Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR393.39 FtUSD367.51 FtCHF401.77 FtGBP459.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Jah, hogy úgy... Internet a barátod akkor. Ha nem tényleges sajat kalkulaciot akarsz, akkor nem is a valóságból kell számokat gyűjtened, mert a nagy részét úgysem tudod alátámasztani. Szepen fogod a netet, keresel a hirdetések kozott csöveket,meg okát, szivattyút, kutfurast, es innen lesz egy beruházási koltseged. Üzemeltetéshez ott az MGBSZ önköltség-számítása, ami minden csak nem jo, de neked épp megfelelő. Onnan megvan az üzemeltetési koltseged. Fogod a tankönyveidet es az egyes növényeknel felütöd az öntözés részt, abból kiszeded hogy tankönyv szerint hányszor kell öntözni es milyen az öntözési reakciója, abból kiszamolod az öntözés összes költséget, valamint hogy mennyi többlettermest tudsz elérni. Ezután szepen fogod a vállalatgazdasagtani konyveidet megkeresed a beruházás gazdaságossági számítás képleteit, beírod a korábban kiszámolt értékeket es mar kesz is.
Mar ezzel is tobbet segítettem, mint kellene: aki főiskolára jar magátol kell olyan kreativnak lennie, hogy ezt ki tudja találni, ezért kapsz majd diplomát! Meg egy tanács: ahol elméleti szakemberek vannak oda elméleti számítások es elméleti eredmények kellenek, ne akarj gyakorlati példákat hozni, a legtöbbször ellentétes eredményt érsz el, mint amire számítol...
Majd el felejtettem. A területre 1 vagy 2 növény menne egy évben, 16, vagy 8-8 hektárra elosztva.A termesztett növények kukorica, búza, napraforgó, mert ezekről a növényekről kell írnom, hogyan lehetne még többet termelni gazdaságosan.
Megmondom őszintén egy dolgozathoz kellene, különböző technológiák (szántásos, mulcsos, öntözéses stb) alkalmazását, beruházási költségeit összehasonlítani, megtérülési időt számolni. 2010-től vannak mért adatok a termésátlagokról, és van a földszomszédom aki kertészkedik, és van neki ott szintén kukoricája naprája, és olykor búzája is amit öntöz. Segít az adatokban, de a tanárom szerint több helyről kéne begyűjtenem az infókat, ezért kérdeztelek bennetek! Tehát 16 hektár egybefüggő 6-10 AK-s, 1,16-1,60 % a humusztartalma, és az arany-féle kötöttsége pedig átlagban 26 Ka. Erre kellene nekem egy árat kalkulálni, mennyi lenne a beruházási költségem, üzemeltetési költségem egy hektár egyszeri kb 15-20mm öntözésre.
Tudom hogy ez elég sokrétű, de elég csak nagy vonalakban leírni az adatokat. Ha tényleg eljutnék oda, hogy esetleg öntözésre,kertészkedésre adjam a fejem, akkor természetesen egy sokkal átfogóbb képet szeretnék kapni az egészről.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Az öntözésnek elég sok módja van, mindig a szükségleteknek megfelelően kell megválasztani. Egy olyan növényt, mint a kukorica például nem lehet mikroszórófejjel öntözni, viszont lehet dobbal, lineárral, csepegetető csővel, abból is van felszíni, felszín közeli és melyen feketetett. ha tegyük fel annyira szélsőségesen homokos a talajod, hogy rendkívűl gyorsan átengedi a vizet, akkor azonnal ki lehet zárni alkalmazásra a mélyen fektetett csepegtető csövet és az öntöződobot: a méllyen feketett cső olyan mélyen engedi el a vizet, hogy az a gyökérzóna alá ér, mielőtt túlnyomó része hasznosulna, míg a dob azért nem jó, mert az egysszerre túl sok vizet ad ki, és amint említetted is hiába adod ki nagy része elpárolog vagy elszivalkodik.
Marad a felszíni és a sekélyen takart csepegetetőcső: ha a terület erdősávokkal, vagy erdőkkel körbezárt akkor csak abszolút vízhiányt kell pótolni, mert a mikroklíma önmagában is megfelelő, nem kell jelentős légköri aszályal számolni, így a sekélyen takart cső jobb: közelebb van a gyökerekhez és kisebb a párolgási veszteség is! ráadásul itt lebomló csöveket használhatunk, ami az öntözési sezon végére bomlásnak indul, mire aratásra kerül a sor már nem kell vele bajlódni! Mi több, nem csipegik ki a vadak sem! A méretezése is könnyebb, mert bármely napszakban öntözhetünk vele.
