Hirdetés
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Körbálázót, de milyet? új
- Napraforgó-termesztés új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- Altalajlazitó házilag új
- S.O.S. új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Permetezés új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
177 hozzászólás
Válasz nyírségi #76. hozzászólására
A mangalica egyesület egyik vezetőségi tagja segített nekem, amikor építkeztem.
Kálmánházán a professzor úr tartott 20 perces tájékoztatót. Kedvet kaptam volna a tartáshoz, de ha nem tudom biztosítani a szabad tartást, akkor nem támogatnak semmiben.
Bizonyára oka van.
Válasz Netparaszt #75 hozzászólásához
Kapásból ellent kel hogy mondjak!
Akik valóban mangalicát tartanak akár nagy létszámban is, azok mind szabadtartásban bio gazdálkodás szabályai szerint teszik.
Rossz információt nem illik megfellebezhetetlen
véleményként terjeszteni.
Néhány gazdaságot ismerek személyesen is.
Mivel nincs rá jogom azért nem írok címeket,de a környéket azért meg említem: Edelény- Szendrő erdőben szabadon,Hortobágyon szabadon,Emődön,
Tiszadobi legelőn szabadon, stb.
Nem árt előtte körül nézmi
Má nem vagyok személyesen érdekelt, de mivel türhetően ismerem a mangalica tulajdonságait
és tartásukat vettem a bátorságot.
Az hogy mangalicaként árusítanak nem megfelelő árut az előfordul de nem a mangalica tartok teszik
Válasz broll79 #69. hozzászólására Nyugaton is a 2-3 éves, legelőn vagy erdőben tartott mangalica húsa lett híres minőségű, a vagyu/kobe marhával egy ligában emlegetik.
Amit itthon mangalicaként árulnak fiatal, intenzíven tartott állatokból, az nem minőség, hanem a mangalica megcsúfolása.
Ez is hungarikum.
és mèg annyi hogy a mangalkca malacot is oltani kell vassal születése után? a farkasfogát is elkell szedni? mert ilyet még nem hallottam eme fajtáról. mondjunk aki szabadon (több hektáron) tartja őket ott nehéz is lenne ezeket a dolgokat kivitelezni. főleg hogy ezek sokkal vadabbak mint fehér társaik.
teret=terület
van itt a tanyánkon 300 m2 füves teret pont 2 disznó óllal szemben. tehát összetudnám kapcsolni a kettőt. az lenne a kérdésem, hogy itt évdnte mennyi manga malacot nevelhetnék fel?
Válasz endypapa #70. hozzászólására
erről már hallottam. kipróbálom majd ezt is!
A fehér disznónak is legalább olyan finom minden része ha szabadon van tartva, mint a mangalicának, csak kevesebb a zsírja.)
Válasz Radocz #68. hozzászólására
Ha van lehetőséged, akkor kóstolj meg egy szabadon( de tényleg szabadon, nem csak nagy kifutóba) tartott mangalica húst vagy szalonnát. Egyszer volt szerencsém hozzá csak, sajnos én is karámban tartom őket, és a keverék hízóknak van a legjobb husuk így zárva tarva. Pár éve voltak olyan mangalica keverkeim, amik hófehérek voltak, senki nem mondta volna hogy az, csak lasabban híztak, mint a többi, viszont mikor elérték a kb 180 kilót, akkor és vashiányban elpusztultak, akkor látszott a mangalica vonal. Márványos hús, vastak lágy szalonna . hmmmmm
Válasz broll79 #67. hozzászólására
"Az ólban nevelt mangalica meg olyan, mint a tápon, ketrecbe nevelt vadhús."
Vadhúst ritkán szoktam enni.
Tavaly saját előállítású, fecskehasú mangalicám volt.
Aztán hosszú szőrű fajtaiszta korcs, ami rövidebb idő alatt 70 kg-al nagyobbra nőtt.
