájában, amikor kimondta, hogy hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapjog érvényesülése csak akkor biztosított, ha a földbizottságok állásfoglalása a törvényben megkövetelt értékelést olyan részletességgel tartalmazza, hogy annak okszerűsége érdemben is elbírálható a hatósági eljárásban, a hatósági döntés ténybeli megalapozottsága és jogszerűsége pedig nemcsak formai szempontból, hanem érdemben is felülbírálható a bírósági felülvizsgálat során (rendelkező rész).
[22] Jelen eljárásban a földbizottság nevében eljáró kamarai állásfoglalás az Fftv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott „minimumot" - de nem az alkotmányos követelményt - teljesítette, amikor pusztán köztudomású tényre hivatkozott, de ezen túl az Abh. szerinti „részletességgel" nem tartalmaz olyan okot, amely alapján belátható lenne az eladó jogának korlátozása. Így különösen megnövekedett a képviselő-testületi eljárás garanciális jellege, figyelemmel arra, hogy az Abh. a fentiekben érdemi eljárást ír elő. Immár tehát nemcsak a tulajdonhoz való jog, hanem egy másik alapjog, a jogorvoslathoz való jog érvényesülése is azon múlik, hogy az ügyben a tényállás feltárásra került-e olyan módon, amely alapján a törvényi rendelkezéseknek való megfelelés megnyugtatóan igazolható. Mindezen kérdéséket végérvényesen a bírósági eljárásban kell tisztázni, ahogy a jogerős ítélet helyesen megállapította: a bírósági felülvizsgálat - különös tekintettel a Kúria 2/2016. (III. 21.) KMK véleményére - érdemi vizsgálatot jelent."
Bár itt az eladó volt a felperes, de ugyan ezen kötelezettségek érvényesek a vevő, vagy az elfogadónyilatkozatot tevők esetében is. Erről is rendelkezett már a Kúria.
Én úgy tudom, a tanya a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles földingatlan.Mint állattartó telepet üzemeltető, csak szántó, rét, legelő(gyep), vagy fásított területre élhet elővásárlási joggal.
Jó estét! Állattartóként vásárolhatok termőföldet a szükséges takarmány előállítása érdekében.De mi a helyzet a külterületi tanya ingatlannal.Ami termelésből kivont terület,aranykorona értéke nincs.Kaphatok ehhez is hatósági igazolást,hogy az elővásárlási rangsorban jó helyen legyek?Köszönöm a választ(ha tudja valaki).
Szívás.
Most lesz talán vége egy ilyen ügyünknek. Pár év bíróság, letétbe rakva a vételár, aztán a bírósági ítélet helyettesíti az eladó aláírását a tulajdonbejegyzési kérelmen.
A földbizottság támogat szinte mindenkit.
Választani a tulaj tud akkor ha a végén azonos ranghelyen van két ember, deakkor is csak az azonos ranghelyen állók közül. Amúgy a megyei földhivatal állítja fel a rangsort, a sorban elsőnek küldi meg a záradékolt szerződéseket.
Az elővásárlási sorban első viszi, ha két azonos, akkor az eladó választ, ezért is szokták beleírni a szerződésbe, hogy ha azonos szintű bejelentkezik, akkor a szerződésben szereplő vevő a kedvezményezett.
Keress fel egy földügyekben jártas ügyvédet, ő 10-15 ezer forintért megírja neked az elfogadó jognyilatkozatot, és tájékoztat, miket kell mellékelned (hiteles tulajdoni lap, hiteles térképmásolat, családi gazdaságról szóló határozat, stb.)
Vagy írsz egy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elővásárlási elfogadó nyilatkozatot, vagy keresel egy ügyvédet aki megírja neked. A nyilatkozattal beballagsz az önkormányzathoz és leadod.
Megvárod a kifüggesztés leteltét + 1-2 hónapot. Kapsz az önkormányzattól egy levelet a földbizottság állásfoglalásával. Mindenkit támogatni szoktak általában. Itt már látod, hogy van-e rajtad kívül más elővásárló.