Ha szárazságba hajló és nyitott a terület akkor nem elég abszolút értékben pótolni a vizet, relatív vízhiányt is kezelni kell: szabad párolgást kell teremteni, hogy a növények között hűtsük a levegőt, emeljük a páratartalmat ezzel segítve a megporzást és mérsékelni a stresszt. Itt jobb a felszíni csepegetetés, mert ott van (lehet) jelentős párolgás. Itt viszont úgy kell a csöveket, szűrőket, szívattyút méretezni, hogy amennyiben nem kell szándékosan párologtatni, akkor pusztán éjszakai öntözéssel is ki lehessen adagolni a kívánt menyiséget.
A csepegtető öntözés egyébként nem olyan drága, mint azt sokan hinnék: egy hektárba maga a cső kb. 100.000 ft, a többi, mint a gerincvezeték, szívattyú, szűrők, stb. ugyanúgy kellenek dobhoz is...
Ha az embernek már megvan a dob, meg minden egyéb akkor is van számtalan dolog, amivel lehet javítani az öntözés hatékonyságát: például képezhetsz élő vagy elhalt mulcsot a talaj felszínén. Ha szűkös az öntözővízkészlet akkor a kukoricát vethetetd rozs-takarónövény közé, amit round-up-al elpusztítol. A locsolóvíz így nem közvetlen a talajra kerül, hanem átszivárog a mulcson, ami lelassítja, így kisebb a talajba beszívárgási veszteség. Ha van bővebben víz akkor élő talajtakarás célszerűbb: valamilyen elfekvő vagy nagyon alacsony növésű növény, mint a fehérhere vagy a facélia, ami egyrészt sokkal több vizet képes pufferolni, másrészt két öntözés között folyamtosan párologtat, amiből jelentős vízhez juthat a főnövényed...
Szántóföldi növényekre gondolsz, ahol azért nem kell egy évbe 4-5-nél többet öntözni.?
Akkor oda elég lenne egy öntöződobos öntözési rendszer. Optimálisan ha lenne 600-700 méter szélesen és 300 méter hosszan egy darabba, akkor középre az egyik szélén lenne egy öntözőkutad, ha más fekvés több darab akkor több kút kell. Nem érdemes messzire szállítani a vizet.
Egy kút fúrás ha van is víz arra akkor 200-300 ezer "hozzájárulási díj nélkül".
Ehhez kéne egy nagynyomású szivattyú, dízel aggregát 1500l/perc/8 Bar. 500 ezer-től használtan. Ehhez később még hozzájön az üzemanyagköltség is kb. 350Ft/1mm/óra/hektár.
Kellene 60 szál öntözőcső+idomok 500 ezer használtan, vagy új Bauer 2,5 mill.!!!
2 használt dob (300/75) 1 mill.. Ennyivel már el lehet kezdeni az öntözést, hozzávetőlegesen. Van új dob is 2db 16 mill...
Használtan 2,3 mill. amiből ha ügyes vagy ki lehetne hozni, de biztos valamivel többe lenne.
Meg látod is a szórást, hogy újból már mennyi lenne, használtan meg nagyon ki kell fogni, hogy jó is legyen.
Ha villannyal akarnál locsolni és messzebre kéne kihúzni az áramot az már+1-2 millió lenne és akkor még csak áramod van, de más nincs.
Később megtérül, de kezdetnek sok, ha már szántóföldi növényröl beszélünk.
Figyu a homok az homok, nálunk van olyan rész hogy az isten vize is kevés rá. Ha 2013-ban öntöztem volna ott a gatyámat is elkölthettem volna akkor sem termett volna szinte semmit. Amikor burgonya volt benne csak éjszaka lehetett öntözni hogy ne párologjon el a nagy melegben a víz abban a pillanatban ahogy a földre ér!
20 hektár homokot beöntözni ha szikkad a paraszt segge mint 12ben nem vicces kaland.......
Máskor meg 2 kút 2 dob is megcsinálja akár.
De a szántóföldi öntözgetés összeguberált cuccokból "hamarmegtérülős" projekt.