És volt egy duroc ami szintén nehezebb volt 30 kg-val mint a mangalica.
A duroc és a fecskahasú két éves korában került feldolgozásra.
Tettünk a fagyasztóba orját.
Megsütve egy klasszissal jobban ízlik a mangalica.
A szalonna nekünk a hosszú szőrű vegyesé a legjobb, de annak súlya 250 kg körül volt.
Kisütve viszont a mangalica szalonnából alig marad valami, mert kisül a zsír belőle.
Itt mindig az ízlik jobban, ami éppen a tányéron van.
Tegnap kaptunk paprikás szalonnát.
Az eredetét nem tudom, de mivel régen ettem és éhes voltam így nagyon ízlett.
Tudod "nincs csúnya öregasszony, csak nem ittunk eleget".
Ha visszakapjuk a fotó albumunkat, akkor vannak képek.
A szalámiból még van két szál a cserépkályhában.
Ott nincs különbség, mert ugyanaz a füstölés és az ízesítés 1974 óta.
És saját takarmányt kapnak.
Válasz nyírségi #62. hozzászólására
Hagy javítsalak ki egy kicsit.
A tiszta vérű mangalica nem alkalmas a serranó sonka alapjának, ehez a mangalica x duroc keresztezett vgtermék combjá használják, ez a legjobban hasonlító(olcsó) magyar termék, ami helyettesiti az eredeti spanyol sertést.
Az ólban nevelt mangalica meg olyan, mint a tápon, ketrecbe nevelt vadhús. A neve ugyan az, de az íze????
A szabadtartásosnak se az íze, se a hús zsír aránya nem összehasonlitható a zárt tartásúéval
Válasz Szabi. #65. hozzászólására
az asszony is ezt mondja. én nem ettem még ilyen disznót. kiváncsi vagyok rá. azt mondták nekem hogy nincs benne semmi különös, csak az undorító zsíros húsok.
Válasz zolimalacos #64. hozzászólására
Azért nem egy főnyeremény..........
mostmár én is mangalica tartó vagyok! mindig is nagyon tetszettek. beszélgessünk róluk sokat! hajrá!
Válasz zoltan.tibold #60. hozzászólására
maximum 8at ellik,de akkor ez már nagyon szép szám!átlag 5-7malacka
Ha igazi jót akarsz enni nevelj mangalicát és kóstold meg! Nem véletlenül a mangalica a szeránói híres sonkának az alap anyaga.
Nevelheted ólban, szabadon.
Én sajnos már fizikai állapotom miatt nem tartok,de igyekszek mangalica szalonnát venni,
A mangalica ma már nem tömeg áru, aki ezt ismeri megfizeti az árát.Mindig jobban adtam el mint a fehéreket.Nem maradt rajtam.
Hagyni kel mozogni nem felfújni fél év alatt.
Finom csemege a szalonnán rajta hagyott kicsontozott oldalas a kolozsvári szalonna, és a hasaalját is rajta hagyva finom paprikás szalonna van belőle.
A koleszterinnel pedig ne törődj.Én gyerek korom óta eszem és nem magas ma sem.
Választási malacot, süldőt, kapsz a vásárokon.
Jó kedvet hozzá
Válasz zoltan.tibold #60. hozzászólására
Nekem tavasszal első ellésre négyet ellett.
Sziasztok Érdeklődni szeretnék, hogy egy mangalicának mennyi a szaporulata? Köszönöm
Én is kiváncsi vagyok mennyi az ára egyesületen keresztül.
Az utolsó infóm kb 2011-es ha jól emlékszem akkor 730 volt de, hogy bruttó vagy nettó arra már nem emlékszem.
Válasz #57. hozzászólásra
Nekem van egy saját hízlalás.
Csütörtök reggel 7 órakor jön hozzá a hentes.
Decemberben volt két éves.
Van mellette egy keverék. Ez hasonlít a duroc fajtához.