Aztán vársz még pár hónapot, ha te vagy a "nyertes" a megyei földhivataltól kapsz levelet a záradékolt adásvételi szerződéssel. Ezzel ballagsz ügyvédhez, összecsődíted az eladókat, fizetsz, ők meg aláírják a tulajdonbejegyzési kérelmet. B400 adatlap, tulajdonbejegyzési illeték ~6000 pénz kicsengeted és bejegyzik a nevedre a területet.
Ez az egyszerűbbik, aztán sok helyen bonyolódhat.
Mindegy, hogy a te nevedre csinálod vagy az asszonyéra. Gondolom ő is földműves, őstermelő.
Kifüggesztéseket böngészve kiszúrtam hogy eladó az egyik szomszédos föld. Elhatároztam hogy benevezek rá én is. Elmondanátok hogy működik a dolog?
A nejemmel 50-50 % tulajdonunkban van a saját földünk, ilyenkor melyikünk legyen aki rájelentkezik?
Az államnak lehet tenni vételi ajánlatot ugye a 3 ha alatti területekre. Van egy olyan hrsz. hogy 1/1 az államé de 1/1-be jogállás: kezelő címen a vízügy is be van jegyezve. Ez egy folyó töltésének az oldalán van, rendesen szántóként van nyilvántartva és művelve is. Ezzel mi a helyzet?
Rendben van. Az eladó bármelyik illetékes önkormányzat jegyzőjénél benyújthatja a közzétételi kérelmet.
Az érdekesebb kérdés az, hogy a jogszabályi előírásoknak eleget tesz-é az egybefoglalás. Mert az egyik alapvető tévedés, hogy úgy gondolják sokan, a vevőnek kell ehhez mezőgazdasági üzemközponttal rendelkezni. Pedig nem. Az eladónak.
Egy kis érdekesség, egy adásvételi szerződésben több hrsz. van felsorolva amik között szomszédos település is szerepel.
Viszont csak az egyik településnél szerepel a hirdetményeknél a magyarorszag.hu oldalon.
Ez rendben van így?
Ha valaki nem nézi a hirdetőtáblát az adott településen hanem csak az interneten követi a hirdetményeket, akkor nem is találkozik azzal az adás vétellel...
Nem vételi jogról, hanem elővásárlási jogról van szó. Annak viszont törvényi feltétele a helyben lakás.
Ha van a jegyzőnek hozzáférése a BH-hoz, olvassa el ezt a Kúria ítéletet. Ha neki nincs, az ügyvédnek lesz.
"BH 2018.7.211 A Földforgalmi törvény alapján a képviselő-testület, a kifogás elbírálása iránti eljárásban, tényállástisztázási kötelezettségét akkor teljesíti, ha megvizsgálja, hogy az Agrárkamara állásfoglalásában a "legjobb ismeretei" alapján értékelt szempont szerinti megtagadási indokok tényadatokkal mennyiben támaszthatók alá [2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 24. § (2) bek., 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 50. § (1) bek., 72. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 163. § (3) bek., 336/A. § (1) bek.]."
Szerintem nincs magyar papírja mert a rájelentkezésnél is osztrák igazolvány számot adott meg. De igazából a földtörvény is úgy fogalmaz hogy a tulajdonjogot magyar ill tagállami polgár szerezheti meg. Szóval nem feltétele a vásárlásnak.
Az önkormányzat a védiratban kijelenti, hogy nem életvitelszrűen él a településen, így nem élhet az elővásárlási jogával. Ezt egy önkormányzati meghallgatási jegyzőkönyvvel, valamint az állítólagos lakcímének a szomszédja vallomásával támasztja alá.
Magyar állampolgárság nélkül nem sokra megy.
A helyben lakást is kell igazolnia. Ha kijelentette, hogy nem lakik itt életvitelszerűen, akkor szerintem a bíróság is elutasítja majd
8714 hozzászólás
Válasz Mézga #5713. hozzászólására
Ezt rosszul tudod.
Válasz Mf-es? #5712. hozzászólására
a bérlete nem szűnik meg, de nincs elővásárlási joga
Válasz Mézga #5711. hozzászólására
Nem a társtulajnak van rajta bérlete.