A beszerzési áraknak a fing, ócskavas ár, vagy ezek alatt kell húzódniuk ....
A cuccok megbízhatóságának pedig az egekben hehehe
szóval nem 2x 6miliós dob és társai ...
Ez így nem jó kérdés. Először is nem mindegy, hogy 10 vagy 20 hektár. Nagyon nem. Másodszor: milyen növényt, egyserre mennyi adagot, milyen gyakori fordulóval, szakaszos ötözést akarsz, vagy fix telepítettet, van-e őrzés-védelmi probléma, milyen öntözőrendszer akarsz (dob, konzol, lineár, csepegtetés, mikroszórófej, altalajöntözés, bakhát esetén akár árasztás is), honnan van a víz (kút, több kút, puffermedence, stb.). Harmadszor egyszeri alkalomra kell, vagy folyamtosan használnád éveken, évtizedeken át? negyedser: egy arabban van, avgy több, szabályos parcella, vagy alaktalan, egyféle növény, vagy többféle egyszerre?
Alap öntözéshez nem feltétlen kell áram, és a hektárköltség 50-150.000/ha, különösen ha használt eszköz is szóba jöhet. A felső határ a csillagos ég... de az öntözést nagyon testre kell szabni mert ha elszámolod több kárt csinálsz mint hasznot!
Ha nagyon homok felesleges vele foglalkozni, soha nem hozza vissza a költségeket ha homokon termelsz. Az öntözés csak kertészeti kultúrában éri meg vessél oda burgonyát, sárgarépát, esetleg zöldséget, na annál megéri az öntözés.
Egy hatalmas nagy kéréssel fordulnék hozzátok.
Öntözéses szántóföldi növénytermesztés elindításához milyen és mekkora beruházás szükséges? Gondolok itt a például kezdetnek a kútfúrásra, csövezésre, öntöződobra, ha nincs villany, akkor annak a bevezetése, villanymotor stb. Szóval egy rövid kis listát a legfontosabbakról, annak méreteiről árairól. 10-20 hektár homok öntözésére.
Üdv. Szeretnék 1 szórófejet venni, tudnátok-e nekem segiteni abban hogy mi a különbség a tisza1, tisza2 illetve a sió közt? Esetleg melyiket érdemesebb venni!?
A jegyző csak a lakossági (háztartási) felhasználású vízre adhat engedélyt, évi 500 m3-ig, ha más célú, vagy ennél több, akkor vízügyi hatóság (72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24. § (1) c))
lásd itt:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600072.KOR
Persze megpróbálhatod azt mondani, hogy a háztartási vízigényedet akarod a gyümölcsösben kielégíteni, aztán vagy elhiszik, vagy nem
Pár éve (2012-ben) egy falubelinek hoztam vetőmagot, hogy ő be szeretné vetni a fél hektárnyi homokját (1% alatti humusz!) kukoricával. A fajta egy standard 7-9 tonna üzemi átlagot tudja 65-75 ezres vetéssel jobb földeken, de bírja az aszályt is.
Mivel a fél hektáron adott volt az öntözés ezért, amikor csak kellett tudta locsolni. Különlegesség, hogy még címerhányáskor is meg lett szórva ammónium-nitráttal. Kis terület, azért ez kivitelezhető kézzel. Gyomírtás nem lett az igazi, a sok öntözés végett sem, vetésátlag kevesebb, mint 40ezer/ha norma (20.000/0,5Ha) szóval ez egy aszályosabb időben sem egy nagy terméssel kecsegtető kezdés.
Aratáskor nekünk ugyanez a fajta 4 tonna alatt teljesített és az még nem is annyira homokos terület. Mit gondoltok mi lett azon a fél hektáron?
6 tonna! A kombájnos is csak lesett, meg mi is.
12t/ha átlag lett volna.
Szóval az öntözést a kukorica igen meghálálja aszályos időkben.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy kukoricába nagyjából mennyibe kerül egy hektárnyi csepegető csőves betelepítése?
Milyen hosszan lehet kihúzni egy csepegtető csövet?
Annak az bőven elég, főleg ha a csöveid 130 nem csak gerincben hanem az öntözési ág is az. Akkor elég neki a 3 bár is és viszi az 50-55 sort nagyon szépen!
csatornábol ketőt bisztosan szórófeje meg anyit mint az kető vagy négy hengeres cepel szivatuk de a 80as nagyob nomást tud szerinte 12is de nézdmeg a táblázatát
Az egyik kutamra ráteszem a Hondát, 265 litert vesz ki belőle percenként, a másik kútra ráteszem ugyanazt a szivattyút, és csak 25 litert vesz ki, mert nem ad többet a kút.