Kgy idősek lehetnek, együtt nőttek fel, és van köztük vagy 50 kg. 180 kg körül van a mangalica, 230 körül a másik.
A másiknak a testére dec. 7-én megszúrva volt 254 kg. És 6 hónappal fiatalabb, mint a 230 kg-os. Ugyanaz az anyjuk.
A takarmány is ugyanaz volt, de a mangalicával tartott, inkább a csöves tengerit ették, míg a 6 hónappal fiatalabb, inkább az általam darált keveréket, ami nem tartalmazott csak kukoricát, árpát búzát, borsót.
Majd ha látom a belsejét, teszek fel képet.
Az egyesület nélkül meg bizonytalan az eladás nem? A kóbormangalica nem kell a felvásárlóknak.
Válasz #55. hozzászólásra
Köszönöm. :-) ezekkel egyrészt tisztában voltam. Ismerek olyat aki mangázik és ólakban tartja őket. De elment tőle a kedvem mert olvasgattam az egyesület honlapját... 76 ezer forint egy tenyészkoca, és vegyek belőle tízet mi? Hogy a viharba ne! Meg jópénzért idejönnek nekem környezet tanulmányra hogy tarthatok e mangalicát. Anélkül nem is vehetek tőlük disznót. Meg leírja hogy hány hektár szántó meg legelő kell. Eddig is tenyésztő voltam csak fehérekkel és nincs egy gramm földem sem. Mégis megy a dolog. Nem hiszem h lessz mangalicám.
Válasz #53. hozzászólásra
Kevesebbet ellik,mert nem kitenyésztett intenziv fajta.Közelebb áll a vaddisznóhoz mint a fehér fajták.Alapvetően zsirsertés,vékony csontozattal,ez kihat a húskihozatalra is.Lassan nő mivel vadas.Ha kilököd a pusztába ott érzi igazán jól magát:Fél éves korában bebúg először,onnantól akár 10 évig is egyenletesen fial,anélkül,hogy lesántulna,vagy meddővé válna.Nyilván azért van % selejt.El van napi 50 dkg kukoricával,durkálással,legeléssel.Ha beszoritják ólba és intenziv takarmánnyal nyomják,képes megenni az ember gatyáját,rosszul hasznositja a takarmányt,láttam olyat ami soha nem érte el a 140kg ot.Olyan széles volt amilyen hosszú.Próbálták siettetni a növekedését,nem ment.
Válasz #53. hozzászólásra
Én csak felhasználóként tudom elmondani a véleményemet:
jobb ízű a húsa,
még a karajban is van annyi zsír, hogy ne érezzem száraznak
Szép vastag, és puha szalonnája van
finom a sonkája
Úgyhogy ezúton is köszönet azoknak, akik a tartásával foglalkoznak
Sziasztok. Jelenleg húsdisznókkal foglalkozom. De mindíg járt az agyam a mangalica felé. Èrdekel a fajta. Sokat gondolkoztam rajta hogy átálljak e. De lenne itt néhány kérdésem a mélyentisztelt fórumtársakhoz. Ti miért mangalica? Mert kevesebbet ellik mint a hús sertések, meg nincs húsminőség, színhúskihozatal, lassan nől, stb... Nem jobb ami gyorsabban készvan? Értem hogy olcsóbb takarmányon el van mint a fehérek, de szaporaságban nem mindegy hogy 12 malac vagy 6 malac. Megköszönném ha a miérteket valaki elmondaná. :-) csak legelőn érdemes tartani? Kifutós óljaim vannak. Az nem jó?
Igen tudom! De inkább fajtiszta mint valami keverék!
Nem tudjátok véletlenül a Pick Szeged leszerződve milyen áron vásárolja fel a fajtiszta mangalica hízókat?
Válasz #44. hozzászólásra
Bármilyen kocasüldőt szeretnél, ha minőségi tenyészanyag akkor ennyibe kerül, nem csak a mangó ilyen drága.