Válasz Mf-es? #5710. hozzászólására
de te azt írtad, hogy a társtulajnak van rajta haszonbérlete
Válasz Mézga #5709. hozzászólására
Bérbe adott terület,örököse eladja.Így megszűnik.
Válasz Mf-es? #5708. hozzászólására
úgy nem tud megszűnni az osztatlan közös, ha az egyik társtulaj nem adja el
Válasz Drisa #5707. hozzászólására
Ezt tudom,de egy nem társtulajnak van haszonbérlete rajta,3 évnél több.Elveszik az elővásárlási joga?
Válasz Mf-es? #5706. hozzászólására
Ha osztatlan közös megszűnik akkor nem kell kifüggeszteni, ha társtulaj a vevő...
Válasz csontii #5704. hozzászólására
És mi van,ha a társtulaj olyan részt venne meg,amit több mint 3 éve bérelnek?
De a vásárlással,megszünne az osztatlan közös.
Válasz csontii #5704. hozzászólására
Es a TAB? Mert az elkaszálhatja meg... nem?
Válasz joceko #5703. hozzászólására
Nincs és nem is kell kifüggeszteni.
Sziasztok!
Használok egy osztatlan közös földterületet, amiben én is tulajdonos vagyok. Szeretném a többi tulajdonos részét megvásárolni, bele is egyeztek. Így megszűnne az osztatlan közös.
Azt szeretném kérdezni, hogy külsős személynek lenne e elővásárlási joga?
Kedves Fórumozók!
Egy nem földműves vevő által kötött adásvételre szeretnék jelentkezni 20 km-en belül lakó földműves családi gazdálkodóként. A föld egyébként szomszédom, de sajnos az úgy tudom ebben az esetben nem számít. Tudna valaki segíteni hogy az elővásárlási nyilatkozat megírásán kívül mit kell csatolni a jelentkezésnél? Földműves-, családig. igazolás, lakcímkártya másolat elég? Jegyzőnek is alá kell írni, ugye?
Azért írok ide mert egy ilyen próbálkozásom volt, azt is elrontotta az ügyvéd a hiányos nyilatkozattal
Köszönöm szépen
Sz.
Válasz Tobszi #5697. hozzászólására
Nem veszik és nem is vehetik erről bírósági jogerős ítéletem van! A kötelmi jog miatt amit kifüggesztesz az lesz figyelembe véve utana már nem változtathatsz!
Válasz quercuserdesz #5696. hozzászólására
Szia. Esetleg akkor egy ügyszámot küldesz ehhez? Ha az ítéleten kívül megvan az ügy "leírása" is, úgy már egyszerűbb... Köszönöm
Válasz kulakman #5698. hozzászólására
Elméletileg a beírt előjogot ellenőrizniük kell. Aztán kérdés kinek milyen szépen csengő neve van, van ahol kicsit felületesebb az ellenőrzés.
Válasz Tobszi #5697. hozzászólására
Nem a földhivatal azt veszi figelembe amit beír ő nem nyomoz, sajnos néha akkor se ha valaki hazudik!
Ami kiderül ha van másik vevőjelölt de ha nincs akkor elment a hajó!
Ha egy kifüggesztett adás-vételi szerződésben a vevő nem szerepelteti hogy családi gazda hanem csak mint helyben lakó, földműves szerepel akkor a családi gazda státuszát nem veszik figyelembe, ha van másik jelentkező is?
Válasz Spice007 #5695. hozzászólására
Amint lesz egy kis időm összefoglalom.
Válasz quercuserdesz #5694. hozzászólására
"Leforditanád", hogy itt pontosan mi is a lényeg? A kamara csak úgy nem utasíthat el? Ez a lényeg? Köszi
A földbizottságok, vagy kamara, ill. a képviselő testületek feladatának megértéséhez. Az alperes jelen esetben az önk. képviselő testülete.