Saját tapasztalat : 63-as csövön 250 litert nyomtam percenként, és 50 m -en 0,45 bar nyomásesést mértem.
Az általam belinkelt táblázat szerint 0,82 bar nyomásesést ír 100 m-re a megadott paraméterekkel.
Válasz #2930. hozzászólásra Bernoulli-törvénye szerint statikus 3m/s folyadékáramlási sebességig (víz esetén) az áramlás laminárisnak mondható, a nyomásesés elhanyagolható. Persze nincs ideális cső és ideális "víz". 3 m/s sebesség felett az áramlás turbulens, a sebesség négyzetszoratával csökken a nyomás és nő az áramlási surlódás, ezáltal a munka!
A nyomásesés mindig attól függ, mennyi vizet tolsz a csőben. 75-ös csövön 20 köbmétert tolsz óránként, akkor 100 m-en 0,6 bar nyomásesés lesz. 38 köbméternél 2,15 bar nyomásesés 10 méterenként.
Ha csak 450 literrel akarsz locsolni percenként, akkor a 300 m-es dobon összesen lesz 3 bar nyomásveszteséged. A dobhoz meg érdemesebb 90-es csövön vinni a vizet, azon szinte elhanyagolható a nyomásesés.
Annál maradok, hogy nagyobb szivattyú mellett megnézem a vízesést... még mielőtt mérlegelnék.
Olvastam, hogy (Sigma-75mm KPE)100m-enként kb. 2 bár a nyomásesés.
300m-nél ez 6-bár lenne ??
(10 bár idulónál (gondolom tömlőnél ez a max) 4-bár lenne végén)
4622 hozzászólás
Válasz #2970. hozzászólásra
Jah, hogy úgy... Internet a barátod akkor. Ha nem tényleges sajat kalkulaciot akarsz, akkor nem is a valóságból kell számokat gyűjtened, mert a nagy részét úgysem tudod alátámasztani. Szepen fogod a netet, keresel a hirdetések kozott csöveket,meg okát, szivattyút, kutfurast, es innen lesz egy beruházási koltseged. Üzemeltetéshez ott az MGBSZ önköltség-számítása, ami minden csak nem jo, de neked épp megfelelő. Onnan megvan az üzemeltetési koltseged. Fogod a tankönyveidet es az egyes növényeknel felütöd az öntözés részt, abból kiszeded hogy tankönyv szerint hányszor kell öntözni es milyen az öntözési reakciója, abból kiszamolod az öntözés összes költséget, valamint hogy mennyi többlettermest tudsz elérni. Ezután szepen fogod a vállalatgazdasagtani konyveidet megkeresed a beruházás gazdaságossági számítás képleteit, beírod a korábban kiszámolt értékeket es mar kesz is.
Mar ezzel is tobbet segítettem, mint kellene: aki főiskolára jar magátol kell olyan kreativnak lennie, hogy ezt ki tudja találni, ezért kapsz majd diplomát! Meg egy tanács: ahol elméleti szakemberek vannak oda elméleti számítások es elméleti eredmények kellenek, ne akarj gyakorlati példákat hozni, a legtöbbször ellentétes eredményt érsz el, mint amire számítol...
Majd el felejtettem. A területre 1 vagy 2 növény menne egy évben, 16, vagy 8-8 hektárra elosztva.A termesztett növények kukorica, búza, napraforgó, mert ezekről a növényekről kell írnom, hogyan lehetne még többet termelni gazdaságosan.
Megmondom őszintén egy dolgozathoz kellene, különböző technológiák (szántásos, mulcsos, öntözéses stb) alkalmazását, beruházási költségeit összehasonlítani, megtérülési időt számolni. 2010-től vannak mért adatok a termésátlagokról, és van a földszomszédom aki kertészkedik, és van neki ott szintén kukoricája naprája, és olykor búzája is amit öntöz. Segít az adatokban, de a tanárom szerint több helyről kéne begyűjtenem az infókat, ezért kérdeztelek bennetek! Tehát 16 hektár egybefüggő 6-10 AK-s, 1,16-1,60 % a humusztartalma, és az arany-féle kötöttsége pedig átlagban 26 Ka. Erre kellene nekem egy árat kalkulálni, mennyi lenne a beruházási költségem, üzemeltetési költségem egy hektár egyszeri kb 15-20mm öntözésre.