Válasz #44. hozzászólásra
Csak az egyesületen keresztül tudsz hozzájutni papiros cucuhoz.
Hivd fel a törzskönyvezőt úgy tudsz a dologban elindulni.A neten fent van a száma.
Válasz #47. hozzászólásra
Sztem nem. 400-ért hirdettem a kutya sem hivott fel!
Válasz #46. hozzászólásra
Méh csak 50%-ban lehet...
Válasz #42. hozzászólásra
Én arra lettem volna kiváncsi hogy eladható-e olyan 550-600 forint per kg áron
Válasz #45. hozzászólásra
Sertésre és kertészetre nyert
Azt már én döntöm el hogy milyen állat...akár méh is lehet. De az eume meglegyen!
Csak mielőtt döntést hozok megakarom tudni melyik lenne a legkedvezőbb anyagiakban....
Válasz #44. hozzászólásra
ugy adtad be a pályázatodat hogy ne mis tudtad hogy mit fogsz csinálni és az mennyibe kerül ? és a pályázatodat meg át lehet irni hogyha kedved lenne mást tenyészteni ?
ne mfognak ezért megbüntizni ?
Sziasztok!
Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, hogy nem e tudtok törzskönyves mangalica kocahízókat eladót?
Fiatal gazda pályázatot nyertem még eddig ugyvan hogy mangalica lesz az állat, de olyan információt kaptam hogy egy kocahízó olyAN 80-100eft körül mozog!
Szerintetek érdemes foglalkozni ezzel vagy inkább tartsak más állatot?
Válasz #42. hozzászólásra
Én arra lettem volna kiváncsi hogy eladható-e olyan 550-600 forint per kg áron
Válasz #41. hozzászólásra
A mennyivel az a mennyiért lenne?
De ha tényleg mennyivel,akkor a válasz az annyival.{:biggrin:)
üDV!
Mennyivel lehet ezt a fajtát hizóként , vagy esetleg feldolgozva eladni mint a sima sertést?
Sziasztok, érdeklődnék a mangalicát ki mivel eteti ? mennyit eszik meg a vágási súlyig ? Tényleg olyan vadak mint ahogy sokan mondják ?
Hahó!
Van egy 2éves Vörös manga kanom eladó,vagy cserélhető malac,süldő...
Kb:200kg.
8 hetesek a kismalacaim.
Ha nem választom le akkor a koca nem apaszt el?
Hogy csinálták ezt őseink?
Nincs hely a különválasztásra, csak ha dolgozok rá egy napot.
Hány nap után tehetem vissza, ha mégis .....
Válasz #36. hozzászólásra
mangalicát ennyi pénzért kár meghizlalni
Ma sikerült "nagyobb" tételbe 100kg átlagsúlyú mangalica hízókat eladni 410Ft/kg áron. Román úriember vitte.
Az Agrárágazat utolsó oldalain van egy érdekes cikk.
A Kárpát-medencében érzi igazán jól magát, a biopiacok slágerterméke, a bőzsírú mangalica. Hogyan és miért tenyésztették ki, miért tűnt el a hazai piacról, hogy évekkel később mégis visszatérjen, népszerűbben, mint valaha? Milyen a szép mangalica és tényleg egészségesebb-e, mint a háztáji sertés? Mangalicatörténelem fajtákkal, tévhitekkel és elvárásokkal.
Alig háromszáz éve alakult ki a magyarok pillanatnyilag sláger hústerméke, a mangalica. A XVIII. század jellemző fajtái - nádi sertés, bakonyi sertés, szalontai sertés - ugyan a mangalicához hasonlóan viszonylag igénytelenek voltak, tápértékük azonban messze volt a kielégítőtől. Jól ellenálltak az időjárásváltozásnak, ellenállóak voltak a betegségekkel szemben és a koplalást is jól viselték, de lassan növekedtek, húsuk szívós volt, szalonnájuk pedig rágós. Egyes fajták, mint például a Kárpátok övezetében tartott hegyi tüskés alig különböztek a vaddisznótól, ezért bánni is nehéz volt velük. A kondák szabadon járták az erdőket és a legelőket, ősszel és télen maradékokat túrtak ki maguknak a házak körül és, amíg el nem takarta a földet a hó, makkoltatással szedték magukra a kevés húst és szalonnát.