"A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A Kúria megítélése szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperest a Ket. 50. § (1) bekezdése alapján tényállás-tisztázási kötelezettség terheli. A jelen per tárgyát képező eljárásban az Fftv. 24. § (2) bekezdése alapján a kamara köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján dönt. Ugyanakkor ez a döntése egy alapjog-gyakorlásra - a tulajdonosnak a tulajdonával való rendelkezése során meghozott döntésére vonatkozik - így nyilvánvaló, hogy olyan általános fogalmak, mint a „köztudomású tény", vagy a „legjobb ismeret" nem lehetnek a tulajdonkorlátozás alapjául szolgáló végérvényes megállapítások.
[19] A földbizottság, illetve a helyébe lépő kamara - mint az Abh. szerint közvetett magánjogi jogalany - pusztán véleményt nyilvánít az adásvétel tárgyában. Ebben a processzusban az első érdeminek tekinthető közhatalmi döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozza meg a kamara állásfoglalása elleni kifogás elbírálása során. A képviselő-testületi eljárásban különös súlya van a tényállás teljes körű feltárásának, hiszen a képviselő-testület döntése a tulajdonnal való rendelkezés szabadságát már közvetlenül, közhatalmi beavatkozás formájában érinti. Az érdemi, a tényállás feltárását magába foglaló vizsgálatnak nem akadálya a Fétv. 103/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, azok alapján a Fftv. 23-25. §-aiban foglalt feltételek fennállása a kifogásnak megfelelően vizsgálható.
[20] A jogorvoslati rendszer következő állomásán, azaz a képviselő-testületi döntés bírósági felülvizsgálata során a tényállás-feltárás és a jogszerűségi szempontok egyidejű érvényesítése mellett - figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkére is - úgy kell meghozni a döntést, hogy az Fftv.-ben megállapított közérdekű cél megvalósulhasson, de a célhoz szükséges korlátozás se legyen aránytalan. Ehhez a Fftv.-nek az Abh-val összhangban történő értelmezése mindenképpen szükséges.
[21] A fenti eljárás egy jelentős szabályát iktatta be az Abh. alkotmányos követelmény formájában, amikor kimondta, hogy hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapjog érvényesülése csak akkor biztosított, ha a földbizottságok állásfoglalása a törvényben megkövetelt értékelést olyan részletességgel tartalmazza, hogy annak okszerűsége érdemben is elbírálható a hatósági eljárásban, a hatósági döntés ténybeli megalapozottsága és jogszerűsége pedig nemcsak formai szempontból, hanem érdemben is felülbírálható a bírósági felülvizsgálat során (rendelkező rész).
[22] Jelen eljárásban a földbizottság nevében eljáró kamarai állásfoglalás az Fftv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott „minimumot" - de nem az alkotmányos követelményt - teljesítette, amikor pusztán köztudomású tényre hivatkozott, de ezen túl az Abh. szerinti „részletességgel" nem tartalmaz olyan okot, amely alapján belátható lenne az eladó jogának korlátozása. Így különösen megnövekedett a képviselő-testületi eljárás garanciális jellege, figyelemmel arra, hogy az Abh. a fentiekben érdemi eljárást ír elő. Immár tehát nemcsak a tulajdonhoz való jog, hanem egy másik alapjog, a jogorvoslathoz való jog érvényesülése is azon múlik, hogy az ügyben a tényállás feltárásra került-e olyan módon, amely alapján a törvényi rendelkezéseknek való megfelelés megnyugtatóan igazolható. Mindezen kérdéséket végérvényesen a bírósági eljárásban kell tisztázni, ahogy a jogerős ítélet helyesen megállapította: a bírósági felülvizsgálat - különös tekintettel a Kúria 2/2016. (III. 21.) KMK véleményére - érdemi vizsgálatot jelent."
Bár itt az eladó volt a felperes, de ugyan ezen kötelezettségek érvényesek a vevő, vagy az elfogadónyilatkozatot tevők esetében is. Erről is rendelkezett már a Kúria.
Borz és Flórika! Köszönöm a segítségetek.Szerdán utánajárok..!