Tudom hogy ez elég sokrétű, de elég csak nagy vonalakban leírni az adatokat. Ha tényleg eljutnék oda, hogy esetleg öntözésre,kertészkedésre adjam a fejem, akkor természetesen egy sokkal átfogóbb képet szeretnék kapni az egészről.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Válasz #2966. hozzászólásra
Az öntözésnek elég sok módja van, mindig a szükségleteknek megfelelően kell megválasztani. Egy olyan növényt, mint a kukorica például nem lehet mikroszórófejjel öntözni, viszont lehet dobbal, lineárral, csepegetető csővel, abból is van felszíni, felszín közeli és melyen feketetett. ha tegyük fel annyira szélsőségesen homokos a talajod, hogy rendkívűl gyorsan átengedi a vizet, akkor azonnal ki lehet zárni alkalmazásra a mélyen fektetett csepegtető csövet és az öntöződobot: a méllyen feketett cső olyan mélyen engedi el a vizet, hogy az a gyökérzóna alá ér, mielőtt túlnyomó része hasznosulna, míg a dob azért nem jó, mert az egysszerre túl sok vizet ad ki, és amint említetted is hiába adod ki nagy része elpárolog vagy elszivalkodik.
Marad a felszíni és a sekélyen takart csepegetetőcső: ha a terület erdősávokkal, vagy erdőkkel körbezárt akkor csak abszolút vízhiányt kell pótolni, mert a mikroklíma önmagában is megfelelő, nem kell jelentős légköri aszályal számolni, így a sekélyen takart cső jobb: közelebb van a gyökerekhez és kisebb a párolgási veszteség is! ráadásul itt lebomló csöveket használhatunk, ami az öntözési sezon végére bomlásnak indul, mire aratásra kerül a sor már nem kell vele bajlódni! Mi több, nem csipegik ki a vadak sem! A méretezése is könnyebb, mert bármely napszakban öntözhetünk vele.
Ha szárazságba hajló és nyitott a terület akkor nem elég abszolút értékben pótolni a vizet, relatív vízhiányt is kezelni kell: szabad párolgást kell teremteni, hogy a növények között hűtsük a levegőt, emeljük a páratartalmat ezzel segítve a megporzást és mérsékelni a stresszt. Itt jobb a felszíni csepegetetés, mert ott van (lehet) jelentős párolgás. Itt viszont úgy kell a csöveket, szűrőket, szívattyút méretezni, hogy amennyiben nem kell szándékosan párologtatni, akkor pusztán éjszakai öntözéssel is ki lehessen adagolni a kívánt menyiséget.
A csepegtető öntözés egyébként nem olyan drága, mint azt sokan hinnék: egy hektárba maga a cső kb. 100.000 ft, a többi, mint a gerincvezeték, szívattyú, szűrők, stb. ugyanúgy kellenek dobhoz is...
Ha az embernek már megvan a dob, meg minden egyéb akkor is van számtalan dolog, amivel lehet javítani az öntözés hatékonyságát: például képezhetsz élő vagy elhalt mulcsot a talaj felszínén. Ha szűkös az öntözővízkészlet akkor a kukoricát vethetetd rozs-takarónövény közé, amit round-up-al elpusztítol. A locsolóvíz így nem közvetlen a talajra kerül, hanem átszivárog a mulcson, ami lelassítja, így kisebb a talajba beszívárgási veszteség. Ha van bővebben víz akkor élő talajtakarás célszerűbb: valamilyen elfekvő vagy nagyon alacsony növésű növény, mint a fehérhere vagy a facélia, ami egyrészt sokkal több vizet képes pufferolni, másrészt két öntözés között folyamtosan párologtat, amiből jelentős vízhez juthat a főnövényed...
Válasz #2961. hozzászólásra
Szántóföldi növényekre gondolsz, ahol azért nem kell egy évbe 4-5-nél többet öntözni.?
Akkor oda elég lenne egy öntöződobos öntözési rendszer. Optimálisan ha lenne 600-700 méter szélesen és 300 méter hosszan egy darabba, akkor középre az egyik szélén lenne egy öntözőkutad, ha más fekvés több darab akkor több kút kell. Nem érdemes messzire szállítani a vizet.