Az 1700-as évek második felétől a kukoricatermesztés szélesebb körben terjedt el, az erdőket és legelőket is fokozatosan alakították át szántóterületté, majd az 1800-as években a folyók szabályozásával nagy mocsarak szűntek meg - többnyire szintén szántóföldekké alakultak - így megváltozott az állattenyésztés is, előtérbe került az abrakos hízlalás. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a zsír és a jó minőségű szalonna. Az addig szabadon tartott, kevés zsírt termelő állatok ezeknek az elvárásoknak egyre kevésbé feleltek meg. Az addigi sertésfajtákat ólakba szorították, kukoricával hízlalták, és a Délvidékről származó sumadia sertéssel is keresztezték, tulajdonképpen háziasítás céljából. Ebből alakult ki a mangalica, ami az 1800-as évek közepétől az 1950-es évekig Magyarország legelterjedtebb sertésfajtája volt. A szabadon vándorló sertésősöktől örökölte, hogy rendkívül ellenálló, jól tűri a ridegtartást, szinte bármit megeszik, viszont tipikus zsírsertés.
Forrás: Táfelspicc
Szőke mangalica - fotó: Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete
Három fajtájából a szőke mangalica - ez a leggyakoribb Magyarországon - alakult ki elsőször a göndörszőrű sumadia sertésből az 1830-as években. A fecskehasú néhány évtizeddel később, a már létező mangalica sertések és a szerémségi sertés keresztezéséből született. A legkésőbbi változat a vörös mangalica, amely a szalontai sertés, illetve a mangalicával keresztezett újszalontai sertés felhasználásával alakult ki a XX. század elején.
Az 1895-ben kitört sertéspestisben - ami 20 évig tartott - 4,5 millió állat pusztult el, ezek 95 százaléka mangalica volt. Ezután hozták be az országba a nyugati fajtákat, amelyek már intenzív gondozási módot kívántak és a zsírsertés iránti kereslet fokozatosan a hússertés irányába ment el. 1920 és 1960 között alakult ki a magyar nagyfehér hússertés, ami a jelenlegi hazai sertésállomány körülbelül 60 százaléka. A mangalica csak az utóbbi évtizedben került ismét előtérbe, elsősorban igénytelenségének köszönhetően és mert elterjedt az az általános vélekedés, hogy szalonnája kedvezőbb zsírsavösszetételénél fogva könnyebben emészthető, ezért egészségesebb a többi fajtáénál.
Forrás: Táfelspicc
Vörös mangalica -fotó: Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete
Egy 1999-ben végzett kísérlet alapján azonban ez tévhitnek bizonyult. A Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar kísérletében azonos takarmányon tartottak több fajta sertést - mangalica, magyar nagyfehér-magyar lapály, és mangalica-duroc - majd hátaszalonnájuk zsírsavösszetételét analizálták. Megállapították, hogy "a mangalica zsírjának zsírsavösszetétele gyakorlati szempontból teljesen azonos értékű" a másik két fajtakonstrukciókéal. A mangalica sonkája viszont - éppen a zsír nagyobb mennyisége és az izomrostok közötti sajátos eloszlása (75 százalék) miatt - tökéletesen alkalmas a speciális technológiával készített serrano típusú sonka előállítására, mivel hosszú érlelési idő alatt sem szárad ki.Sokan hatalmas sertéseknek képzelik a mangalicákat, pedig közepes termetű fajta. Egy kifejlett 3 éves kan 150-170 kilós, míg a húshibrid sertés ennyi idős korára elérheti akár a 3-4 mázsát is - tudtuk meg egy sertéstenyésztőtől. A legszembetűnőbb különbség a nagyfehér sertéshez képest a szőrzet. Az egészséges és fajtatiszta mangalica szőre dús, hosszú, télen gyaluforgácsszerűen göndörödő, vastag, tömött, nyáron finomabb, rövidebb, sima lefutású.