Szép estét! :)
Válasz lord.west #5690. hozzászólására
Én úgy tudom, a tanya a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles földingatlan.Mint állattartó telepet üzemeltető, csak szántó, rét, legelő(gyep), vagy fásított területre élhet elővásárlási joggal.
Válasz lord.west #5690. hozzászólására
Teljesen felesleges az igazolás, mert nekem egy ilyen 0ás kivont területet még kifüggeszteni sem kellett.
Jó estét! Állattartóként vásárolhatok termőföldet a szükséges takarmány előállítása érdekében.De mi a helyzet a külterületi tanya ingatlannal.Ami termelésből kivont terület,aranykorona értéke nincs.Kaphatok ehhez is hatósági igazolást,hogy az elővásárlási rangsorban jó helyen legyek?Köszönöm a választ(ha tudja valaki).
ki mit hallott függő hatályú végzésrol!
Kösz a válaszokat!
Irány az ügyvéd!
Válasz ..MZ/X.. #5684. hozzászólására
Az frankó.
Válasz Mf-es? #5685. hozzászólására
Bitosan vannak ilyenek, de ezek támadhatóak a bíróságon, aztán kiderül mi a vége.
Válasz ..MZ/X.. #5683. hozzászólására
És hallottál,vagy valaki korrupt ügyekről?Megyei földhivatal utasít el mondvacsinált indokokkal?
Esetleg,a nem előrébb állónak jobb kapcsolatai van?
Válasz Büresz #5682. hozzászólására
Szívás.
Most lesz talán vége egy ilyen ügyünknek. Pár év bíróság, letétbe rakva a vételár, aztán a bírósági ítélet helyettesíti az eladó aláírását a tulajdonbejegyzési kérelmen.
Válasz Mf-es? #5679. hozzászólására
A földbizottság támogat szinte mindenkit.
Választani a tulaj tud akkor ha a végén azonos ranghelyen van két ember, deakkor is csak az azonos ranghelyen állók közül. Amúgy a megyei földhivatal állítja fel a rangsort, a sorban elsőnek küldi meg a záradékolt szerződéseket.
Válasz ..MZ/X.. #5677. hozzászólására
Mivan olyankor ha az eladó nem jelenik meg az ügyvédnél,mert ő nem neki akarta eladni?
Válasz laikus87 #5680. hozzászólására
Közjegyző szerint,a földhivatal dönt.
Válasz Mf-es? #5679. hozzászólására
Az elővásárlási sorban első viszi, ha két azonos, akkor az eladó választ, ezért is szokták beleírni a szerződésbe, hogy ha azonos szintű bejelentkezik, akkor a szerződésben szereplő vevő a kedvezményezett.
Válasz ..MZ/X.. #5677. hozzászólására
Mindenkit szoktak támogatni,írtad.És ki,kit választ?Csak van valami jogszabályi rend?
Válasz Tobszi #5674. hozzászólására
Keress fel egy földügyekben jártas ügyvédet, ő 10-15 ezer forintért megírja neked az elfogadó jognyilatkozatot, és tájékoztat, miket kell mellékelned (hiteles tulajdoni lap, hiteles térképmásolat, családi gazdaságról szóló határozat, stb.)
Válasz Tobszi #5674. hozzászólására
Vagy írsz egy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elővásárlási elfogadó nyilatkozatot, vagy keresel egy ügyvédet aki megírja neked. A nyilatkozattal beballagsz az önkormányzathoz és leadod.
Megvárod a kifüggesztés leteltét + 1-2 hónapot. Kapsz az önkormányzattól egy levelet a földbizottság állásfoglalásával. Mindenkit támogatni szoktak általában. Itt már látod, hogy van-e rajtad kívül más elővásárló.
Aztán vársz még pár hónapot, ha te vagy a "nyertes" a megyei földhivataltól kapsz levelet a záradékolt adásvételi szerződéssel. Ezzel ballagsz ügyvédhez, összecsődíted az eladókat, fizetsz, ők meg aláírják a tulajdonbejegyzési kérelmet. B400 adatlap, tulajdonbejegyzési illeték ~6000 pénz kicsengeted és bejegyzik a nevedre a területet.