Egy kút fúrás ha van is víz arra akkor 200-300 ezer "hozzájárulási díj nélkül".
Ehhez kéne egy nagynyomású szivattyú, dízel aggregát 1500l/perc/8 Bar. 500 ezer-től használtan. Ehhez később még hozzájön az üzemanyagköltség is kb. 350Ft/1mm/óra/hektár.
Kellene 60 szál öntözőcső+idomok 500 ezer használtan, vagy új Bauer 2,5 mill.!!!
2 használt dob (300/75) 1 mill.. Ennyivel már el lehet kezdeni az öntözést, hozzávetőlegesen. Van új dob is 2db 16 mill...
Használtan 2,3 mill. amiből ha ügyes vagy ki lehetne hozni, de biztos valamivel többe lenne.
Meg látod is a szórást, hogy újból már mennyi lenne, használtan meg nagyon ki kell fogni, hogy jó is legyen.
Ha villannyal akarnál locsolni és messzebre kéne kihúzni az áramot az már+1-2 millió lenne és akkor még csak áramod van, de más nincs.
Később megtérül, de kezdetnek sok, ha már szántóföldi növényröl beszélünk.
Válasz #2966. hozzászólásra
most fáradt vagyok, holnap leírom amit erről gondolok. Jó éjt addig is!
Válasz #2964. hozzászólásra
Figyu a homok az homok, nálunk van olyan rész hogy az isten vize is kevés rá. Ha 2013-ban öntöztem volna ott a gatyámat is elkölthettem volna akkor sem termett volna szinte semmit. Amikor burgonya volt benne csak éjszaka lehetett öntözni hogy ne párologjon el a nagy melegben a víz abban a pillanatban ahogy a földre ér!
Válasz #2961. hozzászólásra
20 hektár homokot beöntözni ha szikkad a paraszt segge mint 12ben nem vicces kaland.......
Máskor meg 2 kút 2 dob is megcsinálja akár.
De a szántóföldi öntözgetés összeguberált cuccokból "hamarmegtérülős" projekt.
A beszerzési áraknak a fing, ócskavas ár, vagy ezek alatt kell húzódniuk ....
A cuccok megbízhatóságának pedig az egekben hehehe
szóval nem 2x 6miliós dob és társai ...
Válasz #2962. hozzászólásra
mondjuk ezt így ebben a formában kijelenteni elég butaság szerintem, vedd példának nyugodtan izraelt, vagy Quatar-t!
Válasz #2961. hozzászólásra
Ez így nem jó kérdés. Először is nem mindegy, hogy 10 vagy 20 hektár. Nagyon nem. Másodszor: milyen növényt, egyserre mennyi adagot, milyen gyakori fordulóval, szakaszos ötözést akarsz, vagy fix telepítettet, van-e őrzés-védelmi probléma, milyen öntözőrendszer akarsz (dob, konzol, lineár, csepegtetés, mikroszórófej, altalajöntözés, bakhát esetén akár árasztás is), honnan van a víz (kút, több kút, puffermedence, stb.). Harmadszor egyszeri alkalomra kell, vagy folyamtosan használnád éveken, évtizedeken át? negyedser: egy arabban van, avgy több, szabályos parcella, vagy alaktalan, egyféle növény, vagy többféle egyszerre?
Alap öntözéshez nem feltétlen kell áram, és a hektárköltség 50-150.000/ha, különösen ha használt eszköz is szóba jöhet. A felső határ a csillagos ég... de az öntözést nagyon testre kell szabni mert ha elszámolod több kárt csinálsz mint hasznot!
Válasz #2961. hozzászólásra
Ha nagyon homok felesleges vele foglalkozni, soha nem hozza vissza a költségeket ha homokon termelsz. Az öntözés csak kertészeti kultúrában éri meg vessél oda burgonyát, sárgarépát, esetleg zöldséget, na annál megéri az öntözés.
Egy hatalmas nagy kéréssel fordulnék hozzátok.
Öntözéses szántóföldi növénytermesztés elindításához milyen és mekkora beruházás szükséges? Gondolok itt a például kezdetnek a kútfúrásra, csövezésre, öntöződobra, ha nincs villany, akkor annak a bevezetése, villanymotor stb. Szóval egy rövid kis listát a legfontosabbakról, annak méreteiről árairól. 10-20 hektár homok öntözésére.