A szőke mangalica szőrzete a szürkétől a sárgáig, illetve a sárgásvörösig minden változatban előfordul (a sárgás-vöröses színeződést a tartási és talajviszonyok okozzák), a vörös mangalica szőrzete sötétebb, vagy világosabb árnyalatú barnásvörös, a fecskehasúé az oldalakon és a háton fekete, a test alsó fele, a has és a toka a szájszegletig húzódóan fehér, vagy ezüstszürke, farka fehér, de jellemző rá, hogy a farokbojtja fekete. Mindhárom faj bőre pigmentált szürkés-fekete, a testnyílások, az emlők és a körmök feketék. Minden sertés orra izmos - azzal kell turkálnia - és ezt az izmos szervet túrókarima határolja, ami a mangalica esetében szintén fekete. Ugyancsak a mangalica jellegzetessége a Wellmann folt, ami a fültő alsó szélén egy világos (3-5 cm átmérőjű) foltot jelent. A mangalica szemei barnák a szemöldök és a szempillák feketék. Zsírsertés révén a csontok finomak, de nagyon szilárdak.Csakúgy, mint a kutyafajtáknál, a mangalica kinézetével szemben is vannak elvárások. Nem kívánatos például a gyűrűs, erősen göndör szőr, vagy a durva egyenes sörték a hátvonalon, vagy az oldalakon. Az sem jó ugyanakkor, ha túl finom, gyapjas a szőr, nem szép a túl kicsi és felálló, vagy túl nagy lelógó malacfül sem. Kifejezetten hibának számít - "nem megengedett fajtajelleg hibának" - ha körülírt fehér foltok vannak a bőrön, fekete, vagy barna foltok a szőrzeten és baj, ha sárga, vagy csíkozottan sárga a köröm, rózsaszínek a csecsbimbók, teljesen fehér a farokbojt vagy fehér a szemöldök, vagy szempilla.
A boltok polcain már hiába keressük a fenti azonosítókat, de hogy biztosak lehessünk abban, hogy valóban mangalicaterméket veszünk, segítségünkre van az a jogszabály, amely szerint az őshonos állatfajtákból - mint amilyen a mangalica is - készült termékek megnevezésében csak akkor szerepelhet az adott állat neve (például mangalicakolbász), ha a termék hústartalmának legalább 70 százaléka az adott fajtából származik . A gyártónak, illetve forgalmazónak rendelkezni kell fajtaazonossági igazolással is. Így a boltokban található mangalicatermékek jó eséllyel tényleg zömmel mangalicahúsból készültek, a piacon pedig jogosan kérhetjük az igazolást az árusoktól.
Mangalicasorozatunkat egész télen folytatjuk sonkákkal, szalonnákkal, cuki malacokkal és elszánt tenyésztőkkel, gourmandokkal.
Válasz #32. hozzászólásra
Köszi!
Idén télen 500-600 Ft között volt kilója...
Mangalica árakról tud-e valaki információkat? Megéri-e velük foglalkozni?
Senki többet? :)
Hogy áll most a mangalica piac? Tzd valaki felvásárlókat??
#1. hozzászólás, Madarász1109 küldte be 2013-01-06 21:31:28-kor | [TÖRÖL] | Felhasználó kitiltása: egy napra | egy hétre | egy hónapra
Üdv Mindenkinek! Ebben a topickban fontos és hasznos tanácsokat és ötleteket várok megosztani mindazoktól, akik mangalicát tartanak és tenyésztenek. Illetve az értékesítés terén tapasztalatok megosztása..stb. remélem vagyunk/leszünk egy páran!