Ez az egyszerűbbik, aztán sok helyen bonyolódhat.
Mindegy, hogy a te nevedre csinálod vagy az asszonyéra. Gondolom ő is földműves, őstermelő.
Válasz Tobszi #5674. hozzászólására
Mindkettő,így nagyobb az esélyed.Ügyvéddel intéztesd.
Válasz Tobszi #5674. hozzászólására
Valaki?
Kifüggesztéseket böngészve kiszúrtam hogy eladó az egyik szomszédos föld. Elhatároztam hogy benevezek rá én is. Elmondanátok hogy működik a dolog?
A nejemmel 50-50 % tulajdonunkban van a saját földünk, ilyenkor melyikünk legyen aki rájelentkezik?
Az államnak lehet tenni vételi ajánlatot ugye a 3 ha alatti területekre. Van egy olyan hrsz. hogy 1/1 az államé de 1/1-be jogállás: kezelő címen a vízügy is be van jegyezve. Ez egy folyó töltésének az oldalán van, rendesen szántóként van nyilvántartva és művelve is. Ezzel mi a helyzet?
Az 5 napos kifüggesztésről,kik,és hogyan kapnak értesítést?
Válasz Nskype #5670. hozzászólására
Rendben van. Az eladó bármelyik illetékes önkormányzat jegyzőjénél benyújthatja a közzétételi kérelmet.
Az érdekesebb kérdés az, hogy a jogszabályi előírásoknak eleget tesz-é az egybefoglalás. Mert az egyik alapvető tévedés, hogy úgy gondolják sokan, a vevőnek kell ehhez mezőgazdasági üzemközponttal rendelkezni. Pedig nem. Az eladónak.
Egy kis érdekesség, egy adásvételi szerződésben több hrsz. van felsorolva amik között szomszédos település is szerepel.
Viszont csak az egyik településnél szerepel a hirdetményeknél a magyarorszag.hu oldalon.
Ez rendben van így?
Ha valaki nem nézi a hirdetőtáblát az adott településen hanem csak az interneten követi a hirdetményeket, akkor nem is találkozik azzal az adás vétellel...
Válasz quercuserdesz #5668. hozzászólására
Köszönöm szépen. Továbbítom majd a jegyzőnek.
Válasz Borz #5667. hozzászólására
Nem vételi jogról, hanem elővásárlási jogról van szó. Annak viszont törvényi feltétele a helyben lakás.
Ha van a jegyzőnek hozzáférése a BH-hoz, olvassa el ezt a Kúria ítéletet. Ha neki nincs, az ügyvédnek lesz.
"BH 2018.7.211 A Földforgalmi törvény alapján a képviselő-testület, a kifogás elbírálása iránti eljárásban, tényállástisztázási kötelezettségét akkor teljesíti, ha megvizsgálja, hogy az Agrárkamara állásfoglalásában a "legjobb ismeretei" alapján értékelt szempont szerinti megtagadási indokok tényadatokkal mennyiben támaszthatók alá [2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 24. § (2) bek., 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 50. § (1) bek., 72. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 163. § (3) bek., 336/A. § (1) bek.]."
Válasz Sz_Pisti #5665. hozzászólására
Szerintem nincs magyar papírja mert a rájelentkezésnél is osztrák igazolvány számot adott meg. De igazából a földtörvény is úgy fogalmaz hogy a tulajdonjogot magyar ill tagállami polgár szerezheti meg. Szóval nem feltétele a vásárlásnak.
Válasz quercuserdesz #5664. hozzászólására
Az önkormányzat a védiratban kijelenti, hogy nem életvitelszrűen él a településen, így nem élhet az elővásárlási jogával. Ezt egy önkormányzati meghallgatási jegyzőkönyvvel, valamint az állítólagos lakcímének a szomszédja vallomásával támasztja alá.
Válasz Borz #5663. hozzászólására
Magyar állampolgárság nélkül nem sokra megy.
A helyben lakást is kell igazolnia. Ha kijelentette, hogy nem lakik itt életvitelszerűen, akkor szerintem a bíróság is elutasítja majd