Válasz #2959. hozzászólásra
Köszi szépen.
Válasz #2958. hozzászólásra Töltsd le a képeket és kicsinyítsd, mert nagyobb felbontásban nem tudom feltölteni!
Válasz #2957. hozzászólásra
Üdv. Szeretnék 1 szórófejet venni, tudnátok-e nekem segiteni abban hogy mi a különbség a tisza1, tisza2 illetve a sió közt? Esetleg melyiket érdemesebb venni!?
Válasz #2949. hozzászólásra
A jegyző csak a lakossági (háztartási) felhasználású vízre adhat engedélyt, évi 500 m3-ig, ha más célú, vagy ennél több, akkor vízügyi hatóság (72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24. § (1) c))
lásd itt:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600072.KOR
Persze megpróbálhatod azt mondani, hogy a háztartási vízigényedet akarod a gyümölcsösben kielégíteni, aztán vagy elhiszik, vagy nem
Válasz #2952. hozzászólásra
Próbáld ha sok a zséd!!
Válasz #2950. hozzászólásra
6500 m/ha torro szalag 80000 huf/ha 150-170 még ideális.
Pár éve (2012-ben) egy falubelinek hoztam vetőmagot, hogy ő be szeretné vetni a fél hektárnyi homokját (1% alatti humusz!) kukoricával. A fajta egy standard 7-9 tonna üzemi átlagot tudja 65-75 ezres vetéssel jobb földeken, de bírja az aszályt is.
Mivel a fél hektáron adott volt az öntözés ezért, amikor csak kellett tudta locsolni. Különlegesség, hogy még címerhányáskor is meg lett szórva ammónium-nitráttal. Kis terület, azért ez kivitelezhető kézzel. Gyomírtás nem lett az igazi, a sok öntözés végett sem, vetésátlag kevesebb, mint 40ezer/ha norma (20.000/0,5Ha) szóval ez egy aszályosabb időben sem egy nagy terméssel kecsegtető kezdés.
Aratáskor nekünk ugyanez a fajta 4 tonna alatt teljesített és az még nem is annyira homokos terület. Mit gondoltok mi lett azon a fél hektáron?
6 tonna! A kombájnos is csak lesett, meg mi is.
12t/ha átlag lett volna.
Szóval az öntözést a kukorica igen meghálálja aszályos időkben.
Egy kép amit még augusztusban készítettem róla.
Válasz #2951. hozzászólásra
Lehet. Mondjuk pár hektáron, gyengébb területen ahol a zöldségföldek vetésforgói vannak ott azért kipróbálnám.
Válasz #2950. hozzászólásra
Ha minden 2.sorba teszel csövet, kb 200 ezer. De akkor még nem vittek oda a vizet, nem termeltek ki a kútból. Sztem árukukoricánál felejtős.
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy kukoricába nagyjából mennyibe kerül egy hektárnyi csepegető csőves betelepítése?
Milyen hosszan lehet kihúzni egy csepegtető csövet?
Kedves Hozzáértők,
gyümölcsösben való öntözéshez elegendő a jegyző engedélye, ha talajvízből akarok locsolni?
előre is köszi
Válasz #2947. hozzászólásra
Jó de hányat vinne akkor a 80 köbös?
12?
Válasz #2946. hozzászólásra
Annak az bőven elég, főleg ha a csöveid 130 nem csak gerincben hanem az öntözési ág is az. Akkor elég neki a 3 bár is és viszi az 50-55 sort nagyon szépen!
Válasz #2943. hozzászólásra
Tisza 2-nél gondoltam 4 barra!
Válasz #2944. hozzászólásra
Ha 90-es átmérőre a tömlő a Sigmán akkor a 22 fúvókával 5-5,5 bárral már szépen dolgozik, viszi a 100 sort és szépen porlaszt!!
Válasz #2943. hozzászólásra
Csakhogy az a szivattyú tud akár 8 at is, 80 köbbel....
Válasz #2937. hozzászólásra
Az a négy bár az lófauszt, kevés a Sigmának!
Válasz #2941. hozzászólásra
jó az is ha brünkünek
brünküllök én is akár
mind1
minden megoldás érdekel
akárcsak 1 bevállalós társkereső egyént......
Válasz #2940. hozzászólásra
Megbrünkőlek früstök múltával,napkeltekor....
Válasz #2939. hozzászólásra
valamin köll ha má nemtok 6 taliga lóvén
Válasz #2938. hozzászólásra
dobzsé,de mé űsz a füledénne???
Válasz #2937. hozzászólásra
heló zátrá brünk dobzsé?
Válasz #2935. hozzászólásra
Szerintem 3 Sigmát simán elvisz
Válasz #2935. hozzászólásra
csatornábol ketőt bisztosan szórófeje meg anyit mint az kető vagy négy hengeres cepel szivatuk de a 80as nagyob nomást tud szerinte 12is de nézdmeg a táblázatát
Egy Bauer 80/3 hány szórófejet vinne el szerintetek? (4Baron)
És hány Sigma dobot?
Válasz #2931. hozzászólásra
" bauyer 60 as 90 es kut "
És hány köbmétert juttattál ki óránként ?
Az egyik kutamra ráteszem a Hondát, 265 litert vesz ki belőle percenként, a másik kútra ráteszem ugyanazt a szivattyút, és csak 25 litert vesz ki, mert nem ad többet a kút.
Saját tapasztalat : 63-as csövön 250 litert nyomtam percenként, és 50 m -en 0,45 bar nyomásesést mértem.
Az általam belinkelt táblázat szerint 0,82 bar nyomásesést ír 100 m-re a megadott paraméterekkel.
Annyira nincs messze a valóságtól az a táblázat.
ha nagyob agerinc minimális aveszteség
Válasz #2930. hozzászólásra Bernoulli-törvénye szerint statikus 3m/s folyadékáramlási sebességig (víz esetén) az áramlás laminárisnak mondható, a nyomásesés elhanyagolható. Persze nincs ideális cső és ideális "víz". 3 m/s sebesség felett az áramlás turbulens, a sebesség négyzetszoratával csökken a nyomás és nő az áramlási surlódás, ezáltal a munka!
Válasz #2930. hozzászólásra
ez elmélet a gyakorlat tavaly bauyer 60 as 90 es kut egy szigma dob gerinc a másadik pedig dolgozot a nyomás vesteség egy bár ha volt
Válasz #2926. hozzászólásra
A nyomásesés mindig attól függ, mennyi vizet tolsz a csőben. 75-ös csövön 20 köbmétert tolsz óránként, akkor 100 m-en 0,6 bar nyomásesés lesz. 38 köbméternél 2,15 bar nyomásesés 10 méterenként.
Ha csak 450 literrel akarsz locsolni percenként, akkor a 300 m-es dobon összesen lesz 3 bar nyomásveszteséged. A dobhoz meg érdemesebb 90-es csövön vinni a vizet, azon szinte elhanyagolható a nyomásesés.
Itt egy nyomásesési táblázat
http://vizozon.hu/files/nyomaseses.pdf
Válasz #2928. hozzászólásra
alltalában 3,vagy 4 dobbal öntöztem,dobonként 1,5ha-t lehetett számolni.
Válasz #2927. hozzászólásra
Ez magnyugtató.. köszi
Mennyi idő alatt öntöztél be 1 Hektát-t kb.( /mm)
Válasz #2926. hozzászólásra
Régebben sokat öntöztem szigmákkal,ha a belépő nyomás megvolt az 5-6 bár akkor a 20-22mm-s fúvóka szépen szórt!
Válasz #2920. hozzászólásra
??
)
Szervusz!
Annál maradok, hogy nagyobb szivattyú mellett megnézem a vízesést... még mielőtt mérlegelnék.
Olvastam, hogy (Sigma-75mm KPE)100m-enként kb. 2 bár a nyomásesés.
300m-nél ez 6-bár lenne
(10 bár idulónál (gondolom tömlőnél ez a max) 4-bár lenne végén
Válasz #2924. hozzászólásra
a nyomo oldalon meg inkáb nagyob legyen atőmlő igy nem veszi el a nyomás medence furdésre jo
Válasz #2921. hozzászólásra
65 ős kut bőven elégy a tomas nak iletve a hondának is 100 as bol egy betétt csővel szi és nem kel neki nagy viz oszlopot tartani
Válasz #2922. hozzászólásra
két 65 ős kutegymástol 6.8métere ősze kőtve és kész nekem igy van a főldemen és kiválo